Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-23 / 70. szám

1984. március 23., péntek Számvetés Végegyházán Az elmúlt év végén az elő­írásoknak megfelelően tar­tották meg megyénk párt- alapszervezetei beszámoló taggyűléseiket. Végegyháza kommunistái is áttekintették a tavalyi munkát, s megha­tározták a tennivalókat. A 2 ezer 200 lakosú településen jelenleg 85 párttag van, kö­zülük 34 a nyugdíjas. A be­számoló taggyűlés tapaszta­latairól beszélgettünk Széná- si Sándorral, a községi párt­vezetőség titkárával. — A taggyűlést megelőzték az egyéni elbeszélgetések. Ezek so­rán melyek voltak a leggyako­ribb témák? ■■'is ™* i 141 IS? Több utcában szilárd burkolatú út épült Fottt: Veress Erzsi — Elöljáróban azzal kez­deném, hogy az elbeszélgeté­sek alkalmával nagyon őszin­tén mondták el véleményü­ket párttagjaink. Sorra vet­ték az eredményeket, ugyan­akkor szóltak a megoldásra váró feladatokról is. Az idős, nyugdíjas emberek többek között személyes problémáik­ról is beszéltek. így például kérték a termelőszövetkezet vezetését, hogy a részükre járó terményt szállítsák ki a lakásukra, mivel sokan már közülük nem tudnak dolgoz­ni. Mások arról szóltak, hogy a jelenlegi helyzetben nagy szükség van az őszinte, nyílt tájékoztatásra. Többen az alapszervezet fiatalítását tartják fontos feladatnak. — Hogyan értékelte az alap­szervezet a községben működő társadalmi és tömegszervezetek tevékenységét? — Évről évre meghatáro­zott terv szerint beszámol­tatjuk a társadalmi és tö­megszervezetek vezetőit munkájukról. A KlSZ-alap- szervezetben jelentkeztek problémák. Tavaly titkárvál­tás történt. Most úgy látjuk, megindult valami fejlődés, elkészítették akcióprogram­jukat. Reméljük, sikerül lét­rehozni egy aktív magot, amelyre támaszkodva előbb­re tud lépni a szervezet. Saj­nos, gondot okoz, hogy kevés a munkalehetőség a község­ben. így aztán a fiatalok 70 —80 százaléka máshová jár dolgozni, s jó részük a mun­kahelyén tagja a KISZ-nek. Jónak értékeltük a HNF tevékenységét. A különböző politikai és társadalmi ren­dezvények, akciók megszer­vezésében sokat segít a nép­front. Legutóbb a nőnapi ün­nepséget rendezte meg a HNF. Az úttörőcsapat veze­tőivel évek óta jó együttmű­ködés alakult ki. A gyerekek részt vesznek valamennyi út­törőakcióban. A Vöröskereszt nagy segítséget ad az egész­ségügyi előadások és a vér­adás megszervezésében. Az MHSZ a korábbi években gondokkal küszködött. Az el­múlt két esztendőben sike­rült megszilárdítani a veze­tést. A szervezet feladata a fiatalok hazafias honvédelmi nevelése, a taglétszám továb­bi növelése. A lövészklub tagjai jelenleg a különböző versenyekre készülnek. A lő­tér állapota nem kielégítő. Tavasszal gyakran elönti a belvíz. Valamennyi társadalmi és tömegszervezetben idősebb aktívák tevékenykednek, ezért a jövőben a tervszerű fiatalításra kell törekednünk, összességében megállapítha­tó, hogy párttagjaink helyt­állnak ezekben a szerveze­tekben, s igyekeznek legjobb tudásuk szerint dolgozni. — Ügy hallottam, hogy a tag­gyűlésen is sok szó esett a ter­vezett gázprogramról, s a tele­pülésfejlesztés eddigi eredmé­nyeiről. — Valóban így van. Az el­múlt években elkészült a napközis konyha, befejező­dött a könyvtár bővítése és felújítása. Mindkét beruhá­záshoz jelentős megyei támo­gatást kaptunk. A lakosság egyébként társadalmi mun­kával járul hozzá a község arculatának formálásához. Az értelmes, a közösség és az egyén ügyét szolgáló tár­sadalmi- munkában szívesen vesznek részt az emberek. A múlt év novemberében az ál­talános iskolába vezették be a vizet, közös . összefogással, a szülők. Az itt teljesített társadalmi munka értéke el­éri a 40 ezer forintot. Ha­gyománya van nálunk a jár­daépítésnek is. A szükséges anyagot a tanács biztosítja, s a lakók pedig elvégzik a munkát. Távlati céljaink között sze­repel a gáz bevezetése is a községbe. Mindez rendkívül fontos lakosságmegtartó erő lehet a jövőben. Természete­sen a gázprogram megvaló­sításához kérjük az itt élők segítségét, társadalmi mun­káját is. Korábban 10 évvel ezelőtt közös összefogással sikerült bevezetni a vizet is a településre. — Végegyházán igen sok a nyugdíjas, idős ember. A párt- alapszervezetben közülük többen aktív tevékenységet folytatnak. Az időskorúak gondjainak meg­oldására milyen lépéseket tesz­nek? — A tanács házi szociális gondozót alkalmaz az egye­dül álló idős emberek ellá­tására. A Vöröskereszt is ad segítséget a rászorulóknak. Az elmúlt év novemberében megalakult a nyugdíjasklub. Hetente egy alkalommal jön­nek össze a tagok. Terveik között szerepel egy kirándu­lás szervezése, valamint nyugdíjas mozielőadások tar­tása. — A beszámoló taggyűlésen néhányan kifogásolták a zöldség- gyümölcsellátás színvonalát. Mi­lyen előrelépés várható e téren? — Igen, elhangzottak bí­ráló megjegyzések. Egyéb­ként a lakosság alapvető cik­kekkel történő ellátása meg­felelő. Ami a zöldség-gyü- mölcsellátást illeti, ezen a területen várjuk a Mezőko- vácsháza és Vidéke Áfész se­gítségét. Van ugyan kiske­reskedő a településen, nála azonban csak igen drágán juthatnak zöldséghez a fo­gyasztók — mondotta bef%- jezésül Szénási Sándor. Békés megyében az elmúlt évvégi pártalapszervezeti be­számoló taggyűléseken igen őszintén elemezték a helyze­tet a kommunisták. A ko­rábbi éveknél nagyobb akti­vitás volt tapasztalható Vég­egyházán is, ahol nyíltan mondtak véleményt a párt­tagok. (verasztó) Továbblépés a megkezdett úton Békés megyében az év ele­jén összevont polgári védel­mi módszertani kiképzést tartottak a megyei vendég­látó, az Univerzál kereske­delmi és élelmiszer-kiskeres­kedelmi vállalatok középve­zetőinek, aminek az volt a célja, hogy a részvevőket fel­készítsék az egységükben foglalkoztatott dolgozók ilyen irányú feladatainak önálló megszervezésére és végrehaj­tására. A vállalatok középvezetői a módszertani foglalkozáson az’ előírt kiképzési tematika szerint elméletben és gyakor­latban kaptak teljes képet az elsajátítandó anyagról. Ez alapján a következő kérdé­sekről szerezhettek ismerete­ket: a honvédelmi törvény keretén belül a polgári vé­delmi kötelezettség, a polgá­ri védelmi beosztással járó feladatok és az ebből eredő jogok; a lakosság riasztási jelzései és az ezzel kapcso­latos tennivalók; az ellenség által használt különböző tá­madó fegyverek elleni véde­lem megszervezése és a vé­dekezési módok; az egyéni védőeszközök megismerése, azok szabályos használata; mind béke-, mind háborús időszakban a sérültek első­segélyben való részesítése, amíg az orvos megérkezik; az egységek tűzvédelmi ter­veinek megismerése, a meg­előző tűzvédelmi szabályok megtartása és megtartatása, továbbá a keletkezett tüzek gyakorlati oltása, valamint a jelentési kötelezettségek. A kiképzés gyakorlati jel­legénél fogva megmutatta, milyen lehetőségek vannak a védekezésre a béke idősza­kában a természeti kataszt­rófákkal szemben, s háborús időszakban pedig az ellenség által használt támadó fegy­verek ellen. Megítélésünk szerint a módszertani foglal­kozás sok segítséget adott a munkaviszonyban levő dol­gozók kiképzéséhez. A há­rom vállalat polgári védelmi szakirányítói, valamint a meghívott előadók az ismer­tetett anyagokból vázlatot készítettek, és segítségnyúj­tásként elküldték a középve­zetőknek. Ügy gondoljuk, hogy ezen a felkészítésen el­sajátított ismeretek, továbbá az előadók vázlatai teljes biztosítékot jelentenek a to­vábbi foglalkozások színvo­nalas megtartásához. Kocsmáros Pál Épül a Feszty-körkép csarnoka A Dél-Magyarországi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat szakemberei megkezdték az ópusztaszeri nemzeti emlék­parkban annak a hengerpa­lást alakú betonfalazatnak az építését, amelyre a restaurá­lás alatt álló Feszty-körkép kerül majd; a hatalmas be­tonhenger közepén álló pó­diumról lesz áttekinthető a tizenöt méter magas, mint­egy százhúsz méter hosszú festmény. A nagyszabású munkánál érdekes műszaki megoldást alkalmaznak: a jurtaszerű építmény kúp alakú tetőszer­kezetét a földön előre elké­szítették, s azt a betonfalak építésével egy időben emelik fel a csúszózsalu emelőszer­kezetével. A rétegekből ragasztott­ácsolt, csaknem ötszáz ton­nás faszerkezet hatvannégy ponton támaszkodik a negy­venegy méter átmérőjű, fo­lyamatosan felfelé magasodó falrészekre. Amint a beton megköt, a zsaluemelővel a tetőt is feljebb emelik, mind­addig, amíg el nem érik a tervezett tizenhét méteres magasságot. Az építkezéssel 1986-ban végeznek. Gondolatok a német nemzetiség választmányi üléséről A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének (MNDSZ) országos választ­mánya — dr. Szende Béla elnökletével — a közelmúlt­ban tartotta meg idei első ülését Budapesten. A na­gyobb részt német nyelven folytatott tanácskozáson fel­szólalt dr. Molnár Béla, a HNF Országos Tanácsának titkára is. A résztvevők az MNDSZ 1984. évi munkater­vének elfogadása előtt meg­hallgatták és megvitatták a magyarországi németek VI. kongresszusának tapasztala­tairól szóló tájékoztatót, majd bejelentésekkel zárult a választmányi ülés. Az első napirendi pont elő­adója Hambuch Géza, a szö­vetség főtitkára volt, akinek az igényes nemzetiségi mű­velődéssel és aktivitással kapcsolatos gondolatait, a Magyar Nemzet 1983. január 30-i száma közölte. Az új­ságíró azon kérdésére, mi­ért van az, hogy a nemzeti­ségek nem mindenkor adnak hangot igényeiknek, pedig megtehetnék, erre akkor a következőképpen válaszolt: ,,Ennek a magatartásnak a gyökerei 'régebbi eredetűek. Részben a korábbi rendsze­rek nemzetiségelnyomó poli­tikájában keresendők, rész­ben a hazai németséget a há­ború után érintő intézkedé­sekben. Akkoriban jobb volt a háttérben maradni. A le­nini nemzetiségi politika ör­vendetes következménye, hogy a sebek behegedtek, az idők múlásával a nemzetisé­gi igények fokozatosan növe­kednek. A nemzetiségi ön­tudat fejlődése azonban las­sabban követi a nemzetiségi politika gyakorlatát. ..” Visszatérve az MNDSZ legutóbbi kongresszusára, az említett választmányi gyűlé­sen a főtitkár ezzel kapcso­latban kiemelte, hogy őszin­te, konstruktív légkör jelle­mezte az egész tanácskozást. Ezt támasztották alá egyebek között a kritikus vélemények is. Különösen Aczél György beszéde talált kedvező vissz­hangra a magyarországi né­metség körében. A felszóla­lásokból kitűnt: a német aj­kú lakosok önbecsülése meg­erősödött az utóbbi évtize­dekben, s minden igyekeze­tükkel azon voltak és lesz­nek, hogy állampolgári kö­telezettségüknek mindenben eleget tegyenek. A küldöttek egyúttal köszönetét mondtak a felsőbb szervek által nyúj­tott segítségért. Ugyanakkor állást foglaltak amellett, hogy a többi nemzetiséghez hasonlóan továbbra is támo­gatják a párt szövetségi po­litikáját. A főtitkári tájékoztatóhoz, valamint az 1984. évi mun­katervhez kapcsolódva hosz- szabb-rövidebb hozzászólá­sok, valamint lényeges kér­dések hangzottak el. Az or­szágos választmány tagjai közül többen az iskolai ok­tatás ügyének még hatéko­nyabb propagálását indítvá­nyozták. Igaz, a tömegtájé­koztató eszközök már eddig is sok feladatot vállaljak magukra és jól szolgálták a nemzetiségi hagyományok őrzésének, ápolásának, a mű­velődéssel összefüggő gondok megoldásának ügyét, ezzel is kedvezőbb hatást gyakorolva a fiatalok nemzetiségi tu­datára. Volt, aki nagy felelősséget tulajdonított az ifjúság anya­nyelvi kultúrájának, ezen belül az énekkarok, színját­szó, irodalmi, képzőművésze­ti csoportok, táncfesztiválok, továbbá néprajzi és olvasó­táborok szervezésére irányu­ló erőfeszítéseknek. A ja­vaslatok között szerepelt: eb­be az együttes munkába ne csak a pedagógusok, hanem az értelmiség egyéb rétegei, közösségei is kapcsolódjanak be. Egyébként igen gazdag programot tartalmaz a német szövetség idei munkaterve. A 30 oldalnyi terjedelmű anyaggal kapcsolatban — mint említettük — jó né­hány választmányi tag fej­tette ki véleményét. Elisme­rően szóltak például azokról az elképzelésekről, javasla­tokról, amelyek az anyá- nyelv-oktatási, az ifjúsági, valamint a közművelődési bizottság és több szekció te­vékenységére; így a terve­zett baráti találkozók, ren­dezvények, külföldi utak stb. szervezésére vonatkoztak. Ami pedig a közművelődési programot illeti, megyeszék­helyünk társadalmi, kulturá­lis életének kiemelkedő ese­ménye lesz az április 1—5. között tartandó nemzetiségi úttörőfesztivál, valamint a Magyar Rádió nemzetiségi népzenei fesztiválja — ugyancsak Békéscsabán. (Szeptember végén Gyula ad otthont egy nemzetiségi hangversenynek.) ,.A magyarországi németek ma" című egyhetes rendez­vénysorozaton kívül még számos érdekes és hasznos kultúrkörútra, továbbképző táborra és egyéb művelődési jellegű kül- és belföldi ta­lálkozóra, vetélkedőre kerül sor ebben az évben. Ugyan­akkor hazánkba is érkeznek együttesek. delegációk az NDK-ból, éspedig az állam­közi munka terv alapján. Ér­demes még megemlíteni pél­dául, hogy a magyarországi német amatőr színjátszó, tánc- és bábcsoportok, fú­vószenekarok vezetői az idén szintén részt vesznek továbbképzésen Lipcsében. Drezdában és az NDK más városaiban. Bukovinszky István ÉLÉSKER Átgondolt üzletpolitika A Békés megyei Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalatnak a városokban 118. a nagyközségekben négy szaküzlete van. A csaknem 16 ezer négyzetméteren tavaly 1 milliárd 255 millió forint forgalmat értek el, amely 5,9 százalékkal több az egy év­vel korábbinál. A számok önmagukért be­szélnek, de aligha tükrözik híven az apró­lékos, megfeszített munkát, amely mögöt­tük van. Ugyanis ehhez 10 százalékkal több árut kellett értékesíteni! Nem könnyű feladat ez manapság. Csak átgondolt üzletpolitikával lehet számotte­vő eredményt elérni. Ahhoz, hogy a tervet teljesítsék és a vevő is elégedett legyen, megfelelő árukínálatra van szükség. A be­szerzési piac viszont nem javult, hanem romlott. De a szegény embert még az ág is húzza. A gyakori árváltozások nagyban befolyásolták a keresletet. Az aszályos esz­tendőben is ki kellett elégíteniük a fo­gyasztók óhaját: legyen elegendő zöldség és gyümölcs. Az áralkut úgy irányították, hogy a fogyasztói árak eltérítése nélkül szert tehessenek nagyobb árrésre. Ezt részben a közvetlen beszerzésekkel tudták elérni. Rövidült az áru útja, frissebb élel­miszerhez jutott a lakosság. Ez tette lehe­tővé a különböző kedvezményes akciók megszervezését, amellyel a piaci árakat is kedvezően befolyásolták. fgy a gazdálkodásuk az elmúlt évekhez képest javult. Ennek ellenére sok még a tennivaló a költségek csökkentésében: Meg kell tartaniuk a készletgazdálkodás eddigi színvonalát és nem szabad, hogy több legyen az áruk leírási vesztesége. Ta­karékoskodni szükséges a csomagolóanya­gokkal, az elektromos energiával és ahol lehet, a tüzelővel. Körültekintőbb bolti munkával mindenképpen szeretnék csök­kenteni a leltárhiányt. A nyereség még így is imponáló, amely csaknem 20 millió fo­rint. Ez 5,5 millióval több, mint 1982-ben. A szigorú szabályozók nem tettek lehetővé látványos beruházást. Fejlesztési alapjuk­ból két üzletben bővítették a szociális he­lyiségeket és göngyölegraktárat is építet­tek. Ezenkívül befizették a gyulai piacté­ren épülő bolt esedékes részletét és jutott pénz néhány kisebb karbantartásra. Ebben az évben sem lesz könnyebb ke­reskedni. Számítani kell arra, hogy az élel­miszerek, az élvezeti cikkek és a háztartá­si vegyi áruk kereslete még jobban diffe­renciálódik, ehhez igazítják a kínálatot. Ennek megfelelően ösztönzik partnereiket a diabetikus .készítmények, a bébiételek, az úgynevezett fehér termékek és az olcsó áruk választékának a bővítésére. A szállí­tási szerződések megkötésével el szeretnék érni a biztonságos és ütemes áruutánpót­lást, a jobb minőséget, a pontosabb szál­lítást. Üzletpolitikájuk fontos része a be­szerzési munka javítása. Ennek egyik ele­me, hogy belépnek az egyik közös válla­latba, így lehetőség nyílik többek között a határ menti árucsere bővítésére is. Mindez természetesen hatékonyabb érté­kesítést jelent. Ezért is szorgalmazzák a korszerű táplálkozást elősegítő és a ház­tartási munkát könnyítő áruk forgalmazá­sát. A gyártókkal és a szállítókkal közö­sen árubemutatókat, -kóstolókat szervez­nek. A vásárlási . körülmények javítását szolgálja az előre csomagolás, a technoló­giai korszerűsítés, a rugalmas nyitva tar­tás. A vállalati hatáskörbe tartozó fo­gyasztói árak kialakításánál figyelembe veszik a mindenkori keresletet és kínála­tot, valamint az áru minőségét, ugyanak­kor a több helyről beszerzett ugyanolyan cikkek árait egységesítik. Az elképzelések szerint az idén 1 mil­liárd 330 millió forint forgalomra számí­tanak, amelyből a szerződéses üzletek be­vétele eléri a 150 millió forintot. Különö­sen a szarvasi és a békési boltoktól vár­nak nagyobb forgalomnövekedést, míg Bé­késcsabán, Orosházán és Gyulán az elmúlt év üteméhez hasonló fejlődést terveztek. A több mint 2 millió forintból újabb raktá­rát építenek, pénztárgépeket, optikai mér­legeket, gépkocsikat vesznek és két áru-^ dába bevezetik a földgázt. (seres)

Next

/
Oldalképek
Tartalom