Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-22 / 69. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. MÁRCIUS 22., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM Szűrös Mátyás látogatása megyénkben Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára tegnap Békés megyébe látogatott. A vendéget Békéscsabán az MSZMP székházában Frank Ferenc, a Köz­ponti Bizottság tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára és Gyulavári Pál, Békés megye Tanácsának elnöke fogadta. Frank Ferenc tájékoztatást adott a Központi Bi­zottság titkárának a megye politikai, gaz­dasági és társadalmi életéről. Délelőtt Szűrös Mátyás a megye veze­tőinek társaságában az Orosházi Üveg­gyárba látogatott, ahol Gonda József, a párt városi bizottságának első titkára, Hu- dák István, a gyár igazgatója és Tarján József, az üzem pártbizottságának titkára fogadta. A gyárigazgató tájékoztatta a Központi Bizottság titkárát az üzemben fo­lyó termelésről. Többek között elmondta, hogy az Orosházi Üveggyár évi 2—2,5 mil­liárd forint értékű terméket állít elő. Je­lentős tételben szállít exportra. A három­ezer dolgozót foglalkoztató üveggyár na­ponta 600 tonna élelmiszer csomagolására alkalmas, 200 tonna sík- és 100 tonna hen­gerelt üveget bocsát ki. A tájékoztatót kö­vetően a Központi Bizottság titkára meg­tekintette az öblös- és síküveget gyártó üzemeket. Szűrös Mátyás délután rövid körutat tett Békéscsabán, ismerkedve a megyeszék­hely nevezetességeivel, fejlődésével. Ezt követően az MSZMP megyei székházának nagytermében aktívaülést tartott. Aktívaiilés Békéscsabán Beszédében a Központi Bizottság titkára a Tanács- köztársaság kikiáltásának 65. évfordulójáról emlékezett meg. — A vendéglátó Békéscsa­ba — mondotta — olyan te­rület fővárosa — a Viharsa­roké —, ahol sajátosan ösz- szesűrűsödtek évszázadok társadalmi és nemzetiségi fe­szültségei, és ezek a tájat a hazai haladó mozgalmak él­vonalába emelték. Itt, ahol a történelem hul­lámverése magyarokat, szlo­vákokat, románokat sodort egymás mellé, a mindennapi életből fakadt az egymás iránti türelem, a gyakorlati internacionalizmus, amelyre a kezdetekről épített a XIX. sz. kilencvenes éveiben ki­bontakozó szocialista mun­kásmozgalom, s amely a má­ba ívelő szép hagyománya a városnak. Tanúsítják ezt a mindenütt látható több nyel­vű feliratok. Itt már 1891 véres májusá­ban életet áldozott az agrár­proletariátus jogai védelmé­ben. Csaba nem maradt ki a századforduló agrárszocialis­ta mozgalmaiból (természe­tes, hiszen a kereső népesség mintegy 40 százaléka volt agrárproletár), és a század­előtől megszakítás nélkül otthon volt e városban az ipar és a mezőgazdaság pro­letárjait tömörítő szocialista munkásmozgalom. E város szülötte volt a de­mokratikus parasztmozgal­mak hőse és mártírja, Áchim L. András, akinek tevékeny­ségét az ország haladó köz­véleményének rokonszenve kísérte (elég, ha itt Adyra utalunk). Békéscsaba az 1918—19-es forradalmakban is kiemelke­dő szerepet játszott. 1919 ja­nuárjában már működött a KMP szervezete, s a Tanács- köztársaság rövid életű — 37 napos — fennállása alatt széles tömegtámogatású, bel­sőleg szilárd hatalomnak bi­zonyult, amelyet csak a ro­mán intervenció tudott meg- dönteni (az ellenforradalmi terror első áldozataival itt, a város határában végeztek a megszállók golyói). A Vörös Hadsereg soraiban a megyé­ből mintegy 20 ezren harcol­tak (s közöttük igen sok csa­bai), de jutottak szép szám­mal a szovjet hatalomért Oroszországban küzdők közé is. Az ellenforradalmi rend­szer nem tudta megtörni a csabai munkásság gerincét. 1922-ben itt nyílt szavazá­son szociáldemokrata jelölt (Szeder Ferenc) kapott man­dátumot. Folyamatos volt a felszabadulásig a szociálde­mokrata párt, a szakszerve­zetek tevékenysége. A csabai mozgalom olyan kiváló, or­szágosan ismert vezetőket nevelt, mint Botyánszki Pai­ne, vagy Szobek András. Megszakítatlan volt a forra­dalmi munkásmozgalom harcának íve is. Illegális kommunista sejtek működ­tek, s létrejött az MSZMP he­lyi szervezete is. Csabaiak ezrei vettek részt az 1930. szeptember 1-i és 1932. ápri­lis 7-i harcos tüntetéseken. Innen indult Kulich Gyula pályája, és a város legjobb fiai vérüket áldozták a spa­nyol polgárháborúban, és az ellenállási mozgalomban. Így aligha véletlen, hogy a fel­szabadult országban elsők között álltak talpra a csabai kommunisták. Megtiszteltetésnek tartom, hogy e nagy munkásmozgal­mi hagyományokkal rendel­kező megye vendégszeretetét élvezhetem. Ezután Szűrös Mátyás a nemzetközi helyzet legfonto­sabb problémáiról szólt, il­letve választ adott a hozzá eljuttatott kérdésekre. Hangsúlyozta: az amerikai közép-hatótávolságú nukleá­ris fegyverek telepítése bi­zonyos fokig új helyzetet te­remtett a kelet—nyugati kapcsolatokban. A telepítés­nek mindenekelőtt politikai­lag van jelentősége. Nem jött létre világháborús helyzet, bár a szocialista közösség országai válaszintézkedések­re kényszerültek. Az utóbbi időben bizonyos pozitív je­lek mutatkoztak a kelet— nyugati kapcsolatokban, bár mindeddig nem következett be lényeges változás. A szo­cialista országok és a Szov­jetunió továbbra is a vitás kérdések tárgyalásos rende­zésének á hívei. Csernyenko elvtárs, az SZKP KB főtit­kára beszédeiben hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió kész a konstruktív egyenjo­gú tárgyalásokra minden olyan tőkés állammal — így az USA-val is —, amely haj­landó gyakorlati lépésekkel elősegíteni a nemzetközi fe­szültség csökkentését. A továbbiakban Szűrös Mátyás méltatta a közel­múltban elhunyt Jurij And­ropov személyiségét és mun­káját. Hangsúlyozta, hogy az SZKP dokumentumai, a párt- és állami vezetők meg­nyilatkozásai azt bizonyítják, hogy a szovjet bel- és külpo­litikában minden téren a ki­próbált lenini irányvonal fo­lyamatosságára számítha­tunk. Az SZKP lenini béke­politikája megértésre és tá­mogatásra talált a szocialis­ta országokban, rokonszen- vet ébreszt világszerte. A Központi Bizottság titkára ezt követően a helyi válság­gócokról szólt: elemezte a közel-keleti helyzetet, a li­banoni válságot, és síkra szállt a palesztin mozgalom egysége mellett. Szólt a kö­zép-amerikai helyzetről, ahol Nicaragua helyzete a külföl­di katonai beavatkozás miatt egyre nehezebb. Végül érin­tette az Afrika déli térségé­ben végbemenő fejleménye­ket. A magyar külpolitika cél­jairól és feladatairól szólva Szűrös Mátyás aláhúzta: az MSZMP azon munkálkodik, hogy tovább erősödjék az élet minden területét átfogó magyar—szovjet barátság, fokozódjék a szocialista kö­zösség országainak együtt­működése. E célok megvaló­sítását szolgálta a Kádár Já­nos elvtárs vezette delegáció jugoszláviai látogatása, épp­úgy Lubomir Strougal cseh­szlovák kormányfő magyar- országi tárgyalása. A fejlett tőkés országokkal folytatott érintkezésünket a kölcsönösen előnyös együtt­működésre, a kelet—nyugati politikai párbeszéd fenntar­tására, az enyhülés eredmé­nyeinek megőrzésére hasz­náljuk fel. Külpolitikánk, nemzetközi tevékenységünk egyszerre szolgálja nemzeti érdekeinket, s egyben szövet­ségeseinkkel közösen kiala­kított irányvonalunkat — mondotta végezetül Szűrös Mátyás, a Központi Bizott­ság titkára. (Szűrös Mátyás üveggyári látogatásáról a 3. oldalon közlünk képriportot.) Tegnap országszerte meg­ünnepelték a Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltásá­nak 65. évfordulóját. A for­radalmi ifjúsági napok már­cius 21-i központi ünnepsé­gét az idén Tatabányán ren­dezték meg. Koszorúzások­kal, ifjúsági nagygyűlések­kel, fáklyás felvonulásokkal, kiállítások megnyitásával és más rendezvényekkel emlé­keztek meg mindenütt fiata­lok és idősebbek az első ma­gyar proletárállam létrejöt­téről. Megemlékezések a Tanácsköztársaság kikiáltásának 65. évfordulóján A dicsőséges Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltásá­nak 65. évfordulója alkal­mából tegnap koszorúzási ünnepséget tartottak Buda­pesten a Dózsa György úti tanácsköztársasági emlékmű­nél. A tisztelet és a megemlé­kezés koszorúját a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti és budapesti bizottsága nevében Duschek Lajosné, a KB tagja, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke és Békési László, a budapesti pártbizottság titkára helyez­te el. A Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsa kép­viseletében dr. Markója Im­re igazságügyminiszter és Szakali József, a KNEB el­nöke koszorúzott. A Magyar Népköztársaság fegyveres testületéi és erői részéről Papp Dezső vezérőrnagy, az MSZMP néphadseregi bi­zottságának első titkára, Földesi Jenő altábornagy, belügyminiszter-helyettes és Barta Gyula munkásőr ezre­des, a munkásőrség országos parancsnokának helyettese; a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Szentistvá- nyi Gyuláné alelnök és In- zsel Ottó osztályvezető; a Szakszervezetek Országos Tanácsa képviseletében Föld­vári Aladár alelnök és Li­geti László alelnök; a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizott­sága nevében Szandtner Iván, a KISZ KB titkára és Baán Gábor, a KISZ KB tag­ja; Budapest főváros Taná­csa részéről Pénzes János el­nökhelyettes és Varga Sán­dor, a Fővárosi Tanács párt- bizottságának első titkára koszorúztak. A szobor talapzatán a há­la, a kegyelet és a megem­lékezés virágcsokrait elhe­lyezték Budapest dolgozói­nak, fiataljainak képviselői is. Az ünnepség az Interna- cionálé hangjaival ért vé­get. A Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 65. évfordulójá­ról megyénkben is megemlé­keztek. Békéscsabán tegnap délelőtt tíz órakor az 1919- esek terén rendeztek ünnep­séget (képünkön). A MÁV- fúvószenekar eljátszotta a Himnuszt, majd Józsa Mi­hály, a Jókai Színház mű­vésze adta elő Ady Endre: A tűz csiholója című költemé­nyét. Ezt követően Szak Bá- lintné, a békéscsabai peda­gógus pártbizottság titkára emlékezett meg hazánk tör­ténelmének e forradalmi idő­szakáról. Az ünnepi beszéd után a kegyelet koszorúit helyezték el az emlékszobor talapzatánál. Az MSZMP Békés megyei bizottságának képviseleté­ben Csatári Béla és Németh Ferenc kószorúzott. A me­gyei tanács koszorúját Araczki János és dr. Kovács Árpádné helyezte el. A KISZ megyei bizottsága ne­vében Kozák Ferenc és Kiss Ildikó helyezett el koszorút. A békéscsabai városi párt- bizottság nevében Zsilinszki András, a városi tanács kép­viseletében Vantara János, a városi KISZ-bizottság nevé­ben pedig Kulcsár Edit ko­szorúzott. Ezt követően a megyei és városi társadalmi és tömegszervezetek, a fegy­veres erők és testületek, va­lamint a veteránok rótták le tiszteletüket a Tanácsköztár­saság hőseinek emlékére ál­lított szobor előtt. Három város, Békéscsaba, Gyula és Békés ifjúsága évek óta együtt, a Veszely- hídnál felállított tanácsköz­társasági emlékműnél kö­szönti március 21-ét, a Ma­gyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásának évfordulóját. A koszorúzási ünnepségen, amelyet az idén a KISZ bé­kési városi bizottsága rende­zett, Lipták Pál, a békési városi KISZ-bizottság titká­ra mondott ünnepi beszédet. Tisztelettel emlékezett az 1919-es hősökre, közöttük Beleznai Sándorra, Dundler Károlyra, Grünfeld Jakabra, Olá Tivadarra. Az ünnepi beszéd után Szabó Béla, a megyei KISZ- bizottság titkára, Paluska Pál, a békéscsabai városi KISZ-bizottság első titkára, Bakos Sándor, a KISZ gyu­lai és Lipták Pál, a KISZ békési városi bizottságának titkára megkoszorúzta az emlékművet. Koszorút, he­lyezett el Vidó Lajos vete­rán, az egykori gyulai direk­tórium tagja is az emlékmű­nél. A rendezvényen szere­pelt a békési Ifjú Gárda-fú­vószenekar és a Békési váro­si munkáskórus. Az ünnep­ség után a három várost (Folytatás a 3. oldalon) Budapestre érkezett Willi Stoph Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének meghívására tegnap hivata­los, baráti látogatásra ha­zánkba érkezett Willi Stoph, a Német Demokratikus Köz­társaság minisztertanácsának elnöke. A zászlókkal díszített Fe­rihegyi repülőtéren tíz óra­kor landolt az NDK kor­mányfőjét és kíséretének tagjait hozó különrepülőgép. A légikikötőben a fogadta­tásra megjelent Lázár György, Marjai József mi­niszterelnök-helyettes és Várkonyi Péter külügymi­niszter, valamint politikai, gazdasági és társadalmi éle­tünk több vezető személyisé­ge. Jelen volt Karl-Heinz Lu- genheim, az NDK budapesti nagykövete és Nagy Lajos, hazánk berlini nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője. Délelőtt a Parlament dele- gációs termében megkezdőd­tek a magyar—NDK tárgya­lások. Magyar—NDK kormányfői tárgyalások kezdődtek Budapes­ten. A képen: Lázár György köszönti Willi Stophot (Telefotó) A magyar tárgyalócsoport vezetője Lázár György, tag­jai: Marjai József, Roska István külügyminiszter-he­lyettes, Horváth Ferenc, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese, Ko­vács Gyula, az Országos (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom