Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-01 / 51. szám
1984. március 1., csütörtök IZIjdUlfiW fl gyulai Húskombinátban Nemcsak az időjárással kell megbirkózni B kiszolgáltatottság mértéke Változások a Viharsarok Tsz-ben — Az utóbbi hónapokban arra kerestünk választ, hogy a tavalyihoz hasonló időjárást a jövőben hogyan tudnánk kisebb veszteséggel átvészelni. Vajon megfelelő-e a szövetkezet termelésszerkezete, a régi módon lehet-e esélyünk a hatékony védekezésre? A tótkomlósi Viharsarok Termelőszövetkezetben gondosan elemezték az elmúlt év gazdálkodásának tapasztalatait. Legalábbis erre engednek következtetni Bányai Károlynak, a szövetkezet elnökhelyettesének szavai. Hogy az elemzésekre miért volt szükség, rövidesen az is kiderül. A vártnál is több a vágni- való sertés a megyében. A tenyésztési kedv fenntartásához, a bizalom erősítéséhez mindenkor át kell venni a felkínált sertéseket, és ez bizony a Gyulai Húskombinát kollektívájának is jóval több munkát ad. Érthető tehát, hogy az élelmiszer-feldolgozó üzemben nemcsak szombaton, de még vasárnap sem áll le a termelés. — Ráadásul jött még ez a havas szélvihar is — keseredik el Pallagi Ferenc, a húskombinát termelési főosztályvezetője. — Azon a pénteken csak 1720 sertést tudtunk levágni, a szokásos háromezer helyett. Kiesett a szállításból jó néhány kocsink, aztán a sűrű áramkimaradás is nehezítette a dolgunkat. Másnap, szombaton egyáltalán nem vágtunk, sőt, még az is tetézte a bajt, hogy dolgozóink közül mintegy százhatvanan nem tudtak hazajutni lakhelyükre, s így elhelyezésükről nekünk kellett gondoskodni. A kollégiumban, az AFIT- üdülőben, a Komlóban biztosítottunk részükre szállást, de még így is hiába tiltakoztunk, sokan nekivágtak gyalog a környező községeknek. A kétegyházi úton ott rekedt egy buszunk. Szóval volt elég bajunk. Szombaton aztán mégis elindítottunk néhány járatot, mert voltak olyanok, akik csütörtöktől egyfolytában benn voltak, nem jutottak haza. Vasárnapra már arra kényszerültünk, hogy szervezzünk egy műszakot azokkal a dolgozókkal, akiket el tudtunk hozni saját buszainkkal. De ez csak a csepp a tengerben, hiszen vágnivaló sem nagyon volt, mindössze 628 sertést tudtunk beszállítani. Nem volt sokkal jobb a helyzet még hétfőn sem, egy műszakot tudtunk indítani, 629-et vágtunk. Kedden már valamivel javult a helyzet, megközelítettük a háromezer vágást. Hogy mentsük a menthetőt, most legutóbb február 18-án, és 19-én szerveztünk pótműszakot. Szombaton a dolgozók vállalták, hogy két műszakban dolgoznak, sikerült Is közel háromezer sertést levágni. Vasárnap csak egy műszakot szerveztünk, 1400 darab sertés ment végig a szalagokon. Most, február 25-én és 26-án, szombaton és vasárnap ismét három műszakot iktattunk be, így újabb három és fél ezer sertést tudtunk levágni. A feszültségek enyhítésére megyénkből négyezer sertést diszponáltunk át társvállalatoknak. Az előírás szerint az operatív bizottság meghatározta számunkra a heti 18 ezres vágást. Ebben a hónapban 75 ezer sertést kellene levágni. Talán meglesz a 72 ezer. Az elmúlt hét végén természetesen nemcsak a vágóvonalon dolgoztak. Szombaton Lengyelországba indult két kamion áru, másnap, vasárnap pedig egy kamionnal Jugoszláviába. Ezenkívül mintegy tíz vagon félsertést szállítottak a hűtőházba. Szállítmány indult félsertésekből szovjet exportra is. A tervek szerint márciusban is minden szombaton — egy műszakban — dolgoznak. Különben a legfrissebb felmérések szerint a rendkívüli időjárás mintegy három, három és fél millió forintos termeléskiesést okozott a húskombinátban. Kép. szöveg: Béla Ottó Félsertéseket készítenek elő szovjet exportra Az üzem 1982-ben 27,5 millió forint tiszta nyereséggel zárta az évet, s 1983- ban még ennél is többet reméltek. Év végén azonban, mint az a zárszámadás adataiból kiderült, meg kellett elégedniük a 4,2 millió forinttal. A nagy szárazság miatt a közöst 24 millió forint kár érte, s évközben több mint nyolcmillió forintot kellett bevonni a tartalék- alapokból a kiadások fedezésére. Az augusztusi banki felméréskor még kevesebb, mint 500 ezer forint nyereségre számíthattak. Ekkor alakult meg az aszálybizottság, amely szigorú takarékossági intézkedések bevezetésével kezdte el munkáját. A bizottság ellenőrizte az anyagvásárlást, az energiafelhasználást, javaslatot dolgozott ki a tartalékok mozgósítására. Végül is tízmillió forint költséget takarítottak meg, igaz ebben jelentős szerepe volt a kedvező őszi időjárásnak. — Tisztán látjuk gazdálkodásunk fogyatékosságait. A szövetkezet tevékenysége úgyszólván teljesen a növénytermesztésre épül. Aránya a termelési értéken belül meghaladja a 80 százalékot. Ez a kiszolgáltatottság mértékére is utal. Ráadásul legnagyobb v állattenyésztési ágazatunk, a juhászat értékesítési gondokkal küszködött 1983-ban. Az üzemek, amelyek hozzánk hasonló fizetési nehézségekkel bajlódtak, a tervezettnél kevesebbet vásároltak a nagy értékű merinói tenyészkosokból, jerkékből, s a tehenészetben sem érződött még a Holstein- fríz keresztezés hatása. Az ipari és melléktevékenység pedig nem számottevő — magyarázza az elnökhelyettes. Az egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású intézkedés a munkaerő hatékony foglalkoztatását szolgálta. Minden nem létfontosságú munkát leállítottak, felvették a kapcsolatot az Orosházi Üveggyárral, a MEZÖGÉP- pel, az Univerzál Szövetkezettel, a ZÖLDÉRT-tel, a DÉLÉP-pel, s a felsorolt üzemekben hatvan jelentkezőnek adtak munkát, magasabb bérért, mint amennyit a szövetkezet fizetni tudott volna. Ezzel az intézkedéssel négymillió forint értékű bért takarítottak meg. A munkaerő foglalkoztatásával kapcsolatos intézkedések azonban ezzel még nem zárultak le. — Fokozatosan felülvizsgáljuk a tsz létszámgazdálkodását, ez egyébként belső átcsoportosításokhoz vezethet. Azt akarjuk, hogy a tsz- en belül minél többen a nagyobb eredménnyel dolgozó ágazatokban kapjanak munkát. Fokozatosan bevezetjük az ágazati önelszámolási rendszert, növeljük az anyagi érdekeltséget. így a tagok jövedelmük egy részét az ágazati eredmény arányában kapnák. A fejlődés, fejlesztés új irányainak kijelölése más területeken is folytatódik — mondja Lachata Pál elnök. A szövetkezet a közeljövőben újra értékeli, elemzi valamennyi ágazat, munkaterület tevékenységét. Ez tulajdonképpen már 1983-ban elkezdődött, amikor a korábban veszteséges hajtatóházat bérbe adták a tagoknak. Ugyanezt tették a csirkenevelésre használt fóliasátrakkal. A szerződéssel a tsz és a tagok is jól jártak. S mint kiderült, az érdekeltség csodákra képes. A februári nagy hóviharban az emberek éjjel-nappal őrizték a sátrakat, amikor nem volt villany, gázégő kkel fűtöttek a csirkéknek. Lényegében nagyobb veszteség nélkül vészelték át a kritikus napokat, s a fóliát sem szagatta szét a szél. A közös gyors lépéseket tesz a „kiszolgáltatottság” csökkentésére más területeken is. A melléktevékenység arányát úgy kívánják növelni, hogy közben a növény- termesztési ágazat is több gabonát adjon. A Mezőgéppel kötött megállapodás alapján tovább bővítik a vetőmagkonténerek gyártását, fejlesztik a kereskedelmi tevékenységet. A tótkomlósi üzletek mellett vetőmagboltot nyitnak Gyulán. Még az elmúlt év második felében gazdasági munkaközösségek alakultak, s márciusban megkezdik a gombaalapanyag gyártását. A szövetkezet 300 —400 tonna gombához szükséges alapanyagot értékesíthet majd évente. A konzervgyár a tsz-szel 160 tonna átvételére, a tsz pedig a tagokkal gomba termesztésére kötött szerződést. — Azt még nem tisztáztuk pontosan, hogy az ipari és melléktevékenység, valamint az alaptevékenység arányát milyen mértékben lenne indokolt megváltoztatni^ A tapasztalatok alapján erről csak később tudunk többet mondani — jegyzi meg Bányai Károly. Az aszályt követően kisebb módosításokra volt szükség a növénytermesztésben. Azokat a növényeket, amelyek a szárazság következtében, vagy attól függetlenül átlag alatti jövedelmet adnak, a jövőben kisebb területen termesztik. Tavaly a cukorrépa például hektáronként hatezer forint jövedelmet adott, a kukorica ennek dupláját, pedig a szárazság ezt a növényt sem kímélte. Ezért az idén a répa vetés- területét 100 hektárral csökkentik, de nincs jövője a korábban előszeretettel gondozott vetőmagborsónak és mustárnak sem. Az igazsághoz tartozik persze, hogy e folyamatokat, változásokat az aszály csak felgyorsította, hiszen az eredményes gazdálkodás feltételeinek megteremtése régebben kezdődött, mint ahogy az is igaz, hogy a szárazság alatt szerzett legújabb tapasztalatok beépültek már az elképzelésekbe, s egy-egy területen ezt gyakorlati lépések követték. — Az aszály ellen akkor vehetjük fel sikeresen a küzdelmet, ha a nehéz időszakokban is meg tudjuk teremteni a gazdálkodás pénzügyi egyensúlyát. Változásokra már csak ezért is szükség van, de azt sem feledjük, hogy tsz-tagjaink meggyőzése nélkül nem juthatunk előre. Amikor a tagok a nyáron látták, hogyan megy a szemük láttára tönkre az, ami reménykeltő volt, gazdák módjára cselekedtek. Ez megkönnyítheti törekvéseink valóra váltását — hallottuk Lachata Páltól. Kepenyes János Gigot-val együtt (mindketten Brüsszelben vannak) folyamatos levelezést szerveztem a német kommunistákkal és szocialistákkal. Levelezésünk egyrészt tudományos kérdések megvitatásával szándékozik foglalkozni, másrészt népszerű írások kritikai áttekintésével és a szocialista propagandával, melyet Németországban ezzel az eszközzel ki lehet fejteni. Fő célunk azonban abban áll, hogy a német szocialistákat kapcsolatba hozzuk a francia és az angol szocialistákkal...” Erre a levélre Proudhon május 17- én válaszol, lényegében visz- szautasítva a felkérést. „Szívesen vállalom — írja —, hogy egy állomás legyek a levelezésben, melynek célja és szervezete nagyon hasznosnak tűnik. Mégsem ígérem meg sem azt, hogy gyakran, sem azt, hogy sokat írok. Sokirányú elfoglaltságom, párosulva eredendő lustaságommal, nem teszik lehetővé a költői levelezést, és szabadságot veszek magamnak, hogy néhány fenntartásom legyen levelének néhány részletét illetően ...” Fenntartásai a marxizmus forradalmi nézeteivel kapcsolatosak elsősorban, de sértve is érzi magát, hogy a nála egy évtizeddel fiatalabb Marx második embernek tekinti, egy levelezőnek, s nem a Levelező Bizottság vezetőségébe kívánja bevonni. Marx és Proudhon levélváltása már előre jelzi szakításukat. 1846. októberében megjelenik Proudhon új könyve, melynek címe: „A gazdasági ellentmondások rendszere, avagy a nyomorúság filozófiája”. Engels értesíti Marxot a könyv megjelenéséről, aki azonnal elhatározza, hogy a könyvben foglalt káros és téves nézeteket írásban bírálja meg. így születik meg „A filozófia nyomorúsága című könyv, amelyben először nevezi magát Marx Német közgazdásznak. Bebizonyítja, hogy Proudhon a közgazdasági kategóriákat idealista módon, spekulatív úton kívánta létrehozni, nem a valóságból indult ki, hanem a valóságot többé-kevésbé tükröző köz- gazdasági elméletekből. ízekre szedi Proudhon nézeteit, Ricardót, Hegelt stb. állítja vele szembe, s közben jelentősen tovább is lép náluk. Nem véletlenül tekinthető „A filozófia nyomorúsága” „A tőke” előfutárának. Proudhon a kapitalizmus jó és rossz oldalát különbözteti meg, a társadalom reformok útján történő megjavítására lát lehetőséget, a jó oldal erősítésével. Marx ezzel szemben a forradalmi út híve, a proudhoni reformizmussal a tőkés társadalom teljes megsemmisítéséért küzdő proletármozgalmat állítja szembe. A marxi kritika következtében végleges közöttük a szakítás. Marx és Engels „A Kommunista Párt Kiáltványán" dolgozik, Proudhon pedig „A szociális problémák megoldása” című írásán. Az 1848-as eseményekkel értetlenül áll szemben, de képviselőséget vállal a nemzetgyűlésben. Louis Bonaparte iránt szimpátiával viselkedik, tőle várja „cserebankjának” megalapítását. Javaslatait a nemzet- gyűlés elveti, így azt is, amelyben minden ingó és ingatlan javadalom egyhar- madának adóként történő elvételét javasolja. A tulajdon elleni erőszaknak minősítik ezt az elképzelést. 1849 márciusában kénytelen elhagyni Franciaországot, Belgiumba menekül. Louis Bonaparte államcsínye után szembefordul III. Napóleonnal, de ez sem növeli népszerűségét. Ekkor fog hozzá fő művének megírásához, amelynek címe: „Az igazságról a forradalomban és az egyházban". Nézeteit 1600 oldalon fejtegeti, a keresztény egyház ellen foglal állást, szembeállítja a keresztény vallással a munka vallását. Támadja a centralizációt, az államot, mindenfajta hatalmat. Műve miatt 3 év börtönre, és 4000 frank büntetésre ítélik. Ismét Belgiumba menekül, ahol bo- napartista ügynöknek nézik. 1860-ban térhet vissza Franciaországba, ahol megpróbál alkalmazkodni a fennálló viszonyokhoz. Párizsban hal meg 1865-ben. Proudhon nézeteinek, ellentmondásossága ellenére is jelentős hatással volt a francia munkásmozgalomra. A politikai hatalom lerombolásának követelése, a gazdaság spontán szervezése, az államnélküliség, a kispolgári tulajdon, az egyházellenes- ség stb. olyan népszerű jelszavak voltak, amelyeket követésre alkalmasnak, sőt, az általa felvázolt új társadalmat elérhetőnek tartották a kizsákmányolt proletárok. Nem véletlen tehát, hogy több mint egy évtizedes harcot kellett folytatnia Marxnak és Engelsnek az I. in- ternaacionáléban Proudhon A MÉSZÖV elnökségi ülése halála után a proudhonizmus ellen, megértetni a francia munkásmozgalom vezetőivel a proudhonizmus reakciós, utópisztikus jellegét. Proudhon és követői a kapitalizmus helyébe egy soha nem volt kistulajdonosi társadalmat képzeltek el. Nem ismerték fel, hogy a kapitalizmus kialakulása és fejlődése történelmileg haladó és szükségszerű folyamat, hogy a tőkefelhalmozás szükségszerűen elvezet majd a termelési eszközök társadalmi tulajdonának megteremtéséhez, a szocialista forradalomhoz. Proudhon jelentősége éppen az, hogy aktív irodalmi munkásságával, nézeteinek propagálásával vitapartnerévé vált Marxnak és Engelsnek. A marxizmus klasz- szikusai a kispolgári szocializmus és az anarchizmus elméleti alapjainak szétzúzásával, saját nézeteik kifejtésével győzték meg a proletariátust a proudhoni nézetek tarthatatlanságáról, utópisztikus jellegéről, bizonyítva, hogy a munkásosztálynak önmagának kell kivívnia fel- szabadulását a tőke uralma ellen. A munkásosztály forradalmi mozgalmának leszerelésével szemben napjainkban is állandó harcot kell folytatnunk. A proudhonizmus ma is hat, kistulajdonosi nézetek ma is vannak. Ezekkel kell szembeállítanunk a forradalmi marxizmust, s ezért nem árt megismernünk Proudhon eszmevilágát, megemlékeznünk róla születésének 175. évfordulója alkalmából. Dr. Pilishegyi József, főiskolai docens (Folytatás az 1. oldalról) a 28 millió forintot, az 1983 májusig kiadott előlegek visszafizetésének elmaradása pedig 72 millió forintnál is többet tett ki. A kintlevőségek (nagyságuk eléri az 50 milliót, s a tsz-ek, az állami gazdaságok, a HUNGARO- COOP, a baromfifeldolgozó vállalat és más vállalatok szerepelnek a listán), valamint a határidőn túli vevőtartozások (melyek meghaladják a 90 milliót is) voltak a pénzügyi nehézségek legfőbb előidézői. Többletköltséget okozott sok helyütt a kötelezettségek pontos teljesítésének elmaradása is. A késedelmi kamatok összege 5,2 millió forintot tett ki. Ez nem csak nyereségcsökkentést jelent, hanem növeli az adóköteles nyereség mértékét is. A belső hiányosságok mellett mindenekelőtt a szigorított szabályozók következtében romlott tovább a pénzügyi helyzet. A hitel- és kölcsönállo- mány például a bázishoz viszonyítva 11,1 millió forinttal csökkent. Az árintézkedések hatása pedig, számítások szerint, évenként 8 százalékkal növeli a készletek értékét úgy, hogy azok volumene azonos szinten marad. Ugyanakkor a forgóalap feltöltésére a fejlesztési összegek beruházás jellegű elkötelezettsége miatt nem képesek a fogyasztási szövetkezetek — ez egyébként a tartós helyzetromlásnak is egyik fő oka. Az említett nehézségek miatt tavaly négy szövetkezet volt alaphiányos a megyében. Megfontolt hozzászólások — többek között elmondta véleményét az elnökségi ülésen dr. Szaszkó László, a SZÖVOSZ szövetkezetpolitikai főosztályának vezetője — alakították ki a közös állás- foglalást a fogyasztási szövetkezetek pénzügyi helyzetének ez évi javítására. A kiút, ahogyan ez megfogalmazódott a javaslatokban, mindenekelőtt a belső források jobb kihasználásában, a forgóalapok feltöltésére való törekvésben van. Néhány területen azonban számítanak központi intézkedésekre is a nehézségek csökkentésében. Az ez évi szerényebb mértékű hitel- és kölcsönfolyósítások ellenére már némileg javul a helyzet a pénzállományban: a hitelek törlesztése folyamatos. Ha a javaslatok sorra megvalósulnak, remény van arra, hogy a hatékonyabb gazdálkodás eredményeként ez évben ne legyen egyetlen alaphiányos szövetkezet sem — foglalta össze a vitát Tanai Ferenc, a MÉSZÖV elnöke. Délután a KPVDSZ megyei bizottságával együtt tartott megbeszélést a MÉSZÖV elnöksége. A napirenden a szocialista munkaverseny 1983- as eredményeinek értékelése szerepelt, s a legjobbak közül hat szövetkezetét kitüntetésre terjesztettek fel. V. D.
