Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-21 / 68. szám

o1984. március 21., szerda

flHiWKTíW

Egy művelődési ház gazdát cserél

jpgäfi)

Amatőr művészek kiállítása Békésen

A Budapesti Harisnyagyár gyulai gyáregységében dolgozó emberek művelődésének, szórakozásának bázisa volt elsősorban eddig a Jókai Művelődési Ház. Különböző szakköreik tartották itt foglalkozásaikat, gyűléseik s más nagyobb rendezvényeik színhelye is ez volt. Tavaly

— nem túl hosszas tárgyalások után — „leadta” a harisnyagyár az intézményt a városi tanácsnak. Ez eléggé szokatlan jelenség, hiszen a nagyobb vállalatok inkább arra törekednek, hogy legyen saját művelődési intézményük.

Az viszont ma már nem szokatlan, ha különböző tevékenységi körű művelődési intézményeket összevonnak, s közös igazgatás alatt működnek a továbbiakban. Az ilyen összevonások után létrejövő úgynevezett integrált közművelődési intézmények azonban eddig inkább a kisebb településeken igazolták létüket.

Most a gyulai Városi Tanács a 613-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézetnek adta át használatra a Jókai Művelődési Házat, 1984. január elsejétől.

Mindezek eddig: a tények. De mi van mögöttük?

*

— Mikor merült fel először a gyár részéről, hogy átadja a Jókait a tanácsnak?

— kérdeztem Vidó Miklóstól, a gyulai harisnyagyár igazgatójától.

— A múlt év közepén. Míg korábban területi tevékenységet is folytatott a ház, ezt a munkát már — a művelődési ház korábbi igazgatója nyugdíjba vonulása után — nem tudtuk csinálni. Egyre alacsonyabb kihasználtsággal működött az intézmény. Az is tény, gondoskodtunk a megfelelő utánpótlásról, de az ösztöndíjasunk, aki Pesten tanult, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeinket, nem fejezte be az egyetemet, így, megfelelő szakember híján, úgy éreztük, nem vállalhatjuk a folyamatos kockázatot, hiszen évente 70 ezer forintunk van kulturális célokra, s a ház egyéb, területi célú rendezvényeinek önfenntartóaknak kellene lenniük.

Mindent figyelembe véve kötöttük meg a múlt év végén azt a szerződést, mely szerint az intézmény a továbbiakban tanácsi kezelésű lesz.

— A gyár klubjai hol tartják ezentúl foglalkozásaikat?

— A Jókai Művelődési Házban. A tanáccsal kötött szerződés ezt is magában foglalja. S nemcsak klubjainknak biztosítanak helyet, hanem az összes vállalati rendezvényünket is ott tarthatjuk a továbbiakban is. De pénzügyileg sem „vonultunk ki” a házból, az állóeszköz-fenntartási költségek 40 százalékát továbbra is gyárunk állja.

*

Dr. Marsi Gyuláné, a városi tanács művelődési osztályának vezetője más oldalról világítja meg a „csere” hátterét.

— Folyamatosan figyelemmel kísértük a Jókaiban folyó munkát. Tudtuk, hogy nem sikerült megfelelő szakembert találniuk, s már azon is gondolkoztak: megszüntetik a művelődési házat. Később azonban a gyár vezetői is úgy látták, a város érdekében ez nem kívánatos, s ezután közösen kerestük a megfelelő megoldást. Tárgyaltunk az SZMT, a megyei tanács illetékeseivel, a gyár vezérigazgatójával is. Ezek eredményeként jött létre a szerződés decemberben.

— A szerződés alapján tanácsi kezelésű az intézmény. Januártól a szakmunkás- képző intézet kapta meg használatra. Miért ők?

— Talán szokatlannak hat ez a megoldás, ilyen integrációt még nem hoztunk létre városunkban, eddig csak kollégiumot és iskolát vontunk össze. Ezek munkájáról jók a tapasztalataink. A

y ilffS

szakmunkásképző intézetnek 1400 tanulója van, s évről évre nő a diákok száma. Sok gonddal küszköd-, nek, elsősorban tanterem- hiánnyal ; nincsenek klubszobáik, melyek a közösségi élet színterei lehetnének. Az iskola vezetésében garanciát látunk arra, hogy megbirkóznak az új feladattal, s képesek lesznek azoknak a területi közművelődési feladatoknak az ellátására is, melyek a művelődési házra hárulnak. A mi segítségünkre is számíthatnak.

*

— Sokakban felmerülhet a gondolat, hogy a Jókai a továbbiakban kizárólag a szakmunkásképző intézetbe járók igényeinek kiszolgálója lesz. Valóban? — kérdeztem Banadics Mártont, a 613-as számú szakmunkásképző intézet igazgatóját.

— Idegen tőlünk az én házam az én váram gondolat. Nem lesz „magántulajdon” az intézmény, sőt kifejezetten az a célunk, hogy a város fiatalsága, elsősorban a tizenévesek számára biztosítsunk kulturált, vonzó szórakozási lehetőségeket.

— Az iskola munkájában milyen segítséget jelent majd a művelődési ház?

— Rengeteget. Tizenhét

szakkörünk, kilencszáz

KISZ-esünk van, 1200 tagja van az ifjúsági szakszervezetünknek, 42 tanulócsoportunk váltó rendszerben tanul. Mondhatjuk nyugodtan: termeink kihasználtsága százszázalékos. Egyszerűen nincs lehetőségünk több öntevékeny csoport munkájának biztosítására, a közösségi élet terei is nagyon szűkösek. Ezen gondjaink jelentősen enyhülnek majd, ha a felújítás befejeződik.

— Ezt az évet szánták a felújításra . . .

— Nagyon sok a tennivaló. Be kell vezetni a vizet, a gázt, vizesblokkot kell kialakítani, a központi fűtést megoldani, aláfalazni az épületet, és még sorolhatnám ... Félő, hogy nem tudjuk befejezni az év végéig ezt a munkát. Épp ezért fordulunk a város közművelődési szakembereihez s a város ifjúságához, legyenek segítségünkre ebben a munkában — hiszen nem a magunk számára csináljuk —, hogy minél hamarabb igénybe vehessék a házal a fiatalok.

*

Egy művelődési ház tehát gazdát cserélt. Azok, akik megváltak tőle, nem károsulnak, hiszen használhatják továbbra is. Akik megkapták, örömteli gondokat vettek magukra, mert céljuk az, hogy tanulóifjúságuknak gondtalanabb, szebb diákéveket nyújtsanak. De nem feledkeznek meg a város többi fiataljáról sem, a Jókai Művelődési Ház nyitott lesz, bárki beléphet oda. Bízunk benne, hogy már a következő év januárjától. . .

P. F.

A látogató, ha el akarja helyezni a megyében élő és alkotó amatőr képző- és iparművészek békési kiállítását a megszokott (ismert) képbe, könnyű dolga van, meg nem is. Könnyű, mert évek hosszú sora óta nyomon kísérhető, alakuló pályák újabb képállomásait látja maga előtt; nehéz, mert — miközben újakkal is bővül a kör — azt is éreznie kell, hogy alkalomról alkalomra, kiállításról kiállításra szinte azonos a hangulat, azonos a témaválasztás, a kifejezés- mód; mintha át lehetne ugrani időben éveket, nem történne semmi, ami a folyamatosságot megszakítaná. Egyszóval : lehet, hogy amatőr képző- és iparművészeink (ez utóbbiak nagyon kevesen vannak) általános és átlagszínvonala nem változik? Nem mozog? Se le, se fel?!

Igen, úgy tűnik, se le, se fel, hogy évtizede, másfél évtizede az itt élő amatőrök elértek egy bizonyos, országosan elismerhető és többször el is ismert szintet, innen azonban azóta sincs szembetűnő változás. Persze, hogy mi a szembetűnő, megítélés, nézőpont kérdése, hiszen voltak azért, akik kiugrottak, akik egy ideje már a hivatásosak közé sorolhatók, tagjai lettek a Művészeti Alapnak; viszont olyan is volt, hogy meghökkentőnek induló egyéniségek szívódtak fel egy-két év alatt a középszerben, vagy választották a szakmai fejlődés nehéz útja helyett az anyagi érvényesülés kétes útvesztőit.

Hová helyezzük tehát, ezek után a mostani, 1984-es seregszemlét? Mert joggal mondhatjuk „seregszemlének”, hiszen igencsak sok, összesen 330 (!) alkotást helyeztek a zsűri elébe, válasszon, minősítsen, tanácsoljon. A zsűri — és ezt hangsúlyozni kell! — vitathatatlan pártatlansággal tette dolgát, és 96 pályamunkára mondhatta ki a verdiktet:

kiállítható vagy tovább javasolható az országos kiállításra. Hogy az arány nem éppen a legimpozánsabb, oka többféle lehet. Mint mondják, elsősorban az, hogy olyanok is jelentkeztek műveikkel, akik erre még nemérettek, akiket szakköreikben (ha egyáltalán tagjai valamiféle közösségnek) vagy másutt kellett volna eltanácsolni attól, hogy az amatőr képző- és iparművészek megyei kiállításán falra kerülni igyekezzenek. Maradjunk tehát annyiban, hogy az említett rossz arány semmiképpen sem jellemzi amatőrmozgalmunk színvonalát, hiszen a derékhad és a már egyre jobban ismertebb fiatalok, de a több évtizede alkotók is „hozzák” önmagukat, tehát semmi ok az aggodalomra. Az viszont látható, hogy az eleddig eredményesebben dolgozó, fejlődő kis kollektívák műhelymunkája mintha visszaesőben lenne; illetve az egy ideje ilyen műhellyé formálódó alkalmi társulások szétesőben vannak, mindenki fest, rajzol külön-külön, egymással jószerével nem is találkozva.

Ez pedig nem jó, ezt a folyamatot feltétlenül visszafelé, vagyis előre kellene forgatni, indítani, ösztönözni! Emlékezzünk csak az orosházi festőkre, akik nem egy alkalommal részesültek magas, országos kitüntetésben, mintha kissé elfáradt volna ez a közösség, pedig ismert, hogy hívják maguk közé a fiatalabbakat, újakat, mégsem érnek el olyan látványos (és tartalmas!) sikereket, mint még pár éve. Pedig egyenként nagy utakat tettek már meg, és egyik fiatal grafikustársuk, Tóth Bálint ezen a kiállításon díjat is kapott. Még talán leginkább a békésiek dolgoznak együtt, és segítik, bírálják egymást, de már a dévaványai vagy az endrődi szakkörről, társaságról, mint közösségről alig hallani valamit.

Mindezeket tudva-látva, azért élmény a békési kiállítás. Elsősorban azokra kell figyelni, akiket a zsűri díjak odaítélésére is méltónak talált: Vágréti János, Csuta György, Baji Miklós és a már említett Tóth Bálint képeire. Vágréti mintha előnyére Változna, túlságosan is asszociatív világába finoman, érzékletesen" beszüremlik valami újféle realizmus: egyegy krétavonása, színelrendezése erre vall. A kiállítás egyik legszebb képe a Kertben, például. Csuta György akvarelljei mind kiforrottabbak és ami a lényeg: mind egyénibbek. Az Emlék, mely egyetlen, finoman felvázolt és megfelelő színkörnyezetbe helyezett leányarc: legjobb lapjai közül valók. Baji Miklós, a pár esztendeje még ismeretlen, most olyan akva- rellsorozatot hozott ide, melyre figyelni és azt értékelni kézenfekvő kötelesség. Érzi, mitől lesz drámai ereje egy képnek, és ezt még akkor is eléri, ha csupán néhány hajladozó, árva nádszálat fest, és eget tükröző kicsi vizeket, partszéleket. Ilyen kép A természet zászlói: megérdemelten díjazták kollekcióját. Tóth Bálint a groteszkbe hajló Vándor és a madárral, és míves tusrajzával, melynek a Festő címet adta (képünk) bizonyítja kiemelkedő, sokra hivatott tehetségét. Görgényi Tamás Festő és csendélet, Frankó Károly Erdőszéle, Feldmann Tibor Száraz szépség, Fekete János Kisablak, Szeverényi Mihály Madárijesztő, Diószegi Eszter Táj, Petrovszki Pál Zuzmarás fűzek című képei, valamint Kolarovszki Zoltán Lola című szobra is megállítják a látogatót, és gyönyörködtetnek. Csak az egész, mint bemutatkozás, mint a mozgalom felmutatható, megyei keresztmetszete: kevés. Vagy helyesebb így mondani: több lehetne már. Reménykedjünk, hogy lesz és lehet is. Mihamarabb.

Sass Ervin

A Jókai Művelődési Ház Fotó: Béla otttó

Mai műsor

KOSSUTH RADIO

8.27: Világablak.

8.56: Beszélni nehéz.

9.08: Kamarazene.

9.47: Kis magyar néprajz.

10.05: Diákfélóra.

10.35: Válaszolunk hallgatóinknak.

10.50: A tűz márciusa — oratórium.

12.30: Ki nyer ma?

12.45: Házunk tája.

13.00: Operaslágerek.

13.30: Dzsesszmelódiák.

14.29: Képek és Jelképek.

15.28: Országos úttörőriadő.

15.58: Hallgatóink figyelmébe. 16.03: Nótacsokor.

16.49: Kritikusok fóruma.

17.05: Mi legyen a salak salakjával?

17.30: Dietrich Fischer-Dieskau dalfelvételeiből.

19.15: Máglyák énekelnek.

19.55: A zenéről.

20.36: Leo Fall operettjeiből.

21.30: Háttérbeszélgetés.

22.20: Tíz perc külpolitika.

22.30: Richard Strauss operáiból. 23.00: Purcell-művek.

0.10: Táncdalok.

PETŐFI RÄDIÖ

8.05: Dalok a Tanácsköztársaságról.

8.20: Tíz perc külpolitika.

8.35: Idősebbek hullámhosszán.

9.30: Népzenekedvelőknek.

10.00: Zenedélelőtt.

11.35: A Szabó család.

12.05: Nóták.

12.35: Tánczenei koktél.

13.30: Nádi hegedű.

13.45: Zenés délután.

14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót.

14.15: Operettfelvételekböl.

14.35: Slágermúzeum.

15.24: Szovjet dzsesszfelvételek- böl.

15.39: A XV. kér. Polák Károly Üttörőház fúvószenekara játszik.

16.00: Mindenki iskolája.

16.40: Munkásszállók változó szerepkörben.

17.10: Zenés játékokból.

17.30: Ötödik sebesség.

18.35: Magyar könnyűzenei felvételek.

19.00: Népdalkörök pódiuma.

19.25: Intermikrofon.

19.45: Kim Carmes és Duran Duran felvételeiből.

20.35: Magyarország 1984.

21.30: Közvetítés az Aberdeen— O. Dózsa labdarúgó KEK- mérkőzésről.

22.20: Félóra népzene.

22.50: A Lipcsei Rádió archaikus hangszeregyüttese Játszik. 23.20: slágerek.

III. MŰSOR

9.00: Töltsön egy órát kedvenceivel.

10.00: Dvorák: VIII. szimfónia. 10.40: Népdalkórusok.

11.05: Ziehrer műveiből.

11.38: Ella Péter hangversenye. 13.07: Beszélő székek 3.

14.20: Kórusainknak ajánljuk. 14.40: Semiramis (opera).

15.30: Zenekari muzsika.

16.20: Magnósok, figyelem!

17.00: A véges végtelen.

17.30: Kocsis Zoltán és Rados

Ferenc hangversenye.

17.50: Balettzene.

18.30: Szlovák nyelvű műsor. 19.05: Iskolarádió.

19.35: Jasche Heifetz hegedül,

Brooks Smith zongorázik. Közben:

20.23: Versek.

20.43: A hangversenyközvetítés folytatása.

21.40: Slágerek Rómából.

22.00: Esti muzsika.

22.29: Üj zene és hagyomány.

SZOLNOKI STŰDIÖ

17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. Ifjúsági magazin.

18.00—18.30: Alföldi krónika.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

9.U0: Tv-torna. (ism.)

JJ.05: Éneklő ifjúság! (ism.)

'9.15: Delta, (ism.)

9.45: A faláda és a kísértet (francia film), (ism.)

15.50: Matematikai vetélkedő 4. (ism.)

18.05: Az Országos Egészségnevelési Intézet tájékoztatója.

18.20: A megtalált fonal (riport- műsor).

19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese.

19.30: Tv-híradó.

20.00: Jogi esetek.

20.30: Aberdeen—Ü. Dózsa KÉK- labdarúgó-mérkőzés. (Közvetítés Aberdeenból.) A szünetben: Reklám.

22.15: A hazai agykutatás műhelyeiből. IV/3. rész. (Az agy molekuláris felépítése.)

22.45: Tv-híradó 3. ,

II. MŰSOR

17.25: Fabula, (ism.)

18.15: Szülök iskolája 13/9. (ism.)

18.45: A nyelv világa.

19.30: Péter Rosel zongorázik.

20.00: Csendóra (tv-film).

20.25: Mesterdallamok, (ism.)

21.00: Tv-híradó 2.

21.20: Az értelmes szem (angol dokumentumfilm).

BUKAREST

15.30: Dinamó Bucuresti—Minszk labdarúgó-mérkőzés.

17.20: Rajzfilmek.

20.00: Tv-híradó.

20.25: Gazdasági figyelő.

20.40: Könnyűzene.

20.50: Politikai fórum.

21.05: A római csata. Film. (Befejező rész.)

22.20: Tv-híradó.

BELGRAD, I. MŰSOR

17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak.

17.40: Hírek.

17.45: A fehér kő — tv-sorozat gyermekeknek.

18.15: Tv-naptár.

18.45: Könnyűzenei adás.

19.15; Rajzfilm.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

20.00: Sportszerda.

22.00: Tv-napló.

II. MŰSOR

15.40: Labdarúgó mérkőzés.

18.15: Művelődési adás.

18.45: Szerdai körkép.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

20.00: Bérelt bohóc — játékfilm. 21.35: Zágrábi körkép.

21.50: A szerb romantikusok dalai — komoly zenei adás.

SZÍNHÁZ

1984. március 21-én, szerdán 19 órakor Békéscsabán:

VOLT MAR ÖNNEK SZEXENSCHUSZA?!

„I” és „J” bérlet

1984. március 22-én, csütörtökön

15 órakor Békéscsabán:

FEHÉR SZERECSEN

Manócska-bérlet

19 órakor Békéscsabán:

BOLHA A FÜLÉEN Szentpétery-bérlet

MOZI

Békési Bástya, 4-kor: Alomvilág, 6-kor: Szerelem receptre. 8-kor: Filmklub. Békéscsabai

Szabadság, de. i0 és este 8-kor: Nőrablás, 4 és 6-kor: Felhőjáték. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: A kutya éji dala, fél 8-kor: Meztelen bosszú. Gyulai Erkel: A csoda vége. Gyulai Petőfi, 3-kor: A patak fia és a nap,

5-kor: A matróz, a kozák és a hamiskártyás, 7-kor: Filmklub. Orosházi Partizán, fél -4-kor: Paci Manci frizurája, fél 6 és fél 8-kor: Tű a szénakazalban. Szarvasi Táncsics: Várlak nálad vacsorára.