Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-15 / 63. szám

1984. március 15., csütörtök

B levéltár

fl múlt megbecsülésének fontos helye

Gyula, megyei levéltár. Iratok egymás mellett, szépen, rendezetten. És nagy zsúfoltságban. Kaligrafikus kézírással díszített pergamenektől, stencilezett jegyzőkönyvekig mindenféle iromány. 1715. július 13-án kelt az első, a török utáni idők nemesi közgyűlésének latin nyelvű krónikája. A Bacü-korszdkban németül íródtak a közokiratok. Sok nemzetiségű megye lévén, vannak természetesen román és szlovák dokumentumok is. Kiss Istvánná dobozi asszony 1716-ban lezajlott boszorkányperétől Tessedik Sámuel kézírásán át a Kner és Tevan család levelezéséig Móricz Zsigmonddal, Karinthy Frigyessel, Radnóti Miklóssal. Sorsok tárulnak fel a polcokon pihenő papírokból, múltunk elevenedhet meg, ha értő kezekbe kerülnek a becses dokumentumok. 2 kilométer hosszú az egymás mellé tett iromány halmaz.

— Békésen is őrzünk 1500 méter iratanyagot, és majdnem ennyi a kintlévőségünk is — mondja dr. Erdmann Gyula, a levéltár igazgatója. — Mintegy 500 Békés megyei intézményt kell ellenőriznünk ügyvitel és iratkezelés szempontjából. Vigyázunk rá, hogy a történeti értékű dokumentumok fennmaradjanak az utókor számára, és jóváhagyjuk az iratselejtezé- seket. Elvárjuk, hogy mindenütt őrizzék az értékeket, de sajnos, olyan zsúfoltak a raktáraink, hogy nem tudjuk átvenni azokat az anyagokat sem. amelyeknek föl- tétlen a levéltárban volna a helyük. A közigazgatás legutóbbi átszervezésekor a járási hivatal szobáiból kaptunk valamennyit, így talán pótolhatjuk az elmaradások egy részét. De se könyvkötőműhelyünk, se restaurátorunk nincs, a helyiségeink hőmérséklete, páratartalma sem ideális, ezért sok a „beteg’' irat, amelyet meg kellene óvni. Csak a napi gazdasági gondok legyűrésére irányzott szemlélet mellett egyre nehezebb a dolgunk. A

közelmúltban volt megyei tanács vb-ülésen már mutatkoztak biztató jelek a levéltár fejlesztéséhez.

— Talán ha valami „közvetlen haszna" lenne munkájuknak, jobban figyelnének a levéltárra is. Tudják-e segíteni a mindennapi életet?

— Ha valaki régi munkaviszonyának igazolásához kap tőlünk segítséget, bizonyára közvetlenül is érzi a levéltár hasznát. Naponta 4-5 ilyen kérést teljesítünk. De őrzünk nagyon sok régi tervrajzot is középületekről. közműhálózatról. Menynyivel könnyebb lenne a felújítók, tatarozók dolga, ha megkeresnének bennünket, mielőtt átvágnának vezetékeket. Tanácsülések

jegyzőkönyveit olvasva sokszor tapasztalom, hogy ismételten „feltalálnak” olyan dolgokat, amelyek a levéltári dokumentumok tanúsága szerint korántsem újak. Ezektől a felesleges szellemi munkáktól is megóvhatnák magukat, ha jobban odafigyelnének az elődök életére.

S ha nem is közvetlen hasznot jelent,- de a kötődést, a jó munkahelyi, lakóhelyi légkört segíti, ha feltárjuk egy- egy közösség életének múltját. Munkatársaink közreműködésével készül a mező- hegyesi ménesbirtok két világháború közti története, a tótkomlósi szlovákság krónikája, és sok segítséget adunk a termelőszövetkezetek vagy ipari üzemek múltját feltáró írások készítéséhez is.

— Mennyire nyitott szellemi műhely a levéltár? Milyen tudományos kutatómunkákban vesznek részt?

— A már említettek is tudományos igényességgel készülnek. Ezenkívül többen részt veszünk Békéscsaba monográfiájának írásában, s készül egy olvasókönyv a megye történetéről. Egyik munkatársunk Békés megye 1848—49-es eseményeiről kutat, másik az abszolutizmus dokumentumait kezdte feltárni. A megyei és városi

munkásmozgalom-történeti bizottságok munkájában természetesen mind a 6 tudományos kutatónk részt vesz. Más intézmények munkatársai előtt is nyitva az ajtónk, így azoknak az ásatásoknak, régészeti feltárásoknak a végzői előtt, akik a gyulai vár és uradalom múltja után kutatnak. Csak ízelítőt mondhatok a sokrétű tevékenységből, hiszen mindezen felül rendszeresen kívánunk megjelentetni levéltári közleményeket, gondozzuk Haán Lajos nemrég előkerült Békés megye történetéről írt művét, és végezzük természetesen a mindennapok „aprómunkáit”, a beérkező anyagok rendezését, jegyzékelését, kutatáshoz előkészítését. Szép térkép- gyűjteményünk is van. s a régi idők köztéri plakátjai, színlapjai, nemesi oklevelek, adománylevelek mind azt. sugallják, hogy a levéltár a múlt megbecsülésének, az értékek őrzésének fontos helye.

Andódy Tibor

Ez a régi iniciáléval díszített nemesi oklevél is latin nyelvű

Fotó: Béla Ottó

Vezetők továbbképzése, kiváló előadói gárda

Megyénkben másfél évtizedes múltra tekint vissza az MTESZ keretében működő Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság. A nagyközönség ritkán hall róla, leginkább akkor, ha országos rendezvényt tartanak, vagy reprezentatív elöádást a különböző — vezetési, szervezési, ipari. kereskedelmi, üzemgazdasági, szövetkezetpolitikai és a többi — szakcsoportok. A társaságnak bizottságai is vannak, ezek egyike az oktatással foglalkozik, vezetője Valentinyi Mártonné, s most vele beszélgetünk a munkájukról.

— Tevékenységünk lényege egyben a célunk is. hogy a mindenkori párthatározatok szellemében és a megyei sajátosságok szerint a vezetés korszerűsítését segítsük elő. Különösen áll ez azóta, hogy megnőtt a vállalatok önállósága, s ezzel a felelőssége is. Az oktatási programba tartozik a vezetők és középvezetők továbbképzése, s a témák közt szerepelt — csak példái: ii emliiek. meri mindem

fölsorolni lehetetlen: a vállalati törvény feldolgozása, a munkahelyi demokrácia, a társadalombiztosítási törvény, munkajogi kérdések, környezetvédelmi törvény stb.

— Ezek tanulmányozása nem „házi feladat”?

— A határozatok, törvények ismerete nélkül dolgozni nem lehet. A továbbképzés a már megismertek elmélyítését és gyakorlati alkalmazását segíti, a viták és egymás tapasztalatai alapján is. E két utóbbira azért is szükség van. mert akadnak nem teljesen egyértelmű dolgok, amiket tisztázni kell.

— A vezetők továbbképzése nem minisztériumi, felügyeleti feladat elsősorban?

— Elsősorban igen. és végzik is régóta a vezetőképző intézetek bentlakásos tanfolyamain, hosszabb, rövidebb ideig. De mivel ezek többségében egy-egy tárcához kötődnek, az általánosabb jellegű megyei szintre is

szükség van, ahol a helyi és gyakorlati tapasztalatok dominálnak. Itt és ekkor rögzülnek igazán az ott hallottak, továbbá a különböző ágazatokban dolgozó vezetők egymástól is sokat tanulnak.

— Említette, hogy középvezetők oktatása is folyik.

— Igen. Voltak és vannak tanfolyamaink üzem- és művezetők. brigádvezetők és szakszervezeti bizalmiak részére is. De volt már szakmunkás szintű is. leginkább gyári környezetbe kihelyezve. mérnök előadók bevonásával. Például a hegesztők és kisgépkezelőké. Ezzel a több szakma megszerzése a cél.

— Feladata ez egy tudományos társaságnak?

— Nem. de az élet hozta magával. ugyanis az erre hivatott szervek nem győzik a felmerülő igényt kielégíteni. Egyébként a mi tanfolyamainkra a kis gazdasági egységek tartanak számot. egy pár ember jön innen, és onnan is. A nagy cégek.

mint a DÉLEP, vagy az állami építőipari vállalat, házon belül képes megoldani, viszont a kicsiket össze kell fogni valakinek. Es ez a rugalmasság nekünk sem árt. inkább használ.

— Miket terveznek a közeljövőben?

— A személyzeti vezetők továbbképzését, mivel az ő munkájuk is kulcskérdés, ősszel kezdődik meg a tanfolyamuk. A legújabb elgondolásunk — bár ez csak most új megint, mert volt már ilyen régebben —. a levelező tanfolyam. Ezt felső vezetőknek szervezzük, s azért így. hogy lecsökkenjen a kieső munkaidő.

— A tárgyi és személyi feltételek milyenek?

— Állandó helyproblémával küzdünk, mivel saját, tanfolyamra alkalmas, helyiségünk nincsen. A vállalatok segítenek a megoldásban. Kiváló előadói gárdával dolgozunk, főleg a megye párt-, tanácsi és társadalmi szervei részéről, és az országos szervezet. illetve a tárcák is biztosítanak időnként olyan előadókat. akik az egyes témák legjobb ismerői.

Vass Mária

HANGSZÓRÓ

Kísérlet — írja Petress István a rádióújságban —. hogy Napközben címmel a Petőfi rádióban egész délelőttöt betöltő műsorokat szerkesztenek, és része annak az ősszel kezdett vállalkozásnak, hogy a Petőfi rádió közelebb kerüljön a hallgatókhoz, hogy délelőtti adásai jobban számíthassanak közérdeklődésre. hogy kilenc órától egyig minden eddiginél és megszokottnál közvetlenebb kapcsolatot hozzanak létre a legkülönbözőbb korú és érdeklődési körű hallgatókkal. Végül is arról van szó, hogy „napközben" mindig szóljon a rádió, hogy a rádió ebben a négy délelőtti órában a legkülönfélébb dolgokról tudósítson, tanácsokkal szolgáljon, teremtsen alkalmi fórumokat ilyen vagy olyan ügyeknek. Mint például a pénteki „Napközben"-ben az OTP egyik igazán mindent tudó képviselője válaszolt a telefonon érkezett kérdésekre: röviden, útbaigazítóan. praktikusan. (Különben ez a „telefonon is hívható” egyre több műsorban válik megszokottá és a kapcsolatteremtés kitűnő eszközévé: az a műsor, amelyik „ad magára” feltétlenül megszerzi a „telefonon is hívható” jogot.)

Azt hiszem, nemcsak az alkalmi rádióműsor-figyelőnek, hanem a rendszeres hallgatónak is tetszik a lehetőség, hogy valóságosan szót kérhet, hogy részt vehet a szerkesztésben, és telefonhívásának tartalmával netán új irányt is szabhat a délelőtti négy óra egy-egy időszakaszának. Nyilvánvaló, hogy a rádió is rájött: nem elég az éter hullámaira tenni a programjaikat, a másik fél, a hallgató legalább olyan fontos, mint a műsorcsinálók csapata, ha nem fontosabb : mert ugyan kinek csinálnának műsort, ha nincs, aki hallgassa?

Már kilenc órakor izgalmas kisriportokkal kezdték a „Nap- közben”-t, Mindenkit érdekelhet címmel. Szó volt ebben a pályaválasztásról, arról a kétségtelen kiáltó igényről, hogy már az általános iskola ötödik osztályában el kellene kezdeni a tanulók életre, pályára felkészítését, és nem a nyolcadikban kapkodni, rázúdítani a gyerekekre egy csomó információt, amelyekből aztán szinte képtelen jól választani. Bizonyára sokan felfigyeltek arra is, amikor gyakorló háziasz- szonyok megidézték a hétvégi „szolgáltatásaik menetrendjét, és adtak elfogadható képet egy olyan családmodellről. amelyben mindenkinek megvan a maga feladata. Hogy ez az „öröm-család” mennyire valóságos is, az már más kérdés . . .

A lottószámok sorsolása 10 óra 59 perckor kezdődött, majd folytatódott a hallgatók és az OTP- és megbízott eszmecseréje, hallhatóan fontos kérdésekről. (Az viszont „más kérdés”, hogy ezekre a látszólag könnyen megválaszolható hallgatói telefonokra miért nem kaptak a telefonálók megfelelő, kimerítő választ a legkülönbözőbb OTP-fiókokban?)

Utána (és előtte is) zene. Sok. jó. könnyű zene. Majd a Láttuk, hallottuk, később pedig a Külpolitikai arcképcsarnok következett, számos közérdekű információ rádiószerű tálalásban, csevegő stílusban. A jelszó ezekben is a közvetlenség. Sikeresen megtartották.

A Válaszolunk hallgatóinknak 11 óra 50 perckor jelentkezett. Feltehető, hogy valamennyi békéscsabai fodrászatban hangosabbra állították a rádiót, hiszen a 4. sz. fodrászüzletből érkezett panaszos levél írói Király Györgyi riporter mikrofonja előtt szóban is elmondhatták, miért érzik úgy. hogy csak kötelezettségük lehet, joguk nincs? A keménynek tűnő kérdés lényege egyetlen mondatban megfogalmazható: amióta átalánydíjas elszámolási rendszerben dolgoznak, kereseti. néha már-már megélhetési gondjaik vannak. Nem lenne sok értelme itt részletezni, mi mindenből következik ez a bizony keserű megállapítás, hiszen, ha a panasztevőket hallgatjuk, azt kell éreznünk: igazuk van. Ha viszont szót kapnak a szövetkezet vezetői, az, amit mondanak, felsorolnak, szintén igaznak látszik. Bizonyos azonban, hogy ok nélküli panaszok nem csapnak ekkora port, és az is bizonyos, hogy a fodrászok ebben az új elszámolási rendszerben egyelőre „nemigen találják önmagukat". Ha pedig egy elszámolási rendszerről nem lehet azt mondani, hogy a lehető legjobb, amit kitalálhattak, akkor ott valami nincs teljesen rendben. Van a panaszok (hibák) megszüntetésének egy régen ismert, jó módszere: leülni és emberségesen, nyugodtan, a javítás, a változtatás lehetőségeit latolgatva újra végighallgatni egymást.. Ügy indulni neki a dolognak, hogy azt keressük: mit lehet tenni, és nem azt, hogy mit nem lehet.

Ez a helyzet — említette a riporter — nemcsak Békéscsabára jellemző. Több levelet kaptak hasonló ügyben. Hogy éppen Csabára jöttek, lehetett a véletlen műve. Ha viszont a nyílt beszéd hozzájárult ahhoz, hogy bizalmat sugalló, nyugodt légkörben dolgozhatnak tovább, akkor a számítását mindenki megtalálja. A fodrász, a kozmetikus és a szövetkezet is Egymásért, és nem egymás ellenére.

A Napközben — úgy látszik — beváltja az ígéreteket, és a reményeket. Mi hallgatók feltétlenül rá szavazunk.

Sass Ervin

Mai műsor

KOSSUTH K/VDIÓ

8.27: Híres előadóművészek felvételeiből.

9.34: Verbunkosok.

9.44: Garabonciás Boldizsár zenés sétái.

10.05: Diákfélóra.

10.35: Magyar művészek operettfelvételeiből.

11.44: Vers.

12.30: Ki nyer ma?

12.45: Mozart: D-dúr szerenád.

13.45: Bessenyei György: A holmi.

13.55: Szimfonikus könnyűzene.

14.22: Két magyar cgyfelvonásos.

15.05: Kamaramuzsika.

16.03: Népzenekedvclöknek.

16.33: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek.

17.30: Vizsgálatok nyomában, (riport)

17.55: 48-as dalok.

19.15: Mozart-áriák.

19.45: Európa nemzetei a magyar szabadságért 1848-ban és 1849-ben.

20.35: Szabó Ferenc: Föltámadott a tenger, (oratórium)

21.29: Eszmék faggatása. II.

22.20: Tíz perc külpolitika.

22.30: Beethoven: a-moll vonósnégyes.

23.16: Nótacsokor.

o.io: Az Eastman rézfúvós együttes játszik.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: Operettdalok.

8.20: Tíz perc külpolitika.

8.35: Napközben.

10.00: Zenedélelött.

II. 35: Csak fiataloknak!

12.35: ..Énekeltem én: Péntek

Jánosné.”

12.50: Könnyűzene mandolinra.’

13.00: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót.

13.20: Éneklő Ifjúság.

13.30: Magyar zongoramuzsika a 19. században.

14.00: Népzenei kamarahangverseny.

14.15: Magyar fúvószene.

14.35: Könnyűzene Lengyelországból.

15.10: Filmzene.

15.20: A Kaláka együttes és Dévai Nagy Kamilla felvételeiből.

16.00: Neked sem mindegy!

16.35: Idősebbek hullámhosszán.

17.30: Kézfogások.

18.35: Hétvégi Panoráma.

19.55: Slágerlista.

20.35: A Magyar Rádió automata közönségszolgálata.

22.00: Népzene.

22.30: Kovács Andor szerzeményeiből.

23.20: Balettzene.

III. MŰSOR

9.00: Konc/. Zsuzsa és az Illés együttes felvételeiből.

9.35: Májusi éj. (opera)

10.20: Lendvay Kamilló müveiből.

11.05: Barokk muzsika.

12.15: Nicanor Zabeleta hárfá- zik.

12.40: West Side-i történet.

13.07: Külföldi táncdalok.

13.47: Massenet: Miasszonyunk bohóca, (opera)

15.29: Népzenei feldolgozások.

15.59: Zenei Lexikon.

16.20: Az Iskolarádió műsora.

16.55: A Poptarisznya dalaiból:

18.00: Külpolitikái klub.

18.30: Román nyelvű jnüsor.

19.05: Rádióhangversenyekről.

19.35: Népdalok.

20.00: Muszorgszkij-est. Ilii.

21.00: Dzsesszfelvételeinkből.

21.14: Üj lemezeinkből.

21.39: Szabadság, szerelem . .

22.40: Elektronikus zene.

SZOLNOKI STÚDIÓ

17.00: Műsorismertetés. Hírek.

17.05: A kemény rockzene mesterei. A Deep Purple együttes játszik.

17.20: Primőr-vetőmagvak vagy vetőmag-primőrök ?

17.35: Tiszai népdalokat énekel a rádió énekkara.

17.45: Határjárás. -Braun Ágoston írása.

17.50: Történelmi dalokat, indulókat játszik a Kilián Re- pülömüszaki Főiskola zenekara.

18.00: Alföldi krónika.

18.15: Beatparádé.

18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és müsorelőzetes.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

9.00: Tévétorna, (ism.)

9.05: A szőke indián. (NDK kalandfilm)

10.35: Cimbora.

11.25: Az MHSZ filmje.

16.00: Iskolatévé: Pedagógusok fóruma, (ism.)

16.55: A pixiláció. (kanadai film. ism.)

17.10: Történetek a vonaton.

17.25: Perpetuum mobile.

18.05: Telesport.

18.30: Irodalmi műsor március 15-re.

19.15: Esti mese.

19.30: Tv-hiradó.

20.00: A kőszívű ember fiai. (magyar film) II 1.

21.25: Hatvanhat: vendég Nyitrai Ferencné dr.

22.25: Tv-híradó 3.

II. MŰSOR

18.25: Ferdinánd bohóc és a futball. (NDK kisfiún.* ism.)

18.55: Portréfilm Kondor Béláról.

19.35: Szerb-horvát nyelvű műsor.

20.00: Muszorgszkij-esi.

21.00: Tv-híradó 2.

21.20: Az aszmatok izgalmasan vad világa. (NSZK film)

BUKAREST

15.45: Fiatalok stúdiója.

20.00: Tv-hiradó.

20.20: Gazdasági figyelő.

20.35: Operarészletek.

20.50: Irodalmi magazin.

21.05: Viharos szél. Folytatásos film. VI. rész.

21.55: Diszkó.

22.20: Tv-híradó.

BELGRAD, I. MŰSOR

16.45: Videooldalak.

16.55: Csináljunk terráriumot. 17.00: Magyar nyelvű tv-napln. 17.10: A Száva vízgyűjtőterülete. 17.45: Hősi nemzedék — tv-soro- zat gyermekeknek.

18.15: Tv-naptár.

18.45: Könnyűzenei adas.

19.15: Rajzfilm.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

20.00: Politikai magazin.

21.05: Koldusok és fiúk — humoros sorozat.

22.05: Tv-napló.

II. MŰSOR

18.15: Tudományos beszélgetési <r

18.45: '/.< ■ \ adás.

19.00: Lepesek — ifjúsági adás. 19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

20.00: Művészeti est.

22.30: Zágrábi körkép.

SZÍNHÁZ

1984. március 15-én. csütörtökön 15 órakor Békéscsabán:

FEHÉR SZERECSEN Kinizsi-bérlet

19 órakor Békéscsabán:

BOLHA A FÜLBEN Madách-bérlet

1984. március 16-án. pénteken 19 órakor Békéscsabán:

SZŰCS JUDIT MŰSORA a müv. központtal közös rendezésben

15 órakor Békéscsabán:

FEHÉR SZERECSEN Bérletszünet »

19 órakor Békéscsabán:

VOLT MAR ÖNNEK SZEXENSCHUSZA? !

Bérletszünet 19 órakor Szarvason:

BOLHA A FÜLBEN

MOZI

Békési Bástya. 4 és 6-kor: A

matróz, a kozák és a hamis- kártyás. 8-kor: A kutya éji dala. Békéscsabai Szabadság, du. 4-kor: Kétszemélyes pályaudvar I—II.. 8-kor: Nörablás. Békéscsabai Terv. fél 6-kor: A

csoda vége, fél 8-kor: Szabadlábon Velencében. Gyulai Erkel: Kisvárosi fojtogató. Gyulai Petőfi. 3-kor: Paci Manci frizurája. 5 és 7-kor: Felhőjáték. Orosházi Béke. 5-kor: Gyilkosságok ok nélkül. 7-kor: Elveszett illúziók. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Tobi. fél 6 és fél 8-kor: Tü a szénakazalban. Szarvasi Táncsics. 6-kor: Prof. Kuruzsló I—II.. 22-kor: Filmklub.