Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-20 / 67. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1984. MÁRCIUS 20., KEDD Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM Finn delegáció megyénkben Sasala János ajándékot nyújt át Tauno Rehnnek, a finn delegáció vezetőjének Fotó: Gál Edit BÉKÉS MEGYEI Farkas Bertalan Gyulán A finnországi Mikkeliből vasárnap éjjel tanácsi és sportdelegáció érkezett Bé­késcsabára. Tegnap, hétfőn Sasala János, a városi ta­nács elnöke fogadta a test­vérvárosból érkezett vendé­geket: Tauno Rehnt, a sport­klub elnökét, a városi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak tagját, Raimo Lammet- vuorit, a város sportvezető­jét, valamint a „Mikkelin Palloilijat” futballcsapatát és kísérőiket. A finn vendégek egy hétig tartózkodnak megyénkben, s Ünnepi munkahét kezdő­dött tegnap a Mecseki Szén­bányák üzemeiben, a magyar Tanácsköztársaság kikiáltá­sának hatvanötödik és a KISZ zászlóbontásának hu­szonheted ik évfordulója tisz­teletére. ötvenegy fejtési, il­letve vágathajtó szocialista brigád tagjai, valamint a kül­fejtéseken dolgozó kotró­mesterek és gépkocsivezetők e héten kiemelkedő munká­ez alatt az idő alatt sokszí­nű programon vesznek részt. Tegnap Békéscsaba neveze­tességeivel ismerkedhettek meg, majd a Fenyves Szál­lóban díszebédet adtak szá­mukra. Délután a Magyar— Finn Baráti Kör tagjaival ta­lálkozhattak. Ma a Körös Ci­pész Szövetkezetnél és a baromfifeldolgozó vállalat­nál folyó munkával ismer­kednek üzemlátogatás kere­tében, délután pedig a finn futballcsapat a Békéscsabai Előre Spartacus csapatával mérkőzik. Szerdán délelőtt val igyekeznek hozzájárulni a legnagyobb Baranya me­gyei vállalat idei terveinek megvalósításához. A munkahelyi sajátosságok szerinti kategóriák legkima­gaslóbb teljesítményt nyújtó kollektívái és dolgozói kö­zött több mint százezer fo­rint jutalmat osztanak ki. A KISZ Baranya megyei bi­zottsága a legkiemelkedőbb fejtési, illetve vágathajtó szabadprogram lesz, majd az Előre Spartacus Sportklub vezetői fogadják a vendége­ket. Délután a Kner Nyom­dába látogatnak, majd a te­lekgerendás: termelőszövet­kezettel ismerkednek meg. A csütörtököt Szegeden töltik, ahol ismét pályára lép a finn csapat. Pénteken Gyu­lán és Mezőhegyesen tartóz­kodnak a vendégek. Szomba­ton délután Szeghalomra in­dulnak, ahol búcsúestet ren­deznek számukra. A mikke- li delegáció vasárnap utazik el Békéscsabáról. brigád számára egy-egy öt­ezer forintos különdíjat is felajánlott. A mecseki szénbányászok ünnepi munkahete szomba­ton kommunista műszakkal fejeződik be. Aznapi kerese­tük felét vállalati ifjúságpo­litikai célokra, a bányászna­pi kulturális rendezvények támogatására, valamint a,pé­csi úttörőház és a komlói sportcsarnok felépítésére ajánlották fel. Villamosipari minőségfejlesztési szeminárium Nemzetközi villamosipari minőségfejlesztési szeminá­riumot rendeznek Budapes­ten március 21—23. között — jelentette be Lazur Lajos, a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet igazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján. A nemzetközi tanácskozást abból az alkalomból szerve­zik meg, hogy a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet a napokban ünnepli fennállásának 50. évforduló­ját. A tanácskozáson átfogó képet kívánnak adni a vil­lamosipari termékek minő­ségfejlesztésének hazai ered­ményeiről és gondjairól. Je­lenleg évente mintegy 4500 vizsgálatot végeznek az in­tézetnél, s tapasztalataikat mind több vállalat nemcsak a gyártásban, hanem a vil­lamosipari fejlesztéseknél is hasznosítja. A magyar ter­mékekről készített minősíté­seket külföldön is elfogadják, s így azok exportja, forga­lomba hozatala a helyi pia­con meggyorsítható. A szo­cialista országokban mint­egy 300-fajta, az intézet ál­tal minősített magyar ter­méket értékesítenek. Az el­lenőrzések mellett az intézet szakemberei arra is vállal­koznak, hogy a hazai terme­lőknél a gyártási körülmé­nyeket, a szervezettséget is minősítsék, s így segítsék elő a minőségjavítást. A sajtótájékoztatón el­mondták : a háromnapos nemzetközi tanácskozáson több mint 250 hazai és kül­földi szakember vesz részt, és 42 előadás hangzik el. A konferencián — az MTESZ székházában — szó lesz töb­bek között a villamosipari minőségtervezés és ellenőrzés, a szabványosítás és a biz­tonságtechnika legfontosabb kérdéseiről. Védnöki tábla a legjobb vendéglátóknak Tizenkettővel gyarapodott azoknak a vendéglátóhelyek­nek a száma, amelyek szín­vonalas szolgáltatásaikkal ki­érdemelték a Gasztronómiai Újságírók Nemzetközi Szö­vetségének, valamint a Ma­gyar Szakácsok és Cukrá­szok Szövetségének elismeré­sét jelző „Védnöki táblát”. Évente mintegy 30—40 ét­terem, vendéglő, presszó, cukrászda pályázik a védnö­ki táblára, közülük azonban csak kevesen nyerik el a ki­tüntető címet. A feltételek szigorúak, a szakmai és tár­sadalmi zsűri sok szempont­ból vizsgálja, megfelelnek-e a kívánalmaknak a pályázó vendéglátóhelyek. Értékelik az ételek, italok minőségét, a felszolgálás színvonalát, s még azt is, megfelelő hőmér­sékletű étel-ital kerül-e az asztalokra. A Védnöki táblát nem könnyű megszerezni, de megtartani sem. Minden év­ben előfordul, hogy néhány vendéglátóhelytől megvon­ják a táblás ház címet, mert romlott a felszolgált ételek- italok minősége és a kiszol­gálás színvonala. Az idei 12 új táblás ház vezetőinek tegnap a Magyar Sajtó Házában Lontai Egon, a Magyar Szakácsok és Cuk­rászok Szövetségének elnöke adta át a Védnöki táblát. Sok neves személyiség megfordult már Gyulán, de annyi autógrammot nem osz­togatott még senki, mint az elmúlt napokban a városba látogató Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós. A jog­gal népszerű fiatalember nagy sikert aratott beszá­molójával, amelyet az Erkel Művelődési Központban tar­tott, és ahol több száz au- togrammot kellett osztogat­nia. Semmivel sem maradt el emögött a SZOT-gyógyüdülő- ben való találkozás a kö­zönséggel, az itt üdülőkkel, akik élvezettel hallgatták volna akár éjfélig is a színes, Kapolyi László ipari mi­niszter meghívására március 12—17-e között hazánkban tartózkodott Mihail Ska- bardnyá szovjet automatizá­lási és műszeripari minisz­ter. Tárgyalásokat folytatott az Ipari Minisztériumban az atomerőművi automatizálás, az orvosi röntgentechnikai készülékek, komplett labo­ratóriumok és műszerek gyártása, valamint a számí­tástechnikai eszközök elő­állítása terén megvalósuló, és egyéb, a két minisztérium közötti egyéb együttműködés kérdéseiről. A tárgyalásokról A csaknem 110 éves múlt­ra visszatekintő Szegedi Ipa­ri Vásárt ebben az esztendő­ben is megrendezik július 20-a és 29-e' között. Hagyo­mányai vannak már, hogy a szegedi vásárra eljönnek a jugoszláv, a szovjet, a finn és a lengyel kiállítók is. Tegnap Szegeden sajtótá­jékoztatón számoltak be a vásár vezetői az idei rendez­vény előkészületeiről. El­mondták, hogy az idén sem kívánnak változtatni célki­tűzéseiken: a vásár megma­rad újdonságokat bemutató fórumnak, amelyen a kiállí­tók korszerű, érdeklődésre számot tartó, eladható ter­mékeiket teszik a kirakatba. Lehetőség nyílik szakmai tárgyalásokra, az üzleti kap­csolatok lebonyolítására is a vásár időtartama alatt. A vá­sár rendezői nem a résztve­vők számának növekedésére számítanak, hanem a színvo­nalat kívánják emelni. Az új­donságokat bemutató részt­vevők között láthatja majd a közönség az Orion és a Vi­deoton gyárat, amely a sze­mélyi számítógépektől a hordozható színes tévéig és érdekes, és néhol izgalmas élménybeszámolót arról a nyolc napról, amit a Föld körül töltött az űrhajós. Az üdülőben működő csillag- vizsgáló vezetője, Márki- Zay Lajos nem kis büszke­séggel mutatta meg a ven­dégnek azokat a műszereket, amelyekkel a csillagos eget kémlelik a szakkör tagjai. Az is érdekes volt, amikor Farkas Bertalan a távcsövön keresztül visszanézett a messzeségbe, ahol valami­kor űrhajójával ő is kerin­jegyzőkönyvet írtak alá. Mi­hail Skabardnyát fogadta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára és Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se. A szovjet miniszter fel­kereste a Paksi Atomerő­művet, ellátogatott a Medi­corba, az MMG-be, a MOM- ba, a Videotonba és a Ba­kony Művekbe. Megbeszélé­seket folytatott a Számítás- technikai és Automatizálási Kutató Intézetben és a Köz­ponti Fizikai Kutató Intézet­ben. autómagnóig sokféle kor­szerű terméket mutat be. A jónevű pécsi cégek között található a bőrgyár, a kesz­tyűgyár és a sörgyár; ezek ugyancsak részt vesznek a szegedi bemutatón. Az or­szág minden megyéjéből je­lentkeztek kiállítók, a leg­többen Budapestről és Sze­gedről, illetve a szomszédos megyékből érkeznek. Békés megyéből minden szegedi vásárra sok kiállító jön el. Az idei programon is láthatja majd a nagyközön­ség több Békés megyei cég ismert, és újnak számító ter­mékét. Ott lesz a Békéscsa­bai Konzervgyár, a baromfi- feldolgozó vállalat, az Oros­házi Üveggyár, a Békéscsa­bai Kötöttárugyár, a szarvasi Plastolus Szövetkezet, a ve­tőmag-termeltető vállalat és mások. Remélhetően az idei Szegedi Ipari Vásáron is újabb partnereket szereznek, és jó üzleti kapcsolatokat teremtenek. A vásár megnyitója július 20-án lesz, s a vásár ideje alatt a közönséget sokrétű szórakoztató program is vár­ja. Gazdagh István Gondoljunk a holnapra is A vadon élő állatok élettere egyre szű­kül. A nagyüzemi mezőgazdaság törekvése, hogy minden talpalatnyi földet hasznosít­son az intenzív mezőgazdálkodás céljaira, Vagy tegye erre azokat még alkalmasabbá. Kialakultak a nagyüzemi, a több száz hektáros táblák. A gépek hatékonyabb mű­ködtetése érdekében a táblákba került fa­csoportok eltűntek, a tanyahelyeket nagy­részt felszántották, a dűlőutak mellől ki­termelték a fák nagy részét, mert az ár­nyékot vetett, s nehezítette az út száradá­sát. Az erdősávok sem népszerűek. Egyre jobban fogynak a meglevők is. Néhány szakember egyenesen cáfolja szükségessé­güket. Betakarítástól a szántóföldi növények növekedéséig évről évre kopárabb a határ. Mind ritkábbak a szemet nyugtató fák cso­portja, a dűlőutak mentén őrködő fasorok. Az országutak mellől is eltűnnek a vijjogó fűrészgépek nyomán. Helyükön gaz sarjad. A gazdasági érvek előtt fejet kell hajta­ni. A gabona minden évben hasznot hoz, a fák csak hosszú évek múlva, s akkor is mennyit? Tudom, van földtörvény, ame­lyet komolyan kell vennünk. De az is igaz, hogy ennek indító oka az volt, hogy az ipartelepítés ne falja fel a legjobban termő s aránytalanul nagy földeket a me­zőgazdaság elől. Megyénk erdőkben a legszegényebbek között van. Nem szeretjük a fákat? Azt hiszem, nem erről van szó. A túlzott gya­korlatiasság hajtott igába bennünket? Két pont között az egyenes a legrövidebb út. Kevesebb kábel, járda, csővezeték kell így a célhoz. Ez pedig forintokat jelent. S ha az egyenes útjába tizenöt, húszéves fa kerül, az az ő baja: kivágni! Ám nő a por a városokban, mind na­gyobb mértékű a levegő szennyezettsége. Egyre fogy az a bizonyos ózondús levegő, amelyre a pihenés óráiban annyira vá­gyunk. De ennek nincs forintértéke. A vadásztársaságok az intenzív vadgaz­dálkodás ellenére alig-alig tudják biztosí­tani azt a minimális életteret, ami — pe­dig forintokat hoz — a vadaknak feltétle­nül szükséges. Nincs ahol költsenek, ahol megbújhassanak. Egyre több mentőakcióra van szükség, hogy kipusztuló állat- és ma­dárfajtákat megmenthessünk. Törvénysze­rű, hogy az ember maga körül minden élő­lényt kiirtson, amiből nincs közvetlen hasz­na? Elkerülhetetlen, hogy csak a pillanat­nyi érdek irányítsa tetteinket? Valamikor népszerű volt a madarak és fák napja. Szokás volt, hogy két fát ültes­sünk minden kivágott helyébe. Félő, hogy milliókkal fizetnek majd gyermekeink mindazért, amit ma gazdasági ésszerűség­nek látszó egyes törekvéseink szülnek. E. G. S. Ünnepi munkahét a Mecseki Szénbányákban gett. Fotó: Béla Ottó Előkészületek a Szegedi Ipari Vásárra a Békés megyeiek is bemutatják termékeiket II szovjet műszeripari miniszter látogatása

Next

/
Oldalképek
Tartalom