Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-06 / 55. szám

1984. március 6., kedd Elkészült a Nemzeti Színház végleges terve Perspektivikus rajz a színház homlokzati részéről Az új Nemzeti Színház megépítéséről tavaly nyáron hozott határozatot az Állami Tervbizottság. Meg is jelöl­ték a befejezés határidejét: 1989-re elkészül. Az egész ország tanúja lehet magán- személyek és kisebb-na- gyobb közösségek felajánlá­sainak, — hazai és külföldi közéleti személyiségek, szí­nészek adományai átvételé­nek. A tervek szerint a színház a Városliget oldalán, a Hő­sök tere folytatásában épül fel, szemben a Gorkij-fasor- ral, a Dózsa György úton. A színház terveinek elkészíté­sével megbízott Hoffer Mik­lós egyetemi tanár elkészült a végleges tervvel. Az épü­letben 1100 személyes drá­mai nagyszínház, valamint 200-fős stúdiószínpad léte­sül. Az épülettel szemben tá­masztott követelmények ki­alakításához a tervezőkollek­tíva munkájához színészek, rendezők, a színházak tech­nikai szakemberei és más közéleti személyiségek is ta­nácsot adtak. A kivitelezési munkálatokkal a Középület­építő Vállalatot bízták meg. Még öt év, s a nyitó előadá­son felgördülhet a függöny az új Nemzeti Színházban. Egy impozáns belső részlet (MTI-fotók: Balaton József felvételei — KS) Diaporáma Hennáié Április 6—7—8-án, a diósgyőri Vasas Művelődési Központban rendezik meg a hagyományos — sorrendben immár ötödik diapo­ráma biennálét. Az érdek­lődő diaporáma klubok és szakkörök március 15-ig jelenthetik be részvételi szándé­kukat a diósgyőri Vasas Művelő­dési Központnak (3552 Miskolc. Marx Károly út 36 ). A jelentke­zők kötöttt és kötetlen témakör között választhatnak. A kötött témakör címe: Az ember és kör­nyezete. Ebben a kategóriában az ember természetformáló — javító és rontó — tevékenységé­vel foglalkozó feldolgozásokkal lehet pályázni. A pályázatokat a biennálé első napján zsűrizik. A közönség április 7-én és 8- án nézheti meg a programokat. Karnevál után az álmok is szebbek — Délelőtt kellett volna látni az apróságokat, karne­vál volt az óvodában. Las­san most már megpihennek, hiszen az izgalom alaposan kifárasztotta őket — mond­ja a szarvasi Szirén elnök­asszonya, Tari József né. — De talán nézzen be az óvo­dába, hátha van még nyoma a jó hangulatnak. A csoportszobákban már álomra hajtotta fejét a 94 apróság, aki a szövetkezeti fenntartású tanácsi óvodába jár. 1978 óta járnak ide a szövetkezet gyermekei, és a környéken lakó gyerekek. Az oktatási-nevelési munka tar­talmáról Szekeres Istvánná vezető óvónővel beszélget­tünk. hanem a szakmódszertani munkaközösségben is dol­gozik óvodánkból három pedagógus. — És az óvodán belül, a mindennapokban? — A legfontosabb, hogy az itt dolgozó felnőttek jó part­nerek legyenek a munká­ban, a nevelésben. Ügy igyekszünk alkalmazkodni egymáshoz, összehangolni a munkánkat, hogy sugároz­zon a gyerekekre szerete­tünk. Partnerek a gondozás­ban és a nevelésben a dajka nénik is, nélkülük ezeket a feladatokat nem tudnánk megoldani. Talán lemérhető a vidám családias, hangulat, a nyugodt légkör abból is, hogy ha elérkezik az óvodai Karnevál után az álmok is szebbek — Ebben a városban is túltelítettek az óvodák, ná­lunk is a 80 személyes óvo­dába 94 apróság jár. Zö­mében a szövetkezet dolgo­zóinak gyermekei járnak ide, velük hat óvónő foglal­kozik, és a gondozási mun­kában segítik őket a dajka nénik. — Nyújt-e szakmai segít­séget a szarvasi óvónőképző főiskola közelsége? — Fogadunk gyakorló nö­vendékeket, és úgy tapasz­taljuk, hogy a hallgatók el­méleti felkészítése eredmé­nyes, a gyakorlati munká­ban pedig szükségük van segítségre. Nehezen alakul ki a főiskolás évek alatt a pedagógus egyéniségük, las­san válnak modellekké. A nálunk töltött gyakorlatok alkalmával módjuk van ön­értékelésre, munkájuk során a személyiségformálódásra. — Mit tesznek az óvónők az óvodai munka tartalmá­nak gazdagításáért? — Nemcsak az önképzés módszerei segítenek ebben, nap vége, a gyerekek még mindig játszanának. Ehhez szükségesek persze a jó feltételek, körülmé­nyek. Nem panaszkodhatunk, hiszen minden új játék meg­vételében, a jó módszer meg­valósításában segítségünkre siet a szövetkezet. Ahhoz, hogy a csoportokban kiala­kíthassuk, megteremthessük az esztétikumot, vidám szí­nekkel tarkítjuk a szobákat, a folyosókat. A családias hangulatról csak egy apró kis történe­tet hadd meséljek el. — Beteg lettem, amiről tudtak a gyerekek — mond­ja a vezető óvónő —, s ami­kor a betegszabadságom le­telt, az egyik kisfiú beöltö­zött orvosnak, megvizsgált, hogy valóban meggyógyul­tam-e. Óriási a szeretetigény ezekben a gyerekekben, s úgy érezzük, hogy a min­dennapokban, az oviban si­kerül ezt részben kielégíteni. Kép, szöveg: Számadó Júlianna Székely népmesék Megjelent a Bukovinai szé­kely népmesék harmadik kö­tete, a Tolna megyei könyv­tár kiadásában. Mindhárom kötet anyagát — összesen 310 mesét — Kakasdon, a Tolna megyébe települt szé­kelyek körében gyűjtötte Se­bestyén Ádám, a falu népi együttesének vezetője. A leg­többet, 168 mesét, Fábián Ágoston né, a Népművészet Mestere mondta magnóra. Már a negyedik kötet anya­ga is összegyűlt. Ennek nagy részét a Baranyában — Pa- lotabozsokon, Somberekén és Véménden — élő székelyek mesélték el Sebestyén Adám magnója mellett. KÉPERNYŐ Nem tudom, hányán nézhették meg a múlt hét keddjén délután fél hatkor kezdődő Ex-import című riportfilmet. Nyilván nem annyian, mintha műsoridőben, a Híradó után ment volna. Kár, mert rövidsége ellenére sok tanulsággal szolgált. A mindössze húszperces összeállítás elején érthetően meg­fogalmazták, mit jelent népgazdaságunk nyitottsága, s mik ennek a következményei. Majd példákkal is bemutatták. Már-már abszurdnak tűnt — sajnos, nagyon is jellemző — az Ikladi Műszergyár igazgatójának példája. A magyar kül- keresek onnan hoztak be fűnyíró gépet, ahová az ikladiak a bele való motort szállították. A motor azután a gépbesze­relve visszajött, de milyen áron! A cserearányromlást jól illusztrálja: öt motorért kaptunk egy fűnyírót. Az már — gondolom — nem lepte meg az edzettebb né­zőket, hogy gyakran a szomszédos üzemek sem tudják, me­lyik mit gyárt. Az említett filmből azonban az is kiderült, hogy az Ipari Minisztérium még csak a kezdeti lépéseket teszi az áldatlan állapot megszüntetésére. Pontosabban azért, hogy felmérjék; melyik terméknek mennyi az indokolt im­portanyag-tartalma, s hogyan lehet azt korlátozni. A ri­portfilm előnye, hogy nem állt meg a káros gazdasági je­lenségeknél, jó példákat is bemutatott. Az első pillanatban befejezetlennek érzett film végül is kedvező benyomást tett. Annál is inkább, mert slusszpoénja mindenki egyetértésével találkozhat: az ipar fejlődése az ipar kezében van. A gazdasági élet vezető posztjain állók­nak nyilván nem sok újat mondott az • összeállítás, de a nem szakértő nézőnek még akkor is, ha már találkozott ha­sonló műsorral. A stúdió fiatalsága, közelsége miatt is nagy érdeklődéssel néztem csütörtök délután a Szegedi Körzeti Stúdió Tegula (építőkő) című rövidfilmjét. Az első percekben úgy tűnt, lí­rai vallomás tanúja vagyok, amelyben a szőregi I-es tégla­gyár munkásai vallanak mindennapjaikról. Megtudhattuk tőlük, hogy nemcsak a téglagyártás, az üzem szeretete tart­ja őket a gyárban. Egyszerűen: közel van a lakhelyükhöz, és már megszokták. Mint az egyik, nyugdíjba készülő mun­kásasszony elmondta, elég volt, sem a teste, sem a lelke nem kívánja többé ezt a munkát. Sokat csorbítottak volna a filmesek alkotásukon, ha ezt a részt kivágják a filmből; a valóságot hamisították volna meg ... De nem csak a mindennapok igazát kívánták ábrázolni. A dolgozók vallomásai közé apró, történeti részeket szúrtak be; megtudhattunk valamit néhány mondatban a tégla kiala­kulásának történetéről, jelentőségéről. Eddig egységes alko­tás volt a film. A huszonöt percnyi adás utolsó negyedében sajnos, megtört a lendület. Nagyon egyszerű módon: az ed­dig háttérben levő (kivágott) riporter előjött, és mikrofonnal a kezében kérdéseket tett fel az addig „maguktól” beszélő embereknek. Ez a lépés nem csak a kisfilm vallomásszerű­ségét, líraiságát rabolta el. Lényegtelenné tette a hangos, ám optimizmust sugárzó kísérőzenét, visszarántotta a nézőt a mindennapok szürkeségébe. Hirtelen odalett a téglagyártás furcsa, de létező pátosza. Kár volt így megtörni a különben sokat mondó, értékes film lendületét. Közhely és igaz, hogy a reklámokra kifizetett összeg fele eleve kidobott pénz. Sajnos, nem tudni melyik — ezért bur­jánzik a reklám a tv-ben is. Egyre furcsább ötletek tanúi lehetünk, akadnak köztük jópofa dolgok, és ne tagadjuk: torzszülöttek is. Nem kerülgetem: a betűreklámra gondo­lok. Képtelen vagyok rájönni, mi veszi rá a hirdetőket, hogy ezt a formát válasszák — az olcsóságon kívül. .. Mert mit tesz az „átlag” tv-néző? Tegyük fel, hogy le­pergett a főműsoridő izgalmas filmje. A néző hátradől a fo­telban, eltöpreng a látottakon. Közben felcsendül egy halk zeneszám, peregnek a betűreklám betűi. Minden tiszteletem azé, aki fáradt szemmel, másra hangolt tudattal kapja ma­gát, és azonnal ismét a képernyőre, az azon előugráló apró betűkre mered! Különösen az idős, rossz látású nézők szid­ják a betűreklámot. Tegyük hozzá: joggal. Hasonló véleményem volt a Képújságról is —, hogy tud­niillik, csupán lustaság, hogy a bemondónő nem olvassa fel a híreket... Aztán megismertem a Teletexet, amelyből a Képújság csak kóstoló. Mert a valódi Teletex már a jövő tv-jét képviseli. Nem akarok különösebb reklámot csinálni neki, hiszen ma még csak kevesen élvezhetik, de néhány szót megérdemelt. Hogy mit is nyújt a Teletex ? Sok-sok infor­mációt. Arról, hogy milyenek az utak, hány fok van Osló­ban, milyenek a valutaárfolyamok, mit főzzünk vacsorára ... Olyan dolgokról tájékoztat, amelyek egyre fontosabbá vál­nak életünkben. S ami igazán vonzóvá teszi: az ember ép­pen azt tud meg belőle, amit akar, maga keresi ki a szük­séges információkat. Persze csak azt, amit a Teletex (rossz magyarsággal: képújság) szerkesztői is akarnak . . . M. Sz. Zs. Mai műsor KOSSUTH RÄDIÖ 8.27: Társalgó. 10.05: MR 10—14. 10.35: Sztravinszkij: Szeptett. 11.05 A Népzenei Hangos Újság melléklete. 11.41: Az eltűnt miniatűr, avagy egy érző lelkű hentesmes­ter kalandjai, (regény) XXA7. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv. 13.00: A Magyar Rádió és Tele­vízió gyermekkórusa éne- lC6l* 13.50: JoAnne Brackeen dzsessz- triója játszik. 14.10: Népi zene. 14.40: Élő világirodalom. 15.05: Operaáriák. 15.28: Nyitnikék. 16.00: Händel: Vízizene — szvit. 16.29: Az amatőr zenei mozga­lom híradója. 17.05: A szemérmes asszony, (novella) 17.27: Filmzene. 17.45: A Szabó család. 19.15: „Nyílik a rózsa." — 4. elődöntő. 20.00: Olomporos bakancs ... — avagy a leghasznosabb méreg. 20.30: Zenekari művek. 21.04: Köszöntjük a 75 éves Ké­pes Gézát. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kovács Lóránt fuvolázik, Freymann Magda zongo­rázik. 22.50: Hétköznapok kutatói. 23.00: Leo Blach vezényel. 23.49: Verdi: A végzet hatalma — Csata. 0.10: Rézfúvós együttesek Ját­szanak. 9 PETŐFI RÄDIÖ 8.05: slágermúzeum. Közben: 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: A Slágermúzeum folytatá­sa. 9.00: Zenedélelőtt. 13.00: Tánczenei koktél. 14.00: Operaslágerek. 14.35: Melódiakoktél. 15.20: Könyvről — könyvért. 15.42: Sanzonok. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Tini-tonik. 18.35: Beszélni nehéz. 18.47: Népdalok. 19.10: Csintamánok és madarak, (novella) 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Tudósítás a Pannónia Ku­pa nemzetközi súlyemelő­versenyről. 20.45: Van benne ráció — III. 20.55: A Fruska, (operett) 22.40: Népdalok. 23.20: A mai dzsessz. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9,30: Mahler—Cooke: X. szim­fónia. 11.05: Operarészletek. 11.40: Kocsis Zoltán zongorázik. 12.47: Az NDK néphadseregének központi fúvószenekara játszik. 13.07: Beszélgetés dr. Ribary Ot­tó professzorral. 13.37: Zenekari muzsika. 14.05: összeállítás a szovjet nép­költészetből. 14.30: Cherubin: D-moll vonós­négyes. 15.00: Iskolarádió. 15.30: Mi újság a magyarországi operaszínpadokon? 16.30: Üj lemezeinkből. 17.20: A Poptarisznya dalaiból. 18.30: Szerb-horvát nyelvű mű­sor. 19.05: Német nyelvű műsor. 19.35: Tarasz Sevcsenko versel. 19.40: A Budapesti fúvósegyüt­tes hangversenye. Közben: 20.25: vallomás a műfordításról. 20.45: A hangverseny-közvetítés folytatása. 21.30: Népdalok, néptáncok. 22.02: Zámbó István vezényli az MRT énekkarát. 22.42: Zenei Panoráma. SZOLNOKI STŰDIÖ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Johnny Wakelin felvéte­leiből. 17.10: zsibongó. Gyermekműsor. 17.25: Pár perc dzsessz. Georges Shearing zongorázik klasz- szikus átiratokat. 17.30: Üzemi lapszemle. 17.35: Ami csak a szolnoki stú­dió hullámhosszán hallha­tó. Zenei ajánlóműsor, közben: Tavaszi ünnepe­ink. Braun Ágoston írása. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Eric Clapton énekel. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétoma. (ism.) 8.05: Világnézet. 8.45: Osztályfőnöki óra. 9.00: Francia nyelv. 9.20: Fizikai kísérletek. 9.30: Matematikai vetélkedő. 10.00: Találkozás a tél végén, (szovjet film) 15.00: Iskolatévé: magyar iroda­lom. 15.45: Deltácska. 16.10: Társasjátékok. 16.35: Történetek a vonaton. 16.50: Hannibál tanár úr. (ma­gyar film) 18.25: A szegedi körzeti stúdió műsora. 19.10: Tv-torna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. ' 20.00: A Laurent család. (NSZK tévéfilm) X/2. 20.55: Stúdió ’84. 21.55: Kockázat. 22.25: Tv-híradó 2. II. MŰSOR 18.50: Perpetum mobile. 19.25: Nemzetközi orgonaverseny. (NDK film) 20.00: Két nap Táncos Lajosnál. (dokumentumfilm) 20.50: Sárkánygyíkok, (román rövidfilm, ism.) 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Nemzetközi súlyemelőver­seny. BUKAREST 15.15: Család és iskola. 15.35: Karino. Befejező rész. 16.00: Ghana. Dokumentumfilm. 16.15: Állattenyésztés mindenki­nek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.30: Tények és távlatok. 20.55: Ez volt az ifjúság. Szín­mű. 21.55: Nemzetközi tv-hírek. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: A sík vidék. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Adás gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Belpolitikai adás. 20.45: Lottósorsolás. 20.55: Enteriőr, (játékfilm) 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: A könyv élete. 18.45: Hét nap a világban. 19.00: Az elveszett város. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Folk-parádé. 20.45: Reklám. 20.50: Dráma a rombolón. 21.35: Zágrábi körkép. 21.50: Miért szeretem a dzsesszt? SZÍNHÁZ 1984. március 6-án, kedden 15 órakor Békéscsabán: FEHÉR SZERECSEN Szakmai bemutató 19 órakor Békéscsabán: volt mar Önnek SZEXENSCHUSZA?! „F” bérlet 1984. március 7-én, szerdán 15 órakor Békéscsabán: FEHÉR SZERECSEN János vitéz-bérlet 19 órakor Békéscsabán: volt mar Önnek SZEXENSCHUSZA?! „G" bérlet MOZI Békési Bástya, 4-kor: Viadal, 6 és 8-kor: Piedone Afrikában. Békéscsabai Szabadság: a de. 10-kor kezdődő előadás mű­szaki okok miatt elmarad, du. 4 és 8-kor: Vámpír négy keréken, 6-kor: Vámhivatal. Bé­késcsabai Terv, fél 6-kor: Ex­calibur I—II. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Negyedik akadály, fél 8-kor: Dühöngő bika. Gyulai Petőfi: Szupermodell. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Start két keréken, fél 6 és fél 8-kor: A profi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom