Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-30 / 76. szám

A Tanácsköztársaság útja 47. szám alól a Petőfi utca 7. szám alá költözött a gyógyszertár. Az új gyógyszertárat dr. Horváth Éva megyei főorvos adta át tegnap délután. A bé­késcsabai lakosok ma reggeltől vehetik igénybe a gyógyszer- tár szolgáltatásait Fotó: Veress Erzsi BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1984. MÁRCIUS 30., PÉNTEK Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 76. SZÄM Négyszáz milliót meghaladó társadalmi munka a települések fejlesztéséért Első helyezettek: Békéscsaba, Szeghalom, Ecsegfalva Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájé­koztatást adott Willi Stophnak, a Német Demokratikus Köz­társaság minisztertanácsa elnökének hazánkban tett hivata­los, baráti látogatásáról. A kormány a tájékoztatót tudo­másul vette. A Minisztertanács a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben bérpolitikai intézkedéseket hagyott jóvá. Eszerint 1984. április 1-től a vállalatok meghatározott köre központi támogatásban részesül a melegüzemi bérpótlék be­vezetéséhez, illetve a három és több műszakban foglalkozta­tottak éjszakai, valamint a folyamatos munkarendben dolgo­zók bérpótlékának emeléséhez. A kormány áttekintette a Magyar Posta helyzetét és tevé­kenységét. Megállapította, hogy a posta munkája javult, szé­lesedett szolgáltatásainak köre, a fejlődés azonban több te­rületen nem elégíti ki az igényeket. A Minisztertanács meg­határozta a fejlesztés — ezen belül a távközlési hálózat komplex fejlesztésének — hosszabb távra szóló feladatait. A kormány határozott a kiváló és érdemes művész kitün­tető címek ez évi adományozásáról. Befejeződött a KGST ülése Kádár János fogadta a delegációk vezetőit Jegyzőkönyv aláírásával csütörtökön, a Gellért Szál­lóban befejeződött a KGST Tervezési Együttműködési Bizottságának 32. ülése. A tanácskozáson Nyikolaj Baj- bakovnak, a Szovjetunió miniszterelnök-helyettesé­nek, a KGST Tervezési Együttműködési Bizottsága elnökének elnökletével részt vettek a KGST-tagországok központi tervező szerveinek elnökei. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság kormánya közötti egyezménynek megfelelően a bizottság munkájában részt vett Milos Szindics, a Jugo­szláv Szövetségi Társadalmi Tervező Intézet főigazgatója, és megfigyelőként Abdalla Szaid Abadan, a Jemeni Né­pi Demokratikus Köztársaság tervezési miniszterhelyettese. (Folytatás a 3. oldalon) Hagyomány már megyénk­ben, hogy hazánk felszaba­dulásának évfordulója alkal­mából minden esztendőben értékelik és elismerik a te­lepülésfejlesztő társadalmi munkában élen járókat. Ez­úttal március 29-én, tegnap került sor erre az eseményre a megyei tanács székházá­ban. Araczki János, a me­gyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a versenyben győztes települések vezetőit az élen járó társadalmi mun­kásokat. Ezt követően Be- reczki András, a megyei ta­nács tervosztályának vezető­je ismertette a Szakszerve­zetek Békés megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága, a KISZ Békés megyei bizottsága, va­lamint a megyei tanács ille­tékes osztálya képviselőiből álló társadalmi bizottság ér­tékelését. Bevezetőben eze­ket mondotta: — A helyi tanácsoknak és a velük együttműködő társa­dalmi szerveknek döntő sze­repük van abban, hogy a te­lepülés lakossága, az ott mű­ködő gazdálkodó egységek felismerték közvetlen érde­keltségüket az alapfokú el­látás fejlesztésében, s részt vállaltak ebben. A célok el­éréséhez az erők koncentrá­lása szükséges. Ahol a helyi önállóság keretében a taná­csok az alapellátási felada­tok megvalósítását és annak sorrendjét jól határozták meg, ott az eredmény is lé­nyegesen nagyobb, összessé­gében megyénk lakossága 1983-ban 409 millió forintér­tékű társadalmi munkát vég­zett, 71 millió forinttal töb­bet, mint az előző esztendő­ben. Az egy főre jutó társa­dalmi munka értéke 779 fo­rintról 949 forintra emelke­dett. A legdinamikusabban a községekben nőtt az egy fő­re jutó érték. A lakosság öntevékeny munkája majdnem felét, ön­kéntes pénzbeni hozzájárulá­sa pedig 8 százalékát teszi ki az összértéknek. A fejleszté­si alapot kímélő társadalmi munka részaránya 38 száza­lék, amely az előző évekkel megegyező. A munka több mint kétharmada kommuná­lis célokat szolgált. A leg­többet az út-, járdaépítésnél, a csapadék- és belvízelveze­tésnél, a gázhálózat- és park­építésnél dolgozott a lakos­ság. Ugyanakkor jelentős az iskolák, sportlétesítmények fejlesztésénél és karbantar­tásánál végzett munka. Ezek után ismertette a ka­tegóriánkénti eredményeket. A városok kategóriájában az első helyet Békéscsaba érte el 1290 forintos egy főre ju­tó értékkel. Ezért 350 ezer forint jutalomban részesül a város. Második helyen Oros­háza, a harmadikon Gyula végzett. A nagyközségek ka­tegóriájában az első helyet Szeghalom (tavaly még nagyközség volt) érte el. Az egy főre jutó társadalmi munka értéke 2076 forint volt, a jutalom 150 ezer fo­rint. A második helyet Fü­zesgyarmat érte el, 1718 fo­rint egy főre jutó teljesítés­sel, amelyért 100 ezer forint, jutalomban részesül. E kate­góriában a további sorrend: Mezöberény, Dévaványa. Nagyszénás. A községek ka­tegóriájában az első helyet. Ecsegfalva szerezte meg, ki­emelkedő, 4678 forintos (!) egv főre jutó értékkel, ju­talma 100 ezer forint. A má­sodik helyet 3604 forintos egy főre jutó teljesítéssel Csárdaszállás érte el, jutal­ma 60 ezer forint. A harma­dik helyen Nagybánhegyes végzett 2507 forint egy főre jutó társadalmi munkával, jutalma 40 ezer forint, A to­vábbi sorrend: Kardoskút. Okány. A „Településfejlesztő tár­sadalmi munkáért. Békés megye” kitüntető érmet — Varga Géza szobrászművész alkotását — adományozta a végrehajtó bizottság a kö­vetkezőknek: Barcsik Imré- nének, a Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ dolgozójának, Baukó Mihálynak, a tégla- és cse­répipari vállalat igazgatójá­nak, dr. Bereczki Lajosnak, a mezőberényi ügyvédi mun­kaközösség vezetőjének, Dé- zsi Ferencné dobozi nyugdí­jasnak, Hajdú Ferenc szeg­halmi nyugdíjasnak, Kőszegi Jánosnak, a kaszaperi Zalka Máté Tsz szocialista brigád­vezetőjének, Nátor Jánosnak, a szeghalmi Városi Tanács osztályvezető-helyettesének, Papp Istvánnak (Ecsegfalva), a Nagykunsági Állami Gaz­daság villanyszerelőjének, Siroki Béláné dévaványai vezető óvónőnek és Weigert Mihály (Füzesgyarmat) MÁV-forgalmi szolgálattevő­nek. Befejezésül Araczki János, a megyei tanács elnökhelyet­tese fejezte ki köszönetét és elismerését az elmúlt évi társadalmi munkáért vala­mennyi résztvevőnek, s kér­te, hogy az idén is hasonló lelkesedéssel vegyenek részt településük építésében, szé­pítésében. S. F. Egyházak képviselőinek találkozója a Parlamentben fl megyei KISZ-bizottság napirendjén a politikai képzés A tömegpropaganda, a tájékoztatás, a felkészítés és a vezetőképzés továbbfejlesztésére, a mai körülményekhez való alkalmazására született a KISZ Központi Bizottság 1981. februári határozata. Miként hajtották végre ezt a határozatot, milyen a politikai képzés a KISZ-ben Oros­házán — elsőként erről a témáról tárgyalt a KISZ Bé­kés megyei bizottsága Szabó Béla titkár vezetésével március 29-én, tegnap délelőtt Békéscsabán megtartott ülésén. A témáról szóló jelentést Kiss Pál, a KISZ oros­házi városi bizottságának titkára terjesztette a testület elé. A magyarországi egyházak és vallási felekezetek orszá­gos találkozót tartottak csü­törtökön Budapesten, a Par­lament kongresszusi termé­ben. Az Országos Béketa­nács Egyházközi Békebizott­ságának és az OBT Kato­likus Bizottságának közös rendezvényén a hazai egyhá­zak, vallásfelekezetek képvi­seletében mintegy ötszázan vettek részt, s vitatták meg az egyházak és a felekezetek felelősségét a hazáért és az emberiségért, hitelveik alap­ján kifejezve egyetértésüket abban, hogy elkötelezettség­gel tartoznak a népért, az egész emberiségért, a világ békéjéért. A Magyarországon első al­kalommal megrendezett nagyszabású, valamennyi fe- lekezetet összefogó tanács­kozáson jelen voltak a ha­zai békemozgalom vezetői; ott volt Pozsgay Imre, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Sebestyén Nándorné, az OBT elnöke. A találkozó kezdetekor Vörösmarty Mihály Szózata hangzott el, amelyet Bánffy György színművész tolmá­csolt. Ezután Lékai László bíbo­ros. prímás érsek mondott nyitó beszédet. Többek kö­zött hangsúlyozta: a magyar hivő emberek aggódva te­kintenek arra a veszélyre, amelyet a nukleáris fegyve­rek felhalmozása és további gyártása jelent. „Mi, magyar egyházak és vallási felekeze­tek nyugodtan élünk egymás szeretetében és az államtól megbecsülve — mondotta. — Ezt a társadalmi, nemzeti egységet továbbra is gondo­san őrizzük, hiszen legérté­kesebb kincsünk. De mivel ezt a kincset csak a béke nyugodt levegőjében tudjuk megvédelmezni, ezért a bé­kéért emeljük fel meggyőző­déssel szavunkat.” Tóth Károly református püspök, a prágai székhelyű nemzetközi egyházi szerve­zet, a Keresztyén Békekon­ferencia elnöke előadásában kiemelte: az egyházak nem idegen testként élnek a szo­cialista Magyarországon. Otthon érzik magukat, e ha­zában, sajátjuknak tekintik az eredményeket, és a gon­dokat vállalva részt kérnek a feladatok megoldásából. Az egyházak egymás és a nép iránti elkötelezettségéről szólt Cserháti József püspök, a római katolikus püspöki kar titkára. Hangsúlyozta: megengedhetetlen, hogy az emberiség továbbra is félel­mek között éljen, az atom­háború veszélyének legyen kitéve^ kultúránk. A békesze­rető erők összefogására van tehát szükség. Káldy Zoltán evangélikus püspök beszédében — utalva a tanácskozáson elhangzott Szózatra — rámutatott: ha valamikor, akkor ma újra aktuális a csaknem 150 éve írt költemény mondanivaló­ja: hűség a hazához és fele­lősség ,.a népek hazájáért, a nagyvilágért”. Kitért arra is, hogy ez év nyarán Budapesten tartja VII. kongresszusát az Evan­gélikus Világszövetség. A ta­nácskozásra 1200 küldöttet várnak a világ minden ré­széről azzal a céllal, hogy a találkozóval is hozzájárulja­nak a világbéke megvédésé­hez. A tanácskozáson felszólalt Pozsgay Imre is. Elöljáróban leszögezte: ez a találkozó ta­núságtétel arról is, hogy nemzetünk az utóbbi négy évtizedben értékes közösség­gé vált, amellyel hivő és nem hivő lelki meghasonlás nélkül, őszintén azonosulhat. A továbbiakban hangsúlyoz­ta : — A kis országoknak na­gyon nagy szerepük van a világ egyensúlyának, bizton­ságának, nyugalmának fenn­maradásában, s belső társa­dalmi, gazdasági problémái­kat jól megoldó, saját konf­liktusaikat megfelelő intéz­mények útján feloldó, szor­galmas, dolgos és szomszé­daikkal is békében élő kis országok nagymértékben hozzájárulnak a nemzetközi stabilitáshoz. — Magyarország ma nagy­ságát meghaladó mértékben pozitív szerepet játszik az országok, népek közötti kap­csolatok építésében. A fe­szültségek növekedése ide­jén is fejlesztette nemzetkö­zi kapcsolatait. Külpolitiká­jában az enyhülés eredmé­nyeinek megőrzésére törek­szik népünk érdekeit szem előtt tartva, tudván, hogy ezek az érdekek egybeesnek a világ népeinek érdekeivel. A tanácskozás részvevői a felszólalásokat követően egy­hangúlag elfogadták a felhí­vástervezetet, amelyet Nagy Gyula evangélikus püspök, a szervező bizottság elnöke is­mertetett. A határozat végrehajtása az 1981'1982-es politikai kép­zési évvel kezdődött. Az év­nyitó konferencián szóbeli tájékoztatást is kaptak a propagandisták arra vonat­kozóan, hogy miként dolgoz­zanak a határozat megvaló­sításán, és készült segéd­anyag is a tömegpropagan­da javítására. A gyors tö­megtájékoztatás igénye hoz­ta létre az ifjúsági fórumo­kat. Néhány ilyen fórum jól sikerült Orosházán, ám en­nek ellenére — állapítja meg a jelentés — összességében nem tudta betölteni azt a funkciót, amelyet a határo­zat megjelölt. Kevés helyen rendeztek fórumot, és keve­sen vettek részt ezeken. Né­hány esetben a témaválasz­tás nem volt megfelelő, il­letve az előadó volt felké­születlen. Sor került ugyan­akkor olyan sikeres tömeg­politikai rendezvényekre, mint az Alföldi Kőolajipari Gépgyárban az AKG-napok. és az ehhez kapcsolódó bé­kedemonstrációk. Mindez egyúttal tanulság is arra. hogy egy fórum önmagában még nem mindig képes a sa­ját lábán megállni, de ha ezt más programmal együtt szervezik, sikeres lehet. A politikai képzés legfon­tosabb vitafóruma változat­lanul az ifjúsági vitakör. Az ajánlott témákat is figye­lembe vették, de alapvetően saját maguk állították össze programjukat a vitakörök. Ezek többsége szervezetten működött, és segítséget je­lentett számukra az egyre ja­vuló központi vitaanyag-el­írás, valamint a megyei po­litikai képzési központ által közreadott többféle anyag. Néhány a fontosabb témák közül, melyek az ifjúsági vi­takörön szerepeltek: aktuá­lis kül- és belpolitika; élet- színvonal, jövedelem; a KISZ X. kongreszusa; pálya­kezdő fiatalok helyzete; de­mokrácia. Évente mintegy száz vitakört szerveztek, s az ilyen jellegű képzésen évente több mint másfél ez­ren vettek részt. Marxista diákakadémiát az 1982 83-as tanévben szerveztek a város három középiskolájában, más-más tematikával. Ezek nem bizonyultak sikeresnek. A KISZ-propagandisták he­lyi felkészítése konferenciá­kon történt, évente három ilyen konferenciát rendeztek a városban, egyebek között olyan témákról. mint az ideológiai nevelés, politikai aktivitás, a két világrend- szer kapcsolata; Orosháza gazdasági eredményei; a szo­cialista elosztás. Minden év­ben megrendezték a képzési körök vetélkedőjét, amelyet a politikai képzési munkabi­zottság szervezett és bonyo­lított le, a házigazda pedig már több éve az ÁFÉSZ, mely elismerésre méltóan tölti be ezt a szerepét. A testületi ülésen ezután a napirendnek megfelelően a megyei KlSZ-küldöttgyűlé- sen elhangzottak megvalósí­tásra szolgáló KISZ MB fel- adatterv-javaslatot terjesz­tette elő Tóth Károly, a me­gyei politikai képzési köz­pont vezetője. A javaslat el­fogadása után, szintén Tóth Károly előterjesztésében az idei második negyedévi tö­megpolitikai tervet hagyta jóvá a testület. Végül pedig a KISZ MB-nek az ifjúsági parlamentek lebonyolítására vonatkozó intézkedési tervét terjesztette az ülés elé Pet- rovszkiné Bencsik Márta, a KISZ MB politikai munka­társa, s a javaslatot a testü­let elfogadta. T. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom