Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-25 / 72. szám

ISHdUMM---------------------------------f

lz idegenforgalom fejlesztéséért

1984. március 25., vasárnap

Gyulán

A legfrissebb adatok szerint tavaly a Gyulai Várfür- dö egymillió vendéget fogadott. A gyulai határátkelő-állomáson soha ennyien nem lépték még át a határt, mint az elmúlt évben. A megyében az ide látogatók 360 ezer vendégéjszakát töltöttek cl. Fokozható tovább az idegenforgalom?

Megelőzték a rendeletet

Mint Bodóné, ha a bor árát kérik

— .Ha lenne elegendő szálláshelyünk, könnyen — jegyzi meg kissé rezignáltan Pet- rovszki Pálné, a gyulai idegenforgalmi hivatal vezetője. — Tavaly ©yulára csak a mi szervezésünkben 15 ezren látogattak el, itt töltve 78 ezer vendégéjszakát. Ezeknek a vendégeknek a szíves, a benedeki fogadóban, illetve a fizetővendég-szolgálat keretében tudtunk szállást biztosítani. A többszörösére lenne növelhető az idegenforgalom a már sokat és jogos igénnyel emlegetett helyek bővítésével. Vagyis üj szálláshelyek kellenének! A megszokott módon bővíteni a szálláshelyeket. új szállodák építésével a már ismert pénzügyi nehézségek miatt — nem lehet. ezért más megoldást kellett keresni. Örömünkre szolgál, hogy sikerült talál- _ni. Elsőként a városi tanács sietett segítségünkre, amely

Lehajtott fejjel, összekulcsolt kézzel ül Horgáts Sándor, Orosháza, Hold u. 27. szám alatti lakos a vádlottak padján. Megtört, koros ember benyomását kelti, pedig még csak 42 éves. Arcán látszik az alkohol romboló hatása Hangja természetellenesen megfeszül, amikor a bírónő kérdésére válaszol.

— Miért fojtotta meg a feleségét?

— Nem tudom. ,

Ügy mondja, mintha segítségért kiáltana. A szeme is kikerekedik. - Talán attól a szörnyű döbbenettől, mely most itt a tárgyaláson tudatosodik benne.

—•, Részeg voltam — suttogja később, mint akinek végül eszébe jut a magyarázat. Aztán felemeli a hangját. — Nem emlékszem pontosan, mit tettem.

Vagy talán nem akar emlékezni. Fél szembenézni a saját lelkiismeretével, mely ott él alkoholizált tudata mélyén és most a józan felismerés szavával vádol.

— Hiszen külön éltek, a felesége félig-meddig el is költözött a közös lakásból.

— Nem akartam, hogy elhagyjon.

Igen ám, de ehhez változtatni kellett volna a magatartásán, és Horgáts erre képtelen volt.

Pedig milyen szépen indult a kapcsolatuk. 1970-ben ismerkedtek meg. Mind a ketten túl voltak már egy házasságon. Horgátsnak egy gyermeke volt. Újdonsült ismerősének, Szabó Erzsébetnek pedig egy 9 éves fia. Miután hivatalosan elváltak, úgy döntöttek, hogy összeköltöznek. Békéscsabán laktak. A szerelem fénye hamarosan megkopott. Először csak apró veszekedések zavarták meg a meghittséget, óm sor került az első tettle- gességre is. Néhány üveg sör mellett békültek ki. S 1974- ben házasságot kötöttek. A sörözgetés azonban egyre gyakoribb lett. És lassan, szinte észrevétlenül jutottak odáig, amikor már nem az egymásért érzett- felelősség, hanem a szesz kétes, csalóka

több mint háromhektáros területet adott át egy tervezett kemping építéséhez. Nagyon jó helyen, alig fél kilométerre a Várfürdőtől. az új üdülőkörzetben. Megvolt a terület, most már pénz után kellett nézni. Sikerült partnereket találnunk. A gyulai vízmüvek, és a Békéscsabai Állami ©azdaság gazdasági társulásával, valamint az Országos Idegenforgalmi Hivatalhoz beadott pályázat megnyerésével sikerült összeszedni azt a 33 millió forintot, amely szükséges egy 6—800 személyes kemping kialakításához. A tervek szerint faházakat állítanánk fel. amelyeket téliesít- ve adunk át a vendégeknek, ezzel is megnyújtva az üdülési szezont. Mód lesz itt sátrak felállítására, lakókocsik elhelyezésére, amihez természetesen biztosítják az energiahálózatot és a közműveket.

boldogsága tartja össze őket. Nem csoda, hogy házasságuk megromlott. 1977-ben különváltak. Egy idő múlva ismét kapcsolatot létesítettek, s helyreállították az életközösséget. Fogadoztak. hogy új életet kezdenek. A békéscsabai házat eladták. Megvásárolták Orosházán a Hold u. 27. szám alatti lakást. Odaköltöztek. Mind a ketten az Orosházi Üveggyárban létesítettek munkaviszonyt. Ügy látszott, végre révbe értek. Két hónapig kiegyensúlyozott, rendezett körülmények között éltek. De aztán mind a ketten italhoz nyúltak. Először talán örömükben, később megszokásból, míg végül a szesz polipkarjaiból nem tudtak szabadulni. Kiújultak a veszekedések, a tettlegességig fajuló viták. A rendszeres italozás nem olcsó mulatság. Jelentkeztek az anyagi gondok. Fizetést követő napon már be sem mentek a munkahelyre. Horgáts munkaviszonyát hatnapos igazolatlan távoliét után „kilépett" munkakönyvi bejegyzéssel szüntette meg az üveggyár. Ezután magánkisiparosoknál vállalt munkát. A felesége is munkahelyet változtatott és Orosházán a Gólyafészek étteremben konyhalányként helyezkedett el. A férje egyre brutálisáéban bánt vele. Munkatársai, ro- -konai, szomszédai gyakran észleltek rajta külsérelmi nyomokat.

— Leestem a kerékpárról — válaszolta ilyenkor az asszony. Később viszont már elmondta, hogy a férje bántalmazta. Többször félelmében elmenekült és a szomszédban töltötte az éjszakát. Ilyen előzmények után, július elején Horgátsné elköltözött a közös lakásból. Megbeszélte a férjével, hogy a házat eladják és a vételárat egymás között megosztják. De ezután is többször visszament a közös lakásba, és onnan a vádlott beleegyezésével különböző ingóságokat vitt el. Egyik alkalommal Horgáts megállította az ajtóban.

— Költözz vissza!

— Minek?

A kivitelezést is sikerült megoldani, mégpedig házon belül, hiszen 'a közmüvek építéséhez nagy segítséget tud adni a vízmű, az építkezéshez pedig a Békéscsabai Állami ©azdaság építörészle- ge.. A munkát' a napokban kezdjük meg, és a tervek szerint jövőre, a főszezonban már igénybe vehetik a kempinget. A szálláshelyeken kívül két teniszpálya, gyer- mekpancsoló medence várja a vendégeket, de amint már említettem, a faházakban télen is üdülhetnek. Itt mintegy 140 ágy — kétágyas, zuhanyozó fülkés helyiségekkel — várja egész évben az ide látogatókat. Nagy reményeket fűzünk az egyre erőteljesebben kibontakozó gyógy- üdüléshez. és terveink között szerepel a nyugati turisták ©yulára „csalogatása",

gyógyüdülésre.

— És milyen kilátások vannak az idei szezonra?

— Nem tudom, hogy kezdjem. Sajnos, vagy szerencsére, de már egyetlen helyünk sincs a főszezonra. Egymás után kellett lemondani a jelentkezéseket. Bízunk benne, hogy jövőre, ha nem is szűnik meg, de enyhül ez a gond.

Béla Ottó

— Meg fogok változni, többet nem emelek rád kezet, csak gyere vissza.

— Felesleges fogadkoznod. úgyse tartod meg a szavad.

— Ha három napon belül nem szánod rá magad, én olyat teszek, de olyat. . .

Augusztus 2-án Horgáts nem dolgozott. Reggel óta a különböző italboltokat járta. Töméntelen sört és pálinkát fogyasztott el. Úgy 11 órakor érhetett haza. Az asz- szonyt a lakásban találta. Éppen néhány hátramaradt dolgot csomagolt össze. Beszélgetni kezdtek. Mégpedig argói, hogy hogyan osztják meg. és szállítják el a bútorokat. Horgáts kérlelte, hogy legalább a heverőt hagyja meg.

— A heverő családi örökségem. szó sem lehet, hogy itthagyjam neked.

Ezen összevesztek. Horgáts keze ökölbe szorult, s az asszony áliára csapott, majd hirtelen megragadta a nyakát. A konyha padozatára zuhantak A férfi egy idő múlva felállt, az asszony azonban nem mozdult. Kiment a folyosóra, s ott egy kötéldarabot vett magához. Majd ismét visszament a konyhába. A kötelet az éppen akkor felemelkedő asz- szony nyaka köré csavarta, s addig húzta, amíg a sértett életjelt adott. Miután meggyőződött. hogy az asszony meghalt, letakarta egy pléddel és eltávozott. Mielőtt bement volna a rendőrségre bejelenteni, hogy a feleségét megfojtotta, az egyik italboltban még megivott egy üveg sört. A szakértői vélemény szerint a cselekmény elkövetésének idején súlyos fokú alkoholos befolyásoltság állapotában volt. Horgáts a cselekmény elkövetését a bírósági tárgyaláson beismerte, s a bűnösségét is elismerte. Azt viszont tagadta, noha a tanúk hitelt érdemlően állították, hogy korábban rendszeresen bántalmazta volna a sértettet.

A Gyulai Megyei Bíróság Nagy Andrásné ár. büntető tanácsa Horgáts Sándort emberölés bűntette miatt 9 év szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Elrendelte a vádlott kényszergyógyítását is. A szabadságvesztést börtönben kell letöltenie. Az ítélet nem jogerős.

(Serédi)

Tavaly májusban jelent meg a Minisztertanács elnökhelyettesének rendelte az átképzési támogatásról. A jogszabályt feltehetően azért alkották meg, mert számítottak a gazdasági fejlődés által megkövetelt termékszer- kezet-váltásia. Ez pedig esetleg szervezett munkaerő-átcsoportosítással járhat. Hogy a dolgozó az új munkahelyén az átképzés időszaka alatt ne károsodjon anyagilag, e rendeletben biztosították számára a korábbi keresete. és a betanulás időszakára eső alacsonyabb kereset közötti különbözetet meghatározott időre.

Nos. országosan is csak elvétve akadt rá példa, hogy a vállalatok, szövetkezetek éltek volna ezzel a lehetőséggel. Igaz.' ez a rendelkezés csak arra az esetre szólt, amikor a dolgozók új munkahelyre kerülnek az átcsoportosítás révén.

Újabb .serkentőszerként jelent meg e hónapban az előbb említett rendelet módosítása. amely már az egy munkahelyen végrehajtott

munkaerő-átcsoportosításra is érvényes. Ezzel a vállalatok profilváltását is igyekeztek szorgalmazni.

Jobb a meglevő biztos

Az első jogszabályban rögzített átképzési támogatást megyénkben egyetlen termelőegység sem vette igénybe. Hogy miért nem. azt tömören Tóth Edit, a megyei tanács munkaügyi osztályának főelőadója fogalmazta meg:

— Egyrészt azért nem volt jelentkező, mert nem volt szervezett munkaerőátcsoportosítással járó termékszerkezet-váltás. másrészt azért, mert a vállalatok ma is inkább tartalékolják a munkaerőt. Igaz. országosan is így van. Aztán jó néhány vállalat nem is tudott a rendeletről. Mivel nem úgy sült el a jogszabály, ahogyan azt várták, a jogalkotók kiterjesztették a „házán belüli" profilváltás esetére is. Ezt egyébként magunk is javasoltuk. Az új jogszabály lényege az. hogy az átképzési támogatást az a vállalat is igényelheti. amelyben 50 személyt meghaladó, vagy a dolgozók 20 százalékánál többet érintő munkaerő-átcsoportosítás történik.

• — Nem is volt a közelmúltban ilyen komoly, sok dolgozót érintő munkaerőátcsoportosítás megyénkben ?

— De igen, a KPM esetében. De tudomásunk szerint ott a dolgozók többsége maga oldotta meg ezt a gondot, s nem is igényelték a támogatást. Holott száz dolgozót érintő munkaerő-átcsoportosításról volt szó. Talán 30-an a Munkaerő-szolgálati Iroda segítségét kérték. aztán sokan még a változás előtt, időben továbbléptek.

— Mi lehet az oka a mozdulatlanságnak?

— Félnek a vállalatok, nem

szívesen vállalnak kockázatot, inkább a biztosan meglevőre támaszkodnak. Egyébként az alacsonyabb hatékonyságú vállalatoknál

amúgy is munkaerőhiány van. S az is tény, hogy a gyáregységek, telephelyek a központ hozzájárulása nélkül nem léphetnek.

— Akkor úgy jártam, mint Bodóné, amikor a bor árát kérték tőle. Kénytelen leszek másról beszélni, ha már nincs példa az átképzési támogatás igénybevételére megyénkben. Ajánljon egv üzemet, ahol legalább a szakmai képzés, továbbképzés jó úton jár ...

— Az Orosházi Üveggyár.

Impozáns méreteivel, tiszta, gondozott utcáival mindig lenyűgöz — alföldi mértékkel mérve — a gyáróriás.

Az emberek többnyire kerékpárral közlekednek a nem lebecsülhető távolságok miatt, ha sürgős'intéznivalójuk van egyik, vagy másik üzemrészben. _

Nagyüzem a képzésben

A „barakkban", ahogyan az oktatási központot a a helybeliek nevezik, teljes a nagyüzem. A folyosón is, mint a fecskék a sürgönydróton, türelmesen várnak az éppen felszabaduló teremre az emberek. Az oktatási osztály vezetőhelyettese. Vékony Bálint rutinos nyilatkozóként sorolja a gyárban folyó oktatási formákat. Az elmúlt évben — az állami oktatást is beleértve — 812-en tanultak. Aztán az is kiderül. hogy volt is munkaerő- átcsoportosítás a csőszerelő üzem belépésével, de az átképzést a gyár maga oldotta meg.

Előkerült az országos szakmunkásképzési jegyzék. S az ,ok is hamar kiderült.

— Nézze meg — mutatja Vékony Bálint —. nincs üveggyártó szakma benne. Magad uram, ha szolgád nincsen alapon az üzem mérnökei a salgótarjániakkal együtt kidolgozták e szakma tananyagát, s tavaly óta meg is kezdtük az üveggyártó, szakmunkásképzést, egyelőre' csak felnőtteknek. Tavaly pedig l()-en siküvegg.vártó. 17-en pedig üveggyártó-au- tomatakezelő szakon végeztek.

Beszélgetőpartnerem szinte vég nélkül sorolja a gyárban indított tanfolyamokat, szakmai oktatást, elárulja azt is. hogy tervezik a számítógép gyakorlati alkalmazását segítő tanfolyam szervezését is.

Kopognak. Éppen a kecskeméti SZÚV szakemberei köszönnek be, akik ezt a tanfolyamot vezetni fogják. A minduntalan megszólaló telefonok után így végleg elragadják tőlem Vékony Bálintot. Semmi baj, a szomszédban folyik éppen a síküveggyártó szakmunkásképzés. meginvitálok néhány fiatalembert egv kis beszélgetésre.

Több pénzért sem elcsábíthatok

Mindössze akkor kerülök zavarba, mikor irigylésre méltó szakértelemmel magyarázzák az üveggyártás, és saját munkájuk fortélyait. Gyorsan a tízhónapos síküveggyártó képzésre terelem a szót, amellyel mindnyájan a második szakma megszerzésére vállalkoztak.

Szálai Zolién helyzete a legkönnyebb, mivel megvan az érettségije, s nem kell a közismereti tárgyakat is magolnia. Megfontoltan beszél, tudja, mit miért mond és tesz.

— Mezőgazdasági gépszerelő szakmám van. de már 11 éve itt dolgozom a gyárban fémfelszóró-gépészként. Hogy értse, ez egy alapvetően más dolog, mint amit most tanulok. Ide Csak az jöhetett tanulni, akit kiválasztottak, s akinek a sík- üveggyártásban már van tapasztalata. Ez a szakma bővebb ismereteket nyújt, s igy válhat az ember teljes értékű üveggyártó szakmunkássá. 470 a teljes óraszám, ebből'350 szakmai. Jelentkező volna, de be kell osztani őket, hiszen a termelésnek is menni kell.

Hajdú Sándor édesapja is üveggyári volt, meg a felesége is itt dolgozik. Vasesztergályos, dolgozott másutt is. de a szíve visszahúzta.

— Tíz éve vagyok itt, együtt dolgozom Zolival. Ez jó munka, s nagyon jó a kollektíva is. Együtt szórakozunk, horgászunk, a gyártól pedig kaptam lakástámogatást is. Ennek a szakmának megvan a jövője, hiszen építészeti üvegre mindig szükség lesz. Már azt is tudom, hogy felhagyunk a fémszórós gyártással, és a ragasztott technológiára állunk át. Mi ezt ezzel a képzéssel meg is előztük. Én utólag tudtam meg, hogy beiskoláztak második szakmára, s bizony jólesett. Ez azt jelenti, a gyár számit rám.

A beszédes fiatalember nincs könnyű helyzetben. Dolgozik, tanul, s még egy kis mellékest is előteremt. De úgy véli, adhatnának neki más helyen több pénzt is. a baráti társaságból aligha menne el. A tanulmányi időre kötött szerződésre utalva csak annyit jegyez meg: — Nincs ebben rizikó. Mi járunk jobban. Sikeres vizsga esetén 500 forint jutalmat, s egyforintos emelést kapunk. A kieső munkaidőre meg átlagbért. Cserében csak egy évig kell itt. maradni. S ki he akarna itt maradni.

Gyorsan elköszönnek, a délutáni tanításig mennek egy kicsit besegíteni az addig helytálló kollégáknak.

Péter Sándor 14 éve van a gyárban. Első szakmája esztergályos, s most rajtolt a másodikért. Minden iránt érdeklődik, utazgat, még egyéni szakmai utakat is szervez, annyira szerelmese az üveggyártásnak, Izgatja a géptervezés, ismeri a gyár jövő terveit, szakavatottan -tájékoztat róla. Elárulja, most a leginkább az antik üveggyártás érdekli. Ezért fél szemmel az új csarnok felé pislog.

A 19 éves Ancsin János vasesztergályos a portál - üveg-megmunkálóban dolgozik. Dicsérik az üzemvezetést. amely mindig ismerteti a dolgozókkal az elérendő célokat. Ahogyan mondja: „Mi mindig tudjuk mit, miért és hogyan csinálunk."

Ezt az igazán érett gondolatot újabbakkal tetézi: „Azért is szeretem ezt a munkát, mert olyat csinálhatok, amit az országban csak mi végzünk. Meg aztán ha jól dolgozunk, meg is fizetnek bennünket."

János és a tréfás kedvű Sándor rögtönzött üzemlátogatásra cipel. Kitűnő kalauznak bizonyulnak. Nagy hozzáértéssel, a gazda büszkeségével igyekeznek mindent megmutatni, megmagyarázni.

Nehéz volt lebeszélni őket az újabb üzemek meglátogatásáról, s magam sem szívesen búcsúztam tőlük, de várt még rám á pár perccel korában átadott tanműhely, amelyet a csőszerelő szakmunkástanulók szinte maguk alakítottak ki.

♦

A szólás igaz nem utal rá, de sejtem, Bodóné sem járt rosszul, mikor igyekezett más témára terelgetni a szót^.. Valahogy magam is így jártam. Hiszen olyan munkás- emberekel akadhattam ösz- sze, akik nem részfeladatokban gondolkodnak, akik bölcsen elébe mennek a jövőjüket szolgáló, átfogó szakmai tudásnak, s akik — mert magukénak érzik a gyárat — nem rejtik véka alá aggodalmaikat vagy elismerésüket. Ottjártamkor beszélgető- parnereimből csak úgy áradtak a szakmai, technológiai, piacfeltáró ötletek. S mint megtudtam, ezek az ötletek nem maradnak az üzemcsarnok falai között. A művezetők — képzésük során — találkoznak a gyár vezetőivel, hogy ezeket az ötleteket, de a gondokat is továbbadják. Az Orosházi .Üveggyárban pedig —■ ha történik is profilváltás — a dolgozók átképzését már jő előre megoldják. Ügy látszik, nem akartak várni a rendeletre.

B. Sajti Emese

tárgyalóteremből

Hz alkohol polipkarjaiban