Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-22 / 69. szám

0 1984. március 22., csütörtök Vasasok vidéken Ö i merem mondani, hogy ez szinte már gyarmati helyzet. Hat évvel ezelőtt úgy kaptunk tízszázalé­kos béremelést, hogy magunk mentünk a minisz­tériumba verni az asztalt. Ennek ellenére se éri el a bérszínvonalunk az évi 43 ezer forintot. Majd 20 ezer fo­rintos a különbség a törzsgyárhoz képest. Mi eleve egy vidéki gyáregység még vidékibb gyáregysége vagyunk: a bajai gyár gyulai relégyára. Az szb-titkár, Szilágyi Éva arcán kivörösödnek a fel- indultság rózsái. Érezni szavaiból: százszor elmondhatta ezt már, mégsem tud hűvös maradni, amikor a relégyár, s még inkább a relégyárban dolgozók hátrányos helyze­téről van szó. A vasas szb-titkárok március közepi me­gyei értekezletén felszólalása már csak a koronát rakta fel az addig elhangzottakra. Nem sokkal előbb még Berényi József, a Szellőző Mű­vek sarkadi gyárának szakszervezeti titkára ecsetelte: micsoda küzdelembe került, míg elérték, hogy a Sarka­don szociális segélyre szorulók ügyében helyben, s azon­nal dönthessenek. A legtöbb dologban azonban még most is hetente Pestre kell rohangálniuk. A tizennégytagú vál­lalati szakszervezeti bizottságban mindössze hárman kép­viselik a vidéki gyárak dolgozóit, így azután aligha tud­ják megakadályozni, hogy semmiben ne csorbuljanak a nem pesti dolgozók jogai, érdekei. Hat év alatt három­szor lett kiváló a sarkadi gyár, ennek ellenére ma is 15 ezer forinttal kisebb a bérszínvonal itt, mint az egyéb­ként veszteséggel termelő központi gyárban. A békéscsabai forgácsolóban mind e tekintetben sokkal jobb a helyzet, sőt panaszra alig-alig akad ok, ám azt nehéz megérteni — ismerte el Bodor Sándor szb-titkár is —, hogy Békéscsabára az igazán jó beutalókból miért nem jut soha. Ezt egyébként Sándor József, a Hajtómű szakszervezeti titkára is nehezményezte, megerősítve az előtte szólalókat abban is, hogy a békéscsabai HAFE- nak átlagon felül kell teljesítenie évről évre ahhoz, hogy ugyanazt a bérfejlesztést megkapja, amit a nagyvállala­tiak. Nehéz munkakörülmények, elöregedett gépek, hiányzó káderek,szakmájukat elhagyó szakmunkások, szakembe­rek, alacsony szintű együttműködés, az üzem-egészség­ügyi feltételek kialakulatlansága, s jegyezni is nehéz lenne, mi mindent görget még maga előtt a panaszára­dat. Rossz napot fogtak ki a Vas-, Fém- és Villamosener- gia-ipari Dolgozók Szakszervezetéhez tartozó Békés me­gyei alapszervezetek titkárai? Túlértékelték munkahe­lyük gondjait? Elhanyagolható kis ügyekről van csupán szó, új keletű, gyorsan elsimítható, rendezhető ellent­mondások ezek? Kezdjük az elején! A nevezett szakmai szakszervezet megyénkben mintegy 12 ezer tagot számlál, akik össze­sen 24 alapszervezetet alkotnak. Ehhez a szakszervezet­hez tartozik a Szeghalmi Csepel Autó, a MEZŐGÉP, a forgácsoló, a HAFE, a DÉMÁSZ, a Híradótechnikai Vál­lalat, a Szellőző Művek, az ÉVIG, a MOM és a Gyulai Relégyár kollektívája, hogy csak a légnépesebb gárdákat említsük. A titkári vallomásokban tetten érhető csaknem általánosan rossz közérzet tehát egyáltalán nem elhanya­golható. Mire vezethető vissza az immár elmélyültnek látszó elkedvetlenedés, elégedetlenség? Mint minden napjaink­ban érezhető, érzékelhető gondunknak, a vasasok prob­lémáinak is nagyobb fele gazdasági helyzetünkre, nehéz­ségeinkre vezethető vissza. Fejlesztési lehetőségek híján továbbra is az adott kedvezőtlen technikai feltételek mellett kell gyárainknak a rájuk szabott feladatokat tel­jesíteni. E körülmények megakadályozták a kívánt mér- tékű és ütemű termékszerkezet-váltás megvalósítását. Mindazonáltal ezek a gyárak igen figyelemre- és di­cséretre méltó eredményeket értek el. Erőfeszítéseikkel azonban egyáltalán nem állt és áll arányban sem anyagi elismerésük, sem pedig élet- és munkakörülményeik ja­vulása. Mondhatjuk erre, hogy a jelen helyzetben erre mód nem is nagyon kínálkozott. De ez csak általában igaz, mert azt a jelen helyzet is megengedte volna, hogy a törzsgyárak a teljesítmény szerint osszák meg gyáregy­ségeik között a bérfejlesztés lehetőségeit, az indokolat­lan különbségek fokozatos fölszámolására törekedve. De mondjuk, hogy erre sem kínálkozott alkalom, mi­után a vasasokra az átlagosnál is mostohább idők jár­nak most a nemzetközi piacokon, s azért a fejlesztések­re, a munkahelyi szociális ellátás fejlesztésére, fokozá­sára végképp nem jutott elegendő pénz. Ezek után már csak egy kérdés marad: a munkahelyi demokrácia szélesítése, a kötelességen túl a jogok ész­szerű megosztása, a gyárak, gyáregységek önállóságának már többször ígért fokozása, kiteljesítése is a pénzszűke miatt maradt el?! Nem lennénk igazságosak, ha nem ismernénk el, hogy még ebben is tapasztalható némi javulás, különösen az utóbbi esztendőkben. És az is a kép teljességéhez tarto­zik, hogy megyénk történelmileg kialakult hátrányos helyzet következményeit szenvedi, s azzal is tisztában kell lennünk; néhány év kevés e visszaszorítottság fel­oldásához. De még az előbbiekben felsoroltak sem adhatnak ta- karódzót ahhoz, ha a visszaszorítottság mértéke emberi mulasztásból nő, ahelyett, hogy csökkenne. Márpedig a vasas szb-titkárok március 14-i megyei értekezletén — amelynek a békéscsabai MEZŐGÉP adott otthont — a vasasszakszervezet megyei szervezőjének előadásából, s a titkárok felszólalásából az derült ki, hogy ebben az iparágban, önálló vállalatok híján, a hátrányos helyzet nem sokat javult. D gy azután nincs mit csodálkozni azon, hogy kevés a műszaki középkáder, a technológus, a normás mű­vezető, a szakember, viszont annál több a vándor­botot fogó, nem megfelelő a szervezés, a munkafegyelem, az együttműködés, a gépek kihasználtsága. És még az sem meglepő, hogy kötéllel kell fogni szakszervezeti tisztségviselőknek az embereket, mert mi csábítson funkcióviselésre? Az, hogy még az átlagnál is kevesebbet tudnak e gyárak nyújtani, ellenben annál többet kell e kevesebbért is harcolni? Köváry E. Péter A gyulai KÜVIZIG Mulag típusú cserjeirtó gépe a szarvasi szakaszmérnökség területén tisztítja a vízelvezető csatorna partját Fotó: Fazekas László Amennyire az erőből futja Szocialista brigádvezetők tanácskozása a BÉKÖT-ben Kétszáz új takarmánybolt nyílt az idén Kiegyensúlyozott és zavar­talan a télvégi-tavaszi ta­karmányforgalom, a Gabona- tröszt vállalatai elegendő árut küldtek a boltokba. Az ellátás korábbi „fehér folt­jain” új boltokat nyitottak, ezzel 6000-re egészült ki azoknak az üzleteknek a szá­ma, ahol különféle eleséget, tápokat és takarmánykiegé­szítőket vásárolhatnak a kis­termelők. Néhány új takar­mányfélét is forgalomba hoz­tak, ezek hozzásegítik az ál­lattartókat ahhoz, hogy meg­felelő szinten láthassák el az állományt tápanyagokkal. Az elmúlt év júliusa óta— a gabonavállalatok gazdasági évet számolnak, amely az év közepén „indul” — a kister­melőknek eddig 10—12 száza­lékkal több takarmányt ad­tak el, mint 1982—83 azonos időszakában. A gabonabeta- karításig hátralevő időben továbbra is jó színvonalú el­látásra számíthatnak az ál­lattartók, így az állomány el­látása a tavaszi-nyári hóna­pokban sem okoz majd ne­kik gondot. A kistermelők el­látása abban a tekintetben is javult, hogy az állati szer­vezet biológiai igényeihez jobban alkalmazkodó termé­keket is a korábbinál na­gyobb számban árusítanak. Safosz néven mész-, só- és foszfortartalmú anyagot vá­sárolhatnak kisebb tételek­ben is az állattartók, ezzel a készítménnyel lényegében serkenthetik a növekedést Nagy mennyiségben árusít­ják már a bentonitot és a zeolitot, ezek szintén életta­ni anyagok, amelyek szak­szerű felhasználással gazda­ságosabbá teszik az állatok felnevelését. A Sabonatröszt vállalatai megkétszerezték a takarmánykoncentrátumok gyártását és forgalmazását, ezeket a termékeket a kis­termelők házilag keverhetik hozzá a takarmányokhoz, ja­vítva azok tápláló értékét. Kétféle — a hagyományos összetételű és egy olcsóbban beszerezhető — háztáji tápot árusítanak, s széles körűen kielégíthetik velük az igé­nyeket. Az országban összesen 6000 takarmányboltban árusíta­nak. Az idén az első ne­gyedévben 200 üzletet nyi­tottak, mindenekelőtt a ko­rábban rosszul ellátott terü­leteken. Az adatok szerint már minden faluban hozzá lehet jutni bolti takarmány­hoz, és már csak a távolab­bi tanyákra kell mozgóáru­sokkal kivinni a tápokat, koncentrátumokat. Az önálló exportjoggal rendelkező Békéscsabai Kö­töttárugyárban nagy a jelen­tősége a mennyiségi munka mellett a minőségnek, a ha­táridő pontos megtartásának, az igényeknek megfelelően a gyors termékváltásnak. Olykor 50—250 darabos, kis­szériás termelésre is vállal­kozniuk kell azért, hogy hol­nap újabb nyugati piacot hódítsanak meg. A feszített program végrehajtásából je­lentős részt vállalnak a szo­cialista brigádok. Az ő mun­kájukról tanácskoztak a mi­nap. Ott volt többek között Lindenberg Tamás, a Textil­ipari Dolgozók Szakszerve­zetének képviselője és Balázs János, az SZMT munkatársa. Munkában — és azon túl A szocialista brigádveze­tőket az elmúlt év eredmé­nyeiről és az új esztendő tennivalóiról Szuchy László igazgatóhelyettes tájékoztat­ta. Hangsúlyozta, hogy igen nagy jelentőségű ez a mai nap. amikor mérlegre kerül 69 szocialista brigád tevé­kenysége, és megvitatják az újabb feladatokat. A brigád­vállalásokhoz képest az el­múlt évben lemaradás csak a kelmegyárrészlegnél volt. másutt 102—105 százalékos volt a teljesítés. A bázishoz viszonyítva általános fejlő­désről adtak számot. Minő­ségben a vállalásukat 100 százalékra telejesítették. A szocialista brigádmozga­lom szerves része a munka­időn kívüli vállalás. Ezzel a lehetőséggel éltek a BÉKÖT brigádjai. Egy év alatt 49 ezer 722 óra munkaidőn kí­vüli tevékenységet vállal­tak és teljesítettek. Társa­dalmi munkára több mint 13 ezer munkaórát fordítottak. Segítettek munkájukkal a város fejlesztéséhez, a sport- csarnok építéséhez, az öre­gek, gyermekintézmények, mozgássérültek intézményei­nek létrehozásához. Az élet minden területén megtalál­ni a szocialista brigádtago­kat. Ott voltak a politikai rendezvényeken csakúgy, mint a tömegsportban, a kulturális vetélkedőkön. A szanazugi sportnapon és a megyei szellemi vetélkedőn ők voltak többségben. Az Ember és környezete közmű­velődési mozgalom keretében 52 szocialista brigád vett részt az írásbeli versenyen. Különböző oktatási fóru­mon 300 brigádtag tanult, 107-en vettek részt a véradó­mozgalomban, 34 újítás ér­kezett részükről, és sokat tettek a munkások univer­zális dolgozóvá való képzésé­ben. Brigádvezetők klubja alakult A BÉKÖT munkáskollek- tivája kimagasló teljesítmé­nyével többször fölhívta már a figyelmet magára. Most itt a nagy alkalom, készülünk megyénk és hazánk felszaba­dulásának 40. évfordulójára. Ez újabb ihletet ad a gárdá­nak ahhoz, hogy az eddiginél is nagyobb erőfeszítéseket te­gyen, kifogástalan minőségű árut adjon exportra, és hazai értékesítésre. Ez új lehetősé­geket teremt a munkaver- seny-mozgalomnak. Egyéni versenybe is bárki benevez­het, aki a termelésben dol­gozik. A versenyt havonta értékelik, és minden szak­mában odaítélik „A felsza­badulási munkaverseny leg­jobbja” címet. A szocialista brigádok te­vékenységéről, a verseny- szabályzat módosításáról, va­lamint az 1984. évi vállalá­sokról Földvári L ászióné szólt. A hozzászólásokból kide­rült: az elmúlt év tavaszán megalakult a szocialista bri­gádvezetők klubja. Már az első esztendő sok hasznos ta­pasztalatot hozott. A meg­alakulást követő összejöve­telen meghallgatták a gaz­dasági vezetés beszámolóját, majd részt vettek több na­pos kiránduláson, megtekin­tették többek között Debre­cen, Sárospatak, Tokaj, Hollóháza és más helységek nevezetességeit. Az év végét hangulatos Télapó-ünnepség­gel zárták. Teljesítmény­növekedéssel jár A hozzászólók elmondották, hogy szívesen vállalnak plusz munkát, de csak akkor, ha ehhez az üzem . minden feltételt megteremt. Biró Béla, a vállalat párt- bizottságának titkára elisme­réssel nyilatkozott a szocia­lista brigádok munkájáról. Hangsúlyozta azonban: csak olyan plusz munkát vállal­janak, amit teljesíteni tud­nak. Nincs szükség olyan kommunista műszakra, ame­lyet — anyaghiány miatt — esetleg lazsálásra ítélt hétfő követ. Hiszen a kommunista műszak is többletmunka, többletanyagot kell hozzá biztosítani. Az igazi ver­seny, amely teljesítménynö­vekedéssel jár. Nemcsak hazánk felszaba­dulásának évfordulója, ha­nem a XIII. pártkongresszus is közeleg. A BÉKÖT dolgo­zói soha semmilyen ver­senyből nem maradtak ki Most is várják tőlük a meg­fontolt versenyvállalást. Ké­szüljenek erre higgadtan, okosan. Az új esztendőre a mun- kaverseny-vállalásokat el­fogadták a szocialista brigád­vezetők, jóváhagyták a munkaverseny-szabályzat módosítását és odaítélték az 1983. évre adható elismeré­seket. — Ary — A Mcdgyesegyházi Vasipari Szövetkezet aszlalosműhclycbcn a szabványtól eltérő kétágú létrákat is készítenek a szállító-, csomagolóládákon kívül Fotó: Fazekas László Újabb sörgyártási licencszerződés A Nagykanizsai Sörgyár­ban az NSZK-ból vásárolt licenc alapján az idén meg­kezdik a Holsten sör gyár­tását. Az Intercooperation Rt. közvetítésével kötött, tíz évre szóló keretszerződés alapján a nyugatnémet part­ner a gyártási technológia átadása mellett vállalta, hogy a műszaki fejlesztési tudni­valókról is folyamatosan tá­jékoztatja a magyar üzemet, s emellett a márkahasznála­tot is engedélyezte. A nyu­gatnémet recept alapján még ebben az évben 50 ezer hek­toliter sört gyártanak Nagy­kanizsán, 1985-től pedig évente mintegy 100 ezer hek­tolitert adnak. A Holsten sört főleg a Balaton környé­kén fogják árusítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom