Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-10 / 59. szám

1984. március 10., szombat NAGYVILÁG HZHiWKTiltj 11 CSEMADOK ünnepe Országos pártértekezlet előtt a LEMP A lengyel politikai élet fontos állomása lesz a Len­gyel Egyesült Munkáspárt országos pártértekezlete már­cius 16—18. között. A ta­nácskozás feladata, hogy két kongresszus között félidős mérleget készítsen, s hogy kidolgozza a rövidebb és hosszább távú program té­ziseit. A pártértekezleten,' a szervezeti szabályzat értel­mében, az 1981-es réndkí- vüli kongresszus küldöttei vesznek részt. E nagy fontosságú tanács­kozás előkészítésével foglal­kozott a párt Központi Bi­zottsága legutóbbi ülésén. A plénum felszólalói minde­nekelőtt azt emelték ki, hogy a tanácskozás módot ad a pártdemokrácia elmélyítésé­re, arra, hogy a párttagság képviselői fokozott és tény­leges ellenőrzést gyakorol­hassanak minden fokú párt­szerv tevékenysége felett, kezdve a Politikai Bizottság­tól egészen a városi, községi és üzemi pártbizottságokig. A felszólalók hangoztatták: a párttagság abban bízik, hogy az őszinte bírálatok és értékelések megakadályozzák a visszatérést a régi hibák­hoz, azokhoz az időkhöz, amikor a párt adminisztratív funkciót töltött be, s az irá­nyító pártszervek kizárólag az eredményekről szóltak, s elhallgatták a nehézségeket, a gondokat, a hibákat. Az országos küldöttértekezlet­nek, ha be akarja tölteni feladatát — mutattak rá a Központi Bizottság ülésén —, meg kell erősítenie a párt vezető szerepét, de nem sza­bad adminisztratív felada­tokkal terhelnie a pártot, nem szabad, hogy a párt­szervek a miniszterek vagy az igazgatók helyébe lépje­nek. Foglalkozott a pártplénum a vajdasági és alsóbb szintű pártszervezetekben, bizottsá­gokban az elmúlt hónapok­ban lezajlott beszámolási és választási kampánnyal. Er­re azért volt szükség, mert a LEMP szervezeti szabály­zata értelmében csak az or­szágos szervek megbízatása szól öt évre, az alsóbb szin- tűeké két és fél évre, s ez most járt le. A Politikai Bi­zottságnak a KB ülésén elő­terjesztett beszámolója sike­resnek minősítette a kam­pányt. A párt az előző, 1981. évi választási kampány idő­szakához képest stabilizáló­dott, nőtt az aktivitása és befolyása. A kampány bebi­zonyította, hogy a IX. rend­kívüli kongresszuson elhatá­rozott gazdasági reformot tá­mogatja a társadalom. A do­kumentum elismeri, hogy a tagság igen érzékeny az élet- színvonallal kapcsolatos kér­désekre. A Központi Bizottság ülé­sén ismertették a „Miért harcolunk, mire törek­szünk?” című, a párt rövid távú programját tartalmazó programnyilatkozatot, ame­lyet az országos küldöttérte­kezlet elé terjesztenek. Ugyancsak az országos kon­ferencia foglalkozik a párt hosszú távú programjának téziseivel is, amelyeket a kö­vetkező, X. pártkongresszus önt majd végleges formába. A dokumentumtervezet a legfontosabb feladatnak azt tartja, hogy a párt egésze, minden szervezete és tagja a valóságos szükségletek és igények figyelembevételével elvhű, marxista—leninista szellemben végezze munká­ját. Majd leszögezi: „Foko­zatosan, kitartóan dolgozunk a gazdasági válság következ­ményeinek legyőzésén. Har­colunk a dolgozó tömegek szociális biztonságáért és a jobb jövőért.” (INTERPRESS — KS) A CSEMADOK, a Cseh­szlovákiai Magyarok De­mokratikus Szövetsége ezek­ben a napokban ünnepli fennállásának 35. évforduló­ját. A szövetség létrehozá­sát a csehszlovákiai dolgo­zók 1948. februári győzelme tette lehetővé. A fordulatot követően Csehszolvákia Kommunista Pártja a mar­xi—lenini nemzetiségi poli­tika szellemében arra töre­kedett, hogy az ország nem­zetiségei nyelvük és kultúrá­juk ápolásával is váljanak az ország egyenjogú állam­polgáraivá. Ez a törekvés hozta létre a CSEMADOK- ot 1949 márciusában. Mindjárt az első évben 63 helyi szervezet alakult 3800 taggal. Ma Szlovákia 15 já­rásában 516 helyi szervezete és 80 000 tagja van a szövet­ségnek (A 15,5 milliós Cseh­szlovákiában a legutolsó népszámlálás adatai szerint 580 000 ember, az összlakos­ság mintegy 3,5 százaléka magyar anyanyelvű.) A szövetség fő céljai: az iskolán kívüli nevelés és az amatőr művészeti mozgal­mak szervezése, támogatása, de figyelni^ kiterjed az iro­dalom, a Könyvtárak és a könyvkiadás területére is. Az évente megrendezésre kerülő országos versenyeken és fesztiválokon sok ezer a részt­vevők száma. A legkiemel­kedőbb ezek közül a gom­baszögi országos kulturális ünnep, amelyen tavaly pél­dául mintegy 800 szereplő működött közre, köztük a legjobb hazai művészek mel­lett magyarországi kulturá­lis csoportok is felléptek. A nézők száma meghaladta a húszezret. Mint minden har­madik évben, az idén is megrendezik a Kodály-na- pokat Galántán. Dunaszer- dahelyen ifjúsági csoportok részvételével tartják a Duna menti tavasz rendezvényt. Érsekújvárott Csengő ének­szó címmel gyermekműsorok kerülnek bemutatásra, Rozs­nyón Zendülő ének címmel munkásénekkarok szerepel­nek. Kassán Melódiaverseny elnevezésű, magyar nyelvű táncdalfesztivált tartanak, és a magyarországi Röpülj pá­va mintájára megrendezik a Tavaszi szél vizet áraszt című vetélkedőt. Az elhunyt nagy szlovákiai magyar író emlé­két őrző Fábry Zoltámna- pok keretében irodalmi mű­vek kerülnek előadásra, to­vábbá nyelvművelő előadá­sok hangzanak el. A Szlovákiái magyar kul­túra terjesztésében 111 fel­nőtt és 46 gyermek színját­szó csoport tevékenykedik 1500, illetve 850 résztvevővel. Az 54 felnőtt és 49 gyermek­énekkarnak 1700, illetve 1400 tagja van. Népi zenekarok, citerazenekarok, tánccsopor­tok és még számos más mű­vészeti ág tevékenységéhez nyújt hathatós segítséget a Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége. Az olvasóközönség igényé­nek felmérése alapján a CSEMADOK hozzájárul a szlovákiai magyar könyvki­adás munkájához is. Évente mintegy 100 magyar nyelvű könyvet ad ki a hat szlo­vákiai könyvkiadó vállalat. Közülük a legtöbbet a Ma­dách Könyvkiadó, évente 50 kötetet, mintegy 400 000 pél­dányban. A Szlovák Rádió hetente 35 (nyáron 36) órán át sugároz magyar nyelvű műsort. A televízió az el­múlt év őszén kezdte meg rendszeres magyar nyelvű adásait, amelyeken egyebek közt a magyar nemzetiségi kulturális rendezvényeket is közvetíti. A csehszlovák állam je­lentős támogatásával műkö­dik a Komáromi Területi Magyar Színház és annak kihelyezett tagozata Kassán. A színház évente 8 bemuta­tót, 320 előadást tart Szlová­kia városaiban és falvaiban. Az egész országban, sőt kül­földön is népszerű a hivatá­sos művészekből álló ma­gyar népi tánc- és ének- együttes. Gáti István Nicaragua Tények és tervek Sandino utódai a managuai emlckünnepségen (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Managuában a nicaraguai függetlenségi harc nagy alakja, az amerikai fegyve­res intervenció elleni nem­zeti felkelés vezetője, Augus- to César Sandino halálának ötvenedik évfordulóján be­jelentették : novemberben választásokat tartanak a kis közép-amerikai országban. A szavazók az ország új ál­lamfőjének és alelnökének személyéről, valamint a 90 tagú nemzetgyűlés összetéte­léről döntenek majd. ELTÖKÉLT UTÓDOK A bejelentést követően megkezdődött az államtaná­csi vita a választások lebo­nyolításának konkrét for­máiról, illetve a részvétel fel­tételeiről. A meggyorsított előkészületek a nemzetközi sajtó figyelmének közép­pontjába kerültek, hiszen né­hány héttel korábban egy hondurasi területről indított — bizonyítottan közvetlen amerikai segédlettel végre­hajtott — légitámadást kö­vetően már-már kétségessé vált: sor kerülhet-e ilyen feltételek mellett választá­sokra az országban. A san­dinista vezetés döntése azon­ban ismét csak igazolta: a nicaraguai forradalmi kor­mányzat betartja ígéreteit, al­kotmányos formát ad az új hatalmi struktúrának. A bejelentés időzítése nem nélkülözte a politikai meg­fontolásokat. Az ünnepség- sorozat jó lehetőséget te­remtett a nemzeti hősről el­nevezett mozgalom vezetésé­nek, hogy demonstrálja az ország lakossága előtt azo­kat a célokat, amelyeket egykor Sandino hirdetett meg: Nicaragua szuvereni­tásának megőrzését, a Wa­shingtontól való függőség felszámolását,' a demokrati­kus belső rendszer megte­remtését, amelyek megegyez­nek a mai kormányzat cél­jaival. KÜLSŐ VESZÉLYEK Az amerikai támogatással hondurasi, illetve costa-ricai területen szervezkedő, so­rozatos és nagyarányú fegy­veres támadásokat indító el­lenforradalmárok egyik leg­fontosabb célja éppen az, hogy háborús félelmet kelt­senek a lakosságban, meg­ingassák a néptömegek bizal­mát a kormányzattal szem­ben. A fegyveres támadások a hondurasi határvidéken el­terülő kávéültetvényeken szüretelők, valamint az or­szág energiaellátását bizto­sító, illetve közlekedését ki­szolgáló objektumok ellen ugyanezzel a céllal történtek, óriási károkat okozva az or­szág gazdaságának. Az ellenforradalmárok ak­cióival és a belső ellenzék fellépésével párhuzamosan — azok erősítésére és támoga­tására — az elmúlt év au­gusztusában nagyszabású, féléves időtartamú amerikai hadgyakorlat kezdődött a Nicaraguával szomszédos Hondurasban, illetve Nica­ragua parti vizeinek közelé­ben mind a Csendes-, mind pedig az Atlanti-óceánon. A „Nagy Fenyő” fedőnevű ma­nőversorozat során az ameri­kai hadihajókon elhelyezett egységek a többi között a partraszállást, a hadihajók­ról induló repülőgépekkel végrehajtott bombázást gya­korolták. A manőverek nem titkolt célja egy Nicaragua elleni esetleges közvetlen ka­tonai beavatkozás gyakorlá­sa volt. A hadihajók árnyé­kában kezdte meg munkáját az a Kissinger volt külügy­miniszter által vezetett két­párti kongresszusi bizottság is, amelynek feladata az Egyesült Államok latin­amerikai politikájának táv­lati kidolgozása volt. A je­lentés végső konklúziójában ugyan a térség válsággócai­nak felszámolására, az Ame- rika-barát rendszerek belső társadalmi feszültségének csökkentésére a hagyomá­nyos segélypolitikát ajánlot­ta, nem zárta ki ugyanakkor egy közvetlen fegyveres be­avatkozás lehetőségét sem. EGYÉB MEGFONTOLÁSOK Az amerikai politikai ba­rométer ingadozása sem le­het közömbös a nicaraguai vezetés számára. A bejelen­tett választásokkal szinte egy időben kerül sor az ame­rikai elnökválasztásokra. A meggondolás valószínűleg az, hogy a Reagan-adminisztrá- ció a választásokig nem kezd olyan komolyabb kato­nai kalandba, amelynek eset­leges kudarca kétségessé te­hetné Reagan elnök sikerét. Ez a sandinistáknak lehető­séget ad a választások alapos előkészítésére és megszerve­zésére, politikai erejűk kon­centrálására, az országon be­lüli nyugalom helyreállítá­sára, a szétzilált gazdaság stabilizálására. A fegyveres szabotázscse­lekmények, illetve a határ­térségben zajló közvetlen összecsapások mellett poli­tikai aknamunka is folyik az országépítésben jelentős sikereket elérő sandinista ve­zetés ellen. Az egyház vezető körei, politikai célzattal többször is nyíltan szembe­szálltak a vezetés intézke­déseivel, amelyek — mint amilyen például az általános hadkötelezettség bevezetése volt — az ország védelmére, illetve belső biztonsága szempontjából a szó szoros értelmében életbevágóak. Ha­sonló próbálkozások történ­tek a hivatalosan engedé­lyezett ellenzéki jobboldali pártok részéről is. A sandinista vezetés még­is egyenlő lehetőséget kíván adni valamennyi pártnak a választásokon. Meggyőződé­se ugyanis, hogy a nicaraguai n»p életét alapvetően meg­változtató öt év megfelelő alapot teremtett a sandinis­ták iránti további bizalomra. Nagy Csaba Nemzetközi bauxitszövetség A Nemzetközi Bauxitszö­vetség (IBA) tagjai 1984-ben már tizedszer üléseztek, most Conakryban. A szövet­ség tagjai felülvizsgálták az eddigi tízéves tevékenységü­ket, s egyet is értettek ab­ban, hogy az IBA sohasem vállalhatja a „bauxitbányá- sziati OPEC” szerepét. Az IBA tagjai között található a világ három legnagyobb bauxittermelője: Ausztrália, Guinea és Jamaica. Az IBA tagjai adják a világ bauxit- termelésének (76,6 millió tonna) 70 százalékát. A tíz tagország rendelkezik az is­mert bauxitkészletek 75 szá­zalékával, ez az arány na­gyobb annál, mint amit az OPEC tagjainak az olajkész­letei képviselnek. A szövetség India beépíté­sével a jövő évben tizenegy tagra bővül. India tavalyi bauxittermelése valamivel el­maradt a ,2 millió tonnától, de Í985-re 4,5 millió tonnát várnak. Jövőre már az új bá­nyák is teljes kapacitással dolgoznak és megindul az új olvasztó és finomító Orisszá- ban. Mozambik Mindenekelőtt a biztonság A- belbiztonsági hely­zet a tavalyi sikeres ka­tonai akciók ellenére még mindig rossz, a gazdaság állapota válsá­gos, a lakosság már alig bírja elviselni a reá ne­hezedő terheket — első­sorban ezekkel indokol­ják a mozambiki veze­téshez közelálló körök­ben azt, hogy a maputói kormány sorsdöntő tár­gyalásokba bocsátkozott ellenségével, a dél-af­rikai rendszerrel. Maputo mindenekelőtt azért tárgyal a gazdasági, turisztikai és egyéb kapcso­latok fejlesztéséről Preto­riával, mert így akarja ér­dekeltté tenni a dél-afrikai kormányzatot abban, hogy felhagyjon a mozambiki rendszer megingatására irá­nyuló politikájával. Preto­riának nyilván nem lenne érdeke az olyan mozambi­ki területek közbiztonságá­nak zavarása, amelyeken például dél-afrikai turisták is közlekednek — vélik Ma- putóban. Mozambik számára nagy könnyebbséget jelentene, ha megszűnne a fenyegetés a Dél-afrikai Köztársaság fe­lől. mert így jobban össz­pontosíthatna az ellenforra­dalmi szervezet, a Renamo osztagainak felszámolására. Maputói illetékesek elisme­rik, hogy az ország tíz tar­tománya közül nyolcban vagy kilencben aktívan te­vékenykedik a dél-afrikai támogatást élvező Renamo. A mozambiki hadsereg ta­valy már jelentős sikereket ért el a kormányellenes erők elleni küzdelemben. A ko­rábbi években azért volt ke­vésbé eredményes ez a harc, mert a hadsereg felépítése, a fegyverzete egyoldalúan a külső támadások elleni vé­dekezés feladataihoz igazo­dott, és nem a bozótháború körülményeihez. A tavalyi sikerek oka elsősorban az, hogy a hadsereget, sőt, a rendszer megóvására kész lakosokat jobban felszerel­ték kézifegyverekkel. A mozambiki vezetés egyébként egyáltalán nem tartja kifogásolhatónak, hogy kész gazdasági téren is rendezni kapcsolatait politi­kai ellenségével, a Dél-afri­kai Köztársasággal. Emlékez­tetnek arra, hogy Mozam­bik a kétoldalú gazdasági szálakat a portugál gyarma­ti időszakból örökölte, és azok elszakítása inkább Mo- zambikot sújtaná, mint a Dél-afrikai Köztársaságot. De miért érdekelt a tár­gyalásokban a pretoriai kor­mányzat, amely katonai fö­lénnyel, tekintélyes gazdasá­gi erővel rendelkezik? Mo­zambiki megítélés szerint a dél-afrikai vezetés aggódik a belső helyzet miatt, s tisz­tában van azzal, hogy a lát­szatreformok nem csökken­tették a fekete többség el­lenállását. A Botha-kor- mányzat a fehér kisebbség­nek a saját jövője miatti félelmét akarja lecsillapíta­ni azzal, hogy sikereket mu­tat fel a szomszédos, illetve közeli, ellenségnek tekintett államokkal Mozambikkal, Angolával való kiegyezések­kel. Egyes vélemények sze­rint a tárgyalásos rendezés sikere esetén Botha kor­mányfő — majdan — köny- nyebben fogadtatja el a konzervatívabb fehér körök­kel azt, hogy a dél-afrikai­ak által , megszállt Namíbia függetlenné válik. A preto­riai rendszerre'ugyanis nagy külső nyomás nehezedik, hogy adja föl a namíbiai rendezést akadályozó politi­káját. Maputóban hangsúlyozzák, hogy a Pretoriával való megegyezés nem változtat a mozambiki kormányzat alapelvein a dél-afrikai rendszer megítélésében. Az­az: tovább: • is elutasítják az apartheid endszert, elítélik a bantusztnnok (mesterséges törzsi rezervátumok) politi­káját. és nem szüntetik meg az Afrikai Nemzeti Kong­resszus (ANC) erkölcsi, po­litikai-diplomáciai támoga­tását. Az eddigi két miniszteri találkozón (a legutóbbi a múlt hét végén Fokváros­ban) tárgyalt kölcsönös biz­tonsági szerződésben Mo­zambik kötelezettséget fog vállalni arra, hogy területé­ről nem indít fegyveres tá­madásokat az apartheid rendszer megdöntéséért küz­dő ANC Maputóban azon­ban leszögezik, hogy ilyen akciók eddig sem indultak mozambiki területről. Hatá­rozottan cáfolják azt. hogy az ANC-nek katonai táborai lennének, vagy lettek volna Mozambiki n. Ha valóban lettek volna, akkor a dél-af­rikai hadsereg, a vadászgé­pek azoka támadták volna, s nem az ANC maputói po- dahelyiségeít, emigráns po­litikusok lakhelyeit — hang­súlyozzák mozambiki részről. Kurucz János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom