Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-03 / 53. szám
1984. március 3., szombat o Korszerű szabászgépek segítik a munkát A Szirén az USA-ban Úrbukfencek Túl az Óperencián Az életben minden relatív, és különösen így van ez az üzleti életben. Éppen ezért egy cseppet sem számít különlegesnek, hogy a szarvasi Szirén Ruházati Szövetkezetben eredményként könyvelik el, hogy kisebb lett a bevételkiesés a vártnál. Illetve, ha pontosak akarunk lenne, nem is bevételeik csökkentek, hanem az egyik legfontosabbnak értékelt tevékenység, a tőkés export esett vissza. Magas vámok Ha csak ezt az egy számsort nézzük a múlt évi gazdálkodási eredményekből, akkor a következőket láthatjuk: 1982-ben 67,5 millió forint volt a tőkés export bevétele. Tavaly ennél többet, 69,5 millió forintnyit terveztek. Ezzel szemben 54,6 millió forintnyi lett a dollárelszámolású export összértéke, és ez pedig még a 80 százalékos tervteljesítést sem éri el. — Lehet, hogy furcsán hangzik, de büszkék vagyunk múlt évi eredményeinkre — mondja Tari Jó- zsefné, a szövetkezet elnöke. — És közben olyan piaci hatások értek bennünket, hogy ennél komolyabb exportkiesés sem lett volna meglepő. Az elnökasszony által említett piaci hatások valóban drasztikusak voltak. A Hun- garotex Külkereskedelmi Vállalat 1983 márciusában értesítette a szövetkezetei, hogy az éves várható export a közös piaci beviteli korlátozások és a nem közös piaci országoknál a magas védővámok miatt várhatóan mintegy 20—25 millió forinttal csökken. Ez a kiesés a tervezett tőkés export több mint egyharmada volt. — A kívülállóktól ilyenkor könnyen megkapja az ember, hogy miért nem keres új piacokat? Mi természetesen keresünk, de a helyzet nem ilyen egyszerű. Az európai tőkés országok magas vámokkal óvják saját textiliparukat, a Közös Piac ráadásul beviteli korlátozásokat is elrendelt. A vámok nagyságára jellemző, hogy egyes országokban ez a negyven százalékot is eléri. Ennyivel képtelenség olcsóbban dolgozni, ráfizetésből pedig nem élünk meg — jegyzi meg Kiszely Mihály elnökhelyettes. Fizetési gondok A világ természetesen nemcsak Európából áll. Érdemes körülnézni más piacokon is, például a fejlődő országokban. Ezt meg is tette a szövetkezet, igény is lett volna, még az árat is elfogadták a vevők, csak éppen fennmaradt egy nagy kérdés, mikor tudnak fizetni? A külkereskedelmi vállalatoknál hosszú listán szerepel azoknak az országoknak a neve, amelyektől jó ideig még nem várható, hogy fizessenek vásárlásaikért. Az ilyen, csak papíron szereplő exportbevételekből igazán nem sok haszna van az országnak. Hogy a tavalyi év — legalábbis exportszempontból — nem sikerült túlságosan rosz- szul, az végül is a Hungaro- tex és a szövetkezet jó együttműködésének köszönhető. A Hungarotex felajánlotta, hogy igyekszik új partnereket keresni, a szövetkezet pedig vállalta, hogy alkalmazkodik a váratlanul felmerülő igényekhez is. Több, úgynevezett lecserélé- ses üzletet kötöttek, rengeteg mintát ajánlottak ki, végül is a 25 milliós exportkiesést nagyon jelentősen sikerült csökkenteni. Szabadon programozható termelés az ETON-szalagon Az előző bekezdésben szó esett a lecseréléses üzletről. Ez viszonylag szűk- körben ismert fogalom, mibenlétét így világítja meg Kiszely Mihály: — Az itt a lényeg, hogy a Hungarotexen keresztül importáltunk 150 ezer férfiinget, amit belföldön mi értékesítettünk a kiskereskedelem részére. Az így felszabaduló kapacitásunkkal ugyanennyi inget készítettünk tőkés exportra, így végeredményben a vétel és az eladás devizaegyenlege 15 százaléknyi haszonnal zárult, s ezzel — ha csak szerény mértékben is — de javítottuk az ország tőkés viszonylaté cserearányát. Vállalják a rizikót Ha a tőkés exporttól egy pillanatra eltekintünk, akkor a Szirén kiemelkedően jó évet zárt tavaly. A termelés és az értékesítés 10 százalékkal nőtt, miközben a létszám erőteljesen csökkent. Emelkedett az egy dolgozóra jutó anyagmentes termelési érték, növekedett a hatékonyság, javult a minőség. Ezek az adatok jelzik, hogy olyan kollektíváról van szó, amelyik képes felülemelkedni a nehézségeken. E tevékenységet szolgálja a nemrégiben megkötött amerikai üzlet is. — Az Egyesült Államok óriási piac, a baj csak az, hogy nagyon távol van tőlünk, nemcsak földrajzilag, hanem sok egyéb tekintetben is — mondja Sznyida András főmérnök. — Az USA- ba például nem lehet eladni azokat az ingeket, melyeket Nyugat-Európa bármely luxusáruháza is forgalomba hozhatna. A magyarázat egyszerű: az USA-ban teljesen más varrási eljárást alkalmaznak, és ragaszkodnak a megszokotthoz. Nekünk tehát, ha kereskedni akarunk velük, alkalmazkodnunk kell az általuk megszabott igényekhez. — Sajnos, ennek az alkalmazkodásnak komoly kockázata is van — jegyzi meg Tari József né. — Mi csak addig tudunk versenyképesek lenni az USA-piacon, ameddig érvényben van a hazánknak nyújtott legnagyobb kedvezmény. Ezt a kedvezményt pedig az amerikai kongresszus minden évben újra tárgyalja, és csak egy évre hosszabbítja meg. Emiatt nemcsak mi, hanem amerikai üzletfeleink is óvatosak, nem mernek hosszabb távú üzleteket kötni velünk. Mi úgy döntöttünk, hogy ilyen körülmények között is vállaljuk a rizikót, de korlátoznunk kell az üzletek nagyságát, meggondolandó, milyen mértékű fejlesztést engedhetünk meg az amerikai üzlet érdekében. Azt nyilván nem kell magyarázni, hogy ilyen körülmények között nehéz kereskedni, de azért vannak biztató jelek is. Megérkezett az a százezer négyzetméter hazai gyártású alapanyag, melyből még a múlt évben kellett volna anyagos exportot lebonyolítanunk, de ez a hatmillió forintos bevétel az idei mérleget gyarapítja. Az első féléves rendelésállomány elég jónak mondható, és biztatóan alakulnak a második félévi kötések is. Folytatják a tartalékok feltárását is a szövetkezetben, sokat várnak az áprilistól bevezetésre kerülő számítógépes termelésirányítástól is. Lónyai László Az árhatósági munkában a legutóbbi időben nagyobb lett az árellenőrzések szerepe. Az Országos Anyag- és Árhivatal tavaly mintegy 420 vizsgálatot tartott és 60 lakossági panaszra adott választ, ám ennél jóval többen fordultak a helyi árhatóságokhoz. Sajnos, a gazdálkodó szervezetek egy része továbbra sem tesz eleget az áremelési bejelentés kötelezettségének. A kereskedelmi vállalatok több esetben nem adják meg a vásárlóknak azt az engedményt, amelyet megkapnak az ipartól. Gyakran hibás az árképzés, rossz a belső árszabályozás — jelentette a Magyar Távirati Iroda. ...a különbözet nem jut el a fogyasztóig A Békés megyei Tanács ipari osztálya megvizsgálta az egyik szövetkezet ármunkáját. Megállapította többek között, hogy a műanyag terméket az engedélyezett 3,74 forint egységár helyett 4 forintért számlázták és jelentős többletbevételre tettek szert. A kooperációban gyártott dobókocka árát pedig 50 százalékkal eltérítették a tényleges ráfordításokkal kialakított termelői ártól. Igaz, a szövetkezet utólag megtérítette a partner 860 ezer forintos kárát, az ellenőrök mégsem tapsoltak örömükben. Ugyanis az az álláspontjuk: ennek voltaképpen árfelhajtó szerepe van. A különbözet nem jut el a fogyasztóig. Az ÁH előírja, hogy a termék költségszintjének csökkenésével párhuzamosan az árak is mérséklődjenek. Mindezek kiderítése aprólékos, időrabló munkát igényel. És kevés a tanfolyamot végzett szakember. Az országban mindössze 500—600- an vannak, megyénkben még a húszat sem éri el a számuk. Mi lehet a megoldás? Mindenekelőtt az, hogy a főálláson kívül társadalmi megbízatást vállalnak. így alakult meg 1983 második felében a Szakszervezetek Megyei Tanácsa irányításával működő négytagú árellenőrző csoport, amelynek vezetője Dávid Lajos okleveles árszakértő. Munkahelyén, az AGROBER-nél árelemzőként dolgozik, jártas a költségvetési számításokban, a műszaki ellenőrzésben. — A vásárlók általában a szabad árak emelkedését érzékelik. Vajon hogyan lehet ezeket kordában tartani? — Ennek több módszere van. Ilyen az áremelési szándék előzetes bejelentése az Országos Anyag, és Arhiva- talnak. Kivételek azok a termelők, amelyek úgynevezett kompetetív árakat alkalmaznak, ezek minden előzetes bejelentés nélkül követhetik belföldi áralakításukkal exportáraikat. Ugyancsak mentesülnek e kötelezettség alól azok a vállalatok és szövetkezetek, amelyeknek a nyeresége rendkívül alacsony. Ezek azonban kisebbségben vannak. — Előfordulhat az, hogy az árhivatal nem ért egyet valamelyik vállalat vagy szőSátorház Fából gyártott sátorház mintapéldánya készült el a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság miskolci fűrészüzemében. A 10 négyzetméter alapterületű, keményfa deszkából összeállított háromszög alakú épületben két fekvőhely és egy lecsukható asztalka található. Belső burkolata könnyen tisztítható, laminált farostlemez, a külsejét pedig esőnek, hónak jól ellenálló burkolattal vonták be. Az új sátorház, amely sokkal kényelmesebb, célszerűbb, mint az általánosan használt különböző impregnált textíliákból készült sátrak, elsősorban kempingekben, üdülőkben használható célszerűen, de a hétvégi telkeken is jó szolgálatot tesz. A betontuskóra helyezhető, elemekből a helyszínen könnyen összeszerelhető épület élettartama mintegy negyven év. vetkezet áremelési . szándékával? — Természetesen. Az árhivatal elnöke a 20 napos határidőn belül az áremelés végrehajtását 3 hónapra vagy kivételes esetben 6 hónapra felfüggesztheti. Ilyen volt például 1980-ban az építőipari karbantartó munkákra vonatkozó díjtétel elutasítása. Ugyanakkor hozzáteszem: az árhivatal visszasorolhatja a terméket vagy a szolgáltatást a hatósági árformába, amely véget vet a vitának. ... az iránydíjak nem kötelezőek — Az árak féken tartásának másik ilyen eszköze az irányárak közzététele, amelynek alkalmazása viszont nem kötelező. Van-e ennek valamilyen hatása a termelőkre? — Hogyne. Gondoljon arra: ha a termelők és a szolgáltatók ezeket az árakat alkalmazzák, akkor alig kell bíbelődniük az árakkal, minimálisra csökken a kalkulációs kötelezettségük és elkerülhetik a tisztességtelen haszonszerzés vádját. — Csakhogy ezek az iránydíjak nem mindig segítik megfelelően az árutermelőket, a szolgáltatókat és a fogyasztókat. Sejti, hogy mire gondolok? — Igen. Valószínűleg arra, hogy például a régi Építőipari Árgyűjtemény, amely a kisiparosok és a gazdasági munkaközösségek iránydíjait tartalmazta, a laikusoknak kezelhetetlen és bonyolult volt. Az 1982 augusztusában kiadott újabb gyűjtemény viszont túlságosan összevont és máris megérett a módosításra. Nem jó ez, mert az építtető csak megfelelő jegyzékből képes nyomon követni, hogy reális árakat ajánl-e neki a kőműves, az üveges, a villanyszerelő és a többi mester. Az más kérdés: az irányárak nem kötelezőek, csupán támpontot jelentenek. De a szolgáltatók érdekeltek ezek alkalmazásában, hiszen akkor .nem szükséges részletes árvetést készíteniük. — Legyünk optimisták: aki irreálisan magas árakat próbál alkalmazni, az aligha talál megrendelőre. Mikor beszélhetünk tisztességtelen haszonról? — Egyszerű: amikor aránytalanul magas az ár. Olyan szükségtelen technológiát alkalmaznak, amely műszakilag indokolatlan. A nagy költségek és ráfordítások ugyanis megdrágítják a termék árát. Vannak olyan vállalatok is, amelyek az exportban elszenvedett veszteségeiket mentik a belföldi árak emelésével. A szabad árak világában ezért elsősorban a gazdálkodó szervezetek egész árpolitikáját, piaci magatartását kell minősíteni. ...ártervet nem készítenek A harmadik módszer az árellenőrzés. Az előbb említett szövetkezetben a hatósági szakemberek derítették ki, hogy a címfestő részleg a Körüreges födémpallók sorozatgyártását kezdték el a magánerőből építkezők számára a Beton- és Vasbeton- ipari Művek dunaújvárosi gyárának komlói üzemében. Az idén a tavalyinál nyolcszázzal több családi ház felépítéséhez elegendő födémpanelt állítanak elő a déldunántúli és a dél-alföldi Tüzép-vállalatok megrendelésére. A körüreges vasbeton födémpallók 58 centiméter szélesek és két méter negyven centistől hat méter hatvan centiméteresig nyolc különböző hosszúságban készülnek. Ezek az elemek a hagyományos gerendáknál különböző anyagokat, festékeket a kiskereskedelemben szerezte be, fogyasztói áron. így 3 év alatt összesen 446 ezer forinttal több anyag- költséget érvényesített . az árakban, holott joga lett volna termelői, illetve nagykereskedelmi áron vásárolni. — A hiba ellenére ez még nem minősül tisztességtelen haszonnak — mondja Dávid Lajos. — Áraik ugyanis nem aránytalanul magasak. Aligha dicséretes azonban, hogy a kalkulációk nem tartalmazták a termék pontos megnevezését, a műszaki és a technológiai előírásokat. — Önök az elmúlt fél évben több árellenörzést tartottak a SZOT közgazdasági és életszínvonal-politikai osztályának irányelvei alapján. Milyen általános tapasztalatokra tettek szert? — A termelők és a szolgáltatók nem követik az árszabályozási módosításokat módszereikben alig tükröződnek a vállalati árképzés sajátosságai. Másolják az ár- szabályozásról megjelent rendeleteket, holott választhatnának a nekik legjobban megfelelő módok közül. Olykor szépen leírják ezeket a tennivalókat, csak éppen elfelejtik megvalósítani. Ártervet egyáltalán nem, vagy felületesen készítenek. így nincs elfogadható rövid távú árpolitikájuk, amely tartalmazná a költségfelosztást az árelemzést és árszámítást, a piacfelmérést, esetleg az áralkut. Elismerem, sokszor nincs is erre lehetőség. Az árbukfenc egyik példáját a GELKA békéscsabai referenciaszervizében tapasztaltuk. Még mindig az 1980- as induló irányárakkal dolgoznak. Véleményem szerint a szervezeti változást nem követte az ármunka decentralizálása, hiszen a fővárosi központban egy kalap alá veszik az összes ilyen szervizt. Magyarul: a javítóműhelyek képtelenek rugalmasan alkalmazkodni a helyi piaci igények árkialakító hatásához, a különböző költséggazdálkodásból eredő előnyöket nem használhatják ki az árak megkomponálásánál és a felelősség is elsikkad. — Bizony, mindez a megrendelő zsebére is megy. Jobban meg-; kellene néznünk: mit írunk alá, menynyit fizetünk mondjuk egy- egy szolgáltatásért. Egyetért ezzel? — Feltétlenül. Megnéztük a Békés megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezet árképzését. A korábbi évekhez képest javult a munkájuk, de sok a hiányosság. Még 1982 júliusában lakáskarbantartó részleget hoztak létre. Az itt alkalmazott árak nem feleltek meg az előírásoknak. Az épületüvegezés árait nem a szabályok szerint alakították ki. Az új lakóépületek üvegezését is szabad árformába sorolták, viszont ez a tevékenység maximált áras. Ugyanakkor a 10-10 százalékos képkeretezés és üveghulladék felszámításának a jogosságát sem tudták megfelelően bizonyítani. * * * A folyamatos és rendszeres árellenőrzés tehát a szabad árak féken tartásának egyik fontos eszköze. Ezt segítik munkájukkal a szak- szervezeti társadalmi aktivisták kicsi, de lelkes csoportjai. Seres Sándor gyorsabban a helyükre emelhetők, teherbírásuk nagyobb, áruk mégsem magasabb azo- kénál. A BVM két mecseki üzemében, Komlón és Hir- den összesen kétezer családi házhoz elegendő födémpallót — az elmúlt évinél másfélszer többet — gyártanak az idén, s ezzel számottevően javítják a dél-dunántúli megyék és a Dél-Alföld közeli területeinek ellátását a keresett építőelemből. Az ÉPFU-val kötött megállapodás értelmében a Baranya megyei építkezők által igényelt födémpallókat a gyárból egyenesen az építkezés helyére szállítják. Több födémpalló építkezőknek
