Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-31 / 77. szám

NÉPÚJSÁG PIHORÍMI 1984. március 31., szombat Neresztrejtvény Jlz emberi természetről Anatolc France Nobel-díjas francia író szellemes megál­lapítását idézzük: „Az emberi természet olyan...” (folyta­tása a vízszintes 14. és a függőleges 17. számú sorokban. VÍZSZINTES: I. Bámulatos. 10. Az ágyúszó hangjának utánzá- sa. 14. France mondásának foly­tatása. (Zárt betű: S.) 15. Két hangszerre írt zenemű. 16. Hol­landiai sajtváros. 18. Félig már kamasz! 19. Sebesen képződő var. 21. Egyforma betűk. 22. Fe­leség tréfásan. 23. Harun al . . . ; legendás hírű bagdadi kalifa. 24. Csárdás fajta. 26. Azonban. 27. Aranypénz volt, először Olasz­országban került forgalomba. 28. A mohamedán izmaelita szekta örökletes fejének neve. 29. Nap­nyugtáig. 31. Légköri réteg a meteorológiában. 33. Három, gö­rögül. 34. Válogatott vízilabdá­zó. 36. Vasárnap Bécsben. 38. Illumináltak. 40. Füllentés. 42. Magad. 43. Vajon tág? 45. A kör 360-ad része, itt fordítva. 46. Be­lül izzó! 47. Iluska. 49. Az Északnyugati-Kárpátok két hegysége. 51. Louise, ahogy ki­mondjuk. 56. A függőleges 48. számú sor fordítva. 57. Ken. 58. A teljes ábécé 43. betűje kiejt­ve. 59. Dísz. 61. Filc. 63. Kato­nai rang rövidítése. 64. Mini rágcsálók (két szó). 67. Kelle­mes szag. 69. Eltikkad. 70. Fej­kendőnek is mondják (két szó). FÜGGŐLEGES: 1. Csitítja. 2. Kívánság. 3. Székesegyház. 4. A szegényt még ez is húzza. 5. Művészettörténész (1869—1965), utóneve kezdőbetűjével. 6. He­ves megyei község, itt temették el Aba Sámuelt 1044-ben. 7. Amivel eldugaszolnak valamit. 8. Kis istálló. 9. Német mással­hangzó. 11. Buda belülről! i2. Hólyaghúzó harci gáz volt. 13. D.una-ág a Kisalföldön. 17. France mondásának befejezése. (Zárt betű: E.) 20. Gyanakodni kezd! 23. Féderes. 25. Ügyiratot jegyzékbe vezet. 27. Régebben módinak mondták. 28. Japán cslakói. 30. Ismeretterjesztő szervezet. 32. A labdarúgás cél­ja. 35. Száva menti város Jugo­szláviában. 37. Fertőző betegség, orvosi nyelven hagymáz. 39. Kö­tözőpólya. 41. Hozzáértően tud értékelni valamit. 44. Tájszóval eszterhéjak. 48. Fehérnemű. 49. Légy, németül. 50. Családi neve Cassius Marcellus Clay. 52. örömnap. 53. Katonai építmény. 54. Verejtékezik. 55. Az emberi­ség leghőbb vágya. 60. Három­negyed kiló! 62. ... univ; álta­lános orvos. 63. Elnöki rövidí­tés. 6. Szintén ne. 66. Kifele! 68. Igekötő. Beküldendő: a vízszintes 14., a függőleges 17. H. J. Beküldési határidő: 1984. április 10. Helye: Békés megyei Népújság Szerkesztősége, Békéscsaba, Pf.: 111. Megfejtéseket csak levelezőlapon fogadunk el. A helyes megfejtők között hat darab 50 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki, ame­lyet postán küldünk el. A március 17-i rejtvény helyes1 megfejtése: — Benyovszky Móric — Stein — Biró Lajos — Déchy — Lóczy Lajos — Körösi Csorna Sándor — Jelky András. Nyertesek: Bihari Imréné, Gyula; Jakab József, Körösla- dány; Ladnyik Zsolt, Szeghalom; Oláh Péterné, Kaszaper; Sipter Mihályné, Békéssámson; Hajdú Sándorné, Békés. Humor — Ahelyett, hogy állandó­an a képmagnót nézed, in­kább segíthetnél apádnak megírni a házi feladatodat! * * * — Hány gyermeke van? — Egy hét-, egy hat-, egy öt-, egy négy-, egy három­és egy kétéves, az ő születé­se után vettünk egy képmag­nót! * * * — Kisasszony, itt nem sza­bad kétrészes fürdőruhát vi­selni — mondja az őr a npa- nyol tengerparti strandon na­pozó lánynak. — Nem tudtam. És melyik részt vegyem le? Táplálkozás - háztartás Mindennapi kenyerünk A kenyér az egyik legfon­tosabb táplálékunk; az el­múlt sok ezer év alatt sem veszítette el jelentőségét. Hazánkban a kenyeret adó búzát — találóan — „élet­nek” nevezik, mivel az élet fenntartásának egyik nagyón fontos tápanyaga, élelmisze­re. Ahol a természeti viszo­nyok kedvezőtlenek és nem teszik lehetővé gabonafélék termesztését és a nálunk megszokott kenyér elkészíté­sét, ott a természet más élet- lehetőségeket adott a lakos­ságnak: fák és növények, il­letve ezek törzse, termései helyettesítik a kenyeret, biz­tosítják az élet fennmaradá­sát, Nagyon sokféle pálma tölti be ezt a „kenyéradó” szere­pet. Dél-Amerikában a Mauricia-pálma törzsét fel­aprítják, belét kenyér he­lyett fogyasztják, de táplálé­kot jelent a fa gyümölcse és magja is. Kelet-Afrikában a Kaffer-pálma, másképpen „páfránypálma” felső nagy levelei között tobozszerű gyümölcsök vannak és eze­ket, valamint a fatörzs vas­tag bélzetét használják fel kenyérnek. (A bélzetből gyúrják a kenyeret.) Kelet-Afrikában terem a datolyapálma is, mely szá­raz, homokos talajban te­nyészik, olyan helyen, ahol másféle növény elpusztul. Édes gyümölcsét nyersen, vagy megaszalás után fo­gyasztják. Az itt élő népek szent fája, mely egyik leg­főbb táplálékukat biztosítja. A föld minden területén megterem, nincs szüksége nagyobb mérvű talajnedves­ségre, vagy tápanyagra. Egy- egy fa 200 évig is elél. Azt állítják, hogy a ma- jorhkenyérfa, mely főleg Af­rikában él, egy egész évez­redig életben marad. Az In­diai- és a Csendes-óceán mellett igen sok helyen ta­lálkozhatunk vele. A sziget­lakok szerint egyetlen fa egy ember egész életére elegendő „kenyeret” tud biztosítani. A fa gyümölcse mintegy 8 hó­nap alatt érik be és körül­belül 2 kg súlyú minden gyümölcs. Nyersen vagy megsütve fogyasztják. Amerikának jellegzetes trópusi fája a kenyérdiófa. melynek mogyoróra emlé­keztető ízű gyümölcsét nyer­sen, vagy megsütve (főzve) fogyasztják. Sok helyen mag­ját megőrlik és ebből tésztát készítenek. Nemcsak fák, hanem az alacsony növények is adnak alapvető élelmiszernek szá­mító, helyi jellegű „kenye­ret”. A Föld sok millió em­berét táplálják ezek. Ilyenek például az édesburgonya vagy más néven a batáta, a manióka, a kurkuma, a táró, stb. Ezeknek lisztes, ízes gyökerei nagy tápértékűek. A feldolgozás évezredes ha­gyományok alapján nagy­részt házilag történik. Ilyen a Brazíliában és Afrika kö­zépső részein elterjedt nö­vény, a yarn, melynek jó ízű gyökerét általában úgy fo­gyasztják, mint nálunk a közönséges burgonyát: főzve, sütve vagy más ételek mellé elkészítve. Nagy előnye, hogy olyan földben is megterem, ahol más növény a sovány talaj miatt nem marad meg. Ezeknek a fáknak, növé­nyeknek igen nagy jelentő­ségük van egy-egy terület el­látásában, hiszen a lakosság megszokta és ragaszkodnék akkor is az ősi ételekhez, ha esetleg 'másokhoz is hozzá tudna jutni. Rudnay János Zsebszinház Természetesen nem a bolha- cirkuszról lesz szó, hanem az ennél jóval kellemesebb kis ujj- bábokról. A gyermekek közül már sokan megismerhették ké­szítési módját a játszóházi fog­lalkozásokon, de bizonyára akad közöttük, akit otthon megtanít­hatunk erre. A rókának például egyenesen fölmeredő hegyes fülei, ugyan­csak hegyes, nyúlánk három­szög alakú orra és ferdén álló keskeny szeme már megadja fő vonásait. Jobban pontosíthatjuk a képet fehér mellényével és a hátra ragasztott falevél alakú farok fehér betétjével. A far­kas hasonló alakja annyiban kü­lönbözik, hogy minden elna­gyoltabb, durvább rajta, ugyan­akkor a fehér rátéteket elhagy­hatjuk. A fejrésznél lekerekített forma a macskafélékre, med­vékre és emberi figurákra egy­aránt jellemző. A sorban odakészített kis rész­letek fölragasztása következik. A rókánál például először a mellény, ezt követően az orr, majd a szem és a fülek követ­keznek. Ezután a hátrészre a farok, s erre a fehér rátét. Mi­után mindent szép sorjában fel­ragasztottunk vagy felvarrtunk, összeillesztjük a két fő elemet, s ezeket is egymáshoz erősít­jük. Ha ragasztottuk a szélek mentén, nem árt lepréselni a ragasztó megkötéséig. Erre a célra -elsősorban az UHU ajánl­ható, de bármelyik ragasztóval dolgozunk is, mindkét textil fe­lületét kenjük át alaposan, kü­lönben könnyen szétjöhet a bá­bu. Csáky Ida Irodalom — a levesben Idegh Endrével először egyik kórházunk idegosztályán ta­lálkoztam. Gyógykezelték. Az a kényszerképzete támadt, hogy ö feltaláló, legalábbis mindenütt feltalálja magát, még az idegosztályon is. Állítólag gyógyultan távozott, ám, amikor a minap kedvenc munkahelyemen, egy eszpresszóban összefutottunk, ezzel a szöveggel szólított meg: „Képzelje, van egy ötletem. Egy fél konyakért elmondom.” — Szó sem lehet róla,nagyon sietek — tértem ki az ajánlat elől, de rögvest alkudozni kezdett. Végül abban maradtunk, hogy ő fizet egy fél cseresznyét, én pedig meghallgatom az óriási ötletet. — Kanalaztam a levesemet az üzemi étkezdében — kezdte a nagy ötlet fél cseresznyére váltását Idegh Endre —, s egy­szeresük dörzsölni kezdtem a szememet, azt hittem, rosszul látok. Mintha betűk kerültek volna a kanalamba — és hosszú körmondatok csorogtak vissza a levesembe .. . Hívatom a pincért, mondom, talán nem is rá, hanem egy szemorvosra volna szükségem, hallucinálok, de legalábbis kettős látásom van. ö azonban megnyugtatott, nincs semmi baj, valóban be­tűket kavargatok a levesemben. De ne aggódjak, nem az Es­ti Hírlapot ejtették bele. Egyszerűbb oka van, a tésztát be­tűformára szaggatták ki a gyárban. Eredeti ötlet? Nemde? — vigyorgott. Az olvasóvá nevelés az iskolában kezdődik, és az étteremben folytatódik .. . Oppá! Mondtam magamnak. Hát persze, és már szárnyalt is a fantáziám. Mi lenne, ha például egy humoreszk betű­anyagát belefőznék mondjuk egy adag becsináltlevesbe. Rö- högve. a hasát fogva enné meg a kedves vendég akkor is. ha olyan az a becsinált, mint a mosogatóié. Továbbmegyek. Egy vezércikk, egy termelési riport, egy árhivatali közlemény, vagy éppen egy újság napi betűanyagát is bele lehetne főzni a hamisgulyásba. Hogy mi mindent meg lehetne igy etetni az emberekkel! Vége lenne annak a rossz szokásnak, hogy sokan — családi körben — újságot olvasnak, miközben étkeznek. Csak be kel­lene mondani a pincérnek, milyen újságot járat az ember, s már hoznák is a lapot — egy tál paradicsomlevesben. Óriási távlatok nyílnak meg az irodalom előtt is. A könyv­kiadókból üzemi étkezdéket, kiskocsmákat lehetne csinálni, jó házias, népies és urbánus ízekkel, zamatos (melléjfogások­kal. Az irodalmi kávéházak helyett irodalmi éttermek mű­ködnének, ahol írók és költők föznék-tálalnák költeményei­ket, és mindjárt megsüthetnék pecsenyéjüket is. Egy mai kis­regényt el lehetne fogyasztani egy ebédre, és még csak arról sem kellene panaszkodni, hogy emészthetetlen a modern iro­dalom. Az új családregényt egyheti előfizetéses menüben szolgálnák fel, és akinek ez sem csapja el a hasát, elfo­gyaszthat hozzá egy új esszékötetet is. Rendkívül egyszerű lenne az irodalmi műveltség megszer­zése, feleslegessé válna az olvasómozgalom, s mégis minden­kinek vérévé válna az irodalom. Az írók és a költők belép­hetnének a Magyar Konyhaművészek Szövetségébe, s végre egy jó szakácskönyv is megjelenhetne, mondjuk Kőttlepény prószában címmel. A jövőben a retorikát nem kitalálni kel­lene, hanem kitálalni... — Na, mi a véleménye? Zseniális ugye?! — szögezte ne­kem a kérdést Idegh Endre. — Ha a véleményemre kíváncsi — mondtam megfontoltan —, jöjjön be holnap délben hozzánk az üzemi étkezdébe, majd belefőzetem a levesébe ... Gombkötő Gábor Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.30: Családi tükör. 9.00: Mit — hol — mikor — ho­gyan? 9.15: Színes népi muzsika. 10.05: Ahogy a hangarchívumból látjuk... 12.30: Déli zeneparádé. 13.30: Mit hasznosíthatunk az NSZK Mezőgazdasági Tár­saság tapasztalataiból? 14.05: A hét embere. 14.15: Népzenei példatár. 14.25: Magyarán szólva. 14.40: Mindennapi irodalmunk. 15.10: ÜJ Zenei Újság. 16.00: 168 óra. 17.30: Komolyzenei „lemezlovas”. 18.45: Népdalelőadók hangalbu- ma. 19.30: Vágókép (rádiómonológ). 20.24: Triólemezeinkből. 21.09: A zene nem Ismer határo­kat. ^ 22.15: A Bajor Rádió szimfoni­kus zenekarának hangver­senye. 23.34: Operaáriák. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÄDI0 8.11: Népzene Máltáról. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Operettfelvételekből. 9.00: Szkander bég tragikus vé­gű és mégis csodálatos ka­landjai. 10.00: Szombat délelőtt. 12.00: Jó ebédhez szól a nóta. 13.15: Irodalmi világjárás. 14.00: Szimfonikus táncok. 14.35: Százszorszép Színház: Bambi. 15.41: Verbunkos muzsika. 15.55: Közvetítés a Jugoszlávia— Magyarország válogatott labdarúgó-mérkőzésről. 17.50: Slágerek mindenkinek. 19.02: Haldoklás habbal (zenés komédia). 20.35: Szivárvány — a termek­ről. 22.00: Ritmus! 22.30: Jó éjszakát, jó éjszakát, mindenkinek! III. MŰSOR 7.00: Román nyelvű műsor. 7.30: Szlovák nyelvű műsor. 8.17: Magyarország orgonái. 9.24: Mozart: G-dúr hegedűver­seny. 9.49: Operakórusok. 10.25: Slágerlista. 11.05: Hangfelvételek felsőfokon. 12.15: A puritánok (opera). 13.07: Lemezbörze helyett. 14.00: Kívánságműsor szombaton. 16.00: Komolyzenei archívu­munkból. 17.12: John Lennon felvételeiből. 17.42: A Molenaar koncert-fú­vószenekar játszik. 18.00: Kritikusok fóruma. 18.10: Népzene sztereóban. 18.40: A magyar széppróza szá­zadai. 310. 18.55: Versek. 19.05: Szabálytalan portré Matuz Istvánról III/3. 19.44: Vivaldi: A négy évszak. 20.24: Emiliano Salvador és együttesének felvételeiből. 20.55: Diszkotéka. 21.40: Operaáriák. 22.03: Szép asszonyok egy gaz­dag házban (regény). V/4. 22.47: Üj zene és hagyomány. VI/3. SZOLNOKI STÚDIÓ 7.00: Román nemzetiségi műsor. 7.30: Rádióvíkend. Szerkesztő: Cseh Éva. (A tartalomból: Hírek — Lapszemle — Pia­ci hangosfotó — Kiállítás­ról, színházról, könyvről.) 8.00: Szerkesztik a hallgatók — Előadók ABC-ben. 8.40: A hét embere, a hét ese­ménye. 8.55: Táncházi muzsika. 9.00: Hét végi kaleidoszkóp. 9.30—10.00: Román nemzetiségi műsor, (ism.) % TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: A szegedi körzeti stúdió szlovák nyelvű műsora, (ism.) 8.25: Kengyelfutó gyalogkakukk (amerikai rajzfilm) XIII/7. 8.45: Tízen túliak társasága, (ism.) 9.35: Bolondságok I. (ism.) 10.00: Ajánlóműsor gyerekek­nek! 10.25: A Laurent család (NSZK film) X/5. (ism.) 11.15: Pulzus, (ism.) 12.05: Keresztkérdés, (ism.) 14.25: Zene-bona. 15.10: A pécsi körzeti stúdió re- habalitációs magazinja. 15.35: Nemzetközi tv-szakács- könyv. 15.55: Jugoszlávia—Magyarország labdarúgó-mérkőzés. 17.45: Kínai tájak és emberek. 18.25: Zenés divatkalauz. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vers — mindenkinek. 20.05: Pierre Boulle: Nagyúri mesterség (tv-játék). 21.20: Az Omega együttes a ív­es stúdióban. 21.50: Tv-híardó 2. 22.00: Alfred Hitchcock-sorozat: Madarak (amerikai film). II. MŰSOR 15.40: Gólyavári esték VI/L 16.30: Kék fény (riportműsor), (ism.) 17.55: Századunk IV/2. (ism.) 19.15: Orosz nyelv. 19.35: Német nyelv. 20.00: Szilveszteri gála ’83. (ism.) BUKAREST 13.35: Hétvége. 16.30: Máltai képek. 16.40: Március politikai esemé­nyei. 19.00: Tv-híradó. 19.20: Ritmusok. 19.30: Tv-enciklopédia. 20.00: Augusztusi zászlók. Ro­mán film. 20.55: A humor könyvéből. 21.15: Minden lehetséges. 22.00: Tv-híradó. 22.15: Meghívás az Athéneum- ba. BELGRAD, I. MŰSOR 8.50: Tv-naptár. 9.00: Válogatás az Iskolateleví­zió műsorából. 10.00: Népszerű tudományos film. 17.30: Hét tv-nap. 18.00: Hírek. 18.30: A természettel élni.— do- kumentumsorozat. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Barakuda — a Lucifer hadművelet — játékfilm. 21.45: Tv-napló. 22.00: A színpad fényei. II. MŰSOR 15.30: Kisváros — játékfilm. 17.00: Előadás felvételről gyer­mekeknek. 18.00: Dráma. 19.00: Népi muzsika. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Szórakoztató adás. 20.30: Z. Majdak: Városi szerel­mesek. 21.05: Hírek. 21.10: Boro mester — tárca. 21.55: Sportszombat. 22.15: Verdi — filmsorozat. SZÍNHÁZ 1984. március 31-én, szombaton 19 órakor Békéscsabán: AZ ÁRNYÉK Somlay-bérlet 19 órakor Battonyán: BOLHA A FÜLBEN MOZI Békési Bástya, 4-kor: Misi mó­kus kalandjai, 6-kor: Hózuha­tag i—II. Békéscsabai Szabad­ság, de. 10, este 6 és 8-kor: For­ró vérű kísértet, du. 4-kor: Aranytojás. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Piedone Egyiptomban, fél 8-kor: Szexis hétvége. Gyu­lai Erkel, fél 6-kor: Tüzes éj­szakák, fél 8-kor: Üjra szól a hatlövetű. Gyulai Petőfi, 3-kor: Tobi, 5 és 7-kor: Vámpír négy keréken. Orosházi Béke: Bo­szorkányszombat. Orosházi Par­tizán: Az ,,aranyrablók üldöző­je”. Szarvasi Táncsics: Tű a szénakazalban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom