Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-25 / 72. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES I MEGYEI TINtCS LIPI1 1984. MÁRCIUS 25., VASÄRNAP Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 72. SZÄM Vörös Vándorzászlót kaptak a kötegyániak KISZ-nap a Knerben Társadalmi munka a központi üzemben Koto: veress Erzsi Amint 1979 óta minden esztendőben, így most is megrendezte a békéscsabai Kner Nyomda József Attila KlSZ-bizot.tsága — a forradalmi ifjúsági napok keretében — a KISZ-napot. Az idén március 24-én. tegnap tartották a Knerben az ifjúsági rendezvényt. Társadalmi munkával kezdődött a nap; a központi és a 2-es üzemben négy órán át dolgoztak a fiatalok. 99-en a nyomógépek mellett, a ki lejtőben, a könyvkötészeten. A nyomdabeli KISZ-esek mellett részt vettek a társadalmi munkában a BAGE és a megyei tanácsi tervező vállalat fiataljainak képviselői is. A társadalmi munkával keresett pénzt a szanazugi megyei úttörőtábor építésére ajánlották fel a KISZ-esek. A késő délutáni órákban a központi üzemben folytatódott a napi program Az előcsarnokban megnyitották azt a'kiállítást, amelyet a könyv- kötészeti pályázatra beérkezett legjobb munkákból válogattak össze. Ezt a pályázatot a vállalat gazdasági és KISZ-vezetése hirdette meg a szakmunkástanulók és a fiatal könyvkötészeti szakmunkások számára. A legszebb pályamunka készítőjének átadták „Az év legjobb kötészeti munkája” díjat. Ezután a kultúrteremben a központi üzem irodalmi színpadának tagjai emlékeztek műsorral a három tavasz ünnepére. majd néhány pol- beat-szám után a gyomaend- rődi üzem irodalmi színpadának tagjai nyomdásztörténeteket elevenítettek meg. Ba- tyusbállal zárult a KISZ-na- pi program a Knerben. T. I. A legmagasabb kitüntetés, amit egv KlSZ-alapszervezet elérhet: a KISZ KB Vörös Vándorzászlaja. Ezt kapta meg az alig 70 tagot számláló kötegváni Petőfi Tsz KISZ-alapszervezete.. Pénteken este a helyi ifjúsági klubból néhány széket még ki is kellett vinni, hogy mindenki beférjen., aki részese akart lenni a zászló- átadási ünnepségnek. A KISZ-tagok és vendégek köszöntése Hajdú Mihálynak, a tsz főagronómusának tiszte volt. Üdvözölte Koncz Tibort, a KISZ KB Intéző Bizottságának képviselőjét — aki maga is tsz-elnök —. Pataki Istvánt, a KISZ megyei bizottságának első titkárát. Szabó Béla titkárt. Hídvégi Lászlót, Sarkad nagyközségi pártbizottság képviselőjét, valamint a község vezetőit. A Tanácsköztársaság kikiáltásának 65. évfordulójáról Hajdú János, a KlSZ-szerve- zet titkára emlékezett meg. majd Feljöldi Imre tsz-élnök kért szót. Elismeréssel beszélt a KISZ-fiatalok példamutató munkájáról, arról. Olasz számítástechnikai szakemberek számolnak be újdonságaikról a március 28- án Budapesten kezdődő háromnapos rendezvényen, amelyet a Magyar Kereskedelmi Kamara olasz tagozata, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság és a Számítástechnikai Alkalmazási Vállalat szervez. Neves cégek képviselői — az Olivetti, a Datamont, a Monhogy nemcsak a munkaköri kötelességüket teljesítik, hanem védnökséget vállaltak a gyors, veszteség nélküli betakarítás felett is. Jelentős értékű társadalmi munkát teljesítettek. De nemcsak azok, akik a tsz-ben dolgoznak. hanem azok is. akik más üzemekbe, vagy iskoláiba járnak. Tavaly az összes fűmagot az iskolások rostálták ki. S hogy ki is a jó KISZ-tag? Az elnök erre így válaszolt: aki jól tanul, aki jól dolgozik, aki védi határainkat. Ezzel a határszéli község őrzőire utalt, azokra a határőrökre, akik tevékenyen részt vállalnak a község mozgalmi életében. Az elnök hozzászólása után következett az ünnepi esemény. amikor Koncz Tibor rövid beszéd kíséretében adta ált a kötegyánialcnak a KISZ KB Vörös Vándor- zászlaját. Hangsúlyozta a klubban folyó élő politizálás, az eleven mozgalmi munka fontosságát, és a fiatalok szerepét a magyar mezőgazdaság előtt álló. feszített program teljesítésében. B. O. tedison, az ENIDATA —tartanak előadást az ügyvitel automatizálásában és a számítógépek hangjeles vezérlésében elért eredményeiről. Ismertetik a számítástechnikának egészségügyi és kőolajipari alkalmazásában szerzett tapasztalataikat is. Az előadásokat a SZÁMALK Szakasits Árpád úti székhazában tartják meg. Olasz számítástechnika Magyarországon A Szabad idő Mi is tulajdonképpen a s-zabad idő? Megközelítő pontossággal: munkaidőn, iskolai. vagy más kötelező elfoglaltságon túli. tetszés szerint felhasználható idő. Kinek van szabad ideje? Ha nem cinikusan válaszolunk, akkor azt mondhatjuk, mindenkinek. Ki, mivel tölti el szabad idejét? A legkézenfekvőbb válasz: amivel akarja. Kell-e valakinek szervezni mások, főként a fiatalok, szabad idejét? A „nem törődött a mi szabad időnkkel senki, mégis felnőttünk" véleménytől „a társadalom feladata, hogy jó irányba telelje a fiatalok érdeklődését" nézetig sokféle szemlélettel találkozni. Valóban, kinek feladata gondoskodni a fiatalok szabad idejének szervezéséről? Többeknek, de hárman mindenképp illetékesek benne: a szülő, az iskola és a művelődési intézmények. Ezt tekinthetjük sorrendnek is, amit azért érdemes hangsúlyozni; mert az utóbbi időben’ gyakran találkozni a mindent az iskolára, uram bocsá’, a társadalomra hárítás felelősségei lerázó gyakorlatával. Az igaz, hogy ma a szülők kevesebbet tudnak foglalkozni a gyerekekkel, hiszen rövidebb idő jut a családi együttlétre. Am ez nem mentesíthet a nevelés alól, ez még nem jelentheti azt, hogy a gyereket ne szoktassuk rá az olvasásra, mint a leghasznosabb időtöltésre, a természetjárásra, mint az egyszerre hasznos és egészséges kikapcsolódásra, vagy nem alakíthatjuk ki azokat a szokásokat, amelyek később esetleg a hivatás, a magatartás alapjai is lehetnek. Az. hogy a gyerek milyen muníciót hoz otthonról, meghatározza a következő állomás, az iskola lehetőségeit is. De itt már fel kell tenni újra a kérdést, van-e egyáltalán szabad ideje hét közben a gyereknek? Nem sok. Marad tehát a hét vége. S az újabb kérdés, kié legyen a gyerek a hét végén, a szülőé, aki hét közben alig találkozik vele, vagy az iskoláé, az úttörőcsapaté? Az utóbbi időben több olyan kísérletnek lehetünk tanúi, hogy az iskolák és a művelődési intézmények — mint harmadik illetékes — a szülő és a gyermek számára egyaránt szerveznek programot. Népszerűek, hasznosak ezek a kezdeményezések, több kellene belőlük. Persze ügyelni kell, hogy ne legyen se agyonszer- vezelt, se érdektelen. Receptet adni erre megint csak nem lehet, jó érzékű pedagógus és népművelő (vagy pedagógus-népművelő!) kell hozzá. Még egy dologról érdemes említést tenni. Vannak, akik úgy vélik, sok pénz, drága játékok garmadája kell a jó programokhoz. Épp az említett kezdeményezések bizonyítják — Békéscsabán, Gyulán. Orosházán és a megye más településein —, hogy nem a tízezrekbe kerülő játékok az egyedül üdvözítőek. A szabad idő okos eltöltése nem mindig tárgyi feltételek függvénye, sokkal inkább a belső igényé és annak felkeltéséé. Ez azért is fontos, mert a szabad idő hasznos eltöltésének nemcsak iskoláskorban, hanem azon túl is jelentősége van. Az alapokat épp a készségek kialakítása jelenti, amelyre azután felnőttként is lehet építeni. E megalapozásban a szülői ház, az iskola, az úttörőcsapat, a művelődési ház egyaránt sokat tehet. S akkor majd kevesebb lesz az utcán csatangoló, a vendéglátó egységek játékauto- matáit nyűvő, és e környezeti hatások által sok veszélynek kitett fiatalok száma. S. F. lövőre is lesz úttörőriadó A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 65.’évfordulóján március 21-én, másfél millió kisdobos, úttörő és felnőtt részvételével rendezte meg „Riadó 19—65—84” elnevezésű országos riadójátékót a Magyar Úttörők Szövetsége. A nagyszabású akció tapasztalatairól Haraszti István, az Üttörőszövelség Országos Tanácsának titkára elmondta: — A riadójóték tanulságai minden szempontból megerősítették az úttörővezetők VIII. országos konferenciáján megfogalmazott elgondolásokat. Az akció napján az ország minden tájáról többszáz telefon érkezett a riadóparancsnoksághoz: úttörők jelentették. hogy hol tartanak feladataik elvégzésében, s mindannyian kérték, hogy máskor is, akár évenként részt vehessenek hasonló játékban. Az Üttörőszövetség a kérésnek igyekszik eleget tenni, a „Riadó 19—65—84” tapasztalatait felhasználja a következő úttörőévben és jövőre is megrendezi az úttörőmozgalom erejét demonstráló országos akciót — mondotta végezetül. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG n Telekgerendáson újra (Községriportunk a 4. oldalon.) Foto: Fazekas Lázslrt Szarvas Egy úttörőház 30 éve Dús park közepén. egy hajdani kastélyépületben nyílt meg eppen 30 évvel ezelőtt Szarvason a mai úttörő- ház őse. az „Úttörő Micsu- rini Biológiai Állomás". Sajátos feladatot töltött be ez az intézmény: felkeltette, ápolta a gyerekek természetszeretetét, s egyúttal módot adott mezőgazdasági tevékenységre is. Az 1960-as években az állomást sem kerülték el az úttörőmozgalomban fújdo- gáló friss szellők. Tulajdonképpen ekkor alapozta meg mai sokrétű tevékenységét, vált a szó mai értelmében úttörőházzá. Fe n n á 11 ásá na k 15. évfordulóján vette fel a haladó szellemű szarvasi pedagógus. Krecsmarik Endre nevét. Ahogyan telt az idő. az intézmény egyre inkább kinőtte avitt épületét. Nagy öröm volt. amikor 1976-ban — KlSZ-védnökséggel. és igen sok társadalmi munkával — elkészült az új épület, amelyhez hasonló nem sok van az országban. Újabb állomást jelentett a Körös-parti úttörőtábor, majd a sportudvar átadása. A kedvező feltételek hozzájárultak ahhoz. hogy kiemelkedő mozgalmi, valamint kulturális és sport- tevékenységet folytathasson az. úttörőház. Méltán kapták meg ezért öt évvel ezelőtt a KISZ KB Vörös Selyem Zászlaját és az Országos Béketanács emlékplakettjét. Most ismét nevezetes naphoz érekezett a szarvasi úttörőház: szombaton ünnepelte fennállásának 3 évtizedes jubileumát. Az ünnepségre eljöttek a város vezetői, a ház régi és mai dolgozói, s természetesen az úttörők Azok, akik már csak szivükben hordják a piros nyakkendőt, s azok. akiknek nyakán büszkén virít a közösséghez tartozás jelképe. Sebő János, az MSZMP városi bizottságának titkára köszöntötte a harmadik ik- szen immár túljutó intézményt. értékelve egyúttal jelenlegi tevékenységét. Az. úttörőház meghatározó a városban, ám nem kell szégyenkeznie országos összehasonlítás esetén sem. Ezúttal nyerte el ugyanis másodízben a zászlót, amelyre most a KISZ KB Vörös Selyemzászló Szalagját tűzte fel Molnárné Kozma Erzsébet, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnökségének titkára. Tímár Imréné, a ház igazgatója természetes meghatottsággal mondott köszönetét. s ugyanez a meghatottság érződött az alapító tagok emlékező szavain is. A kitüntetések, jutalmak, emléklapok átadása után találkozhattak a régi és a mai szakköri tagok, úttörővezetők, hogy baráti beszélgetéssel tegyék még emlékezetesebbé ezt a napot. G. K. Molnárné Kozma Erzsébet szalagot tűz a zászlóra Fotó: Gutyan Mihály
