Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-06 / 55. szám

1984. március 6.. kedd o IgHsUMM------------------------------------------------------------------­t Megtartották a megyei úttörő távírász versenyt Városi-iárási díszhangverseny Szarvason és Gyomaendrödön A kezdők csoportja előbb morzevételből mérte össze tudását Az MHSZ az úttörőszövet­séggel közösen — immár másfél évtizede — minden esztendőben megrendezi a Lenin ifjú távírásza címmel hirdetett versenyt. Tavaly például a Leninvárosban tar­tott vetélkedő országos egyé­ni bajnoka Békés megyei fiatal lett. Március 4-én, vasárnap Békéscsabán ismét megtar­tották a megyei úttörő táv- írászversenyt. Nyolc telepü­lésünkről több mint negyven tanuló mérte össze tudását morzevételből, illetve morze- adásból a haladó és a kezdő csoportban. Az előbbiben Hunyadi Zsolt vésztői úttörő lett a megyei bajnok, s a má­sodik helyen Kiss Csaba, bé­késcsabai versenyző végzett. Egyébként ők ketten képvi­selik majd Békés megyét az április eleji országos baj­nokságon Leninvárosban. Az utóbbi csoportban Beleznai Csaba gyulai, első, valamint Szigeti Gábor sarkadi úttörő második helyezést ért el. Rajai Ferenc a megyei út­törőelnökség, Kalina Pál rá­diós technikai főelőadó pedig az MHSZ megyei vezetősége nevében gratulált az eredmé­nyekhez. Ezután érmeket és értékes tárgyjutalmakat ad­tak át a versenyben kiemel­kedő telj esitményt elért út­törőknek. Kép, szöveg: Bukovinszky István Falugyűlés Csanádapácán (Tudósítónktól) Falugyűlést rendeztek az elmúlt héten, február 29-én este Csanádapácán. A műve­lődési ház színházterme zsú­folásig megtelt, 410-en vet­tek részt ezen a fórumon. Mórocz László tanácselnök köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Luczi József, a me­gyei tanács szervezési és jo­gi osztályának csoportvezető­je adott tájékoztatást Békés megye városfejlesztési el­képzeléseiről, a várossá vá­lás feltételeiről. Szólt az 1984. január 1-ével beveze­tett közigazgatási változások­ról is. Ezután Szabó István, a DÉGÁZ orosházi kirendelt­ségének vezetője a gázprog­ramról tájékoztatta a falu lakóit. Elmondta, hogy Csa­nádapácán 1983 szeptembe­rében helyezték üzembe a gázfűtő-berendezést a téesz gabonaszárítójában. Az idén kiépítik a vezetéket a ta­nácsházáig, s ezzel egyidő- ben megkezdik az érintett körzetekben a lakossági gáz­szolgáltatással kapcsolatos munkálatokat is. Restály György, az orosházi UNI­SZOL főmérnöke a lakások­ban szükséges belső szerelé­sekről és az ezzel kapcsola­tos intézkedésekről beszélt a gázprogram kapcsán. Így többek között a költségekről, a szükséges kéménynyomás­próbáról, a gázfűtés gazda­ságosságáról. Végül a falu­gyűlésen Mórocz László ta­nácselnök beszámolt a hó­vihar okozta károkról. A HNF községi elnöksége a hóviharban példásan helytál­ló személyeknek és közös­ségeknek elismerést, jutal­mat adott. „Kiváló társadal­mi munkáért” kitüntetésben részesült Oláh Kálmán ésifj. Lenti Lajos. Rozs Jánosné Rekordkilövés és vadbefogás Békés megyében Évente tizenötezer külföldi Kiemelkedően jó évet zárt a MAVAD; tavaly 1,4 mil­liárd forint bevétele volt a vadexportból. Megközelítő­en 20 százalékkal nagyobb volt a forgalma, mint 1982- ben. A vállalat fennállása óta elért legjobb eredmény az igényekhez alkalmazkodó üzletpolitika mellett a vad­hús iránt külföldön meg­nőtt keresletnek és a növek­vő áraknak tulajdonítható. A tavaly megszerzett pia­ci pozíciók s a hazai vadá­szati lehetőségek iránt vál­tozatlanul élénk külföldi ér­deklődés megfelelő alap az idei tervek teljesítéséhez. Az évente hozzánk látogató mintegy 15 ezer külföldi va­dász kedvére szolgálnak a MAVAD újabb kedvezmé­nyei. Az egyik ilyen, hogy amennyiben a külföldi va­dász vállalkozik hét őzbak kilövésére, egyet közülük díjtalanul ejthet el. A ke­vésbé értékes agancsot hor­dó őzbakokra egységesen ol­csóbb kilövési árat állapí­tottak meg. Ugyanakkor a vállalat piacfeltáró munká­ját is erősítette. * * * Békés megye régi vadá­szati hagyományokkal ren­delkezik. őzre, dámvadra, fácánra, gerlére vadásznak szűkebb pátriánk, az ország, és a külföld vadászai. Az el­múlt esztendőben rekordévet zártak, hiszen több mint 200 ezer madár került terítékre, amiből 44 ezret élve fogtak be. Voltak vadásztársaságok, amelyek naponta ezer fölötti vadat ejtettek el. Külföldi vadászok is szép számmal keresték fel Békés megyét, őzre egyéni vadászatok ke­retében lőttek, összességé­ben 350 darabot lőttek ki az elmúlt esztendőben. Ugyan­csak külföldiek vettek pus­kavégre 40 ezer fácánt és 60 ezer gerlét. Osztrák, nyugatnémet, olasz és az elmúlt esztendő­ben elsőként amerikai vadá­szok, angolok és belgák ér­deklődtek a Békés megyei vadászatok iránt. Negyven szervezett csoportot fogad­tak bérvadászatra, ezen be­lül egyéni vadászatokra is lehetőség nyílt. A Békés me­gyei vadásztársaságok bér­vadászati bevétele 16 millió forintot tett ki, az élő vadak értékesítéséből 29 millió fo­rint származik. A megye va­dászati és vadgazdálkodási árbevétele elérte a 74 mil­lió forintot, 100 ezer forint híján 10 millió nyereség képződött így a Békés me­gyei vadásztársaságoknál. Mindehhez szükség volt megteremteni a vadászás le­hetőségét, miként az elmúlt esztendőben sikerült Békés megyében az apróvad-, fá­cántenyésztés alapjait lerak­ni. A keltetőállomás évente 150—170 ezer fácáncsibét bo­csát ki, amelyek a megyé­ben kerülnek kihelyezésre. Az elmúlt esztendőben még megyén kívülrő] is érkeztek fácáncsibék. Meg kell azon­ban oldani az előnevelés mellett a szakszerű utóneve­lést is, az élőhelyek gyarapí­tását, javítását, meliorált te­rületeken, a csatornák part­ján, a vadföldek bérnövelé­sével. Az elmúlt esztendő­ben megkezdődött az élőhe­lyek gondozása, kialakítása, ingyenes facsemetéket ültet­tek el, és latba vetették anyagi erejüket a vadásztár­saságok. Szükség van mind­ezek mellett a mezőgazdasá­gi üzemekkel történő szoro­sabb együttműködés kialakí­tására is, és a szervezett fácántenyésztés mellett a természetes törzsállomány takarmányozására, az élő­helyek körülményeinek javí­tására. A Békés megyei vadász- társaságok hamarosan meg­kezdik az áttelelt vadállo­mány létszámbecslését, an­nak minőségi, mennyiségi felmérését. Ezután megkez­dődik a dúvadak elleni küz­delem megszervezése, azok irtása, az őzek — a teríték­re szánt őzbakok — minősí­tése, vadászatok megszerve­zése, a mesterséges fácán­tenyésztés és az ezzel össze­függő feladatok: a vadföl­dek beművelése, a fácánál­lomány felnevelése, az őszi vadászatok megszervezése. —ó—a— Busófarsang Mohácson Busójárás, a baranyai so- kácok messze földön híres télűző farsangja több mint tízezres vendégsereget von­zott vasárnap Mohácsra. Hazánk távoli tájairól és a szomszédos Jugoszláviából is sokan eljöttek, hogy részesei legyenek a tavaszköszöntő délszláv népszokás feleleve­nítésének és a hozzá kap­csolódó kulturális esemé­nyeknek. A nevezetes farsangvasár­nap vendégeit látványos, gazdag programmal várta Mohács. A főutcán népi ipa­ros mesterek, bőrösök, bocs- korkészítők, fafaragók, faze­kasok, kékfestők, mézeska- lácsosok, rézművesek, szíj­gyártók és szűcsök vertek sátrat, s kínálták válogatott portékáikat. A művelődési házban Baranya, Bács-Kis- kun és Tolna megye dél­szláv és német nemzetiségi néptáncosai adtak műsort. A népszokás eredete iránt ér­deklődőknek — az idén elő­ször — zenés diaporáma- előadások ismertették a bu­sójárás hagyományát is. A Kossuth filmszínház Galé­riájában Borsod-Abaúj­Zemplén megye népművé­szetét bemutató kiállítás nyílt, a színpadon pedig nép­zenészek játszottak a közön­ségnek. A busók több mint száz­főnyi csapata a felvonulás kezdetét jelző ágyúdörre­nést követően a kora délutá­ni órákban özönlötte el a Duna-parthoz vezető főutcát, kolompok és kereplők har­sány hangzavara kíséreté­ben. A báránybundás, faál­arcos maskarák hamuval és fűrészporral töltött zsákjai­kat lengetve vágtak utat maguknak a közelükbe me­részkedő kíváncsiskodók tö­megében. Szürkületkor meg­gyújtották a főtéren felhal­mozott hatalmas rőzserakást, s a máglya lobogó fényénél a busók eljárták szokásos, fergeteges körtáncukat. A mohácsi farsangvasárnap az idén is a hajnali órákig tar­tó hagyományos sokácbállal ért véget. Szarvas város Tanácsa művelődési és sportosztálya, Gyomaendrőd városi jogú nagyközség Tanácsa műve­lődési, egészségügyi és sport­osztálya, a KÖTA megyei szervezetének ifjúsági bi­zottsága, a HNF városi bi­zottsága, a KISZ városi-já­rási bizottsága, á városi-já­rási úttörőelnökség, a Szarvasi Egyesített Műve­lődési Intézmények, valamint a gyomaendrődi nagyközsé­gi művelődési központ e hó­nap végén rendezi meg — immár 17. alkalommal — az Éneklő ifjúság városi és já­rási díszhangversenyét. A városi díszhangversenyt március 23-án, délután 5 órai kezdettel hallhatja a szarvasi zenekedvelő közön­ség, a Vajda Péter Művelő­dési Központban. Nyitószám­ként Fasang Árpád—Áprily Lajos „Március” című műve hangzik el az egyesített kó­rus tolmácsolásában. Vezé­nyel a szerző. Ezt követően Bulla Ottó, a KISZ városi­járási bizottságának titká­ra tart megnyitó beszédet. Rossa László: ,Ma come báli bella”, Mozart—Rossa Ernő: „Bűvös csengettyű”, és Ju­hász Frigyes—Kövesdy Já­nos: „Repülj idő” című mű­vét a Szarvasi 2. számú Ál­talános Iskola énekkara ad­ja elő. Vezényel Mari Sán- dorné. A szlovák tanítási nyelvű általános iskola és diákotthon énekkara Dudás Julianna óvónőképző inté­zeti adjunktus vezényletével többek között szlovák nép­dalcsokorral mutatkozik be a szemlén. Ugyancsak népdalcsokor­ral készült az 1. sz. általá­nos iskola ének-zenei tagoza­tának énekkara is. Őket Kor- doványi Gyuláné tanár ve­zényli majd. Kodály-művel lép színpadra Nagy Béláné intézeti adjunktus vezényle­tével a Szarvasi Óvónőképző Intézet I. évfolyamos kama­rakórusa, az állami zeneis­kola növendékzenekara pe­dig dr. Debreczeniné Bakos Erzsébet iskolaigazgató ve­zényletével Schumann-mű- veket ad elő. Istenes Istvánná intézeti adjunktus az óvónőképző in­tézet II. évfolyamos kama­rakórusát vezényli. Műsoru­kon Bartók-, Mozart-, Schu­mann-, Szokolay- és Kodály- művek szerepelnek. Őket a Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégi­um énekkara követi Jjanu- rik Mihály tanár vezényle­tével. Az óvónőképző intézet I. évfolyamos énekkara Dara- bán Géza docens vezetésével többek között Bartók-, Ko­dály- és Bárdos-művekkel szerepel, őket az intézet II. évfolyamos énekkara követi a színpadon. A városi díszhangverseny Liszt Ferenc—Rossa Ernő Magyar ünnepi dalával ér véget, melyet az egyesített kórus ad elő, Fasang Árpád vezényletével. A március 24-i járási díszhangversenyt — melyet a gyomaendrődi nagyközségi művelődési központban ren­deznek meg — Hunya Alá- josné, a helyi Bartók Béla fiók-zeneiskola vezetője nyit­ja meg. E műsorban fellép a Csabacsüdi Általános Iskola, a gyomaendrődi 1-es, 2-es és 3-as számú Általános Iskola, valamint a Kondorosi Álta­lános Iskola énekkara. A műsort a fiók-zeneiskola növendékeinek fellépése szí­nesíti majd. N. A. Ember és környezete Megyei döntő Békéscsabán A döntő pillanatai Fotó: Gál Edit „Aki egy kicsit is ad ma­gára, részt vesz az Ember és környezetében” — tartják a megyénkbeli szocialista bri­gádok. A mára már kitelje­sedő közművelődési mozga­lom 1983/84. évének ünnepé­lyes befejezése volt az a ve­télkedő, amelyet az elmúlt hét végén tartottak meg Békéscsabán, a Megyei Mű­velődési Központban a kü­lönböző fordulók legjobbjai­nak versenyzésével. A szocialista versenymoz­galmat irányító és segítő in­tézmények és testületek által már évekkel ezelőtt életre hívott közművelődési moz­galmat az elmúlt év elején átszervezték; ekkor kapta az Ember és környezete elneve­zést. A három fokozatú, a szocialista brigádok közös, és tagjainak egyéni vállalását kiegészítő és segítő mozga­lomban ezer közösség vett részt. Az önkéntességi ala­pon szerveződött mozgalom harmadik fokozatát is vál­lalók az egy esztendő alatt megszerzett és elmélyített is­meretanyagból — így többek között kül- és belpolitikai, művészeti, történelmi és helytörténeti, valamint ter­mészettudományi és „kony­haipari”, környezetkultúra témakörökben — vetélked­hettek is. Több mint száz brigád vállalta ezt; az elő­döntők és selejtezők legjobb­jai, tíz csapat mérte össze tudását a sok fordulós me­gyei döntőn. Az Ember és környezete azonban nem zárult le. Az elmúlt hónapban megyénk üzemeinek és vállalatainak szocialista munkásbrigád­jai ismét százával jelentkez­tek az 1984/85. évi sorozatra, tették meg vállalásaikat. A most záruló, kicsit kísérleti­nek is nevezhető első év eredményei azt bizonyítják, hogy a szervezők megtalál­ták a célkitűzéseket szolgáló, azokat teljesítő formákat és módszereket. Ezek valóban a szocialista munkaközösségek érdekeiben állnak, azt támo­gatják. Természetesen nem egy részt még finomítani kell. Különböző okok miatt nem sikerült igazán bevonni a mezőgazdasági termelésben dolgozó brigádokat. Sok he­lyütt a vállalati vezetés még mindig nem mutat kellő készséget a brigádok köz­művelődési-kulturális válla­lásainak felkarolására, ösz­tönzésére. Az Ember és kör­nyezete elnevezésű mozga­lom egyes témakörei iránt mutatott érdeklődés igen el­térő, aminek egyik oka az arányok eltolódásában lehet. A megyei döntőn adták át a közművelődési mozgalom tapasztalatait feldolgozó pá­lyázat díjait is. A brigádok­nak és vezetőiknek kiírt ka­tegóriában Bárdos Lászlóné (Békéscsaba, Egészségügyi Gyermekotthon) és Szabó Sándor (Hidasháti ÁG, köz­ponti gépműhely), a mozga­lom munkahelyi szervezői­nek kategóriájában Barta György (Hidasháti ÁG), a népművelőknek szóló kate­góriában pedig Tőkés Gyula (Békés, művelődési központ) vehette át a díjat Szeljak Györgytől, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa tit­kárától, a megyei döntő zsű­rije elnökétől. A hétvégi vetélkedő díjait is ő adta át. Első lett a bé­késcsabai 100-as ABC Farkas Bertalan brigádja, második az orosházi vetőmagvállalat Lenin brigádja, a harmadik helyezést érte el a Békés­csabai Állami Gazdaság Ku- lich Gyula brigádja. Ludas M. László, az Élet és Tudo­mány főszerkesztője (hiszen negyedik éve, hogy a brigá­dok az ÉT cikkeinek feldol­gozását is választhatják) a megyei gyógyszertári vállalat két kollektívájának, a gyu­lai Erkel Ferenc és a me­gyeszékhelyi Aesculap bri­gádnak különdíjat nyújtott át. A politikai témakörben a legjobb eredményeket elért csapatokat jutalomban ré­szesítették. Az Ember és környezete elnevezésű közművelődési mozgalom következő me­gyei döntőjét egy év múlva rendezik meg. <N. L.) Súlyos autúbuszbaleset Gödöllő külterületén Előzés közben megcsúszott, s átszakítva a szalagkorlátot az út menti árokba borult hétfő reggel Gödöllő külte­rületén egy Volán-autóbusz. A járművet Maruzs József 29 éves homokterenyei lakos vezette. A főváros felé tartó busz az M3-as autópályán a Kiskunsági Állami Gazdaság dolgozóit szállította. A bal­eset következtében Ecet Fe­renc, Kotroczó Elemér mát- ranováki, Csatlós János nagybátonyi és Kátai Fe­renc kányási lakosok a hely­színen életüket vesztették. Egy személyt életveszélyes, ötvenhármat pedig különbö­ző fokú sérülésekkel szállí­tottak kórházba. A vizsgálat eddigi adatai szerint Maruzs József nem az útviszonyok­nak megfelelő sebességgel vezetett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom