Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-29 / 75. szám
1984. március 29-, csütörtök jSHiWlfiTci Szkíták Mezőberényben Aranylemezzel borított hajdíszek A szkíták a mai Szovjetunió déli területeiről indulva az időszámítás előtti VI. században hódították meg a Kárpát-medencét. Ez az iráni nyelvcsaládhoz tartozó lovas nomád nép mintegy 300 évet élt itt, majd az időszámítás előtti harmadik században a nyugatról érkező kelták uralma alá került. Tavaly ősszel a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum régészei Mezőberény és Csárdaszállás között szkíta és kelta sírokat tártak fel. E sírokból előkerült tárgyakat március 13-től a Mezöberé- nyi 2. számú Általános Iskolában láthatják az érdeklődők. A szkíta korongolatlan agyagedények. ékszerek, fegyver- és páncélmaradványok. valamint a kelták korongolt agyagedényei arról tanúskodnak, hogy e népek hittek a túlvilági életben, s a halottakat ellátták — rangjuknak megfelelően — a földi élet használati tárgyaival. Az ékszerek anyaga túlnyomórészt üvegpaszta, borostyán és kagyló, de találtak aranylemezből domborított ruhadíszeket, valamint két aranylemezzel borított bronz rudacskát, amelyet spirál alakban meghajlítva hajdiszkén t használtak. Az egyik tör markolatán levő ragadozó madarat ábrázoló csontfaragás különlegesen ritka lelet, mert a Kárpát-medencében csak egy hasonlót találtak e korból a régészek. Az úgynevezett sztyeppéi allatstilusban készített faragott csontmarkolat hasonmásait a Szovjetunió déli területein találták meg. Ugyancsak látható egy csontlapocskákból faragott intarzia, ami valószínűleg valamely fából készített tárgyat díszíthetett, azonban e tárgy pontos meghatározása azért is nehéz, mert eddig semmilyen hasonlót — régész nyelven párhuzamot. — nem találtak a szkíták által lakott területen. A mezőbe- rényi kiállítás — amelyet dir Szénászky Júlia és Nikolin Edit rendezett — április 5-ig várja a látogatókat. U. T. Bemutatjuk a Hunnia Stúdiót Játékfilmjeinken gyakorta láthatjuk ezt a felírást: készítette a Hunnia Stúdió. — A MAFILM berkeiben ma öt játékfilmstúdió működik. Tulajdonképpen miért van szükség ezekre a stúdiókra? — kérdeztük a Hunnia Stúdió vezetőjét. Köllö Mik- lóst. — A filmgyártás természetéből adódik az öt stúdió létrejötte és munkája. Jóval célszerűbbnek ígérkezett kisebb szervezeti egységekben tevékenykedni — mondja Küllő Miklós. — Az ötlettől a filmgyártásig igen differenciált munkát kell végeznünk. Mindez rendkívüli odaadást, lelkiismeretes munkát követel az embertől. Még a hatvanas években vetődött fel a kisebb műhelyekre való osztódás ötlete. Addig ugyanis évente legfeljebb 1(1—12 filmet gyártottunk. de időközben elértük a bűvös húszas számot. Azóta is évi 20—25 filmet forgatunk. és egyetlen személy eszmei felügyelete, művészi irányító tevékenysége ehhez, már nem elegendő. Művészi szempontból ez a mennyiség komoly Veszélyeket jelenlett. — A mai stúdiórendszer folyamatosan épült ki? — Igen. Már korábban is voltak nálunk rendezői és generációs csoportosulások. A filmszakma először 1964- ben vágott neki a stúdió- rendszernek. A végleges, mai struktúra kialakítása azonban csak 1976-ban történt meg. — Beszélhetünk-e egyáltalán a stúdiók saját profiljáról? Vagy erre nincs szükség a gyakorlatban? — Tiszta profilok nem alakultak ki. Sok esztendő tapasztalata után is csak azt mondhatom, árnyalatokban lehet megfogalmazni a meglevő különbségeket. Én inkább a stúdiók közötti célszerű munkamegosztást tartom lényegesebbnek, jellemzőnek. — Milyen feltételekkel kezdte el munkáját a Hunnia ? — Átmeneti bizonytalankodás után — eleinte nemigen tudtuk, mihez kezdjünk — találtunk magunkra. Első filmjeinket, bár igen nagy műgonddal készítettük el, nem fogadták kedvezően. Ezért, okulva a tapasztaltakon. és átesve némi megrázkódtatáson. arra törekedtünk. hogy olyan filmeket forgassunk, amelyek elnyerik a néző rokonszenvét. felkeltik érdeklődését. Közben készüllek erősen- artisztikus, formailag színvonalasan készített vagy éppen túlhajtott filmek is. mint a Nárcisz, és Psziché, vagy a Csont vary, de emellett sikerült tömegeket vonzó filmeket is forgatnunk: a Kengurut, a Veri az ördög a feleségét és a Vámmentes házasságot. Mondhatjuk. bizonyos kinövésekkel ugyan, de azért célt értünk. Ezeket a filmeket mai- emelt fővel vállalhattuk a szakma előtt. A nézők száma is emelkedett. Emellett rendezőink tehetsége is érvényesült (Sándor Pál. Hu- szárik Zoltán. Body Gábor és mások). Mindegyikük eltérő módon kereste érvényesülésének útját, saját kifejezésmódját. A stúdió, végül is azt mondhatjuk, elgondolásaiknak. ötleteiknek sokkalta inkább képes volt teret nyitni. — Megtudhatunk valamit a stúdiórendszer felépítéséről? — A közös munkát a stúdiótanács irányítja, melynek tagjai között rendezők: Kézdi Kovács Lóránt. Sándor Pál. Szomjas György, Zsombolyai János. Grün- walszky Ferenc, és gyakorló dramaturgok — Biró Zsuzsa. Csoóri Sándor és Vásárhelyi Miklós — találhatók. Van egy szűkebb körű stúdióvezetőség is. amely az elkészült forgatókönyveket vitatja meg. és megnézi az elkészült munkakópiákat. s elemzi az éves terveket. — Küllő Miklós hogyan értékeli stúdiójuk eddigi teljesítményét? — Kívülről könnyebb lenne elvégezni. Voltak jó, sikeres periódusaink, de persze nehezebbek is. Túljutottunk bizonyos veszélyes jelenségeken. Ma mindenképpen jobb filmeket forgatunk, mint a megelőző időszakban. Nézőink tábora is nőtt. és ott vannak filmjeink a nagv filmfesztiválokon Cannes- ban. Moszkvában. Nyugat- Berlinben. Nem becsüljük le a magyar filmkritikusok díjat sem, amelyet a Kis Valenti nőért és a Veri az ördög a feleségét-ért kaptunk. A Szerencsés Dániel tavaly ffidíjat hozott haza Cannes-ból. Voltak persze kudarcaink is. minden évben akadt olyan filmünk, amelyivei megint elszalasztottunk egy lehetőséget. — Mivel jellemezhetné végül legjobban a stúdió munkáját? — Talán azzal, hogy nálunk nagyon sok a pályakezdő filmes, akit mi indítottunk útnak. Mintegy húsz rendező — a filmgyár hatvan rendezője közül — nálunk debütált. Ez persze nagyon kockázatos vállalkozás mindig. de a szerencse mellénk szegődött, nem voltak nagy. látványos bukások. Tulajdonképpen ez már meg is határozhatná a profilunkat, ha ehhez évente markáns rajzolatú filmek is készülnének . . Nálunk valamennyi filmes nemzedék képviselve van. Szabadon választhatnak, hozzák ötleteiket; a rendező nincs egyetlen stúdióhoz, kötve. — A stúdiórendszer tehat bevált? — A stúdió mindenekelőtt arra jó. hogy türelemre ta-. nitson bennünket az eredeti elképzelésekkel szemben. Vitáinkon ellentétes vélemények csapnak össze, de éppen a viták közepette találhatják meg a rendezők elképzeléseik útját. — Milyen konkrét feladatok előtt áll az idén a stúdió? — öt játékfilmet forgatunk (tavalyról is maradt még egy): Jeles András Angyali üdvözletét. Grünwalsz- kv Ferenc Eszmélését. Sző- nvi Gábor Budapesti nyomozóját. Sándor Pál Ez. csak moziját, és az idén debütáló Gárdos Pál Uram isten című filmjét. Ezenkívül még az idén előkészítjük Gyön- gyössy—Kábái Yerma című filmjét is — mondta befejezésül Köllő Miklós. Szémann Béla Lételemünk az életveszély. Furcsának tűnhet ez a kijelentés, ellenkezést válthat ki. attól még igaz. Nem állítom, hogy állandóan életveszélyre vágyunk. Csak épp gyerekkorunk óta bennünk van a bajkeresés tudománya, s elkísér bennünket a sírig. Némelyikünket be is segít oda idejekorán. Az még érthető, hogy a gyermek tapasztalat s ezáltal veszélyérzet hiányában mindig ott ólálkodik valami tiltott dolog körül, arra azonban már a pszichológusok is ellentmondó válaszokat adnak. hogy meglett, kiforrott, nyugodt, a veszélyt hibátlanul felbecsülő emberek miért teszik kockára életüket egy tál lencséért, vagy még annyiért sem. A megfejtés bonyolult, s mindig személyre szabott. Ám vannak helyzetek, mikor a személyes indokok szinte eltörpülnek a tömegőrület árnyékában. Valami ilyesmi történhetett a pilisi autóversenyen. A hétfő esti Sportvilág lényeket szárazon rögzítő, megrázó riportja ezt sugallja. Amikor meghallottam a tragédiái, bennem is megerősödött a korábbi kétely és vád. hogy feltehetően a rendezésben volt a hiba. Földi Attila kitűnő riportja megnyugtatni látszott engem is. másokat is: a rendezők előrelátóan tervezték meg a pályát és a versenyt. S most mégis azt gondolom, a hiba a-rendezőkben keresendő. Ugyanis nem számoltak valamivel: nagyokosságunkkal, nagyképűségünkkel. értetlenségünkkel, komiszságunkkal. Azzal, hogy imádunk fölösleges dolgokon vitatkozni, hogy szeretjük megnyirbálni a hivatalos közegek tekintélyét, hiszen mi sokan vagyunk és ezerféle módon tudjuk megzavarni azt az egykét közelben szolgálatot teljesítő embert, akiknek csak annyi válaszra, indokra, parancsra van lehetőségük, hogy: nem szabad. Ellenkezni megannyi módon lehetséges. Hiszen: a saját életemmel én rendelkezem, meg mit ért maga ehhez, csak ideállították, én viszont ide jöttem, nehogy már jobban tudja. maga még a világon se volt. amikor én már, ugyan, öregapám. hagyjon már a századfordulós kioktatásával, jól van. magának azt mondták, hogy ezt mondja, én meg azt mondom, hogy hadd mondja . . Folytathatnám még oldalakon keresztül. Mert cikizésben nagyhatalom vagyunk. A riport szerint a baleset helyen nyolcszor szóltak a rendfenntartók Kevésnek bizonyult Kemény árat fizettek a szabálytalankodók. Lehet, hogy mi is azt fizetünk. Egy csodálatos sport, egy valódi huszadik századi sport nem lesz képes otthonra lelni nálunk. S talán pont azok ..érik el betiltását", akik leginkább rajonganak érte. Lehet, hogy evekig nem lesz hasonló rendezvény Magyarországon Amíg a vizsgálat — s a várhatóan azt követő vita és kényszerű (álszemérmes) hallgatás —tart. addig semmiképp. S ha majd újra felbőgnek a motorok három. négy. öt vagy tíz év múlva, vajon ki emlékszik akkor a mostani tragédiára? Lesz-e foganatja majdan az újságok emlékeztetőjének? Talán most kellene a futamot megismételni. pár hónapon belül. Kegyeletsértésnek vélheti valaki, holott higgyék el. nem az. Csak az életen, véren, fájdalmon szerzett szörnyű tanulságot kellene hasznosítani. Hiszen legfeljebb a veszély borzongatóan gyönyörűséges félelmét érzik a renitensek, vagy még annyit sem. és nem a halál valós figyelmeztetését, legyenek bár kismotorjuk hátsó kerekén bravúrozó tizenévesek, ködben, füstben, csúszós úton száguldó autós-rókák, vizek, barlangok, hegycsúcsok felelőtlen- jei vagy mozgó járművekről lelépő nyugdíjasok. Ahogy visszaemlékezem, tanáraim enyhe lenézéssel szoktak kupaktanácsnak minősíteni azokat a spontán megbeszéléseket. amelyek akár zavarták az oktatást, akár nem. mégiscsak afféle ellenőrizhetetlen formái voltak a diákvéleményeknek. és sosem érintették a tananyagot. A vállalkozó (vagy kíváncsi) tanárok néha megpróbálták a kupaktanácsot kiszélesíteni, hogy jobban megismerjenek bennünket, s titkos témáinkban eligazítsanak, befolyásoljanak minket. Általában sikeres órák voltak ezek. Kicsit haszontalanok, kicsit hasznosak. A kupaktanácsjelleg azonban csak akkor őrződött meg. ha a tanár — mondjuk egy kiránduláson vagy gyiimölesszedésen — megmaradt a szűkebb közösségnél, s a kupaktanács létszámát nem volt kénytelen felhígítani. A Kossuth adó kedd délelőtti. Kupaktanács alcímet viselő műsora végig képes volt megőrizni .ezt a hamvas, spontán hangulatot, ami az ilyen fésületlen megbeszélésnek annyira sajtit ja. A riporter nem akart okosabb lenni a gyerekeknél. elvegyült köztük, finoman irányított, és hagyta magát irányítani. A résztvevők nem őrlődtek erejüket megfeszítő válaszokon. nem akartak feltűnően jópofák lenni, nem lázadoztak csupán a lázad ozás kedvéért, hanem gondolkodtak, s mondták, ami az eszükbe jutott. Mondtak helyből megcáfolható!. mondtak felületest, csak hamisat nem. Sokszor támadnak ellenérzéseim a fiatalokról — fiataloknak „csinált" beszélgetések alatt. Általában nem a világmegváltó igazságok hiányoznak, hanem a beszélgetések hangulata. Amit stúdió ide. riporter oda, ezúttal nem kellett hiába keresni. Kupaktanácstag lettem fél órára. Ungar Tamás Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Népdalok. 8.55: Paisiello: Az úrhatnám szolgáló, (vigopera) 9.44: Muzsika Zsuzsika meséi. 10.05: Diákfélóra. 10.85: A denevér, (operett) 11.28: Régen találkoztunk. 11.48: Glcmba. (regény) XV f>. 12.20: Ki nyer ma? 12.45: Könyvszemle. 12.55: Zenekari muzsika. 18.44: Olvasókör. 14.14: Válogatás az OIRT-rádiók műsoraiból. 15.05: Palcsó Sándor énekel. 15.30: Művelődéstörténet gyerekeknek. 16.02: Tallózás egy régi telefonkönyvben. (rá d i ó j á t é k) 17.05: Külpolitikai könyvespolc. 17.20: Nagy mesterek — világhírű e 1 öa d o m ü v ész e k. 19.15: Barátom Harvey. (vígjáték) 21.25: Az. MRT énekkara énekel. 21.40: Nicaraguái riporlösszeálli- tás. II. 22.20: Tíz pere külpolitika. 22.20: Haydn: C-dúr vonósnégyes. 22.50: Egy igazgató névjegye. 22.10: Operarészletek. 0.10: Réz.fúvósok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Ifjúsági dalok. 8.20: Tíz "perc külpolitika. 8.25: Napközben. 10.00: Zenedélelötl. II. 25: Csak fiataloknak! 12.25: Mezők, falvak éneke. 12.00: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót. 12.20: Éneklő Ifjúság. 12.25: Erdözsongás. 14.00: Válogatott perceink. 16.25: Idősebbek hullámhosszán. 17.20: Segíthetünk? 18.85: Hétvégi Panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.25: A 04. 05. 07 jelenti. 21.05: Verbunkos muzsika. 21.20: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. 22.84: Gonda János szerzeményeiből. 22.20: Népzenekedve löknek. III. MŰSOR 9.00: Könnyűzene. 9.58: Századunk zenéjéből. 11.05: Romantikus kamarazene. 11.58: Operarészletek. 12.20: Szintézis. 12.07: Külföldi táncdalok. 12.47: Liszt-felvételek. 14.21 : Ludwig Güttler és Fridc- rich Kircheis hangversenye. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Iskolarádió. 16.55: Pophullám. 18.00: Rádióhangversenyekröl. 18.20: Román nyelvit műsor. 19.05: Szabálytalan portré Matuz Istvánról. Ili 2. 19.42: A kamarazene kedvelőinek. 21.00: Új lemezeinkből. 22.02: Zenekari operarészletek. 22.22: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. Peter Őri ff in énekel. 17.15: A kiskertek kedvelőinek. 17.25: Roy Etzel trombitazik. 17.20: Intermezzo. Hóvégi számvetés az. Alföld zenei eseményeiről. Szerkesztő: Kutas .János. (A tartalomból: A kecskeméti városi zenekar filharmóniai estjéről — Ismét Szolnokon dirigál Wilfried Koch — .Szolnok megyei ifjúsági énekkarok bemutatóiról — Zenei műhelyek: látogatóban a mezőtúri Petőfi dalkörnél — Koncertelözetesek.) 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.20: Hírösszefoglaló, lap- és músorelözetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.05: Tévétorna, (lsm.) 8.10: Iskolatévé: Kémia. 8.40: Fizika. 8.50: Éneklő ifjúság. 9.00: Környezetismeret. 9.20: Magyar nyelv. 9.20: Film- és tv-esztétikai műsor. 10.00: Ünneplés, (amerikai film. ism.) 15.00: Pedagógusok fóruma. (ism.) 15.35: Kémia. 16.05: Egy osztályba járunk. 16.45: Tízen túliak társasága. 17.40: Tíz aranyérem, (dokumentumfilm) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.20: T\-híradó. 20.00: Biró Lajos: Francia négyes. (bohózat) 21.15: Hirháttér. 22.05: Zene. zene. zene. 22.55: Tv-hiradó 2. II. MŰSOR 18.85: Képzőművészet- ‘84. 19.10: A Szegedi Körzeti Stúdió szlovák nyelvű műsora. 19.20: A három nővér, (dán balett film. ism.) 19.40: Prokofjev: Klasszikus szimfónia. (NSZK film) 20.00: Falusi esték. 21.00: Tv-híiado 2. 21.20: Telesport. 21.45: Ön hogyan döntene? BUKAREST 15.45: Rajzfilmek. 15.55: Irodalmi összeállítás. 16.10: Művészeti folyóirat. 20.00: Tv-hiradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.85: Utazás a jövőbe. 21.00: Fiatalok stúdiója. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.45: Videooldalak. 16.55: A születés. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: A Száva vízgyűjtőterülete. 17.40: Hírek. 17.45: Hősi nemzedék — tv-soro- zat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.80: Tv-napló. 20.00: Reflexek — politikai magazin. 21.05: Koldusok és fiúk — humoros sorozat. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Tudomány. 18.45: Zenei adás. 19.00: Ifjúsági adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Művészeti est. 22.30: Zágrábi körkép. SZÍNHÁZ 1984. március 29-én, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: AZ ÁRNYÉK Szakmai bemutató 1984. március 30-án, pénteken 19 órakor Békéscsabán: az Árnyék Jókai-bérlet MOZI Békési Bástya. 4-kor: Misi mókus kalandjai. 6-kor: Hözuhatag I—II. Békéscsabai Szabadság, de. 10-kor: Zártkörű előadás. este 6 és 8-kor: Forró vérű kísértet, du. 4-kor: Csizmás Kandúr a világ körül. Békéscsabai Terv. fél 6-kor: Piedone Egyiptomban, fél 8-kor: Szexis hétvége. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Tüzes éjszakák, fél 8-kor: (Jjra szól a hatlövetű. Gyulai Petőfi. 3-kor: Tobi. 5 cs 7-kor: Vámpír négy keréken. Orosházi Béke: Boszorkány szom bat. Orosházi Bartizán: Az ,,aranyrablók üldözője". Szarvasi Táncsics: Magánélet. 22-kor: Filmklub. lsmerctlen tárgyát díszítő csontinlarzia Kom: cj.ij Edit Öt játékfilm az idén
