Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-13 / 61. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. MÁRCIUS 13., KEDD Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 61. SZÄM Március 15 — április 4: forradalmi ifjúsági napok Gazdag programok megyénkben FIN — hogy e három betű mit jelent, azt ma már tudják nem csupán a KISZ-esek, fiatalok, hanem szinte mindenki, aki csak egy kicsit is érdeklődik belpolitikai életünk eseményei iránt. A forradalmi ifjúsági napok eseménysorozata lassan hagyománnyá válik, s szervezett keretbe foglalja a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek a három nagy történelmi sorsfordulónkra emlékező, azt köszöntő ünnepeit. Gazdag rendezvénysorozattal készülnek megyénk fiataljai az idei forradalmi ifjúsági napokra is, amely a szokáshoz híven a forradalmi dalok fesztiváljával, s a megyeszerte sorra kerülő koszorúzási ünnepségekkel, megemlékezésekkel kezdődik március 15-én, csütörtökön. A KISZ megyei bizottsága, a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya, a Megyei Művelődési Központ és a KÓTA megyei szervezete Békéscsabán, az egészség- ügyi szakközépiskolában rendezi meg a forradalmi dalok fesztiválját és az Éneklő Ifjúság megyei döntőjét. Ugyanezen a napon, a KISZ békéscsabai városi bizottságának szervezésében a megyeszékhely ifjúságának képviselői megkoszorúzzák délelőtt tíz órakor a Kos- suth-szobrot, délután öt órakor pedig a Körös étteremben irodalmi kávéház lesz. Április 30-án ismét megrendezik a banálist, a fáklyás felvonulást. Március 21-én, Békéscsabán lesz a megyei KISZ-es és úttörő kitüntetésátadási ünnepség, ahol a legjobban dolgozó KISZ-szervezetek, úttörőrajok, s a mozgalom legki- válóbbjai vehetnek át elismeréseket, jutalmakat. Miként évek óta mindig, március 21. alkalmából az idén is megkoszorúzzák a három város, Békéscsaba, Békés és Gyula ifjúságának képviselői a Veszely-hídi emlékművet. Gyulán március 15-én, tíz órakor a Petőfi-szobornál lesz a FIN-megnyitó, — a program itt formabontó, újszerű irodalmi színpadi műsort ígér. Ugyanezen a napon nyitott ház lesz az Erkel Művelődési Központban, egész napos sport-, kulturális programmal, az úttörők számára összeállított játékos vetélkedőkkel. A moziban, a FIN-filmnapokon Bacsó Péter és Gotár Péter egy-egy filmjét vetítik. Az egészségügyi szakközépiskolában március 19-től 23-ig nyílt tanítási hét lesz, ugyanitt 27—28-án diákönkormányzati napok. Szintén a FIN keretében április 15-én a művelődési központban lesz a VI. ifjúsági klubtalálkozó, április 28-án a gyulai lőtéren az Ifjú Gárda megyei lövészverseny, április 30-án a művelődési központban pedig ifjúsági békenagygyűlés, majd fáklyás felvonulás. Békésen, a FIN programjában a koszorúzás, megemlékezések mellett több sport-, kulturális rendezvény lesz. Március 21-én a három város, Békéscsaba, Békés és Gyula kitüntetettjei és a meghívottak baráti találkozón vesznek részt. Szarvason március 15-én a Petőfi-emléktáblánál lesz a FIN városi megnyitója. Színvonalasnak ígérkezik a szarvasi diáknapok, amely március 15-től 22-ig tart, s a négy tanintézet közötti vetélkedőtől kezdve a táncversenyen, a butikon és a tanári vizsgán át az éjszakai akadályversenyig, és az amatőr színjátszók politikai műsoráig számos programot ígér. Orosházán, a Kossuth-szo- bornál rendezik március 15- én a FIN megnyitóját. Többféle sportvetélkedő lesz ebben a hónapban, majd április 2-án az ÁFÉSZ-klubban bonyolítják le a politikai képzési körök vetélkedőjét. Szeghalmon március 14- én vetítik a FIN-filmfeszti- vál első filmjét, majd másnap a Kossuth téren emlékezik meg a város ifjúsága az 1848-as polgári forradalomról. Mezőberényben március 15-én a Petőfi-szobornál, a Körös-parti Petőfi-emlékmű- nél tartanak megemlékezést, koszorúzást. Ugyanezen a napon rendezik a művelődési központban a Petőfi-em- lékhelyek találkozóját. Március 21-én ifjúsági nagygyűlés lesz a nagyközségben, március 24-én pedig FIN- futóverseny. Megyénknek szinte minden településén szerveztek programokat a következő hetekre. Mezőhegyesen például lesz többek között határőr nap március 17-én, diáknap március 21-én a szakmunkásképzőben, s április 5—6—7-én itt bonyolítják le a mezőgazdasági gépszerelő szakmunkástanulók országos versenyét. Battonyán egyebek között megrendezik március 23-tól 25-ig a Mi- kes-napokat, Sarkadon az Ady Endre nevét viselő középfokú oktatási intézmények ifjúságának képviselőit látja vendégül a helyi Ady Endre Gimnázium, Posta- forgalmi Szakközépiskola és Arany János Kollégium. A március 15—17-i találkozón a fiatalok és a nevelők a következő témáról tanácskoznak: „A hagyományok szerepe az iskolai és mozgalmi nevelés érzelmi, értelmi, közösségi fejlődésében”. A találkozón leleplezik Kiss József költő szobrát. Csorváson március 21-én KISZ—úttörő találkozó lesz, Vésztőn többek között történelmi vetélkedő, újítási ankét, ötletnap, társadalmi munka. Lököshá- zán március 31-én értékelik a FIN-rajzpályázatot. T. I. Kádár János fogadta a NOB elnökét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hétfőn, az MSZMP KB székházában fogadta Juan Antonio Samaranch-ot, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét, aki a Magyar Olimpiai Bizottság meghívására látogatott hazánkba. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek az olimpiai eszme szerepéről a népek közötti kapcsolatok fejlesztésében, a megértés és a barátság erősítésében. A találkozón jelen volt Buda István államtitkár, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke. Tegnap délután munkaértekezletet tartott a megyei társadalombiztosítási igazgatóság Békéscsabán. A ME- DOSZ-székházban rendezett tanácskozáson elsőként Ho- dozsó Gyuláné szakszervezeti titkár köszöntötte a megjelenteket, majd Kapás József helyettes igazgató a KISZ által korábban jelzett gondokról, s azok megoldásáról beszélt. A bérgazdálkodással kapcsolatos tájékoztatót követően egyebek között dr. Pankotai István megyei igazgató beszámolt az igazgatóság 1983. évi munkájáról, és vázolta az idei célokat, feladatokat. A városi pártbizottság, az SZMT és a tsz-szövetség képviselői mellett az elnökségben helyet foglalt dr. Laczkó István, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság főigazgató-helyettese, valamint Komár Béla osztályvezető. Ma hasonló jellegű tanácskozás lesz Gyulán, a helyi társadalombiztosítási ki- rendeltség szervezésében. Fotó: Fazekas László Megnyílt a lipcsei vásár Magyar kiállítók nyolc csarnokban, hét üzletházban, három szabadtéri területen A két német állam politikai párbeszédének erősödése jegyében nyílt meg vasárnap a tavaszi Lipcsei Nemzetközi Vásár. A hagyományoknak megfelelően Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke —a párt- és állami vezetés kiemelkedő személyiségeinek kíséretében — megtekintette a kiállítási csarnokokat, amelyekben legkiválóbb termékeiket mutatják be a szocialista, tőkés és fejlődő országok vállalatai. Az NDK párt- és államfője felkereste a magyar pavilont is, ahol tájékozódott hazánk elektronikai iparának újdonságairól. Igen hosszan időzött Erich Honecker a nyugatnémet pavilonban, ahol megérkezésekor szülőföldjének, a Saar- vidéknek bányászzenekara dalokkal köszöntötte. Werner Zeyer Saar-vidéki miniszter- elnök üdvözlő beszédében kifejezte reményét, hogy Erich Honecker eleget tesz a szövetségi kormány meghívásának, és politikai megbeszélések céljából ellátogat az NSZK-ba. A Saar-vidéki tartományi kormány nevében meghívta, hogy tegyen látogatást szűkebb szülőföldjén is. Válaszában Erich Ho- necker megerősítette szándékát, hogy eleget tesz a bonni meghívásnak és tárgyalni fog Helmut Kohl kancellárral. A látogatás időpontját azonban diplomáciai úton később fogják meghatározni. Magától értetődő — fűzte hozzá —, hogy felkeresi a Saar-vidéket is. Az NDK kormányának meghívására vasárnap délelőtt Lipcsébe érkezett Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök, a CSU elnöke is. Honecker és Strauss találkozójára vasárnap délután került sor. Az idei vásár a hagyományokhoz híven ismét a nemzetközi kereskedelem központja. Száznál több országból kilencezer kiállító mutatja be termékeit a március 17- ig tartó seregszemlén. A magyar vállalatok nyolc csarnokban, hét vásári üzletházban és három szabadtéri területen állították ki termékeiket, amelyek közül nyolcat terjesztettek fel aranyéremre. Az összesen 3600 négyzetméternyi területen a Komplex Külkereskedelmi Vállalat sertésvágóberendezéseket, a Hungalu különféle kész- és félkész termékeket állít ki, a Nikex szivattyúkat, ipari berendezéseket és fékberendezéseket vonultat fel, a Technoimpex az EPA—320-as esztergapaddal és csomagolástechnikai gépekkel nevezett be. Műszerekkel, mikroelektronikai berendezésekkel van jelen a Videoton, amely többek között stúdió-magnókat, tv-kamerá- kat és videomonitorokat állít ki. A cukorrépa-termesztés egyik legfontosabb feltétele a megfelelő műszaki háttér. A képünkön látható korszerű Herriau- betakarítót tartják a legjobbnak a termelők — sajnos, az idén egy sem érkezik belőle hazánkba. Erről és a cukorrépatermesztés egyéb gondjairól szól írásunk az 5. oldalon Fotó: Fazekas László n legfontosabb A Magyar Könyvtárosok Egyesületének tavaly nyári, győri vándorgyűlésén évre (vagy évekre) való vitaanyagot gyűjthettek be az ország legkülönbözőbb részéből érkezett könyvtárosok. A plenáris ülés és a szekciók tanácskozása az olvasóvá nevelést emelte középpontba, tette kulcskérdéssé napjaink (és a közeli, de a távolabbi jövő) könyvtárai számára egyaránt. Az olvasóvá nevelést, melyről azóta mind több fórumon hangzanak el előadások, alakulnak ki eszmecserék, netán viták is, hiszen egyre jobban megtanultuk és tudjuk, hogy vélemények és tapasztalatok ütköztetése nélkül nem lehet (semmiben sem) tovább lépni. Ebben pedig nagyon szeretnénk, és ha az elmúlt években, évtizedekben óhajainkat sikerekkel is díszíthettük, kiderült: az olvasóvá nevelésben nem lehetnek lanyhuló időszakok, egyetlen, könnyebben vett könyvtári évad megelőző évek alapjait kezdheti ki, magyarán: megcsappan az olvasók száma, érdeklődése az olyan könyvtárban, ahol nem érzi a betérő az ott dolgozók hi- vatásszeretetét, tiszta örömét azon, ha gyarapíthatják a könyvszeretők, a világ dolgai iránt érdeklődők számát. Amikor azonban az olvasóvá nevelésről, mint kulcskérdésről gyűjtjük össze tapasztalatainkat, és elemezzük könyvtáraink helyzetét, munkáját, a legfontosabbról soha nem szabad megfeledkeznünk. Nem e sorok írója találta ki, a könyvtárosok egyesületének egyik közismert vezéralakja beszélt erről az egyik szekcióülésen. „Minden vizsgálat, mely az olvasóvá nevelés, nevelődés kérdéseit kívánja feltárni, azzal zárul, hogy ma is a család a legfontosabb kultúraközvetítő intézmény.” És elmondta azt is, hogy miért. Elmondott látszólag kézenfekvő dolgokat arról, hogy a gyermekek miért lesznek hasonlatosak szüleikhez, hogy az ízlés, az érdeklődési kör, az olvasás szeretete, igénye alapvetően a szülői példamutatás nyomán alakul ki, és erősödhet a múló évekkel, ugyancsak a szülők hatására, tudatos ösztönzésére. Családi háttér: ez a legtalálóbb és közkeletűen a legtöbbször használt két szó ennek az egész körülménynek a meghatározására. Mi minden van ebben a két szóban! Van e két szó mögött! Mondhatnánk patétikusan (és mégis igazul), hogy a jövő. Hogy a jövőnk, hiszen a többet tudó, magasabban kvalifikált, a világ valóságát jobban ismerő, az összefüggéseket világosan látó emberek sokasága mindenképpen magasabbra emelheti egy társadalom összteljesítményét, önmaga javára szolgáló munkáját, a megbecsülést és tiszteletet, melyet másoktól kaphat. Tehát a család, ez a legközvetlenebbül ható kultúraközvetítő intézmény, ilyen szerepében is roppant fontos, és nélkülözhetetlen társadalmi sejt. Hogy tagjai — hasonlóképpen idősek és fiatalok — ki-ki saját szülői hatására közel jutottak-e, vagy jutnak a kultúra kútfejeihez; hogy benne él, rezeg-e a családban a szép (minden változata) iránti vonzalom, érzék; hogy vannak-e ilyesfajta közös élmények: perdöntő lehet (és az is!) a fiatalabb generációk személyiségének formálódásában. Ahol ezt újra és újra felismerik, ahol ennek felismeréséhez és tudatosulásához hozzájárul a könyvtár, és sokféle vonatkozásban még erőteljesebben az iskola, ott a család képes arra, hogy tagjai részesülhessenek a kultúrából, „áldásaiból”, ahogy szerettük, és jó is kimondani. És ahol sok-sok ilyen családból áll ösz- sze a társadalom, ott az előbb kissé patétikusan emlegetett jövő bizonyosabbnak látszik, gazdagabb lesz. Amikor úgyis van elég gond alkoholizmussal, magányérzéssel, a „családi háttér” széthullásával, jó, ha az ellenpéldáról, a közösség és az egyén javát a legközvetlenebbül szolgáló családmodellről is szólunk néha, a bizakodás és a bizonyosság hangján, hogy értékesebbé, többé az a család formál, amelyben szeretik a szeretni való emberi kincseket, az emberarcú világ csak általunk tágítható, sokszínű hétköznapjait és ünnepeit. Ahol igazán jelen van, él a kultúra „közvetítése”, ahol jó gyermeknek lenni, de jó szülőnek is. Sass Ervin
