Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-10 / 59. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek f N É PÚJSÁG D MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS ü MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. MÁRCIUS 10., SZOMBAT Ara: 1,80 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Biztatóan halad az új megyei könyvtár építése Kádár János fogadta dr. Rainer Barzelt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára tegnap az MSZMP KB székházában fogadta dr. Rai­ner Barzelt, a Német Szö­vetségi Köztársaság parla­mentjének elnökét. A szívé­lyes légkörű találkozón vé­leményt cseréltek a nemzet­közi helyzet legfontosabb problémáiról, és ezzel össze­függésben a különböző tár­sadalmi rendszerű államok közötti párbeszéd és együtt­működés megőrzésének fon­tosságáról. Áttekintették a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság kapcsolatainak helyzetét és továbbfejlesztésének lehe­tőségeit. A találkozón jelen volt Apró Antal, az országgyűlés elnöke. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke a nap folyamán az Országházban fogadta a dr. Rainer Barzel vezetésé­vel hazánkban tartózkodó NSZK parlamenti küldöttsé­get. A megbeszélésen részt vett Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke^ Várkonyi Péter külügymi­niszter hivatalában találko­zott az NSZK-beli parla­menti delegációval. A Békés megyei Tanács művelődési bizottsága dr. Becsei József elnökletével tegnap délelőtt két fontos té­mát tárgyalt meg. Első na­pirendi pontként Ancsin Györgyné főelőadó írásos beszámolóját vitatta meg a testület a veszélyeztetett gyermekek Békés megyei helyzetéről. A veszélyeztetett gyerme­kek számának növekedése megyénkben is egyre több feladatot ró nemcsak az ok­tatási, hanem a művelődési intézményekre, a tömegszer­vezetekre és a munkahe­lyekre is. Figyelmeztető adat, hogy a gyámhatósági nyilvántartásban megyénk­ben 2 ezer 384 veszélyeztetett kiskorú van, ez pedig a 0- tól 18 éves korú népesség 2,1 százalékát jelenti. Nőtt az oktatási intézmé­nyekben nyilvántartott ve­szélyeztetettek száma is, amit nem lehet egyértelműen csak a javuló feltáró munkának tulajdonítani. Az oktatási in­tézményekben folyó gyer­mek- és ifjúságvédelmi mun­ka az utóbbi években sokat javult. A veszélyeztetettek pedagógiai gondozása szer­vezetté vált. Megállapították, hogy a kiskorúak veszélyeztetettsé­gének legfőbb közege a ked­vezőtlen családi környezet. Megyénkben 1039 család nem tesz eleget gyermeknevelési kötelezettségének. Az okok között a már oly sokat han­goztatott válások, a szülők alkoholista életmódja, s ki­sebb arányban szociális okok szerepelnek. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy a fiatalkori bűnelkövetők nagyobb há­nyada teljes családban ne­velkedett. Az iskolára e gye­rekek nevelésében is sok hárul. De csak az iskolára mutogatni: végzetes hiba. A sokfajta és egyre bővülő se­gítségnyújtás, szociális gon­doskodás, nyilvántartás mel­lett a hangsúly a jövőben a megelőzésre terelődik, ezt a testület vitája is megerősí­tette. De az előrelépéshez a gazdálkodó szervek, a köz- művelődési intézmények, a gyermek- és ifjúságvédelem szervei és a munkahelyi kö­zösségek összehangolt, terv­szerű együttműködésére lesz szükség. Ennek érdekében — ahogy az dr. Becsei József összefoglalójában elhangzott — hamarosan átfogó terv ké­szül. Az új megyei könyvtár felépítése megyénkben lét­kérdés. Ezt felismerve kezd­tek néhány évvel ezelőtt fel­építéséhez, amellyel egyben a megyei tanács nem kis ál­dozatot vállalt. Az építéssel kapcsolatos gondokról, az új könyvtár működési elvéről hipták Pál, a megyei könyv­tár igazgatója adott szóbeli tájékoztatást a testület tag­jainak. A 6200 négyzetméter hasznos alapterülettel épülő könyvtárban 90 ezer kötet várja majd az olvasókat sza­badpolcos rendszerben, a szakkönyvek állománya pe­dig 70 ezer. Korszerű zenei részlegek, tágas, a kutatásra is alkalmas helyiségek, szak- és általános részleg, klub­övezet, tehát a mai igények­nek megfelelő feltételek vár­ják majd a művelődni, ku­tatni vágyókat. Korábban felvállalt közművelődési funkciójának is immár jobb körülmények között tehet eleget a megújult könyvtár. Az igazgató arra is felhív­ta a figyelmet, hogy a kü­lönböző, ideiglenes raktárak­ban tárolt értékes könyv- és folyóirat-állomány rohamos pusztulásnak indult, így lét- szükségletté vált az új könyvtár építésének minél hamarabbi befejezése. A könyvtár dolgozói felkészül­tek a költözésre, s megkezd­ték a tevékenységük, szolgál­tatásuk iránti igények fel­mérését is. A tájékoztatást követően a bizottság tagjai megtekintet­ték az új megyei könyvtár építkezését. (bse) Rizs 12800 hektáron Az egészségügyi miniszter sajtótájékoztatója Az Egészségügyi Minisztérium növelte az országos in­tézmények hatáskörét, önállóságát, így a felelősségét is. A tárca átszervezése révén lehetővé vált az egészségügyi ellátás megfelelőbb elvi és szakmai irányítása, ellenőrzé­se. Erről és az ezzel kapcsolatos teendőkről tartott saj­tótájékoztatót Schultheisz Emil egészségügyi miniszter tegnap a Parlamentben. Elmondta: az egészségügyi ellátás korszerűsítésének ré­szeként az utóbbi hetekben csökkentették a minisztériu­mi főosztályok és osztályok számát, s azok funkcióját, munkastílusát a betegellátás fejlődő rendszeréhez, mai és a holnapi követelményeihez „igazították”. Az utóbbi évek­ben ugyanis kialakították a területileg arányos egészség- ügyi hálózatot, a körzeti és szakrendelők, kórházak in­tegrációja révén az egységes gyógyító-megelőző intéz­ményrendszert. A minisztérium tehát az egészségpolitika megvalósítá­sának legfőbb elvi és szak­mai irányító, ellenőrző köz­pontja lesz a továbbiakban is, az operatív szakmai irá­nyítást, ellenőrzést azonban az országos intézetekre, illet­ve a megyei és a városi in­tézményekre bízza. Megkö­veteli, hogy azok éljenek a követlen irányítás lehetősé­geivel, a szakmai kollégiu­mok közreműködésével, s az eddigieknél rendszeresebben igényeljék a körzeti orvosok szakmai véleményét, például vonják be őket a konzíliu­mokba. Az átszervezés ered­ménye nem mutatkozik meg rövid idő alatt, ez természe­tes — hangsúlyozta a mi­niszter —, hiszen évek teltek el addig is, amíg az integrá­ció hasznát tapasztalhatták. S a korszerűsítés még nem fejeződött be, további intéz­kedéseket hoznak a betegsé­gek megelőzésére, leküzdésé­re. Az intézmények sürgős feladata a többi közt — mon­dotta —, hogy jobban meg­szervezzék a betegek vizsgá­latát, kezelését, így megkí­méljék őket a felesleges vá­rakozástól, fáradságtól. Jelenleg sok helyütt zsú­foltak a rendelők várói, nem mindenhol tanúsítanak meg­felelő magatartást a betegek iránt, annak ellenére, hogy országunkban egy-egy or­vosnak — a nemzetközi ösz- szehasonlítást tekintve — viszonylag kevés állampol­gárt, 2000—2100 lakost kell ellátnia. Más tárcák és a társadal­mi szervezetek tevékeny közreműködése is szükséges ahhoz, hogy az egészségügy ajánlásai megvalósuljanak, kialakuljon az emberek egészséges életmódja, bete­gek és egészségesek az orvos segítő partnereiként óvják egészségüket. Csakis a meg­előzéssel lehet jelentős mér­tékben csökkenteni a meg­betegedések, halálozások számát, jobbítani a lakosság egészségügyi helyzetét. Az egészségnevelés rendszerét is meg kell újítani — ugyan­csak a társadalom, a lakos­ság segítségével — hangoz­tatta a miniszter. Kitért ar­ra is, hogy felül kell vizsgál­ni az egészségügyi statisztika rendszerét is: az adatok ugyanis nem a valóságnak megfelelő helyzetet tükrözik, a tapasztalatok szerint a puszta számok sok esetben kedvezőtlenebb képet feste­nek a megbetegedési ará­nyokról, mint amilyen a va­lóság. Az újságírók kérdéseire válaszolva a miniszter és ve­zető munkatársai a többi között elmondták; a terv szerint halad az egészség- ügyi intézmények rekonst­rukciója, több intézmény fel­újítását, korszerűsítését idén befejezik. A megújuló Or­szágos Traumatológiai Inté­zetben, ahol megkezdődött a technikai eszközök felszere­lése, előreláthatóan október­ben rendezkednek be. Szó esett arról is, hogy megha­tározták ugyan a gyógyin­tézetek, regionális központok hatókörét, de ha a beteg ér­dekei megkívánják, eltekin­tenek a megyehatároktól, a beteget állapotának megfele­lő ellátásra, gondozásra ké­pes intézményben kezelik. Több kórházban megterem­tették már a feltételeket az orvostudomány legúiabb eredményeinek alkalmazásá­ra, a többi közt szívműtétek, veseátültetések elvégzésére. E tekintetben eredménvesen együttműködünk a KGST- tagországokkal — hangzott el a sajtótájékoztatón. Ebben az esztendőben a ta­valyinál valamivel nagyobb területen, összesen 12 800 hektáron termelnek rizst a Nádudvari Kukorica. és Iparin ö vény- termelési Együttműködés huszonnyolc taggazdaságában. Az utóbbi három évben elért három tonnánál magasabb hektá­ronkénti hozamok, illetve a rizstermelés ezzel helyreállt gazdaságossága következté­ben tovább növekedett a ter­melési kedv. A rendszerköz­ponttal együttműködésben több gazdaságban már je­lentős beruházások, korsze­rűsítések is történtek. Mo­dern, lézervezérlésű, nagy teljesítményű gépekkel újabb 3800 hektáron fejezték be a tereprendezést, talajegyen- getést, s az ilyen módon elő­készített területen egyenlete­sebben tudják elborítani víz­zel a növényt, gyorsabban tudják elvégezni az árasz- tást és a lecsapolást is. * * * Békés megyében évek óta alkalmazzák a rizs vízbe ve- téses technológiáját, a pa- lántázásos vetésmódot a Sár­réti Tsz-ben. Legtöbb üzem azonban a hagyományos módon veti el a magot. A csárdaszállási Petőfi Tsz-ben több mint 30 éve termeszte­nek rizst. Itt hagyományo­san földbe vetik. A csaknem 820 hektár berendezett rizs­termő területből az idén 630 hektáron termesztik e nö­vényt. A fennmaradó terület egy részébe vörösherét ve­tettek, a másik részét a lé­zervezérlésű talajegyengető géppel felújítják, hogy a következő években alkalmas­sá váljon a termelésre. —ó—a Lezárult a soproni Csepel—SZOT-üdülő felújításának első szakasza. Ma már a festői szépségű város újjávarázsolt, kí- vül-belül impozáns szakszervezeti pihenőhelyén 145 vendég üdülhet kényelmes, hangulatos körülmények között. A képen: a felújított, modern üdülő homlokzata (MTl-fotő — Matusz Károly felvétele — KS) Csaknem 30 millió forintos nyereség K békéscsabai ÜFESZ küldöttgyűlése Tegnap, március 9-én tar­totta küldöttgyűlését a Bé­késcsaba és Vidéke ÁFÉSZ. Ott volt az eseményen dr. Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, Csatári Bé­la, a megyei pártbizottság titkára, dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Tanai Fe­renc, a MÉSZÖV elnöke, a városi tanács, a KPVDSZ képviselői. Először Szabó György, a szövetkezet elnöke számolt be a tavalyi munkáról, az idei esztendő üzletpolitikájá­ról. A 6 ezer 600 tagot szám­láló ÁFÉSZ egymilliárd 393 millió forint bevételre tett szert. Jelentős volt a nagy­kereskedelmi tevékenységük, hiszen több mint 330 millió forintos forgalmat ért el ez az ágazat és az összes eladás 41 százaléka raktározás nél­kül, közvetlenül került a boltokba. Jól szolgálta a me­gye áruellátását a kishatár- menti és az áruházi csere. Romániával, Bulgáriával és Csehszlovákiával egymillió 452 ezer rubel értékű forgal­mat értek el. Ugyanakkor sok árut szereztek be a SZÖVKER-től és a Skála- Coop budapesti, valamint te- lekgerendási raktárából. A szövetkezet bolti forgalmá­nak 6,4 százalékát szerződé­ses, 23,6 százalékát jövede­lemérdekeltségű üzletekben bonyolították le. Az aszály ellenére a felvásárlási ter­vet is sikerült teljesíteni. A közvetett export értéke el­érte a 84 millió forintot, összességében jó évet zárt a szövetkezet. A nyereség csaknem 30 millió forint volt. Dr. Kovácsy Istvánnak, a felügyelő bizottság elnöké­nek beszámolója után a kül­döttek mondták el vélemé­nyüket az áruellátásról, a beruházásokról, a szövetke­zetpolitikai munkáról. Hang­súlyozták: az elmúlt években a város környéki községek­ben is javult az áruellátás, néhány üzlet viszont bővítés­re, felújításra szorul. Tanai Ferenc elmondotta többek között, hogy a megye fo­gyasztási szövetkezetei álta­lában szép eredményeket ér­tek el a kereskedelemben, a felvásárlásban. Az élelmi­szer- és a vegyesboltok for­galma mintegy 15 százalék­kal nőtt, a tőkés export pe­dig 750 millió forint volt. A 271 millió forintos nyereség önmagáért beszél. Ehhez já­rult hozzá jó munkájával a békéscsabai ÁFÉSZ. A határozati javaslat elfo­gadása után tudomásul vet­ték a küldöttek Szabó György kérelmét, aki nyug­díjba vonulása miatt fel­mentését kérte az elnöki tisztség alól. Dr. Szilvasán Pál elismeréssel szólt a szö­vetkezet tevékenységéről, méltatta az elnök 33 éves szövetkezeti munkáját és át­adta Szabó Györgynek a Munka Érdemrend arany fo­kozatát. A küldöttgyűlés megválasztotta az új elnököt Seres Mihály személyében, aki 1976 óta a szövetkezet közgazdasági főosztályveze­tője volt, 1981 óta pedig el­nökhelyettesként is dolgo­zott. Csatári Béla felszólalásá­ban beszélt a közelgő nagy politikai eseményekről. Ha­zánk és megyénk felszabadu­lásának 40. évfordulójáról, a közelgő XIII. pártkongresz- szusról és a tanácsi válasz­tásokról. További eredmé­nyes munkát kívánt a szö­vetkezetnek és új elnökének. S. S. Gyümölcstermesztési tanácskozás A dél-alföldi gyümöl­csösök és szőlők növényvé­delméről tanácskoztak pén­teken Hódmezővásárhelyen a Bács-Kiskun, Békés és Csong- rád megyei szakemberek: a nagyüzemi gazdaságok, a termelési rendszerközpontok mintegy száz képviselője. A Csongrád megyei növényvédő állomás szakemberei arról számoltak be az eszmecse­rén, hogy sikeresen megol­dották az aknázómoly — az almásokban újabban jelent­kező, s tömeges lombhullást okozó kártevő — elleni vé­dekezést. A költséges perme­tezőszerekből jelentős meny- nyiséget sikerült megtakarí­taniuk azzal, hogy a perme­tezéseket nem rutinszerűen, hetenkénti ismétlésekkel, ha­nem pontosan a fertőzés ész­lelésekor végezték el. Tavaly már a korábbi tizenhárom­ról tizenegyre csökkentették a permetezések számát. Sike­resen és takarékosan véde­keztek a Csongrád megyében 1100 hektáron termő ősziba­rack levélfodrosodása és a 4000 hektárnyi szőlőt veszé­lyeztető peronoszpóra ellen. Ugyancsak a takarékosság jegyében bevezették a szőlők és gyümölcsösök talajerő­utánpótlásának számítógépes megszervezését. A növényvé­dő állomás a rendszerekhez tartozó gazdaságok gyümöl­csöseit hathektáros táblákra osztja, minden ilyen terület- egységen elvégzi a talajvizs­gálatot, a levélanalízist, s ennek alapján — a sok ezer adat számítógépes értékelé­sét követően — megállapítja, milyen mennyiségű műtrá­gya szükséges a talajerő­utánpótláshoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom