Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-13 / 61. szám

1984. március 13., kedd Van elég hal— de nem a kereskedelmi hálózatban IS HAMM----------­K észülnek a halászati gaz­daságok az idei szezonra. A napokban „bontják” ki a ta­vakat, felmérik: hogyan te­lelt át az állomány. A ta­pasztalatok szerint a tavalyi aszály miatt a kelleténél ala­csonyabb volt a tavak víz­szintje, ezt pedig megsíny­lették a halak; más évekhez képest nagyobb volt az el­hullás. Ám ennek ellenére elegendő lesz a tenyészanyag és étkezési halból is kielé­gíthetik a hazai és az export­igényeket. A halászat általában kifi­zetődik a mezőgazdasági üze­meknek, ezt jelzi az évről évre, átlagosan 4-5 százalék­kal növekvő termelés. Ta­valy összesen 44 ezer tonna halat fogtak ki, s előrelátha­tóan az idén tovább nő a ter­melés. A fogyasztók elsősor­ban a pontyot ismerik, ám a halállományon belül a nö­vényevő halak aránya emel­kedik, jelenleg már eléri a 35 százalékot. E halfajták nevelési költségei — mivel a vízben meglevő természe­tes tápanyagon nőnek fel — a legkedvezőbbek, s így kü­lönösen kifizetődőek az üze­meknek. Külföldön keresett cikk is a busa és az amur, a külpiaci lehetőségek azon­ban az idén telítődtek. Így a hazai értékesítést kívánják növelni, ami a vásárlóknak azért is kedvező, mert amíg más húsok ára emelkedett, addig a növényevő halaké — éppen a kedvező előállítási költségek eredményeként — csökkent. Jelenleg 30—32 fo­rintért kínálják kilóját. Rá­adásul a halhús csekély zsír- tartalma miatt a korszerű élelmiszerek közé tartozik, s jelenleg az egyik legolcsóbb fehérjeforrás. * * * Békés megyében csaknem 2300 hektárnyi halastóban nevelnek Biharugrán, Szarvason és Gyomaendrő- dön halat. E tavakból 312 tonna busát,•* pontyot, süllőt és más halfajtákat termeltek ki. Legjelentősebb a ponty, amelyből 1 millió 760 ezer kilogrammnyit nyertek. Már rendelkezésre áll az idei hal­tenyésztés alapanyaga. A természetes vizek hala- sítási kötelezettségeinek is eleget tudnak tenni a hal­gazdaságok. Nagy Sándor, a megyei halászati-vadászati felügyelő elmondta, hogy az elmúlt esztendőben 680 va­gon vegyestakarmányt, s mellé 206 tonna szerves trá­gyát használtak fel a halak táplálására, és mintegy 1200 tonna meszet. Az egy hek­tárra jutó szaporulat elérte a csaknem 890 kilogrammot, és a tavak hektáronkénti ter­mészetes halhozama a 314 kilogrammot érte el. A Kö­rösök vízrendszeréből a fő­foglalkozású halászok 63 va­gon halat zsákmányoltak, főként a pettyes, a fehér bu­sák, amurok akadtak horog­ra. Visszaesett a vizek ponty­hozama, tartós azonban a fo­gásszint a süllőnél és a har­csánál. A kishálókkal halá­szok 4-5 vagonnyi halat, a horgászok ennek közel há­romszorosát fogták az el­múlt esztendőben. Jelentős a külkereskedelmi forgalom. A gyomaendrődi Halászati Tsz-ből 30 tonna élő ponty került Olaszország­ba, Belgiumba. Irakba 76 tonnányit szállítottak, és mintegy 1434 tonna busa­szállítmány indult Romániá­ba, Szovjetunióba. A Szarvasi Halászati Kutató Intézet így több mint 20 tonna halex­portot bonyolított Lengyelor­szággal. Ez év elején 420 tonna el­adatlan hal állt a hűtőházak­ban, azóta azonban a keres­kedelem ezeket a tételeket felvásárolta. Ugyanakkor há­rom holtágat nem halásztak le Békés megyében, mert a kereskedelem nem vette át a halat. A gyomaendrődi Halászati Szövetkezet maga szervezi termékeinek keres­kedelmi értékesítését, többek között Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj- Zemplén, Nógrád, Bács-Kis- kun, Szolnok, Békés megyé­ben és a fővárosban. Az ér­tékesítés megszervezésében a szövetkezet segítségére sie­tett a Skála-Coop és a kis­kereskedelmi forgalmazók. Termékeiket étel- és bolti termékbemutatók keretében szeretnék mind szélesebb körben megismertetni. Meg­jelentek egy új halkészít­ménnyel, a halfasírozottal is. A szövetkezet megítélése szerint lassan fejlődik a hal­kereskedelem, s bár a keres­letet aligha ismerhetik való­san, bizonyára termékeik jó részére akadna vevő. —ó—a Vasárnapi gyerek Szinte elveszik a szakadozott bőrülésben, olyan apró. Csak a két huncut szeme tűnik fel, meg a sapkáján himbálódzó hatalmas bojt. Határozottan ül, mint a cö- vek. Még a lábát sem lóbálja, csak tekintget körbe fel- nőttes komolysággal. Először a piszkos ablakot szemléli meg körültekintő alapossággal, aztán a szomszéd sínen álldogáló vonaton pihen meg a tekintete. — Ennek is van füttölője? — szalad ki vékonyka hangja, s zöldes szeme kíváncsian tapad szemben ülő apjára. Az készségesen bújik elő lepedönyi sportújságja mögül. — Van, kisfiam — nyugtatja meg az apróságot, mi­közben farzsebéből előkapott fésűjével könnyedén vé­gigszánt előrebukó, piszkosszőke haján. Aztán yissza- merül a hét végi sportesemények tdnulmanyozásába. De a gyerek nem hagyja olvasni. Kérdez és kérdez meg­állás nélkül. És csodák csodája: a farmeros, kopott bőr- dzsekis apa végtelen türelemről tesz tanúbizonyságot. Ahogy a vonat kigördül Szegedről, a kissrác elhall­gat. Minden testrészével figyeli ezt a számára ismeret­len, új élményt, az utazást. A fülkében ünnepi hangulat uralkodik. Az apa néha büszkén végigpillant csemeté­jén. Öröm bújkál a tekintetében: lám, sikerült valami egészen újat nyújtania neki. — Mikor jön a kalauz bácsi? — formálja erős kon­centrálással újabb kérdésre száját a kisfiú. Az apa ösz- szerezzen. Körülnéz, aztán mesterkélt könnyedséggel veti oda: — Remélem soká! — Csak Rókusig megyünk — magyarázza. — A gyerek soha nem utazott vonaton. Még csak közeledik a városszéli állomás, de már no­szogatja a kicsit. — Gyere, Marci, vár a Merd — veti be a humort, s lesi: volt-e hatása a többi utasra? ölbeveszi a fölkabátolt, apró embercsomagot. Kérlelő hangja még hallatszik a lépcsőről: — Aztán anyádnak egy szót se! Tudod — teszi hozzá —, akkor a jövő va­sárnap nem ad ide. Pedig megint kitaláltam valamit! _ Hogy mit, azt már nem hallom. De még látom, a hogy az állomás felé fut a vállába kapaszkodó, kacagó kisgyerekkel. — gubuez — Értékelték a csabaiak tevékenységét Békéscsabán, a HNF vá­rosi elnökségének közelmúlt­ban tartott ülésén Kendra János, a városi tanács fő­előadója az 1983. évi társa­dalmi munka eredményeit ismertette. Az összesített adatokból kitűnt, hogy az egy lakosra jutó hányad csaknem 1300 forint volt, míg a teljesített vállalások és anyagi felajánlások össz­értéke meghaladta a 89 mil­lió forintot. A Lencsési úti lakótelep és a hét kerület közül a III. kerület lakosai nyújtottak legtöbbet. Űgyszintén jól dolgoztak a gazdasági egysé­gek, az intézmények kollek­tívái és az iskolák tanulói is. A városi operatív bizott­ság a népfronttal közösen tovább szorgalmazza azt, hogy a vállalatok növeljék a társadalmi munkák arányát és értékét a jövőben. Igye­kezzenek ezentúl is karban­tartani a környékükön levő közterületeket, aktívan ve­gyenek részt a városfejlesz­téssel s nem utolsósorban a közműépítéssel kapcsolatos munkálatokban. A megyeszékhelyen új fel­adatnak számít a lakosság bevonása a hasznos hulladé­kok gyűjtésére indítandó ak­cióba. Eddig ugyanis ezeket a teendőket zömmel az úttö­rők látták el. A szervezők ugyancsak sok segítséget várnak a munkahelyi közös­ségektől, és az állampolgá­roktól a tavaszi és őszi kör­nyezetvédelmi hónap ered­ményes befejezéséhez. A népfront azt szeretné elérni, ha az egy lakosra eső társa­dalmi munka értéke elérné a 2 ezer forintot ebben az évben. Éppen ezért ügyelni kell majd a nyilvántartás folyamatos és pontos vezeté­sére. —y—d Vetik a lóbabot Hétfőn reggel Békés me­gye több mezőgazdasági üze­mében megkezdték a fehér­jedús, állati takarmányozás­hoz használt, úgynevezett lóbab vetését. Bár a hőmérséklet még viszonylag alacsony, a mun­kát meg kellett kezdeni, mert az importkiváltó ter­mék érési ideje ezt megkí­vánja'. A tavaszi vetések el­ső lépcsőjének végrehajtá­sát egyebek között az újkí- gyósi Aranykalász Termelő- szövetkezetben kezdték meg, a talaj felső rétegének lazí­tásával, majd a vetéssel. Bé­késben ebben az évben, ha­sonlóan az elmúlt esztendők­höz, mintegy ötezer hektár lóbabot vetnek. Nyugdíjas-találkozó (Tudósítónktól) Hagyományos immár az eleki Lenin Termelőszövet­kezetben, hogy ez idő tájt hívják a nyugdíjasokat. A nagyközségi művelődési ház nagytermében mintegy 350- en vettek részt a rendezvé­nyen a közelmúltban. A megjelenteket a Békés megyei Jókai Színház fiatal művészei köszöntötték vi­dám zenés műsorral. Ezt kö­vetően Borzsák Lajos tsz- elnök üdvözölte többek kö­zött a tsz alapító tagjait, a nyugállományba vonult dol­gozókat. Ismertette a szövet­kezet jelenlegi törekvéseit, elmúlt évi eredményeit, amelyek a tsz fennállása óta a legkiemelkedőbbek. V T. S. A közelmúltban Méhkeréken, Gyulán és Kétegyházán ren­deztek hagyományos román bálát. Gyulán, a Komló étte­remben a vendégeket, valamint a Temesvárról érkezett né­pi zenekart és szólistáit megnyitójában Petrusán György — képünkön —, a szövetség elnöke köszöntötte Fotó: Béla Ottó Harmincéves a szarvasi úttörőház Egy hajdani kastélyépület­ben Szarvason 1954 január­jában alakult meg a „Micsu- rini Biológiai Állomás”, ahol a szarvasi gyermekek vetet­tek, kapáltak, kisállatokat gondoztak, egyszóval ismer­kedtek a munkával. Később vette fel az intézmény Krecsmarik Endre szarvasi pedagógus, biológus nevét, s vált a város úttörőházává. Az eredeti épület tönkre­ment, és helyébe új épült, amelyet 1976-ban, a gyer­meknapon vettek birtokuk­ba a szarvasi kisdobosok, út­törők. Most harmincéves a KISZ KB Vörös Selyemzászlajával kitüntetett intézmény, amely a jubileum alkalmából már­cius 12-től 24-ig ünnepi prog­ramot állított össze. Mielőtt azonban ezeket sorraven- nénk, következzék néhány jellemző tény, adat a jó hírű úttörőházról. Munkáját gyer­mektanács közreműködésé­vel szervezik, irányítják a felnőtt vezetők. A mindig, minden gyermek előtt nyit­va álló házban mozgalmas a szakköri élet, az idén példá­ul tizenegy szakkör műkö­dik. Az olyan, már hagyo­mányosnak számító szakkö­rök mellett, mint például az idegenvezető-, a go-kart, a kajak-kenu, a sakk-, a báb- képzőművész-szakkör, az idén először szerveztek a gyerekek kérésére kiberneti­ka és a komplex művészeti szakkört. A tíz pedagógus szakkörvezető mellett két szülő is vállalt ilyen felada­tot, mint társadalmi aktíva. Ilyen alkalmakkor illik szólni a sikerekről is: az el­telt évek alatt sokféle pá­lyázaton, versenyen szere­peltek, sikerrel, az úttörőház színeiben induló gyermekek: egy országos repülőmodelle­ző versenyen harmadik he­lyezést értek el, egy területi birkózóversenyen első és má­sodik helyezést, részt vettek az indiai gyermekrajz-pályá- zaton, nívódíjat kapott a társastáncklub, s az sem kis eredmény, hogy a képzőmű­vészeti szakkörösök közül tavaly három gyermeket fel­vettek a képzőművészeti szakközépiskolába. A jubileumi program már­cius 12-én, tegnap délután rövid megnyitóval kezdődött, majd lövészversenyt bonyo­lítottak le. A héten még több sportesemény lesz; kézilab­dakupa, szombaton a városi uszodában „Sportol a csa­lád”. Március 15-én, csütör­tökön nyílik az a kiállítás, amely az úttörőház elmúlt öt évét mutatja be képek­ben, s a szakkörök munkái, ajándékok láthatók a kiállí­táson. A következő hétfőn, március 19-én bárki próbál­kozhat, hogy sakkban le­győzze a sakkszakkör , leg­jobbjait. Másnap az asztali­teniszezők tartanak bemuta­tót, és vállalkoznak mérkő­zésekre. Március 22-én KISZ-úttörő találkozó lesz, és ügyességi próba. A jubi­leumi program ünnepi ese­ményére, az emlékünnep­ségre március 24-én kerül sor, amelyre meghívást kap­tak egykori és mai szakkö­ri tagok, úttörővezetők. II lövészszakosztály közgyűlése Békésszentandráson Értékelték az elmúlt esz­tendő feladatainak teljesíté­sét a békésszentandrási lö­vészszakosztály legutóbbi ülésén. Az elmúlt esztendő elején a helyi mezőgazdasá­gi üzemek szocialista brigád­jaival közösen szerveztek lő- gyakorlatokat, versenyeket. Jelentős társadalmi munkát, földmunkát végeztek, javí­tották a lőtéri létesítménye­ket, fásítottak. E munkában kiemelkedő eredményekről számolhattak be. A felkészítő lövészverse­nyekre igen sok fiatalt von­tak be, jó eredményeket ér­tek el, teljesítményükben mi­nőségi javulás tapasztalható. Bizonyítja ezt az is, hogy a szarvasi városi-járási Hon­védelmi Kupa lövészverse­nyen 2—3. helyezéseket értek el. Ebben az esztendőben a felmenő rendszerű versenyek színvonalasabb megszerve­zése, az azokon való ered­ményes szereplés a cél. Szük­ség. van a társadalmi mun­kára is, mert tatarozni kell a lőtéren levő épületet. Erre szívesen vállalkoznak a szak­osztály tagjai, a foglalkozá­sokon túl is. De nem nélkü­lözhető az a segítség sem, amelyet a község mezőgaz­dasági üzemei adnak a szak­osztály jó működéséhez. Mit kell tudni az influenzáról? Termőföldek visszanyerése Békésben Megszüntetett tanyahelyek, majorságok, dűlő- és mezőgaz­dasági utak, füves területek fel­törésével, művelésbe vonásával eddig több mint 2200 hektárnyi területet fogtak ismét mezőgaz­dasági termelésbe Békés megyé­ben. A rekultiváció — a szak­emberek megítélése szerint — különösen jól halad, mióta erre a célra állami támogatást kap­nak. Ezt példázza, hogy az el­múlt év végéig állami és melio­rációs támogatással több mint ezer hektár jó minőségű termő- területet nyertek vissza. A me­zőgazdasági üzemek önállóan végzett ilyen irányú munkájára sem lehet panasz, hiszen a tá­mogatás nélküli rekultivált te­rület nagysága is megközeliti az 1100 hektárt. A földvissza­nyerés ez évben tovább folyta­tódik, melynek során állami tá­mogatással több mint 600 hek­tárt vonnak ismét termelésbe hosszú távon, vagyis 1995-ig mintegy kétezer hektárt. Terv szerint erre az időpont­ra egy közepesnél jóval nagyobb termelőszövetkezet által művelt földterületet, több mint 4700 hektárt művelnek meg a me­gyében. Az influenza megelőzésére vonatkozóan nincsenek biz­tos tanácsok. Persze jó lenne elkerülni a vírusfertőzést, de ez nem mindig az egyén szándékán múlik. Az biztos, hogy aki sokat tartózkodik szabad levegőn, edzésben tartja a testét, sok gyümöl­csöt, C-vitamint fogyaszt, esélye van arra, hogy elke­rülje az influenzát. Ha még­is megbetegszünk, szigorúan ágyba kell bújni, s az orvos tanácsait követni. Van azon­ban egy fontos dolog, ami­ről talán keveset hallunk, ez pedig közvetlenül az influ­enza heveny szakaszát köve­tő napokra vonatkozik. Min­denekelőtt azt kell szem előtt tartani, hogy a láz meg­szűnése nem jelenti egyben a betegség végét is. Az ún. lábadozási szakban még rendkívül gyenge a szerve­zet ellenállóképessége, s a szövődmények gyakran ép­pen azért lépnek fel, mert a beteg túl korán felkelt. így az első tanács mindenféle­képpen az, hogy a láz meg­szűnése után is ágyban kell maradni mindaddig, amíg a kezelőorvos jónak látja. A másik fontos dolog, hogy a rendelt gyógyszer szedését senki ne hagyja abba ön­kényesen. Addig kell szedni, amíg az orvos szükségesnek látja. Ha aztán a beteg en­gedélyt kapott arra, hogy felkeljen, fokozatosan térjen csak át az egészséges embe­rek életmódjára. Először az étkezésekhez keljen fel, mo­zogjon egy kicsit. A meg­romlott étvágy vagy a gyógyszerek által megkín­zott gyomor ugyancsak nem jön rendbe egyik pillanatról a másikra. Ne kezdje senki rögtön kedvenc ételével az első pa­naszmentes napot! Főleg, ha az töltött káposzta vagy egyéb nehéz étel. Gyümölcs- leves, könnyű, rostmentes habart főzelék, sovány hús, sajt, tej és sok gyümölcs szerepeljen étrendjében. Fo­gyasszon minél több citro­mos teát, limonádét, s ha a gyomra jó és szereti, a hi­deg vacsorákhoz egyen nyers hagymát. Előbb a lakásban mozog­jon, majd — ha az- orvos megengedi — tegyen rövid sétákat a levegőn. Munkába csak akkor áll­jon, ha ismét erősnek, egész­ségesnek érzi magát. Azon természetesen nem kell csodálkozni, ha még né­hány napig vagy akár egy hétig is úgy érzi, hogy este jólesik korábban lefeküdnie, az étvágya sem áll olyan gyorsan helyre, s egy kis hörghurut — egyébként jó közérzetben is — tartósab- ban elkísérheti. Orvoshoz csak akkor for­duljon újra, ha valami rend­ellenességet tapasztal (pl. egy hét piálva sem marad ej a köhögése vagy fáradt­ságérzése), de akkor min­denképpen, ha újra beláza- sodik, vagy fokozódik a kö­högése, esetleg fájdalmai tá­madnak. Hangsúlyozni kell, hogy az influenza nem ve­szélytelen betegség, de az esetek túlnyomó többségében teljesen és szövődménymen­tesen gyógyul akkor, ha a beteg betartja kezelőorvosa utasításait. És végül, ami még fontos: ne csak önma­gára vigyázzon, hanem kör­nyezetére, mindenekelőtt családtagjaira is. Főleg a kisgyermekeket és az időse­ket kell óvni a fertőzéstől. A gyermekek általában magasabb lázzal reagálnak mindenféle fertőzésre. Így az influenzás gyereknél, még a 12—14 éves korban sem rit­ka a 39—40 C-fokos láz. A gyermekekre lényegében ugyanaz vonatkozik, ami a felnőttekre. A megelőzés időszakában a kisgyermekeknél fokozot­tan vegyék figyelembe a C-vitamin fontosságát. (Vi­gyázat: a C-vitamin 40 C-fok fölötti hőmérsékleten elbomlik!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom