Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-01 / 51. szám

1984. március 1., csütörtök IZIjdUlfiW fl gyulai Húskombinátban Nemcsak az időjárással kell megbirkózni B kiszolgáltatottság mértéke Változások a Viharsarok Tsz-ben — Az utóbbi hónapokban arra kerestünk választ, hogy a tavalyihoz hasonló időjárást a jövőben hogyan tud­nánk kisebb veszteséggel átvészelni. Vajon megfelelő-e a szövetkezet termelésszerkezete, a régi módon lehet-e esélyünk a hatékony védekezésre? A tótkomlósi Viharsarok Termelőszövetkezetben gon­dosan elemezték az elmúlt év gazdálkodásának tapasz­talatait. Legalábbis erre engednek következtetni Bányai Károlynak, a szövetkezet elnökhelyettesének szavai. Hogy az elemzésekre miért volt szükség, rövidesen az is ki­derül. A vártnál is több a vágni- való sertés a megyében. A tenyésztési kedv fenntartá­sához, a bizalom erősítéséhez mindenkor át kell venni a felkínált sertéseket, és ez bi­zony a Gyulai Húskombinát kollektívájának is jóval több munkát ad. Érthető tehát, hogy az élelmiszer-feldolgo­zó üzemben nemcsak szom­baton, de még vasárnap sem áll le a termelés. — Ráadásul jött még ez a havas szélvihar is — kesere­dik el Pallagi Ferenc, a hús­kombinát termelési főosz­tályvezetője. — Azon a pén­teken csak 1720 sertést tud­tunk levágni, a szokásos há­romezer helyett. Kiesett a szállításból jó néhány ko­csink, aztán a sűrű áramki­maradás is nehezítette a dolgunkat. Másnap, szomba­ton egyáltalán nem vág­tunk, sőt, még az is tetézte a bajt, hogy dolgozóink kö­zül mintegy százhatvanan nem tudtak hazajutni lak­helyükre, s így elhelyezésük­ről nekünk kellett gondos­kodni. A kollégiumban, az AFIT- üdülőben, a Komlóban biz­tosítottunk részükre szállást, de még így is hiába tiltakoz­tunk, sokan nekivágtak gya­log a környező községeknek. A kétegyházi úton ott re­kedt egy buszunk. Szóval volt elég bajunk. Szombaton aztán mégis elindítottunk néhány járatot, mert voltak olyanok, akik csütörtöktől egyfolytában benn voltak, nem jutottak haza. Vasárnapra már arra kény­szerültünk, hogy szervezzünk egy műszakot azokkal a dol­gozókkal, akiket el tudtunk hozni saját buszainkkal. De ez csak a csepp a tengerben, hiszen vágnivaló sem nagyon volt, mindössze 628 sertést tudtunk beszállítani. Nem volt sokkal jobb a helyzet még hétfőn sem, egy műsza­kot tudtunk indítani, 629-et vágtunk. Kedden már vala­mivel javult a helyzet, meg­közelítettük a háromezer vá­gást. Hogy mentsük a ment­hetőt, most legutóbb feb­ruár 18-án, és 19-én szervez­tünk pótműszakot. Szombaton a dolgozók vállalták, hogy két műszak­ban dolgoznak, sikerült Is közel háromezer sertést le­vágni. Vasárnap csak egy műszakot szerveztünk, 1400 darab sertés ment végig a szalagokon. Most, február 25-én és 26-án, szombaton és vasárnap ismét három műszakot iktattunk be, így újabb három és fél ezer ser­tést tudtunk levágni. A fe­szültségek enyhítésére me­gyénkből négyezer sertést diszponáltunk át társvállala­toknak. Az előírás szerint az operatív bizottság meghatá­rozta számunkra a heti 18 ezres vágást. Ebben a hó­napban 75 ezer sertést kel­lene levágni. Talán meglesz a 72 ezer. Az elmúlt hét végén ter­mészetesen nemcsak a vágó­vonalon dolgoztak. Szomba­ton Lengyelországba indult két kamion áru, másnap, va­sárnap pedig egy kamionnal Jugoszláviába. Ezenkívül mintegy tíz vagon félsertést szállítottak a hűtőházba. Szállítmány indult félserté­sekből szovjet exportra is. A tervek szerint márciusban is minden szombaton — egy műszakban — dolgoznak. Különben a legfrissebb felmérések szerint a rendkí­vüli időjárás mintegy há­rom, három és fél millió forintos termeléskiesést oko­zott a húskombinátban. Kép. szöveg: Béla Ottó Félsertéseket készítenek elő szovjet exportra Az üzem 1982-ben 27,5 millió forint tiszta nyereség­gel zárta az évet, s 1983- ban még ennél is többet re­méltek. Év végén azonban, mint az a zárszámadás ada­taiból kiderült, meg kellett elégedniük a 4,2 millió fo­rinttal. A nagy szárazság mi­att a közöst 24 millió forint kár érte, s évközben több mint nyolcmillió forintot kellett bevonni a tartalék- alapokból a kiadások fede­zésére. Az augusztusi banki felmé­réskor még kevesebb, mint 500 ezer forint nyereségre számíthattak. Ekkor alakult meg az aszálybizottság, amely szigorú takarékossági intéz­kedések bevezetésével kezdte el munkáját. A bizottság el­lenőrizte az anyagvásárlást, az energiafelhasználást, ja­vaslatot dolgozott ki a tar­talékok mozgósítására. Vé­gül is tízmillió forint költ­séget takarítottak meg, igaz ebben jelentős szerepe volt a kedvező őszi időjárásnak. — Tisztán látjuk gazdál­kodásunk fogyatékosságait. A szövetkezet tevékenysége úgyszólván teljesen a nö­vénytermesztésre épül. Ará­nya a termelési értéken be­lül meghaladja a 80 száza­lékot. Ez a kiszolgáltatottság mértékére is utal. Ráadásul legnagyobb v állattenyésztési ágazatunk, a juhászat érté­kesítési gondokkal küszkö­dött 1983-ban. Az üzemek, amelyek hozzánk hasonló fi­zetési nehézségekkel bajlód­tak, a tervezettnél keveseb­bet vásároltak a nagy érté­kű merinói tenyészkosokból, jerkékből, s a tehenészetben sem érződött még a Holstein- fríz keresztezés hatása. Az ipari és melléktevékenység pedig nem számottevő — magyarázza az elnökhelyet­tes. Az egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású intézke­dés a munkaerő hatékony foglalkoztatását szolgálta. Minden nem létfontosságú munkát leállítottak, felvették a kapcsolatot az Orosházi Üveggyárral, a MEZÖGÉP- pel, az Univerzál Szövetke­zettel, a ZÖLDÉRT-tel, a DÉLÉP-pel, s a felsorolt üzemekben hatvan jelentke­zőnek adtak munkát, maga­sabb bérért, mint amennyit a szövetkezet fizetni tudott volna. Ezzel az intézkedéssel négymillió forint értékű bért takarítottak meg. A munka­erő foglalkoztatásával kap­csolatos intézkedések azon­ban ezzel még nem zárultak le. — Fokozatosan felülvizs­gáljuk a tsz létszámgazdál­kodását, ez egyébként belső átcsoportosításokhoz vezet­het. Azt akarjuk, hogy a tsz- en belül minél többen a na­gyobb eredménnyel dolgozó ágazatokban kapjanak mun­kát. Fokozatosan bevezetjük az ágazati önelszámolási rendszert, növeljük az anya­gi érdekeltséget. így a tagok jövedelmük egy részét az ágazati eredmény arányában kapnák. A fejlődés, fejlesz­tés új irányainak kijelölése más területeken is folytató­dik — mondja Lachata Pál elnök. A szövetkezet a közeljövő­ben újra értékeli, elemzi va­lamennyi ágazat, munkaterü­let tevékenységét. Ez tulaj­donképpen már 1983-ban el­kezdődött, amikor a koráb­ban veszteséges hajtatóházat bérbe adták a tagoknak. Ugyanezt tették a csirkene­velésre használt fóliasátrak­kal. A szerződéssel a tsz és a tagok is jól jártak. S mint kiderült, az érdekeltség cso­dákra képes. A februári nagy hóviharban az emberek éjjel-nappal őrizték a sátra­kat, amikor nem volt vil­lany, gázégő kkel fűtöttek a csirkéknek. Lényegében na­gyobb veszteség nélkül vé­szelték át a kritikus napo­kat, s a fóliát sem szagatta szét a szél. A közös gyors lépéseket tesz a „kiszolgáltatottság” csökkentésére más területe­ken is. A melléktevékenység arányát úgy kívánják növel­ni, hogy közben a növény- termesztési ágazat is több gabonát adjon. A Mezőgép­pel kötött megállapodás alap­ján tovább bővítik a vető­magkonténerek gyártását, fejlesztik a kereskedelmi te­vékenységet. A tótkomlósi üzletek mellett vetőmagbol­tot nyitnak Gyulán. Még az elmúlt év második felében gazdasági munkaközösségek alakultak, s márciusban meg­kezdik a gombaalapanyag gyártását. A szövetkezet 300 —400 tonna gombához szük­séges alapanyagot értékesít­het majd évente. A konzerv­gyár a tsz-szel 160 tonna átvételére, a tsz pedig a ta­gokkal gomba termesztésére kötött szerződést. — Azt még nem tisztáztuk pontosan, hogy az ipari és melléktevékenység, valamint az alaptevékenység arányát milyen mértékben lenne in­dokolt megváltoztatni^ A ta­pasztalatok alapján erről csak később tudunk többet mondani — jegyzi meg Bá­nyai Károly. Az aszályt követően ki­sebb módosításokra volt szükség a növénytermesztés­ben. Azokat a növényeket, amelyek a szárazság követ­keztében, vagy attól függet­lenül átlag alatti jövedelmet adnak, a jövőben kisebb te­rületen termesztik. Tavaly a cukorrépa például hektáron­ként hatezer forint jövedel­met adott, a kukorica ennek dupláját, pedig a szárazság ezt a növényt sem kímélte. Ezért az idén a répa vetés- területét 100 hektárral csök­kentik, de nincs jövője a ko­rábban előszeretettel gondo­zott vetőmagborsónak és mustárnak sem. Az igazsághoz tartozik per­sze, hogy e folyamatokat, változásokat az aszály csak felgyorsította, hiszen az ered­ményes gazdálkodás feltéte­leinek megteremtése régeb­ben kezdődött, mint ahogy az is igaz, hogy a szárazság alatt szerzett legújabb ta­pasztalatok beépültek már az elképzelésekbe, s egy-egy te­rületen ezt gyakorlati lépé­sek követték. — Az aszály ellen akkor vehetjük fel sikeresen a küz­delmet, ha a nehéz idősza­kokban is meg tudjuk te­remteni a gazdálkodás pénz­ügyi egyensúlyát. Változá­sokra már csak ezért is szük­ség van, de azt sem feled­jük, hogy tsz-tagjaink meg­győzése nélkül nem jutha­tunk előre. Amikor a tagok a nyáron látták, hogyan megy a szemük láttára tönk­re az, ami reménykeltő volt, gazdák módjára cselekedtek. Ez megkönnyítheti törekvé­seink valóra váltását — hal­lottuk Lachata Páltól. Kepenyes János Gigot-val együtt (mindket­ten Brüsszelben vannak) folyamatos levelezést szer­veztem a német kommunis­tákkal és szocialistákkal. Le­velezésünk egyrészt tudomá­nyos kérdések megvitatásá­val szándékozik foglalkozni, másrészt népszerű írások kritikai áttekintésével és a szocialista propagandával, melyet Németországban ez­zel az eszközzel ki lehet fej­teni. Fő célunk azonban ab­ban áll, hogy a német szo­cialistákat kapcsolatba hoz­zuk a francia és az angol szocialistákkal...” Erre a levélre Proudhon május 17- én válaszol, lényegében visz- szautasítva a felkérést. „Szí­vesen vállalom — írja —, hogy egy állomás legyek a levelezésben, melynek célja és szervezete nagyon hasz­nosnak tűnik. Mégsem ígé­rem meg sem azt, hogy gyakran, sem azt, hogy so­kat írok. Sokirányú elfog­laltságom, párosulva ere­dendő lustaságommal, nem teszik lehetővé a költői le­velezést, és szabadságot ve­szek magamnak, hogy né­hány fenntartásom legyen levelének néhány részletét illetően ...” Fenntartásai a marxizmus forradalmi néze­teivel kapcsolatosak elsősor­ban, de sértve is érzi magát, hogy a nála egy évtizeddel fiatalabb Marx második em­bernek tekinti, egy levelező­nek, s nem a Levelező Bi­zottság vezetőségébe kívánja bevonni. Marx és Proudhon levél­váltása már előre jelzi sza­kításukat. 1846. októberében megjelenik Proudhon új könyve, melynek címe: „A gazdasági ellentmondások rendszere, avagy a nyomo­rúság filozófiája”. Engels ér­tesíti Marxot a könyv meg­jelenéséről, aki azonnal el­határozza, hogy a könyvben foglalt káros és téves nézete­ket írásban bírálja meg. így születik meg „A filozófia nyomorúsága című könyv, amelyben először nevezi ma­gát Marx Német közgazdász­nak. Bebizonyítja, hogy Proudhon a közgazdasági kategóriákat idealista mó­don, spekulatív úton kívánta létrehozni, nem a valóságból indult ki, hanem a valóságot többé-kevésbé tükröző köz- gazdasági elméletekből. ízek­re szedi Proudhon nézeteit, Ricardót, Hegelt stb. állítja vele szembe, s közben jelen­tősen tovább is lép náluk. Nem véletlenül tekinthető „A filozófia nyomorúsága” „A tőke” előfutárának. Proudhon a kapitalizmus jó és rossz oldalát különbözte­ti meg, a társadalom refor­mok útján történő megjaví­tására lát lehetőséget, a jó oldal erősítésével. Marx ez­zel szemben a forradalmi út híve, a proudhoni reformiz­mussal a tőkés társadalom teljes megsemmisítéséért küzdő proletármozgalmat ál­lítja szembe. A marxi kritika következ­tében végleges közöttük a szakítás. Marx és Engels „A Kommunista Párt Kiáltvá­nyán" dolgozik, Proudhon pedig „A szociális problé­mák megoldása” című írá­sán. Az 1848-as események­kel értetlenül áll szemben, de képviselőséget vállal a nemzetgyűlésben. Louis Bo­naparte iránt szimpátiával viselkedik, tőle várja „cse­rebankjának” megalapítá­sát. Javaslatait a nemzet- gyűlés elveti, így azt is, amelyben minden ingó és ingatlan javadalom egyhar- madának adóként történő elvételét javasolja. A tulaj­don elleni erőszaknak minő­sítik ezt az elképzelést. 1849 márciusában kényte­len elhagyni Franciaországot, Belgiumba menekül. Louis Bonaparte államcsínye után szembefordul III. Napóleon­nal, de ez sem növeli nép­szerűségét. Ekkor fog hozzá fő művének megírásához, amelynek címe: „Az igazság­ról a forradalomban és az egyházban". Nézeteit 1600 oldalon fejtegeti, a keresz­tény egyház ellen foglal ál­lást, szembeállítja a ke­resztény vallással a munka vallását. Támadja a centra­lizációt, az államot, minden­fajta hatalmat. Műve miatt 3 év börtönre, és 4000 frank büntetésre ítélik. Ismét Bel­giumba menekül, ahol bo- napartista ügynöknek né­zik. 1860-ban térhet vissza Franciaországba, ahol meg­próbál alkalmazkodni a fennálló viszonyokhoz. Pá­rizsban hal meg 1865-ben. Proudhon nézeteinek, el­lentmondásossága ellenére is jelentős hatással volt a fran­cia munkásmozgalomra. A politikai hatalom lerombolá­sának követelése, a gazda­ság spontán szervezése, az államnélküliség, a kispolgári tulajdon, az egyházellenes- ség stb. olyan népszerű jel­szavak voltak, amelyeket kö­vetésre alkalmasnak, sőt, az általa felvázolt új társadal­mat elérhetőnek tartották a kizsákmányolt proletárok. Nem véletlen tehát, hogy több mint egy évtizedes har­cot kellett folytatnia Marx­nak és Engelsnek az I. in- ternaacionáléban Proudhon A MÉSZÖV elnökségi ülése halála után a proudhonizmus ellen, megértetni a francia munkásmozgalom vezetőivel a proudhonizmus reakciós, utópisztikus jellegét. Prou­dhon és követői a kapitaliz­mus helyébe egy soha nem volt kistulajdonosi társadal­mat képzeltek el. Nem is­merték fel, hogy a kapitaliz­mus kialakulása és fejlődése történelmileg haladó és szükségszerű folyamat, hogy a tőkefelhalmozás szükség­szerűen elvezet majd a ter­melési eszközök társadalmi tulajdonának megteremté­séhez, a szocialista forra­dalomhoz. Proudhon jelentősége ép­pen az, hogy aktív irodalmi munkásságával, nézeteinek propagálásával vitapartne­révé vált Marxnak és En­gelsnek. A marxizmus klasz- szikusai a kispolgári szocia­lizmus és az anarchizmus el­méleti alapjainak szétzúzá­sával, saját nézeteik kifej­tésével győzték meg a prole­tariátust a proudhoni nézetek tarthatatlanságáról, utópisz­tikus jellegéről, bizonyítva, hogy a munkásosztálynak önmagának kell kivívnia fel- szabadulását a tőke uralma ellen. A munkásosztály for­radalmi mozgalmának le­szerelésével szemben napja­inkban is állandó harcot kell folytatnunk. A proudhoniz­mus ma is hat, kistulajdonosi nézetek ma is vannak. Ezek­kel kell szembeállítanunk a forradalmi marxizmust, s ezért nem árt megismernünk Proudhon eszmevilágát, megemlékeznünk róla szüle­tésének 175. évfordulója al­kalmából. Dr. Pilishegyi József, főiskolai docens (Folytatás az 1. oldalról) a 28 millió forintot, az 1983 májusig kiadott előlegek visszafizetésének elmaradá­sa pedig 72 millió forintnál is többet tett ki. A kintlevő­ségek (nagyságuk eléri az 50 milliót, s a tsz-ek, az állami gazdaságok, a HUNGARO- COOP, a baromfifeldolgozó vállalat és más vállalatok szerepelnek a listán), vala­mint a határidőn túli vevő­tartozások (melyek megha­ladják a 90 milliót is) voltak a pénzügyi nehézségek leg­főbb előidézői. Többletköltséget okozott sok helyütt a kötelezettségek pontos teljesítésének elmara­dása is. A késedelmi kama­tok összege 5,2 millió forin­tot tett ki. Ez nem csak nye­reségcsökkentést jelent, ha­nem növeli az adóköteles nyereség mértékét is. A bel­ső hiányosságok mellett min­denekelőtt a szigorított sza­bályozók következtében rom­lott tovább a pénzügyi hely­zet. A hitel- és kölcsönállo- mány például a bázishoz vi­szonyítva 11,1 millió forint­tal csökkent. Az árintézkedé­sek hatása pedig, számítások szerint, évenként 8 százalék­kal növeli a készletek érté­két úgy, hogy azok volume­ne azonos szinten marad. Ugyanakkor a forgóalap fel­töltésére a fejlesztési össze­gek beruházás jellegű elkö­telezettsége miatt nem képe­sek a fogyasztási szövetkeze­tek — ez egyébként a tartós helyzetromlásnak is egyik fő oka. Az említett nehézségek mi­att tavaly négy szövetkezet volt alaphiányos a megyé­ben. Megfontolt hozzászólá­sok — többek között elmond­ta véleményét az elnökségi ülésen dr. Szaszkó László, a SZÖVOSZ szövetkezetpoliti­kai főosztályának vezetője — alakították ki a közös állás- foglalást a fogyasztási szö­vetkezetek pénzügyi helyze­tének ez évi javítására. A kiút, ahogyan ez megfogal­mazódott a javaslatokban, mindenekelőtt a belső forrá­sok jobb kihasználásában, a forgóalapok feltöltésére való törekvésben van. Néhány te­rületen azonban számítanak központi intézkedésekre is a nehézségek csökkentésében. Az ez évi szerényebb mérté­kű hitel- és kölcsönfolyósítá­sok ellenére már némileg ja­vul a helyzet a pénzállo­mányban: a hitelek törlesz­tése folyamatos. Ha a javas­latok sorra megvalósulnak, remény van arra, hogy a ha­tékonyabb gazdálkodás ered­ményeként ez évben ne le­gyen egyetlen alaphiányos szövetkezet sem — foglalta össze a vitát Tanai Ferenc, a MÉSZÖV elnöke. Délután a KPVDSZ megyei bizottságával együtt tartott megbeszélést a MÉSZÖV el­nöksége. A napirenden a szo­cialista munkaverseny 1983- as eredményeinek értékelése szerepelt, s a legjobbak kö­zül hat szövetkezetét kitün­tetésre terjesztettek fel. V. D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom