Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-10 / 59. szám
1984, március 10-, szombat Tegnap, március 8-án kézimunka-kiállítás nyílt a Pamuttextilművek békéscsabai gyárának kultúrtermében. Ehhez hasonló kiállítást évente rendeznek az üzemben. Ezúttal 40 kiállító 184 kézimunkáját láthatják az érdeklődők március 16>g Fotó: Fazekas László Jó évet zárt a Békéscsabai Építőipari Szövetkezet Fennállása óta az egyik legjobb esztendőt zárta az elmúlt év végén a Békéscsabai Építőipari Szövetkezet. Ezzel kezdte beszámolóját tegnap, pénteken délelőtt a mérlegzáró közgyűlésen Po- vázsai Géza, a szövetkezet elnöke. A közgyűlésen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Spröber Józsefné, a városi pártbizottság munkatársa is. Az elnök bevezetőjében vázolta a célkitűzéseket, melyeket az elmúlt év során megvalósítottak. Az árbevétel 1983-ban 70 millió forint volt, s ez 16 millióval több, mint egy évvel korábban. Javult a szövetkezetnél a termelékenység. Az asztalosüzemnél 165 ezer forintról 234 ezer forintra nőtt az egy dolgozóra eső anyagmentes termelési érték. Az építőrészlegnél ez a fejlődés még dinamikusabb: 200 ezer forintról 285 ezer forintra nőtt. A tervezett 4,1 millió forintos nyereséggel szemben 6,5 millió forintot értek el, ami 9,4 százalékos árbevételarányos nyereséggel egyenlő. A szövetkezet az elmúlt évben tovább fokozta exportját. Franciaországba és az NSZK-ba kerti bútorokat, nappali, fenyő kárpitozott garnitúrákat szállítottak, ösz- szesen 16 millió forint értékben. A szövetkezetnél működő 5 szakcsoport jelentősen segítette a gazdálkodást, ugyanis közreműködésükkel 14 millió forint többlet árbevételhez jutottak. Az átlagbér alakulása is kedvezően alakult: szövetkezeti szinten 4,1 százalékos a növekedés. A fizikai állománynál ez a szám 7,7 százalékos volt. Az idei tervekről: 71 millió forint árbevételt terveztek, 5,3 millió forintos nyereséggel és 5 százalékos bér- fejlesztéssel. A szövetkezet április 1-től áttér a negyvenórás munkahétre. A közgyűlés döntött a név- változtatásról. A szövetkezet 173 tagja elfogadta és megszavazta a BÉTA — Békéscsabai Építő, Tatarozó és Asztalos Szövetkezet — fantázianevet. Az ünnepség végén búcsúztattak négy nyugdíjba vonuló tagot, majd 250 ezer forint nyereséget és jutalmat osztottak. —sz.— Árengedményes tiizelöakció A korábbi évek gyakorlatának megfelelően ez évben is sor kerül a tavaszi lakossági árengedményes tüzelőakció megszervezésére. A Belkereskedelmi Minisztérium tájékoztatása szerint az engedményes tüzelőakció március 19-én kezdődik, és az erre a célra rendelkezésre álló keret, azaz 900 ezer tonna különféle hazai szén és 350 ezer tonna hazai brikett értékesítéséig tart. Az akcióba bevont hazai szeneket 100 kilogrammonként átlagosan 13 forintos árengedménnyel vásárolhatja meg a lakosság, de néhány hazai szénféleségnél (rostált dara- és diószén) az árengedmény mértéke 100 kilogrammonként 17 forint. A bányákból történő értékesítésnél az engedmény mértéke szénnél 100 kilogrammonként 5 forint. A hazai briketteket 100 kilogrammonként 10 forinttal olcsóbban lehet megvásárolni. Az engedményes akció kiterjed a dolgozók és nyugdíjasok hitelakciós tüzelőutalványaira is, ha az utalványokra az árkedvezményes hazai szénféleségek közül kívánnak vásárolni. Pályázati felhívás A mini- és mikroszámítógépek (PC—K) alkalmazási lehetőségeinek bővítésére hirdet pályázatot a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság (SZVT). Az április 30-ig beküldhető pályamunkáknak tartalmazniuk kell azt a vállalati feladatot vagy problémát, amelynek megoldása szervezési és számítástechnikai szempontból sikeres volt; a megoldás számítástechnikai módját; az előkészítő és bevezető szervezési feladatokat, valamint az alkalmazott módszereket. Kérik, hogy a pályázók határozzák meg azt is, hogy a sikeres bevezetés milyen gazdasági hasznot hozott. A pályázaton bárki indulhat. A díjazott pályamunkákat felhasználják az 1984. harmadik negyedévében megrendezendő II. Számítástechnikai Szervezési Akadémia előkészítésében. A pályázati kiírásról bővebb információt az SZVT titkársága ad (Bp. VI., Anker köz 1—3.). Gombatermesztés hajtatóházakban A tótkomlósi Viharsarok Tsz primőrtelepén a hajtatóházakban szegfűt és laskagombát termesztenek. Szabó Rozáliának, a gombaágazat vezetőjének tájékoztatása szerint a termesztést tavaly ősszel a héttagú vállalati gazdasági munkaközösség vette át. A gombát (700 kilót) először január közepén szállították a Békéscsabai Konzervgyárnak, amellyel az idén (öt évre szólóan) évi ötven tonna termesztésére kötöttek szerződést. Most már heti háromszor van szedés és szállítás. Évi 20—30 tonna gombát termel 30 tsz-tag a háztáji kisgazdaságokban, nyolcán pedig — akik a tsz-szel munkaszerződésben állnak — fólia alatt 80 tonna szállítására kötöttek szerződést. Értékesítési gondjuk nincs, mert a konzervgyárral ugyancsak ötéves szerződésben állnak. A szerződésen felüli meny- nyiséget a szabadpiacon is eladhatják. —p—to— Lehalászás exportra A hét közepén a gyomaendrő- di Halászati Szövetkezethez tartozó peresi holtágon megkezdték a tél végi lehalászást. Az első napon mintegy tizenöt tonna busát emeltek ki és szállítottak a helyi halfeldolgozó üzembe, ahol tisztítás és fagyasztás után megkezdik a nagy testű halak csomagolását. A mintegy tíz napig tartó lehalászás a metsző szélben, hideg vízben, komoly erőpróbára teszi a halászokat. A munka viszont sürgető, mert a várható mintegy nyolcvan tonna hal feldolgozás után exportra: a Szovjetunióba és Lengyel- országba kerül. Nem tőlem vette... Néhány napja történt a Budapest felé tartó Csaba expressz büfékocsijában. A kínálat elég sovány volt, néhány rántotta készülhetett el, s a kávé is hamarosan elfogyott. — Kiürült a gázpalackom — mondta a büfés az éheseknek, a kávéra áhítozóknak. Lehetett viszont kapni: nagy táblás csokoládékat, s volt kétfajta üdítő Is. Valaki, nyilván viccből, megkérdezte: — És söre van? — Van vagy hatszáz üveggel, de kilenc óra előtt nem lehet kiszolgálni — válaszolta a büfés. Ezt igazolta a feje felett levő felirat is. Ügy látszik azonban, később megváltoztatta álláspontját — feltehetően a csekély forgalom is ösztönözte —, mert a kocsi már Szolnok előtt (hét óra körül) tele volt sört ivó emberekkel. De a lelkiismerete nem lehetett tiszta, s azzal nyugtatgatta magát, hogy minden kiadott sör mellé mindenkinek megjegyezte: — De nem tőlem vette... p. r. Március 11—17. Lipcsei Tavaszi Vásár Március 11. és 17. között rendesük az idei Lipcsei Tavaszi Vásárt, amelyen száz országból kereken kilencezer kiállító vesz részt. A vásár jelmondata: „A szabad világkereskedelemért és a műszaki haladásért”. Lipcsében öt világrész termelői és exportőrei mutatják be exportprogramjaikat. A fejlődő országok kiállítóinak kiterjedt részvétele mellett ezekből az államokból számos hivatalos kormány- küldöttséget várnak Lipcsébe. A vásáron a fejlett tőkés országok részvételét a stabilitás és a folyamatosság jellemzi. A francia gazdaságot például 70 konszern, közép- és kisvállalat képviseli. Az összes jelentős japán kereskedőház is foglalt kiállítási területet Lipcsében. Az NSZK legnevesebb kiállítói közé tartozik a Hoesch, Thyssen, Krupp, Mannesmann, Bosch, AEG—Tele- funken, Siemens és Philips konszern. A külföldi szocialista országok legnagyobb kiállítója ismét a Szovjetunió. Hazánk 45 kiállítója 3600 négyzetméteren mutatja be 10 beruházási és 8 fogyasztási ágazat kiemelkedő termékeit. Az NDK 8-9 százalékkal részesedik Magyarország külkereskedelmi forgalmából, ezzel hazánk kereskedelmi partnerei között a harmadik helyen áll. Magyarország is egyre jelentősebb szerepet játszik az NDK külkereskedelmében; 6-7 százalékos külkereskedelmi forgalmával az NDK kereskedelmi partnerei között a negyedik helyet foglalja el. A magyar—NDK árucsere 1982-höz viszonyítva 7,5 százalékkal emelkedett. Különösen a nyersanyag-, alkatrészés fogyasztásicikk-szállítá- sokban, valamint a gépgyártás és az elektrotechnikaielektronika termékeinek szállításában mutatkozott további előrelépés. Elmélyültek a két ország üzemei közötti közvetlen kapcsolatok a szakosítás, a kooperáció, a tapasztalat- és információcsere területén is. Az idén is folytatjuk és bővítjük a bevált gazdasági és tudományos-műszaki együttműködést. Ehhez kiváló lehetőségeket kínál a lipcsei vásár. A szakmai látogatók növekvő információigényének kielégítését célozza a tudományos-műszaki rendezvényprogram. Ezek közül is kiemelkedők a március 15- én és 16-án megrendezésre kerülő „Hatékony építés” című szimpozion, amely az új és a továbbfejlesztett építőipari gépekkel, új építőanyagokkal és korszerű építési technológiákkal foglalkozik. Magyarország öt szakelőadással vesz részt az 1984-es Lipcsei Tavaszi Vásár tudományos-műszaki rendezvényprogramjában. (gáti) Ismét lesz virágkarnevál Debrecenben Háromévi szünet után ebben az esztendőben ismét megrendezik a virágkarnevált Debrecenben — közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Borbély Miklós, a városi tanács elnökhelyettese. A város idei nagyobb kulturális és sportrendezvényeinek ismertetése során elmondotta, hogy augusztus 20-án 15. alkalommal rendezik meg az országos virágkarnevált. A színpompás menet — népi táncosok és zenekarok kíséretében — a nagyállomás elől indul, végighalad a város főutcáján, majd a Nagyerdei stadionban vonul el a zsűri előtt. Ami az egyéb rendezvényeket illeti: ebben az esztendőben — június 1-től 6-ig — 16. alkalommal kerül sor a debreceni színházi napokra, amikor is budapesti és vidéki operatársulatok mutatkoznak be. Neves európai dzsesszegyüttesek és szólisták részvételével rendezik meg június 29. és július 1. között a XIII. debreceni dzsessznapokat. A Bartók Béla nemzetközi kórusverseny időpontja július 9—15. A rangos eseményen húsz külföldi és harminc hazai énekkar, valamint nagyszámú külföldi és magyar zenei szakember részvételére számítanak. A kórusverseny kiegészítő programjaként kerül sor az országos népihangszer-készítő pályázat eredményhirdetésére és kiállítására. Június 23- tól július 15-ig a Kossuth egyetem díszudvara ad helyet a debreceni országos nyári tárlatnak. A debreceni nyári egyetemen július 19- től augusztus 16-ig több mint 300, a világ minden tájáról érkező vendég ismerkedik majd a magyar nyelvvel, kultúrával, a várossal. A debreceni alkotmánynapi ünnepségek programjába tartozik a második nemzetközi veterán autó-motor találkozó, valamint a testvérvárosokból érkező művészeti csoportok bemutatója. Debrecen lesz a színhelye az ipari szövetkezeti színpadok országos találkozójának, az országos rézfúvós és ütő- hangszeres szakmai találkozónak, valamint az országos nagybőgős-találkozónak. Az idei nagy rendezvénysorozatot a debreceni irodalmi napok eseményei zárják november 22-én és 23-án. Hz év második felében Gyulán megnyitják a kereskedelmi múzeumét A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyvéből megtudhatjuk, hogy a magyar gasztronómia nemzetközi jó híre és az idegenforgalom fellendülése a szakmai korszerűsítés intézményes időszakában segítette valóra váltani az idősebb generáció dédelgetett álmát, a szakmúzeum létrehozását. A gondolat 1906-ban vetődött fel először, amikor felmerült a szakmúzeumok és szak- könyvtárak létesítésének szükségessége. Nagyon sok idő telt el, míg a példamutató buzgalommal összegyűjtött emléktárgyakat 1966 augusztusában Budapesten, az új vendéglátóipari múzeumban kiállították „Szemelvények a magyarországi vendéglátás történetéből” címmel. 1970-ben kereskedelmi gyűjteménnyel gazdagodott az intézmény, és felvette a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum nevet. Az elmúlt esztendőben a Békés megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnál Srtifler György kiváló újító kezdeményezte egy megyei kereskedelmi üzletmúzeum létrehozását Gyulán. Az elképzelést Ábrahám György, a vállalat igazgatója is jónak tartotta. Felvették a kapcsolatot az országos múzeummal, a Belkereskedelmi Minisztérium illetékes osztályával, a megyei és a városi tanáccsal. Ez év januárjában együttműködési szerződést kötöttek a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeummal, amely szerint 1984. II. felében, előreláthatólag a. III. negyedévben megnyílik a helyi múzeum. A 30 négyzetméter alapterületű üzlet a Gábor Áron u. 2. sz. alatt található,* a vártól mintegy 250 méterre. A fővárosból Gyulára kerül „A kereskedelmi szakmák kialakulása” című múzeumi állandó kiállítás és az 1970- ben összegyűjtött gyulai, valamint az összes Békés megyei anyag. A múzeum vállalja a szakmai irányítást, a távlati feladatok meghatározását, a kereskedelmi vállalat pedig irányítja, s lebonyolítja a gyűjtést, megszervezi a műtárgyak védelmét és a reklámot. A felhívást már eljuttatták az általános iskolákba, a KISZ-szervezetekhez, a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképzőben is értesültek a gyűjtésről a vállalat dolgozói is. — Ezzel az üzlettörténeti kiállítással szeretnénk emléket állítani a nagy történelmi hagyományokkal rendelkező szakmának, a mesterséget magas szinten, hozzáértően művelő elődöknek, amely egyben Gyula idegen- forgalmi nevezetességeit is gyarapítja — mondja Abra- hám György. — Biztosak vagyunk abban, hogy a múlt megismerése, a korabeli berendezések, eszközök, áruk látványa a fiataloknak is élményt nyújt, és fokozza a kereskedők megbecsülését. Ezért kérjük a megye lakosságát, hogy segítsenek a régi tárgyak és emlékek felkutatásában, összegyűjtésében. Mire gondolunk? Mindenekelőtt fiókos fűszerállványokra, polcokra, díszdobozokra, zsákokra, üvegekre, mérlegekre. reklámtáblákra, szatócsboltot ábrázoló fotókra, illusztrációkra, szórólapokra, hitelezőkönyvre, árjegyzékre. Természetesen az üzletmúzeumban a jellegének megfelelően árusítanak is. Ezért jó lenne, ha a megye élelmiszeripari vállalatai, szövetkezetei, a kisiparosok olyan régifajta termékeket készítenének, mint a süvegcukor, mézeskalács és a pemetefű-cukorka. Eüszerüzlet berendezése a budapesti múzeum állandó kiállításán (XIX. század vége) (Seres)
