Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-24 / 71. szám

1984. március 24., szombat Aki szabálysértést követ ei... Az egyik, este két fiatal it­tasan állított be a kamuti Béke étterernbe. Egyikük,B. Attila belekötött egy mezö- berényi férfiba, s olyan erő­vel ütötte meg. hogy elesett. Majd társait inzultálta. Mi­kor abbahagyta, barátja. K. Imre támadt rájuk. Szeren­csére közbelépett az étterem személyzete, s a verekedés abbamaradt. Az ügyben még az eljárás sem fejeződött be. amikor B. Attila segédmo­tor-kerékpárjával közlekedé­si szabálysértést követett el. Egy gépkocsivezető hívta fel erre a figyelmét. A figyel­meztetést pofonnal hálálta meg. A békéscsabai rendőr- kapitányság szabálysértési hatósága B. Attilát 30 napi elzárással, K. Imrét pedig 3 ezer forint pénzbírsággal sújtotta. flz a bizonyos hajszái m mm mm A békéscsabai rendőrkapi­tányságon az igazgatásrendé­szeti osztály foglalkozik, több egyéb feladat, mellett, a szabálysértések elbírálásával. — A választóvonalat, a sza­bálysértések és a bűncselek­mények között a közösségel- lenesség és a társadalmi ve­szélyesség mértéke vonja- meg — tájékoztatott Mór Baranyai Gábor rendőr szá­zados. a békéscsabai városi rendőrkapitányság igazgatás- rendészeti osztályának veze­tője. B. Attila szabálysértési cselekménye csak a hajszá­lon múlott, hogy nem lett bűncselekmény. A törvény azokat a jogellenes maga­tartásokat sorolja a szabály­sértések közé. melyek ke­vésbé veszélyesek a társa­dalomra. Ám ezek között is vannak enyhébb és súlyo­sabb megítélésűek. olyanok, amelyek már-már súrolják a- bűncselekmény határát. A kisebb súlyú jogsértések el­követőit az intézkedő J'end- örök figyelmeztetik, vagy helyszíni bírsággal sújtják, illetőleg parancsnoki figyel­meztető levelet, küldetnek ré­szükre. Feljelentésre akkor kerül sor, ha a helyszíni bír­ság kifizetését megtagadják, vagy súlyosabb szabálysér­tést követnek el. A megyeszékhelyen a sza­bálysértések száma évek óta stagnál. Nem több. nem ke­vesebb. mint. hasonló nagy­ságú városokban. Jóllehet. Számuk nem emelkedik, az arány azonbun egyre in­kább eltolódik az utca lenti­jét sértő, a közrendet, a köz­biztonságot veszélyeztető cse­lekmények irányába. Jelen­tős hányadot képvisel a ga­rázdaság. a verekedés, a bot­rányos részegség. P. László békéscsabai lakos ellen azért indult szabálysértési eljárás, mert a Kedves presszóban botrányosan viselkedett. A játékautomatával támadt nézeteltérése. Ütötte, rug­dosta. miközben nagy han­gon kiabált. Magatartása a vendégeket megbotránkoz­tatta és riadalmat keltett. Többen elhagyták a szórako­zóhelyet . a legérzékenyebb pont 1983-ban módosult a sza­bálysértésekről szóló tör­vény. Emelkedett a bírság. Legalsó határa 199 forint, legfelső pedig 19 ezer forint lelt. Egyes, főleg az úgyne­vezett kiemelt szabálysérté­seknél elzárásra is van lehe­tőség. Maximum 6(* nap. Ezek közé tartozik többek között a garázdaság, a ve­szélyes fenyegetés, a vereke­dés, a közveszélyes munka­kerülés. a pártfogó felügye­let szabályainak megszegése. A közlekedési szabálysérté­sek közül ilyen kiemelt sza­bálysértés az ittas vezetés, az engedély nélküli vezetés, valamint, a sebességkorláto­zás túllépése, melyek 5099 Ft-ig büntethetők. A kiemelt sza bá 1 y sér t éseket t á rgyalás útján, más szabálysértéseket pedig tárgyalás nélkül bírál­ják el. illetve szabják ki a bírságot. Okkal vetődik fel a kér­dés. hogy a büntetéseknek milyen a nevelő, bűnmeg­előző. illetve visszatartó ere­je? — A közlekedési szabály­sértéseknél a jogszabály le­hetővé teszi a vezetői enge­dély megvonását két hónap­tól egy évig. Tapasztalataim szerint ez a legérzékenyebb pont. azaz ennek van a leg­nagyobb visszatartó ereje. Visszaesés csak elvétve for­dul elő. Más a helyzet, a pénzbírsággal. Főleg a köz­lekedési szabálysértéseknél nem mindenkire hat egyfor­mán. Volt. aki a tárgyaláson kijelentette, hogy tetszés sze­ri nt emelhetjük a bírságot, csak a vezetői engedélyt ne vonjuk be. Persze, a bírság­nak is megvan a visszatartó hatása. Általában a korábbi elkövetők tartózkodnak az újabb szabálysértések meg­valósításától. Eredményesnek bizonyult az is. amikor a szabálysértésről a munkálta­tót értesítjük. A városi rendőrkapitányság jó kapcso­latot épített ki az illetékessé­gi területén levő vállalatok­kal, szövetkezetekkel, intéz­ményekkel. Esetenként ők folytatják le a fegyelmi el­járást, amelynek eredményé­ről természetesen tájékoztat­ják a rendőrkapitányságot. Iskoláskorúak ügyében ko­rábban az iskolák, is intéz­kedtek. Újabban a gyámha­tóságok teszik meg a védő-, óvói n tézk ed ése k et. Jelentős visszatartó ereje van a tárgyalásoknak. A sza­bálysértőknek személyesen kell megjelenniük. Az eljá­ró hatóság,tanúkat is kihall­gat. A szabálysértési ügyek­nek csaknem a felét tárgya­lással döntik el. Egész este üvöltött Milyen okokra vezethetők vissza a szabálysértések? Tény. hogy a büntetések (ön­magukban nem elegendőek ahhoz, hogy az elkövetők száma csökkenjen. A kiváltó okokat kell csökkenteni, ille­tőleg felszámolni. Ez pedig nem könnyű feladat. Ha szemüg.vre vesszük a szabály­sértési ügyeket, kiderül, hogy az ital közrehatása milyen jelentős . szerepet játszott. Fiatalok is szép számban kö­vetnek el enyhébb visszaélé­seket. Rendszerint ittas fővel. Gyakran felnőttek társaságá­ban fogyasztanak szeszt. A vendéglátó egységek sem tartják meg azt az előírást, hogy ittas egyént, illetve fia­talkorút nem szolgálhatnak ki. Szabály ide. szabály oda. a fiatalkorú V. Zsolt békés­csabai lakos testvérével a vá­ros különböző szórakozóhe­lyein alaposan felöntött a ga­ratra. Hazafelé menet az egyik buszmegállóban min­den előzetes szóváltás nél­kül bántalmazott egy fiatal­embert. Lakására érve to­vább folytatta gazázda ma­gatartását. s a családját ki­irtással fenyegette. A lépcső- házban egész éjszaka üvöltö­zött. Nem csoda, hogy a la­kók felháborodtak. Cselek­ményéért a szabálysértési ha­tóság 20 nap elzárással súj­totta. De sokszor hiányzik a biz­tos családi háttér. Vagy ha meg is van. az elkövető azonban hátat fordít neki. vagy megszakítja vele a kapcsolatot. K. Zoltánt köz- veszélyes munkakerülés sza­bálysértése miatt vonták fe­lelősségre. A fiatalember hosszabb idő óta sem állan­dó. sem alkalmi munkát rtem vállalt. Idejét csavargással töltötte, és járta a különbö­ző szórakozóhelyeket. Az ital- fogyasztásnak különösen a közlekedésben nagy a társa­dalmi veszélyessége. Közis­mertek azok a tragédiák, me­lyek országútjainkon szedik áldozataikat. Mégsem okul­nak eléggé a járművezetők. A múlt évben több mint száz személyt vont felelős­ségre a városi rendőrkapi­tányság ittas vezetés címén. Nemcsak pénzbüntetés kisza­bására kerül sor ezekben az esetekben, hanem a vezetői engedély megvonására is. A szigorúság nagyon is indo­kolt. Serédi János A kisebb súlyú jogsértések elkövetőit az intézkedő rendőrök figyelmeztetik, vagy helyszíni bírsággal sújtják, illetőleg parancsnoki figyelmeztető levelet küldetnek részükre 'tavaszi felhők Battonya fölött Társadalombiztosításról a HNF-ben Realitások és téves nézetek a nyugdíjazásban Időszerű, fontos és sok embert érdeklő témát tűzött legutóbbi kibővített, ülésének napirendjére a Hazafias Népfront városi elnöksége Békéscsabán. Ezen dr. Pan- kotai István, a Társadalom- biztosítási Igazgatóság Békés megyei igazgatója, aki töb­bek között a nyugdíjjárulék megállapításáról, a szociális juttatások különböző formái­ról. valamint a közvélemény egy részénél tapasztalható téves információkról, néze­tekről tájékoztatta a résztve­vőket. Ez utóbbival kapcso­latos az a javaslat is. ame­lyet Kendra János levezető elnök is megfogalmazott a testület nevében, éspedig; a társadalombiztosítás helyze­tével. az esetleges változá­sokkal többször és részlete­sebben foglalkozzon a sajtó, a tévé és a rádió. Előtérben a gépesítés De térjünk vissza az emlí­tett előadásra. A bevezető­ben elhangzott, hogy az ál- . lám az idén 117 milliárd fo­rintot irányzott elő társada­lombiztosításra. Tavaly a Békés megyei igazgatóság több mint ti milliárddal gaz­dálkodott, míg az 1984. évre tervezett összeg megközelíti a 7.5 milliárd forintot. Nem kis eredménynek szá­mít. hogy megyénk dolgozói­nak 98 százaléka a társada­lombiztosítást kifizető he­lyen kapja meg összes szol­gáltatását. Az igazgatóságon 174 alkalmazott tevékenyke­dik. és ezenkívül 289 üze­mi' kifizetőhely működik. Sok munkát ad az a 300—400 ezer levél, amely évente az igazgatóságra érkezik. Az el­múlt esztendőben a csaknem 50 panaszos ügynek több mint a fele indokolatlan volt. Ez is bizonyítja, hogy mind az érdekképviseleti szervek, mind pedig az ál­lampolgárok meg vannak elégedve az igazgatóság tevé­kenységével. A társadalombiztosításban, amelyet egyébként a párt 1950-től kezdődően a szak- t szervezetekre bízott, mint az élet számos más területén is. bizonyos változások tapasz­talhatók. A tervek szerint a társadalombiztosítás önálló állami főhatóságként fog te­vékenykedni. s így a szak- szervezeteknek ■ nem kell majd felvállalniuk az „ütkö­zési pontokat ". Ám a jövő­ben velük és más érdekkép­viseleti szervekkel kell ellát­nia a feladatokat a Társada­lombiztosítási Igazgatóság­nak. Megyei szinten viszont nem várható átszervezés, ki­véve a gépesítést. Ezt a kér­dést ugyanis csak a központ vonatkozásában oldották meg korábban. A jövőben mikro-, komputereket is munkába ál­lítanak a gyors és pontos munka végett. Tovább erő­södnek a kapcsolatok az SZMT-vel. a KISZÖV. a KI- SOSZ és a tsz-szövetség me­gyei szervezeteivel. flz országos átlag alatt A tájékoztató előadásban szó volt azokról a nyugdíja­zásukat kérő és vezető be­osztásban dolgozó szemé­lyekről is. akiknek száma jócskán megemelkedett az elmúlt évben. Ez a jelenség bizonyára az úgynevezett „rejtett csatornákon keresz­tül’' megszerzett értesülések­re vezethető vissza. Itt egy fontos aspektust kell figye­lembe venni. Nevezetesen: aki megbízhatóan — például alapokmányokkal is igazolni tudja, hogy a felszabadulás előtt és az azt követő évek­ben dolgozott valahol, annak azt az időt beszámítják nyug­díjába. Sok gondot okoz, ami­kor az illető ugyan munka- viszonyban állt. de bizonyí­tani nem tudja, mikor, ki­nél volt alkalmazásban a kérdéses időben. Békés megyében 93 ezer 500 nyugdíjas él. s az ellá­tásra jogosultak száma meg­haladja a 100 ezret. Az előb­bi rétegnek összesen 2 mil­liárd 842 millió forintot fo­lyósítottak az elmúlt évben. Ez a szám az első hallásra nagynak tűnhet, de az egyes egyénekre kivetítve bizony nem az. Ma az országos nyugdíjátlag 2 ezer 800 fo­rint körül van. A szakemberek azt vall­ják; a nyugdíj nem más, mint az eltöltött szolgálati idő és a befizetett járulék függvénye. Tény, ami tény. az alacsonnyá vált nyugdí­jakat idővel rendezni kell. Igaz. 1972-ben bevezették a 2 százalékos nyugdíjdinami- kát. amely abban az időben kedvezően befolyásolta az ebben érdekelt emberek élet- színvonalát. A jelenlegi ára­kat figyelembe véve azonban minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy ez az évi 2 százalékos emelés ma már nem elegendő! Hazánk 2 millió 109 ezer nyugdíjasa közül több mint a felének, a Békés megyeieknek mintegy 80 százalékának van 2600— 2800 forintnál alacsonyabb nyugdíja. Tapasztalni lehet azt is. hogy egyesek, akik valami­kor fennen hangoztatták a differenciált bérezés fontos­ságát. miután abbahagyták a munkát, többnyire már csak az foglalkoztatja őket. meny­nyi a másik ember nyugdija. Pedig a párt és a kormány igenis szorgalmazza ezen juttatások differenciálását. Az országos bérnomenklatú­rában a keresők 8 százalé­kát alkotják azok. akik 7 ezer forint felett keresnek. Többségük nem funkcioná­rius. illetve vezető. hanem kvalifikált szakmunkás; pél­dául bányász, kohász és igv tovább. II társadalom „eltartottjai”? Sajnálatos, hogy egyre gyakrabban megkérdezik; mikortól lehet majd elmen­ni résznyugdíjba 50 éves kor­ban? Erre az az egyértelmű válasz, hogy ez a téma most még nem szerepel napiren­den. de 1985 után visszatér­nek rá az illetékesek. Má­sok viszont azt szeretnék, ha felemelnék a nyugdíjkorha­tárt. Ez viszont politikai szempontból tűnik elképzel­hetetlen ábrándozásnak. Különben a nyugdíjkérdés- ben komoly változások vár­hatók. éspedig: 1990. január elsejétől az alapvető szolgá­lati idő nem 10, hanem 20 év lesz. s ugyanakkor a bé­rezésben egy nagyarányú struktúraváltás is elképzel­hető. A lényeg az. ezekről a kérdésekről még semmilyen politikai döntés nincs nap­jainkban. Természetesen a társada­lombiztosítást, amely a párt egyik jelentős vívmányának tekinthető, meg kell tartani, de nem olyan áron. hogy az politikai visszalépést jelent­sen, és kedvezőtlen fordula­tot vonjon maga után. A családi pótlékok és az ala­csonnyá vált nyugdíjak ügyében elengedhetetlenül szükséges a sürgős változta­tás! Befejezésül a társadalom­biztosítás megyei igazgatója utalt az olykor hallható meg­jegyzésre. amely szerint: a nyugdíjasok a társadalom „eltartottjai"! Ez az állítás hamis, mert nem fedi a va­lóságot. Ugyanis a nyugdíja­sok, amikor még aktívan dolgoztak, mar akkor befi­zették leendő járulékukat. Az viszont igaz. hogy sok idős embernek nem is pénzre, ha­nem jó szóra, házi gondozás­ra. meleg ételre. vagyis őszinte emberi törődésre van inkább szüksége. A legtöbb szociális otthonban meglevő körülményekre gondolva részben érthető, hogy sokan nem szeretnének beköltözni azokba * * * örvendetes, hogy a Békés megyei Tanács 42 millió fo­rint központi támogatást ka­pott. amelyből mintegy 22 ezer rászorulót lehet segé­lyezni. A társadalombiztosí­tási főigazgatóság azon az állásponton van. hogy a le­hetőségekhez képest minden magára maradt (és hagyott) időskorúnak meg kell adni az őt megillető társadalmi segítséget. Ehhez maguk a szakszervezetek is hathatós támogatást nyújthatnak most és az elkövetkezendő idők­ben. Bukovinszky " István

Next

/
Oldalképek
Tartalom