Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-28 / 74. szám

1984. március 28., szerda Korszerűen — elkötelezetten Aki él és mozog, talpon van Farkas Aladár születésének 75. évfordulóján A korszerű formákkal, ki­fejezési eszközökkel párosult elkötelezett alkotóművészete századunk kiemelkedő szob­rászai közé emeli a 75 esz­tendeje született Farkas Ala­dárt. Kilencgyermekes mun- káscsalában, Újpesten látta meg a napvilágot, 1909. már­cius 27-én, s csaknem két és fél esztendeje már, hogy 1981 decembere óta nincs többé közöttünk. Halála után is azonban gazdag életút- művei éltetik tovább. E napokban Farkas Ala­dár 75. születési évforduló­ját kamaratárlattal ünnepli Óbuda új körzeti pártházá­ban a III. kerületi pártbizott­ság, a közeljövőben pedig Oroszlányban rendeznek ha­sonlót. Munkásságát több köztéri műve is jogosan öreg­bíti. Farkas Aladár művein, munkásságán letörölhetetle- nek e maradandóság jegyei. Több köztéri szobra áll, és egyes munkái valósággal jel­képp« magasodtak. Félő vi­szont, hogy köztudatunkban, főként a fiatalabb nemzedék ismereteiben mégsem fog­lalja el azt a helyet, amely megilletné. Alighanem az ed- digeknél többet is kellene tenni, hogy ne így legyen. Lehetséges, hogy a különféle lelki válságokkal jelentkező, álproblémákon gyötrődő, utólagosan bölcselkedő alko­tók esetenként jobban ma­gukra vonják a közfigyelmet, mint akinek életútja nem szolgáltatott efféle látványos­ságot. Farkas börtöntől fe­nyegetve, viharban és napsü­tésben mindig következetesen ugyanazt az előrevivő utat járta. Már csak ezért is tisz­telhetjük egyéniségét. Olyan művész volt, aki formai meg­oldásaiban is mindig az elő­revivőt igyekezett megtalál­ni, és a korszerűen újban, a magasrendűben gondolkodott. A két világháború között érzékeny szemmel adott meg­győző hangot a munkásosz­tály szenvedésének, nyomo­rának, harci törekvéseinek. Ez az az idő, amikor az 1936- os sikeres budapesti kiállítá­sa után két esztendőt Pá­rizsban nyílik lehetősége ké­peznie magát. Ott lett a Francia Kommunista Párt tagja. Hazatérése után részt vett a Szociálist^ Képzőmű­vészek Csoportjának az újjá­szervezésében és vezetőségi tagságot vállalt. Olyan mű­vészeti csoportosulás volt ez, amely a Horthy-korszakban tömörítette a baloldali szel­lemű alkotókat, és fontos sze­repet töltött be a modern magyar művészet fejleszté­sében. Valójában az illegális Farkas Aladár párizsi önarcképe (1939) kommunista párt segítésére hozták létre, de működésével széles körben célozta a bal­oldali művészek egybefogá- sát, míg azután 1942-től nem engedélyezték a kiállításai­kat. Változatlanul jellemző a felszabadulás utáni alkotó- pályájára is, hogy élénken reagál a világban mutatkozó feszültségekre. így születtek meg a koreai, majd a viet­nami háborúról készülő so­rozatai. Mély együttélés és emberi átérzés szólal meg ezekben is. Túlmutatnak egy nép önvédelmi harcán: rá­világítanak az imperialista agresszió és a háborús pusz­títás minden embertelensé­gére és esztelenségére. Nem mellékes érdekesség, hogy Ho Si Minh elnök meghatottan mondott köszönetét a csak­nem félszáz kisplasztikái re­mekműért. Szinte apokalipti­kus vízió erejű „Az atom­bomba árnyékában” című, amelyen a szántó-vető, dol­gozó vietnami parasztok fe­je fölé az atombomba csóvá­ja von árnyékot. Hasonló eszmei mondanivalójú az „Atomcsóva és galamb” is, amelyben egy hatalmasra nö­velt amerikai katona alakja lép át embereken, országo­kon, egyik kezében a béke galambját elfogva, a másik­ban az atombomba gomba­felhőjét borítva az emberi­ségre. E szoborsorozatban kü­lönösen nagy erővel nyilat­kozik meg alkotójuk világné­zete, de igen figyelemreméltó, hogy miként találta meg hoz­zá a maga sajátos formai megoldásait, helyenként izga­tott vonalvezetésű térformáit. A vietnami sorozatból: Atomcsóva és galamb L. Z. Legalábbis Orosházán, az alsó fokú oktatásban. S hogy még ez is mennyire kevés, azt éppen a munkájukat lel­kiismeretesen, de igen nehéz körülmények között végző pedagógusok tudják. Mikor a 3-as számú általános iskolá­ban jártam, szinte szikrázott a tanáriban a levegő. A szo­kásos tavaszi fáradtságnál lényegesen kimerültebbek- nek látszottak a pedagógu­sok. A folyosón és az udva­ron pedig a több hónapja tartó gázfűtés szerelésének nyomai... A fáradtság legnyomósabb okait az órarend magyaráz­ta meg. Több pedagógus rendkívül magas óraszám­ban tanít, ami pillanatnyi lé­legzetvételhez sem engedi őket. S azt is tudja minden­ki, munkájuk nem merül ki az órák megtartásában. Az iskola igazgatójának, Dancz Gyulának mindössze pár perce van a magyará­zatra: — Kapásból 12 neve­lőt tudnánk fogadni. Nagy hiány van tanítókban és ta­nárokban is. Többen gyesen vannak és táppénzen. Ma­gam is tudom, hogy az em­berek mennyire ki vannak merülve. De az órákat meg keli tartani. És azoknak, akikkel számolhatunk. Pedig a miénk középkorúakból álló tantestület. A 4-es szá­mú iskola, ahoi fiatal a tantestület, még rosszabbul áll. S ott még váltakozó ta­nítás is van. Az ön által ta­pasztalt feszültségnek tehát ez a fő oka. Aki vállalta a munkát nyugdíjasaink kö­zül, tárt karokkal vártuk. De még így is kevesen vagyunk. A követelmények pedig na­gyok. A városi tanács művelő­désügyi osztályán dr. Zilahi Lajos osztályvezető csöppet sem lepődik meg kérdései­men. Ezeket a gondokat jó­val mélyebben ismeri. Illet­ve nemcsak ismeri, de már sorolja is mindazt, amit a helyzet javítása érdekében tettek, tesznek. — A tanév elején 20 pá­lyakezdő jött városunkba. De legalább ennyire van to­vábbra is szükségünk. A vá­rosban 4500 általános iskolás korú gyerek van. Elsősorban pedig a tanítóhiány okoz év­ről évre gondot számunkra. Érthető, hogy aki él és mo­zog, mindenki talpon van. Amelyik óvónő vállalta, át­vittük az alsó tagozatos nap­közis csoportba. Még közmű­velődési dolgozók is taníta­nak. Huszonöt nyugdíjast kér­tünk fel, hogy vállaljon munkát. Aztán igyekeze­tünkben, hogy elkerüljük a váltakozó tanítás kiszélese­dését — ami csak növelte volna a meglevő feszültsé­geket —, tanítunk az ifjúsá­gi házban, az MHSZ-szék- házban, kollégiumokban. s még a gimnáziumba is ju­tott néhány általános iskolai osztály. Ezért várjuk már nagyon, hogy a most épülő 16 tantermes általános isko­la elkészüljön. Aztán az el­múlt öt évben — éppen a pedagógusok magatartása ér­dekében — 21 lakásvásárlási támogatást nyújtottunk. Ezen felü] van 14 szolgálati férő­helyünk az egyedül élő, fia­tal pedagógusok számára. Van azért ennél nagyobb gondunk is, ha már annyi­ra forszírozza. Bár egyálta­lán nem tartom szerencsés­nek, hogy panasznapot tart­sunk. De nem tudjuk meg­oldani a napközisek étkezte­tését. s ezért az igényeknek csak töredékét elégíthetjük ki. — Év közben járunk. Most azzal kell főzni, ami van. A körülményeket számba véve, mit tud a rendkívüli fe­szültségek, a túlterhelt pe­dagógusok érdekében tenni a művelődési irányítás? — Amennyire lehet, kí­mélni az embereket. Ezt a helyzetet a szakfelügyelet is figyelembe veszi, s igyekszik segíteni a pedagógusok mun­káját. Részükről most a megszokottnál is nagyobb tapintatra, türelemre van szükség. S ezt el is várjuk tőlük. Búcsúzás közben még egy igen fontos jelenségről szólt az osztályvezető, mintegy önmagával meditálva. Csak két számot mondott: — 15 év alatt összesen egy peda­gógus hagyta el a pályát vá­rosunkban. Most, az utóbbi esztendőben pedig négy. Az okok kézenfekvőek. Most talán nem illik előho­zakodni velük. Mert bár a gondokról beszéltünk, vala­hol mégis az elismerés kí­vánkozik e rövid helyzet- elemzés végére. Azoknak a pedagógusoknak a dicsérete, elismerése, akik ezeket a nehéz körülményeket is vál­lalva állnak helyt nap mint nap. Ki tudja, honnan és miből merítve erőt hozzá. S éppen az ő védelmükben, a többletterhet vállalók érde­kében igyekszik a helyi irá­nyítás — erejéhez, lehetősé­géhez mérten — döntéseit meghozni. Ez az esztendő már nem hoz könnyítő változásokat. S ezzel a sok ezer nebulót ok­tató, nevelő pedagógusok is tisztában vannak. Ezért fon­tos erősíteni, támogatni és elismerni áldozatkészségü­ket. legalább a jó szó erejé­vel. B. Sajti Emese Hogyan töltsük hasznosan a szabad időt? Ez a nem is könnyű kér­dés izgatta Gyulán az Erkel Művelődési Központ és If­júsági Ház népművelőit, amikor a közelmúltban meg­hirdették az „Együtt a csa­lád” akciót. Tulajdonképpen azt akarták felmérni, milyen hasznos és gyakorlati elfog­laltságot tudnak biztosítani a lakótelepi gyerekeknek, szü­lőknek a hét végére. „A hétköznapok esztétiká­ja” címmel anyukáknak szóló kozmetikai tanácsadás­sal kezdődött a nap, amikor Fodor Emese és Szujó Ildikó kozmetikusok nemcsak be­mutatták, hogyan kell és le­het az egyéniségnek megfe­lelő vonzó arcot, hajviseletet varázsolni a különböző koz­metikai szerekkel, hanem ezeket a szereket meg is vá­sárolhatták helyben a részt­vevők. Hogy ne csak az anyukáknak kedvezzenek, hanem az apukáknak is, a helyi autószerviz képviselői hasznos tanácsokkal, és gya­korlati bemutatóval illuszt­rálták, hogyan kell ápolni, mindig rendben tartani a gépkocsit. És ha már az anyukák is, meg az apukák is el voltak foglalva, a rendezők gondos­kodtak arról is, hogy a gye­rekek se unatkozzanak. A bábcsoport közreműködésé­vel izgalmas és érdekfeszítő meséknek lehettek résztvevői és tanúi a legkisebbek. Per­sze, nemcsak apróságok van­nak a családban, hanem már nagyobb lányok és fiúk is. Nos, rájuk is gondoltak. Nem kis feladatot vállaltak magukra akkor a rendezők, amikor a tiniknek szóló mű­sor címét így határozták meg: öltözködés olcsón, praktikusan. A csinos „ama­tőr” manökenek, ha nem is a profiktól megszokott köny- nyedséggel mutatták be a BÉKÖT termékeit, mégis nagy sikert arattak. Kép, szöveg: Béla Ottó Fodor Emese kozmetikus: így kell csinálni Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Az olvasás gyönyörűsége. 8.56: Nótacsokor. 9.42: Kis magyar néprajz. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.50: Madrigálfelvételekből. 11.06: A Bartók vonósnégyes fel­vételeiből. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Vendéglátó. 13.05: Operaslágerek. 13.35: Dzsesszmelódiák. ^4.29: Miska bácsi levelesládája. 15.05: Grúz népdalok. 15.28: MR 10—14. 16.03: Kritikusok fóruma. 16.13: Filmzene. 16.30: Társadalom és Iskola. 17.05: Nagyvállalataink esélyei a világpiacon. 17.30: Paganini-művek. 19.15: Operaáriák. 19.54: Sinka István-műsor a szeg­halmi városi könyvtárból. 21.01: örökzöld dallamok. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Mozart: G-dúr hegedűver­seny. 22.55: Beszélgetés Tamás Pál szo­ciológussal. 23.10: Walter Gieseking zongo­rázik. 00.10: Táncdalok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Operettkettősök. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: A 04, 05, 07 jelenti. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: A Szabó család, (ism.) 12.05: Népzene. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: Rozsos István énekel. 14.15: Népi hangszeres muzsika. 14.35: Szimfonikus táncok. 15.10: Fiataloknak! 16.00: Mindenki iskolája. 16.40: A Kaposvári koncert-fú­vószenekar játszik. 17.09: Körkapcsolás bajnoki lab­darúgó-mérkőzésekről. 18.05: Klasszikus operettekből. 18.35: Zenei tükör. 19.03: Körkapcsolás bajnoki lab­darúgó-mérkőzésekről. 19.50: Külföldi táncdalok. 20.35: Tükörképek. 20.45: Népdalok. 21.20: Nemzedékek. 22.10: Városokról — dalban. 23.20: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Fiatal zeneszerzők a szo­cialista országokban. IV/1. 10.06: Donizetti-áriák. 10.40: Régi magyar táncmuzsi­ka. 11.05: Bioritmus. 11.25: Kórusmuzsika. 11.37: Händel: Hat concerto. 13.07: Romantikus kamarazene. 14.17: Debussy: Pelléas és Mé- lisande. (opera) 17.00: Iskolarádió. 17.30: A rocktörténet nagy elő­adói. 18.30: Szlovák nyelvű műsor. 19.05: Szabálytalan portré Matuz Istvánról. II/l. 19.40: A Deller énekegyüttes éne­kel. 20.00: A Suisse Romande zene­kar hangversenye. Közben 20.50: Orvos-biológiai kutatások az NDK-ban. 21.05: Vers. 21.10: A hangverseny-közvetítés folytatása. 21.50: Mike Nock dzsesszkvar- tettje játszik. 22.24: Versek. 22.54: Zenei panoráma. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A Choclets együttes slá­gereiből. 17.10: Üzemi lapszemle. 17.15: Tavaszi seregszemle. Szol­nok megyei középiskolai énekkarok új felvételei. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesz­tő: Tamási László. (A tar­talomból: KRESZ-módosí­tás előtt — Tavaszra ké­szül a közúti igazgatóság — KRESZ-vetélkedő.) 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: Orosz nyelv. 8.30: Földrajz. 9.00: Fizika. 9.25: Magyar irodalom. 10.05: Delta, (ism.) 10.35: A kis Fadett. (rancia film, ism.) 15.00: Iskolatévé: Pedagógusok figyelmébe! (ism.) 15.40: Magyar nyelv. 15.55: Mesélj, rajzolj, játssz ve­lünk! 16.15: Film- és tv-esztétikai mű­sor. 16.55: Hajdani mesterek: Hrisz- tofor Zsefarevics. 17.20: Pulzus. 18.15: „Hittünk a magunk iga­zában”. (dokumentum­film) IV/4. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kék fény. (riportműsor) 21.15: Színészek énekelnek. 21.45: A hazai agykutatás műhe­lyeiből. IV. 22.25: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.45: Szókimondó, (ism.) 18,25: Szülők iskolája. XIII/10. (ism.) 18.55: Verdi: Don Carlos. A szünetben: kb. 21.15: Tv-híradó 2. BUKAREST 15.05: Nőkről nőknek. 15.30: Magyar nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Történelmi napló. 21.00: Ünnepi összeállítás. 22.00: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Viaeooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: A fehér kő — tv-sorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Moziszem: Bevezető. 20.05: Játékfilm. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Művelődési adás. 18.45: Szerdai körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Szórakoztató adás. 21.05: Zágrábi körkép. 21.20: Zenei események. MOZI Békési Bástya, 4 és 6-kor: Dé­libábok országa, 8-kor: A kar­mester. Békéscsabai Szabadság: Kincs, ami nincs. Békéscsabai Terv: Szupermodell. Gyulai Er­kel, fél 6-kor: Donald kacsa és a többiek, fél 8-kor: Végállo­más. Gyulai Petőfi: Forró vérű kísértet. Orosházi Partizán, fél 4 és fél 6-kor: Noé bárkái, fél 8-kor: Mise Macedóniában. Szarvasi Táncsics: Magánélet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom