Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-10 / 59. szám
1984. március 10., szombat vVI 111 Ha fütyül a vonat Milliók a síneken A MÁV egyik integrált szolgálati főnökségeként öt éve él jelenlegi szervezeti formájában a Békéscsabai Körzeti Üzemfőnökség. Hatáskörébe tartozik a Tisza- tenyő—Lökösháza, az Orosháza—Békéscsaba, a Mezőtúr—Orosháza és a Kétegy- háza—Mezőkovácsháza vonalhálózaton működő forgalmi, vontatási és kereskedelmi szolgálat, mintegy 2500 vasutassal. A fő tevékenységük a személy- és áruszállítás, emellett a műszaki szakszolgálat keretein belül mozdony- és kocsifenntartást folytatnak, miközben a közlekedésbiztonságról is gondoskodnak. Európa bármely szegletébe Akik több esztendeje rendszeresen utaznak, tanúsíthatják: Békéscsaba vasúti forgalma évről évre szemlátomást nő. Személy- és tehervonatok, nemzetközi szerelvények suhannak át a megyeszékhelyen. Az üzemfőnökség vonalán közlekedik a Párizsból induló és Bukarestbe tartó Orient, Berlin— Bukarest között a Pannónia, a Baselból Bukarestbe tartó Wiener-Valtzer és a Prága —Burgasz vonalon közlekedő Trans Danubium nemzetközi expressz. E vonatok közlekedése igen jó csatlakozási és eljutási lehetőséget teremt Békés megyéből Eu- órpa bármelyik részére. — A megye utasai ezt ki is használják — summázza Valkó Pál, a MÁV Békéscsabai Körzeti Üzemfőnök- ség vezetője, majd az üzemfőnökség teherforgalmát vázolja. Csak röviden: e vasútvonalon igen jelentős az Európa északi országaiból a déli államokba, s ellenkező irányba is a forgalom. A határforgalom gördülékenyebbé tételére a MÁV a román vasutakkal együttműködve Curtici-Kürtös román állomáson közös határátkelőt létesített, mellyel a határforgalmi műveleteket — a vám- és vonatvizsgálatokat — párhuzamossá tették. Ezzel a vasúti kocsik tartózkodási idejét jelentősen csökkentették. Például: a korábbi több órával szemben alig harminc percre mérsékelték a nemzetközi expressz vonatoknak a tartózkodási idejét a határállomáson. Természetesen mindezek a teherforgalomra is érvényesek. Tízezer vagon A Békéscsabai Körzeti Üzemfőnökség a Szegedi Vasútigazgatóság forgalmából jelentős arányban részesedik. —A kocsiigényes feladási tonnatervünket túlteljesítettük, ' fuvaroztatóink belföldi és exportszállítási kötelezettségeinek időben eleget tettek. Üzemfőnökségünk területén mintegy 3,2 millió tonna árut mozdítottunk meg — sorolja az üzemfőnök. Egy pillanatra elgondolkodom e roppant szám hallatán. Ezt a súlyt tízezer kéttengelyes vasúti kocsiba lehetne rakni, mely vagonok egymás után kapcsolva Lö- kösházától Szolnokig érnének. Másként számolva: 200 tehervonatba állíthatók ösz- sze. S ekkor még nem szóltunk az áthaladó üres kocsikról . . . Az elmúlt évet elemezve megállapítható: az esztendő első hat hónapjában az áru- szállítási igények a lehetőségektől elmaradtak, a második félévben viszont erőteljesen nőttek a feladatok. Annak ellenére, hogy egy éve kedvezményezett előszállításokkal fokozták a szállítópark kihasználását, csak lassú ütemben nőtt az előszállítások aránya. Egy megjegyzés ennek ellenére ide kívánkozik. A körzeti üzemfőnökség szállítójármű-kihasználásának egyenletessége az országos átlagnál jobb, mint ahogy kedvezőbb a megrendelők rakodási készsége is. Kiemelkedően példás a Békéscsabai Konzervgyár és az Orosházi Üveggyár folyamatos árufogadása és feladása. Ezzej szemben a vasútnak évek óta gondja van a söriparral, ugyanis a részükre érkező importküldemények olykor több napot is a vagonban vesztegelnek. Igaz, a kocsiálláspénzt leszurkolják. Évente százezreket. Forintban. A MÁV viszont már valutában rója le a kései kirakodás miatt a kocsiálláspénzt a külföldi szállító partnernek. Az elmúlt esztendő utolsó hónapjaiban a megnövekedett szállítási igények miatt a TOB — Tárcaközi Operatív Bizottság — sorolást rendelt el az igények kielégítésére. Az elmúlt esztendőben, főként a közlekedési tarifa- emelés következményeként 7 százalékkal, vagyis ötmillióra csökkent az üzemfőnökség területén a fizető utasok száma. Több intézkedést tett a vasút a személyszállítási szolgáltatás javítására. Egyértelműen megállapítható: kedvezőbb a jegy- és a helyjegyszolgáltatás, tisztábbak a kocsik és az utasterek, jól működnek a kul- túrvárótermek, Békéscsabán keresett a városi jegyiroda. Visszaftóditanl az Métáim S az idei esztendő célkitűzései? Erre a következőket válaszolta a körzeti üzemfőnök: — Szállítási terveink reálisak. Fealdatunk, hogy fokozzuk a szolgáltatási jelleget mind a személy-, mind az áruszállításban. Az utasszám további csökkenésének mérséklésére, illetve megállítására olyan intézkedéseket tettünk, melyekkel azt szeretnénk elérni, hogy az utas a MÁV-nál az utazás kezdetétől annak befejezéséig a vasút vendégének érezze magát. Érezze azt, hogy a MÁV törődik vele, gondoskodik róla, s a vasút a kifizetett jegy áráért megfelelő ellenszolgáltatást nyújt. Ezért szigorú intézkedéseket tettünk. A tavasszal életbe lépő menetrendben több új vonatot indítunk. Bővül az utazási választék, például a megyeszékhely és a főváros között, gyakorlatilag háromóránként indul majd személy, illetve gyorsvonat. A szárnyvonalakon csehszlovák gyártmányú motorvonatokat állítunk forgalomba. Ami az áruszállítást illeti: célunk, hogy pontos és megbízható fuvarozók legyünk. Ezért növelni kívánjuk a kocsikiállítást, pontosabb információkat adunk szállítta- tóinknak az áruk érkezéséről. Hangsúlyozom: a MÁV önálló szállítási vállalatként működik, bevételeiből kell fenntartania magát, szigorúbb gazdálkodással igyekszünk csökkenteni költségeinken — mondotta befejezésül Valkó Pál. Szekeres András Megnőtt a békéscsabai vasútállomás forgalma is Fotó: Fazekas László Biogázprogram a mezőgazdaságban Jól halad a mezőgazdaságban az energiagazdálkodással kapcsolatos 1980. évi kormányprogram megvalósításának a biogáz hasznosításával kapcsolatos része. A határozat különböző típusú nagyüzemi telepek építéséről intézkedett; ennek megfelelően háromféle változatban alakítják ki az új létesítményeket. Egy biogáztelep már működik és a szakemberek kedvező tapasztalatokat szereztek. A mezőgazdaságban — mindent egybevetve — évente 20 millió köbméter úgynevezett híg trágya keletkezik az állattelepeken, a próbák és a kísérletek tanúsága szerint az anyag — és más hulladékok is — jól felhasználhatók a biogáz termelésére. A szécsényi Rákóczi Tsz- ben épült fel az első telep, 24 millió forintos beruházással. A gáztermelés alapanyagát itt hatalmas vasbeton tartályokban tartják, a keletkező biogázzal hat, egyenként 30 000-es befogadóképességű csirkeistállót fűtenek. Emellett még több mint 200 tonna műtrágyát is helyettesíthetnek a gázgyártás melléktermékével. A szécsényi telep „gázreaktora” 1800 köbméteres, a rendszert az osztrák Bima cég licence alapján építették. A döm- södi Dózsa Tsz-ben magyar tervek alapján létesítették és már átadásra készítik elő az új telepet. Itt saválló és rozsdamentes acélból készített tartályokat szereltek föl, összesen 2400 köbméteresek a tárolók. A gáztermelő rendszerbe a kiinduló anyag száraz állapotban kerül be, ez a megoldás ebben is eltér a szécsényiétől. A telep évente 300 tonna olaj fűtőértékének megfelelő energiát ad, amelyet a termelőszövetkezet melléküzemágában hasznosítanak. Varsányban épül a harmadik mintaüzem, ennek érdekessége: a gázt kisebb tartályokban állítják elő, viszont magasabb hőmérsékleten. Az anyagok elbomlása ily módon gyorsul. A terv szerint negyedik üzemet is felépítenek, ebben szántóföldi melléktermékekből vonják ki a gázenergiát. Itt próbálják majd ki, hogyan lehet az üzem végtermékét távolabbra is elszállítható és jól kezelhető műtrágyává alakítani. Vidiczki Mihály Varga Imrénó Szilasi László Fotó: Fazekas László Műszerészek az üveggyárban Amikor 1973-ban az Orosházi Üveggyár húzott síküvegüzemének az építése elkezdődött, a magyar műszerészek először találkoztak a szovjet műszerészekkel, s attól kezdve együtt dolgoztak. Tulajdonképpen a magyarokkal akkor a kollégáik ismertették meg a szovjet műszereket. A mindennapi együttlét során kölcsönös barátság alakult ki közöttük. Nemsokára már futball- és asz tali tenisz-mérkőzéseket, vacsorákat, filmvetítéseket szerveztek, hogy a hazájuktól távol levő emberek otthonosabban érezzék magukat. Ami a legjobban tetszett a magyaroknak: a szovjet műszerészek nagy felelősségérzettel dolgoztak. Ök itt a Szovjetuniót képviselték. A szovjet műszerészek 1975 végén vettek búcsút tőlük. Azóta leveleznek egymással. Sőt! Tavaly a feleségével együtt két hetet töltött Magyarországon Domracsev Nyikolaj. A látogatásról Vidiczki Mihály, a Magyar— Szovjet Barátság Ifjúsági Szocialista Brigád vezetője így beszél: — Nagyot nézett Nyikolaj, hogy mekkorát fejlődött az üveggyár és a város is. Orosházáról ellátogattak Szegedre és Budapestre. Főként múzeumokat kerestek fel. Meglepte őket, hogy Szegeden néhány olyan orosz nyelvű könyvet találtak, amilyet otthon hiába kerestek. A Magyar—Szovjet Barátság brigád az évek során kétszer kapta meg a Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja címet és háromszor az aranykoszorús jelvényt. Az üvegkárban elsőként csatlakozott a SZOT elnöksége által meghirdetett (az 1985 áprilisáig, a felszabadulás 40. évfordulójáig tartó) felszabadulási munkaversenyhez és tavaly szeptemberben csatlakozásra hívta fel a többi brigádot. Vállalásait hét pontban foglalta össze, melyek közül különösen a következőket érdemes megemlíteni: megtakarítanak négyezer dollár értékű import- és 40 ezer forint értékű hazai anyagot, illetve alkatrészt, 40 óra társadalmi munkát teljesítenek és ellátogatnak Batto- nyára, abba a községbe, amelyet 1944-ben Magyarországon elsőként szabadított fel a szovjet hadsereg. Ahhoz, hogy egy kicsit jobban megismerkedjünk a brigáddal, érdemes tudni, hogy 1973-ban alakult. Akkor a vezetője Horváth István volt, aki 1976-ban meghalt. Utódjául Vidiczki Mihályt választották meg, mert — ahogy Kurilla János mondja — elsőrendű a szakmában, önálló feladatok megoldására képes, becsületes, és kiáll a brigádért, mint az elődje, Horváth István is kiállt. Varga Imréné ezt a megállapítást kiegészíti azzal, hogy a kiállás nem a hibák, vagy a mulasztások elkendőzését jelenti. — Az ő munkája minőségi, amit joggal elvár mástól is. Itt kezdődik a dolog — mondja. — És mivel folytatódik? — kérdezem. — Mi természetesen követjük a jó példát, mert nekünk is megéri. Igaz ugyan, hogy annak az értéke, amit mi csinálunk, rendszerint nem mutatható ki, de ha elromlana egy műszer, akkor már mérhető lenne a kár. — Mekkora lehetne a kár értéke? Kurilla János válaszol: — Százezer, vagy millió forint értékű is, mert például, ha a térnyomás-szabályo- zó műszer elromlana, abból — ha azonnal nem cserélnénk ki — kemencerobbanás is bekövetkezhetne. Az történnék ugyanis, hogy az olvasztárok nem tudnák leolvasni, hogy mekkora a nyomás. De a kisebb eltérés is az üveg minőségének a rovására menne. — Sok üvegnél? — Nálunk nincsenek kis tételek. Pénzben is csak milliókról beszélhetnénk. Vidiczki Mihály veszi át a szót. — Vannak műszerek a méretre vágó és a szélező automatáknál, ahol a dolgozók teljesítmény szerint keresnek. Ha ott miattunk zavar támadna és leállna a termelés, bizony megkapnánk a magunkét. — Kapták már? — Eddig — tíz év alatt — nem fordult elő nagyobb baj. — És kisebb? — Csak ritkán. Főként egy-egy alkatrész hiánya miatt. A felszabadulás 40. évfordulója tiszteletére éppen ezért vállaltunk alkatrész-megtakarítást. Szilasi Lászlótól, a szak- szervezeti bizalmitól először azt kérdeztem, hogy milyen a brigád helyzete. Válasza: — Most már javuló. — Tehát volt rossz is? — érdeklődöm. — Kicsi, sötét és zsúfolt műhelyben dolgoztunk, aztán 1977-ben kaptunk egy használaton kívüli folyosórészt, amit kialakítottunk magunknak. — Itt igen jónak tűnik a helyzet — nézek szét. — Igen. Ilyen körülmények között többre vagyunk képesek. — Talán vannak újításaik is? — Éppen erre gondolok. Eddig különösen Vidiczki Miska ért el szép sikert. Megkapta a Kiváló Űjító jelvény bronz fokozatát. De együttesen is elértünk már jó eredményt. 1982-ben az Üvegipari Művek újítói versenyében a brigád harmadik lett. — Mi a véleménye az újítói törekvésekről? — Erkölcsi kötelességnek tartom, hogy ha valaki képes rá, változtasson azon, ami rossz, illetve, amit észszerűbben, rövidebb idő alatt és kevesebb fáradtsággal lehet létrehozni. A siker növeli az önbizalmat, szakmai ismeretek bővítésére ösztönzi az embert, aki így a munkahelyéhez is jobban kötődik. — Persze, ha elfogadják a hasznos újítást és minél előbb kifizetik a díjat. Mostanában szerencsére javul a helyzet — jegyzi meg Vidiczki Mihály. Tóth Tamásé a szó: — Fiatalok és családosok vagyunk. Nekem két gyermekem van. Nyolc évig vártam lakásra. Végre megkaptam a kiutalást. A pénz is majdnem összejött. Most majd kezdődik a hitelek törlesztése. Talán érthető, hogy mennyire szükségünk van a pénzre. Nemrég szerződést kötött a brigád a Salgótarjáni Üveggyárral. A gyár megvette az egyik közös újításukat, amelynek a három szerzője: Tóth Tamás, Szilasi László és Vidiczki Mihály. Az újítás tárgya: Szélezőgéppel a pontos mértre vágás. Ebből persze nekik is pénzük lesz. Pásztor Béla Növényvédelmi előrejelzés A talajlakó kártevők komoly kárt tehetnek a kiskertek tavaszi terményeiben, a burgonyában, de még a gyümölcsfák gyökerében is. Kívánatos tehát, hogy most, a tavaszi növények vetése előtt ellenőrizzék a fertőzöttséget. Ennek legcélszerűbb formája, ha 1/2 négyzetméter felületű, 2 ásónyom mélységű gödröket ásnak, s a földet elmorzsolva szórják vissza. Eközben könnyen felfedezhető a vékony, sárga színű, 0,5—1 cm hosszú drótféreg, a fehér színű, kövér, 2—4 centiméteres cserebogárpajor. Ahol négyzetméterenként 1-2 drótféreg vagy 0,5 db (illetve ennél több) pajor van, feltétlenül szükséges a talajfertőtlenítés. A felmérés most megbízható eredményt ad, mert a talajlakó kártevő a felszín közelében tartózkodnak.
