Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-29 / 75. szám
1984, március 29., csütörtök A békéscsabai Szabadság Tsz-bcn a téli fagy után porhanyóssá vált földeket simítózással tették egyenletessé. A 2400 hektárra kiterjedő munkát a közelmúltban fejezték be Fotó: Fazekas László Több kert = több termény? Ma Magyarországon az egy lakosra jutó zöldségfogyasztás évi 85 kilogramm, amiből 70 kilogramm a friss termék, a többi gyorsfagyasztott és konzerváru. Ez a szám bizony nem túlzottan megnyugtató, hiszen az. egészségügyi szakemberek szerint legalább ISO kilogramm zöldségfélét kellene megennünk egy esztendő leforgása alatt. Igaz ugyan, hogy a nagyüzemek zöme az utóbbi időben tendenciózusan csökkenti zöldségtermö-területét, de ez a lakosság igényeinek kielégítését nem érinti. A számok szerint ugyanis a megtermelt egymillió 640 ezer tonnányi zöldségből hozzávetőlegesen 800 tonnányi válik áruvá, melynek mintegy 10 százalékát veszi meg a lakosság az állami és szövetkezeti kereskedelem közvetítésével. Körülbelül ennyi, illetve valamivel több a termelői felhozatal és értékesítés is. Azt. hogy a nagyüzemi zöldségtermelés csökkentése nemigen érzékelhető a piacokon, mutatja a következő példa: akkor, amikor 400 ezer tonna volt a paradicsomtermés, 15 ezer tonnát értékesítettek a szövetkezeti és állami boltok. Tavaly, amikor a párádicsomtermés csak 200 ezer tonna volt, 18 ezer tonnát tett ki a szövetkezeti és állami értékesítés. Tehát csökkenő termelés mellett is megtalálja a szövetkezeti és állami kereskedelem ;rmaga ..10 százaléknyi" áruját. Am ezzel együtt is íélvetödik a kérdés: mi a garancia arra, hogy lesz elegendő zöldség, ha tovább csökken (még ha a hozamok nőnek is) a szántóföldi termőterület, ami jelenleg egyébként 89 ezer hektár. Ebben azonban nem szerepel az úgynevezett kertművelés, a zárt- kertek, a háztáji. Holott ezek nagysága rohamosan nő, és erre Békés megye a legjobb példa, ahol az utóbbi években megduplázódott a kertművelésbe bevont területek aránya. Noha ez ellensúlyozza a nagyüzemek termelésének csökkenését; a kisgazdaságokra egészében mégsem alapozható a jövő. A fejlődés irányát az orosházi Üj Élet Tsz „jelölte ki”. Itt 1977-ben még 460 hektáron termelt az tizem zöldséget, és 30 hektáron a háztájiban. Most 100 hektár a közös, és 300 hektár a háztáji zöldségtermö-terü- let. De olyan háztáji, amelyért a tsz felelősséget vállal, részben közösen művelik a területet, és közösen értékesítik a termést. A zöldségtermelés területén két növény helyzete ad okot nagyobb aggodalomra. Az egyik a zöldborsó, a másik a burgonya. Ez utóbbiból például 1981-ben még egymillió 100 ezer tonna termett, amiből 500 ezer tonnát adtak a nagyüzemek, 1983- ban viszont már csak 800 ezer tonna volt a termés, ebből a nagyüzemi 314 tonna. A gyümölcstermesztés helyzete sok tekintetben hasonló a zöldségtermesztéshez. Gyümölcsből. szőlőből sem fogyasztunk annyit, amennyit kellene, az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás 76—77 kilogramm évente. Ám ebből körülbelül 10 kilónyi déligyümölcs és ugyanennyi a dinnye. Noha minden magyarra legalább hét gyümölcsfa „jut”, ugyanis a 100 ezer hektárnyi nagyüzemi gyümölcsösökben 76 millió gyümölcsfa terem. Az utóbbi időben azonban erőteljesen csökkent a gyümölcsfa-telepítési kedv. ami esetleg 7-8 esztendő múlva gondokat okozhat. Ami viszont máris gondot okoz a gyümölcs- és szőlőtermeléssel kapcsolatban, az. az ipari háttér, a feldolgozó- és a tárolási kapacitás hiánya. Ezek nem fejlődtek a termeléssel párhuzamosan, amit most bepótolni igen nehéz, különösen, hogy a gazdálkodó egységeknek önerőből kell azokat a felfutott termeléshez igazítaniuk, központi támogatásra sajnos nemigen számíthatnak. Hazánkban nincs, és valószínűleg nem is lesz hiány zöldségfélékből és gyümölcsökből. A nagyüzemekben és a kis háztáji gazdaságokban, zártkertekben megtermelt mennyiség elegendő a belföld ellátására, és évről évre jut exportra is rubelért, dollárért egyaránt. Ám ezzel együtt sem ártana valami módon növelni a nagyobb termelők érdekeltségét, ösztönözni őket, hogy ne csökkenjen. hanem gyarapodjon a szántóföldi zöldségtermőterület. —szi— Költségvetési üzem — a városért A települések életében fontos szerepet kapnak a helyi tanácsok költségvetési üzemei. A tanácsi létesítmények fenntartása és üzemeltetése fontos teendőik közé tartozik. Békés életében is nagy jelentőségű a városi tanács költségvetési üzem munkája. A jelentősebb beruházások megvalósítása a Békés megyei ÁÉV-re, a DÉLÉP-re és a helyi építőipari szövetkezetre hárul. — A tiszta profilú kivitelezőkkel nem vehetjük, nem is akarjuk felvenni a versenyt — kezdi a beszélgetést Oláh Lajos, a békési Városi Tanács Költségvetési Üzemének vezetője. A 250 dolgozót foglalkoztató kollektíva az elmúlt évben 51 millió forint termelési értéket állított elő. és 2,6 millió forint nyereséget produkált. — Másfél évtized alatt, ugyanis április 1-én lesz 15 éve. hogy megalakult az üzem. s ma már egy közepes fejlettségű, technikai felszereltségű egység. A mi feladatunk kimondottan a fenntartás, no és egv-két kisebb beruházás megvalósítása. Az üzem életében fordulópontot jelentett a mostani tervidőszak. A megyei tanács támogatásával megépült és kialakult a jelenlegi telephelyünk. Minden ágazat egy helyre települt, felszámolták a városban a szétszórt telephelyeket. melyek inkább sufnik voltak. Aztán a gazdálkodásban is fordulópontot jelentett 1981: az egy évtizedes állandó veszteséges gazdálkodás után először nyereséget értek el. s tavaly elnyerték a kiváló címet. Elkészültek — korábban nem voltak, vagy ha voltak, a célnak nem fejeltek meg — a különféle belső szabályzatok. a kollektív szerződés, kialakultak az üzem életében is a demokratikus vonások. — öt éve fejlesztési programot készítettünk. Eredeti, a tervidőszak végére tervezett 40 millió forintos termelést célkitűzéseinket lényeges létszámváltozás nélkül, nyereséggel. már az ejmúlt évben túlszárnyaltuk — folytatja az üzem vezetője. A városban sétáló idegen az új létesítmények sorával találkozik, tiszta, gondozott parkokban pihenhet. Atmoszférája van ennek a kisvárosnak. S abban, hogy ez a kép kialakulhat az idelátogatóban. az átutazóban, nem kis szerep jut a költségvetési üzemre. pontosabban két ágazatára, az építőipari és a kommunális ágazatra. Az előbbi gondoskodik a három általános iskola, a mezőgazdasági szakmunkásképző intézet. a gimnázium, az óvodák és intézményei, valamint a bölcsőde fenntartásáról, felújításáról, kezdve a lefolyók dugulásának megszüntetésétől a tantermek festésén át az épületek tatarozásáig. Munkájuk zömét a több. a néhány tíz-, vagy százezer forintos felújítások adják. Várospolitikai érdekből viszont egv-két beruházást is elvállaltak az utóbbi időben, tgv például 8.5 millió forintos értékben bővítették a rendelőintézetet, most pedig 12 milliós költséggel a szolgáltatóház kivitelezésén szorgoskodnak. Nagy munkájuk volt. és az építők szakértelmét, keze munkáját fémjelzi a csodálatosan felújított, műemlék jellegű művelődési ház is. E nagyszerű munkát látva a gyulai Városi Tanácstól is kaptak megbízást: a Jowifc clkcs/.iil Gyulán, a régi román gimnáziumból kialakított városi könyvtár volt megyeháza, majd román gimnázium felújítását vállalták, melynek költségei meghaladják a 24 millió forintot. A műemlék jellegű épületet a jövő év végére átadják, s eredeti szépségében pompázik majd a fürdőváros központjában, ahol helyet kap a városi könyvtár. Békésen félidejéhez érkezett a földrengés során megrongálódott zeneiskola felújítása is: a 7,4 millió forintos munkával a nyáron végeznek, és szeptemberben már itt is megkezdődhet a tanítás. A békési költségvetési üzem egyik feladata az ingatlankezelés. A város 496 állami lakásának állagmegóvása hárul rájuk. A költségvetési üzem keretében hozták létre a kislakásépítő szolgáltató irodát, amelyik a magánerős építőket hivatott segíteni, a telekbiztosítástól kezdve a típustervek szolgáltatásáig, az egyedi tervezésig, a gép- és felszerelés-kölcsönzésig bezárólag. A kommunális területen a köztisztasági feladatuk a legjelentősebb. A városban a burkolt útfelület 63 százalékát rendszeresen tisztítják, a felületnek a felét géppel. A lakások 38 százalékából már rendszeres a szemétszállítás. A gondozott parkok együttes területe meghaladja a 121 ezer négyzetmétert, vagyis minden egyes békési lakosra csaknem hat négyzetméter parkterület jut. — Feladatunk sokrétű, és állandóan változó. Egy dolog viszont az üzem életében létrehozásától kezdve változatlan : a városért, a lakosságért dolgozunk — summázza Oláh Lajos. Szekeres András I-ödem betonozás Fotó: F. L,. az egyensúly javítása. Valamikor jelszónak számított: csak azt oszthatjuk el. amit me '''emelünk. Most a létrehozott új értékekből először a kiviteli többletet kell levonni és csak ezt követheti a belföldi felhasználás, az elosztás. Teljes foglalkoztatás A létszámtartalékok mozgósítását szemléleti okok is gátolják, örülünk például a teljes foglalkoztatásnak, s mint szocialista vívmányt becsüljük, védjük is azt. De nem szabadna örülni a krónikus munkaerőhiánynak, a túlzott létszámstabilitásnak, annak, hogy teljes foglalkoztatásért magas árat kell fizetni, feláldozva a hatékony gazdálkodást. Jó lenne tudatosítani, hogy hazánkban nem jelent reális veszélyt a munkanélküliség, sokkal inkább a jelenlegi alacsony hatékonyságú foglalkoztatás fenntartása, hosszabb távú konzerválása. A racionális munkaerő-gazdálkodás szerény jelei csak elvétve fedezhetők fel. A fő cél a vállalatoknál a biztonság, a konfliktusok elkerülése, a létszámnak — a feladatoktól független — stabilizálása. A racionalizálás kezdeti lépéseit nem a hatékony gazdálkodás, a jövedelmezőség fokozásának tudatos igénye ösztönzi, hanem a helyenként mutatkozó létszámhiány utólagos kényszerítő hatása. Pedig a jelenleginél sokkal hatékonyabb munka és sokkal visszafogottabb munkaerő- kereslet mellett is jutna munka minden dolgozni akarói és dolgozni tudó magyar állampolgár számára. Az állam és a gazdálkodó egységek munkamegosztásában az utóbbiak feladata a munkaerő ésszerű, hatékony foglalkoztatása. A központi intézkedések, az állami gazdaság- és szociálpolitika hatókörébe tartoznak a humánus és társadalmi megfontolások. Olyan központi átképzési alapot létesítettek például, amelyből az átcsoportosításra kerülő dolgozók keresetét egészíthetik ki a korábbi átlagszintre a betanulás. átképzés átmeneti időszakában. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal illetékesei újból és újból azf teszik szóvá, hogy ezekre a központi juttatásokra, bérkiegészítésekre a vállalatok, a szövetkezetek nem tartanak igényt. Kísérleti bérezés, nagyobb mozgástér A keresetszabályozás erősödő kritikájában bizonyára szerepet játszanak azok a felfokozott várakozások is, amelyek a tavalyi változásokat megelőzték. Az egy éve bevezetett bérszabályozás azon kompromisszum eredménye, nagy kockázatokra nem vállalkozhatott, elosztó és ösztönző funkciókat egyaránt betölt. Kísérletképpen viszont már tavaly alkalmaztak az általánostól eltérő bérszabályozási módszereket az iparban, az építőiparban, a mezőgazdaságban A kísérletek keretében a vállalatok, a szövetkezetek nagyobb lehetőségeket kaptak, de velük szemben nagyobb követelményeket is támasztottak. Az első tapasztalatok kedvezőek. A pozitív eredmények nyomán az idén tovább bővült a kísérletekben részt vevő vállalatok, szövetkezetek köre, s újabb formákat és ösztönzési módszereket is kipróbálnak. Az anyagi ösztönzés fejlesztését nem lehet kizárólag fentről, a keresetszabályozástól várni. A teljesítményhez kötődő határozott differenciálás az irányítás és a vezetés minden szintjén, az üzemvezetőig, a művezetőig bezáróan feladat. A differenciáláshoz szükséges nagyobb mozgástér megteremtéséhez sem elegendő önmagában a bérszabályozás módosítása, A kedvezőbb bérgazdálkodás lehetőségét, csakúgy, mint a dinamikus gazdaságfejlesztés és életszínvonal-politika feltételét. döntően a vállalati gazdálkodás általános javulása teremti meg: a termelés és szerkezetének korszerűsítése, a jó piaci és ármunka, a szervezettség, a fegyelem, az ésszerű és hatékony létszám- gazdálkodás. (Vége) Kovács József Tűzhely márkabolt A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár és a Fővárosi Javító-szerelő Vállalat márkaboltot nyitott szerdán Budapesten, az Akácfa utca 7. szám alatt. Az új üzletben a salgótarjáni üzem teljes termékskáláját árusítják minta alapján. A jelenlegi kollekció nyolcféle gáztűzhely, köztük újdonságként kétféle színesre zománcozott is. s hatfajta hagyományos tüzelésű készülék. Ezek között is akad egy teljesen új. amely kis méretű, jól illeszthető a konyhába, s főként kiegészítőként, esetleg nyaralókba ajánlják. A bolt indulókészlete 600 ezer forint értékű, s a tervezett évi forgalom tízmillió forint. A gyár folyamatosan szállítja a tűzhelyeket, s biztosítja a megfelelő alkatrész- ellátást is. így jó néhány, a fővárosban eddig hiánycikknek számító gáz-, szén- és fatüzelésű kályhájuk — főként a Gála család néhány tagja — kapható lesz. A Javszer komplex szolgáltatásra készült fel: a minta alapján megvásárolt árut házhoz szállítja, a gáztűzhelyeket fel is szereli, s vállalja a vásárlók helyett az engedélyek beszerzését. A szerelőmunkáért garanciát vállalnak. Kocák kistermelőknél Az állatforgalmi és húsipari vállalatok idén folytatják az évek óta jól bevált kocaátadási akcióikat a kistermelők ellátására. 1984- ben eddig az elmúlt év azonos időszakához képesl mintegy harmadával több állatot helyeztek ki, ami lehetővé tette, hogy a kistermelők a korábbinál nagyobb ütemben válthassák fel tenyészállataikat magasabb genetikai értékű és a hústermelés szempontjából is eredményesebb állatokkal. Az idén számítások szerint hozzávetőleg 50 ezer vemhes kocasüldőre lesz szükségük a kistermelőknek. Megrendeléseiket a vállalatok folyamatosan teljesítik. Az érdeklődés változatlanul nagy. Mindenekelőtt azért, mert az akció több szempontból is előnyös; az állatokat átvevő kistermelők akár élő állattal — a koca szaporulatával — is fizethetnek, és lehetőség van arra is, hogy hitelt kérjenek az állatok megvásárlásához. Több állatforgalmi vállalat más kedvezményekkel is segíti a kocák átvételét. Az állatok kétharmad részét a termelési rendszerek adják, a mezőgazdasági nagyüzemek magas genetikai értékű állatokat biztosítanak. közöttük mind nagyobb arányban hibrid sertéseket. például a jól bevált kaposvári Kahybot. Az állatok az átlagosnál több malacot fialnak és a vágósúlyt is hamarabb érik el. A vállalatok az év első négy hónapjában idényfelárral' ösztönzik a nagyüzemeket arra. hogy több kocasüldőt adjanak ál; állatonként 300 forint a felár. Ám nemcsak a nagyüzemek, hanem maguk a kistermelők is bekapcsolódhattuk az akcióba, egyre több kistermelő ad maga is jó genetikai értékű tenyészállatot, ezeket többnyire-a környék háztáji gazdaságai fogadják be. * * * A Gyulai Húskombinát is évek óta foglalkozik vemhes- koca-kihelyezéssel. Idén hatezer darab vemhes kocát akarnak kihelyezni a kistermelőkhöz. a tavalyi 3600 darabbal szemben. Krész Ferenc, a felvásárlási főosztály vezetője elmondta: a vem- heskoca-kihelyezést azért szorgalmazzák, hogy növeljék a kistermelők kocaállományát és ezzel egyidejűleg javítsák a sertések genetikai, tenyésztési minőségét. A kocákat a húskombinát megyénk mezőgazdasági nagyüzemeitől vásárolja. Legnagyobb partnereink a Mező- hegyesi Állami Gazdaság, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz és a nagybánhegyesi Zalka Tsz. (Ls)
