Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-18 / 66. szám
1984. március 18., vasárnap n BÉKÉS MEGYEI íjnaüwiw íjra Muronyban M uron, Murul, Mwryul... így emlegetik a régi, több száz éves okmányok Muronyt, a „hangyabolyt”. Mert a község neve ószláv nyelven annyit jelent: hangyaboly. — Az már igaz — jegyzi meg csöppnyi büszkeséggel a tanácselnök, Tóth Károly —, szorgalmas emberek lakják. És hogy nyomatékot adjon szavainak, hozzáfűzi: — Négy utcát köveztek ki az elmúlt két évben társadalmi munkában. Itt minden lakosra — beleértve a csecsemőket is — 646 forint társadalmi munka „jut”. Vagyis több mint 2 millió forint értékű munkát végzett a lakosság az 1983-as esztendőben. Meg is van az eredménye. Ha nem is csupán és közvetlenül a társadalmi összefogásnak köszönhetően, de évről évre, ahogy a települések zöme, Murony is gyarapszik. Tavaly szép új gyógyszertárat kapott a község és tágasabb, kényelmesebb, központi helyre költözött a könyvtár is. Az idei esztendő nagy eseménye, hogy a település bekapcsolódik az országos távhívó hálózatba, s nyártól már egyszerűen, gyorsan telefonálhatnak a muronyiak Gyulára, Sopronba, Pestre... Ebben nagy szerepe van a helybeli Lenin és a kamuti Béke Tsz-nek is, melyek fejlesztési alapjuk egy részét átengedték, hozzátették a két tanács pénzéhez, hogy megvalósulhasson a községekben a crossbarrendszer. Ám ennél is nagyobb összefogás és figyelem kíséri a gázprogram alakulását. A beruházás hamarosan elkezdődik és az első lépcsőben, 1984-ben megépülnek a Murony utcáit átszelő elosztóvezetékek. A második lépcsőben a lakásokba is bekerül a gáz. A gáz bevezetését önerőből, a község lakosainak és üzemeinek anyagi hozzájárulására és társadalmi munkájára alapozva valósítják meg. Murony azon kevés települések közé tartozik, melyeket a közigazgatás átszervezése nemigen érintett. Státusza — városkörnyéki község — 1975 óta változatlan. Azért az átszervezés szele, ahogy a tanácselnök fogalmazott, csak érintette őket, mert több hatáskör, jogosítvány került le a községbe. — Most az öt tanácsi ügyintézőre, magamat is beszámítva — mondja Tóth Károly — 59 jogosítvány jut, ez még egy ilyen kisközségben is sok. Ezért döntöttünk úgy, három hasonló adottságú településsel (Bélmegyer, Kamut, Tarhos) együtt, hogy közös igazgatási társulást hozunk létre, mely a négy település mindegyikében ellátja a reá osztott szakigazgatási hatásköröket, mindannyiunk gondján enyhítve. Egy kissé nehezebb viszont azon a gondon enyhíteni, amit az állami telkek „kifogyása” jelent. A tanács, noha szeretne és igény is lenne rá, nem tud új utcát nyitni, mert telkei elfogytak. Illetve nem tudja megfizetni saját földjeinek művelés alóli kivonását. De segítőkészségben e téren sincs hiány, és a mezőgazdasági üzemekkel folyó tárgyalások eredményeként, földcsere útján a következő tervidőszakban sikerül majd az új utca megnyitása Mert rég volt, 400 éve annak, hogy Murony „tíz kapu után fizetett adót”, ma már több száz után kellene... Az új elnök és a régi Ritka alkalom, hogy egy tsz-ben egyszerre két elnökkel találkozhatunk, pedig a muronyi „Leninben” így történt. Szabadkozik Is a régi, februárban nyugdíjba vonult Kovács Sándor. — Meg ne írja! Még azt hiszik, nem tudok megválni az íróasztaltól. Pedig ültem én amögött már eleget. — Szükségünk van még egy kis támogatásra — szól az utód, Bondár_ Imre —, nem olyan könnyű elnöknek lenni. Bár neki sem idegen ez a munka, hisz 19 éve, ahogy az egyetemet elvégezte, itt dolgozik. Kovács Sándor keze alatt „nevelődött” főagronó- mussá, és most elnökké választották. Ismerős tehát az örökség, ami — hozzá kell fűzni — igen szép örökség. Tavaly, ebben a sokakat két vállra fektető esztendőben is eredményesen, 9,5 milliós nyereséggel zártak, és éveken át a megyei átlagnál magasabb eredményeket értek el. Főleg az állattenyésztésben kiemelkedőek, lévén meglehetősen kicsi, mintegy 2200 hektáros a területük. Nevelnek baromfit, libát, az idén szeretnének pulykával is foglalkozni. Szarvasmarhából ötszázat tartanak, és emellett 8—10 ezer sertést szállítanak a húsüzemekbe évente. Most, hogy a kamuti Béke Tsz-től megvásárolják a közös tulajdonú SERKÖV-öt, ez a szám még magasabb lesz. Eennyi jószágnak rengeteg takarmány kell, aminek előteremtését, beszerzését már az új elnök irányítja. Munkájához olykor-olykor, mint például ott jártunkkor, tanácsot kér elődjétől, aki szívesen segít nyugdíjasként is. Eddig a kamuti és a muronyi tsz közösen üzemeltette a képen látható sertéstelepet, hamarosan azonban — mivel megvásárolják — a muronyi Lenin Tsz tulajdonában lesz az egész Az oldalt Szatmári Ilona és Verasztó Lajos írta, a képeket Fazekas László készítette. A gyógyszertár, mely tavaly épült, jelentősen emeli a község egészségügyi ellátásának színvonalát Fejlődő klubélet A muronyi MEDOSZ művelődési háznak tavaly óta új igazgatója van. Egresi Zoltán a Duna partjáról, Esztergomból került a községbe, s eddigi tapasztalatairól a következőket mondja: — Ez a művelődési ház területi jelleggel működik, fenntartója a Hidasháti Állami Gazdaság. Így elsősorban a mezőgazdasági nagyüzem dolgozóinak kulturális igényeit hivatott kiszolgálni. Az intézményben már évek óta igen jól működik a nyugdíjasklub és a nőklub. A közelmúltban néhány új csoport is alakult: á kismama- és a gyermekszínjátszó klub, valamint egy tizenévesekből álló zenekar. Erre az esztendőre megdupláztuk a TIT-előadások számát, amelyeket zömmel helyi előadók tartanak. A szocialista brigádok nagy része részt vesz az „Ember és környezete” mozgalomban. A gazdaság társadalmi és gazdasági vezetői támogatják a tevékenységünket. Hiába azonban a sok színes rendezvény és klub, a fiatalok ezeket kevésbé látogatják. Nehéz megnyerni őket a hasznos időtöltésnek, ök elsősorban a zenés-táncos rendezvényeket szeretik, ami önmagában nem baj, de ezen a téren ma még a muronyiak nem tudják felvenni a versenyt a közeli két várossal, Békéssel és Békéscsabával. Véradás, évente kétszer Véradók a művelődési házban Nagy volt a sürgés-forgás március 12-én, hétfőn délelőtt a MEDOSZ művelődési házban. Ekkor tartották ugyanis a véradónapot a községben. Sándor Istvánná, a községi Vöröskereszt-szervezet titkára "már nyugdíjas, de most is fiatalos lendülettel irányítja a munkát. — Itt, Muronyban 1951 augusztusában alakult meg a Vöröskereszt-szervezet, s jómagam azóta veszek részt ebben a mozgalomban. Tevékenységünket a Vöröskereszt VI. kongresszusának irányelvei alapján végezzük. Éves munkatervünket a békési városi Vöröskereszt ajánlásait figyelembe véve állítjuk össze. Évente két alkalommal szervezünk véradást. A mai rendezvényen mintegy százan vettek részt. Az elmúlt esztendőben a kisközségek véradó versenyében harmadik helyezést értünk el a megyében. Fontos feladatunknak tartjuk a lakosság egészségügyi kultúrájának gyarapítását. Ezért különböző témakörökben ismeretterjesztő előadásokat szervezünk. Ezeket a Vörös- kereszt községi elnöke, dr. Andor László tartja, aki 1958 óta gyógyítja a betegeket Muronyban. Többek között az alkohol káros hatásáról, az idős korúak helyes életmódjáról, a véradás jelentőségéről beszél a hallgatóinak. Szeretnénk az idén a községben egy elsősegély- nyújtó tanfolyamot is szervezni — fejezte be rövid tájékoztatóját a titkár, majd elsietett a véradók közé, ahol még sok-sok tennivaló várt rá. Százesztendős állomás Amikor hóban, esőben, szélben a szabad ég alatt kellett jegyet váltani, várni a vonatot, a muronyiak bizonyára nem örültek túlságosan, hogy az állomás épületét felújítják, átalakítják. Annál nagyobb lesz örömük majd, ha birtokba vehetik a korszerűsített várótermeket. — Mikor is lesz az? — kérdezzük a munkálatokat irányító építésvezető-helyettestől, Kiss Józseftől. — Szeptemberben kezdtük a munkát, július közepe táján szeretnénk átadni az épületet. Egyelőre egy dolog (de az nagyon) késlelteti a munkát: nem kapunk téglát a válaszfalakhoz. Egyébként az átadási határidő december, de bízunk benne, hogy sikerül a szükséges anyagokat megszerezni, és nyár közepére befejezzük itt a munkát. S aztán kellemesebb körülmények között szolgálhatják ki az utasokat. A MÁV Épület- és Hídfenntartó Főnökségének dolgozói alapos munkát végeznek. A régi, 1882-ben megépített állomást az eltelt 100 esztendőben nem érintette kőműves keze, így van tennivaló bőven. Az egykori ablakokat — melyek keretein még olvasható a felirat: Magyar Királyi Államvasutak — kicserélik, válaszfalakat emelnek, lesz külön dohányzó és nem dohányzó váróterem, no és az emeleten két szolgálati lakás. Samu Imre, az állomásfőnök ehhez csak annyit fűz hozzá: szép lesz, jó lesz. csak már készen lenne! Még „romosán”, de már épülőben az állomás Több fényt az iskolában! A Muronyi Általános Iskola épülete az évek során kicsit megkopott. Halász La- josné, az intézmény igazgatónője éppen óráról jön, s készségesen invitál irodájába. — Igen nehéz körülmények között folyik az oktató-nevelő munka nálunk. Az alsó tagozaton jónak mondható a szakos ellátottság, de a felsőben már akadnak gondjaink. Évek óta üresen áll két szolgálati lakás. Hiába hirdetjük meg az állásokat, nincs jelentkező. Ha betegség vagy egyéb okok miatt néhányan kiesnek az oktatásból, csak megfeszített munkával tudunk eleget tenni feladatunknak. A tanterem világítása is sok kívánnivalót hogy maga után. Itt van a raktárban 36 armatúra — amelyet a megyei tanácstól kaptunk —, de nincs aki felszerelje, pontosabban pénzünk sincs a munkára. Noha ez a gyerekek egészsége védelmében nagyon fontos lenne, hiszen a kötelező 200 lux helyett csupán 80—100 lux erősségű fény világítja meg a termeket. Sajnos a kisközségekben, ahol kevés a pedagógus, az igazgatónak is sok órát kell tartani, így aztán nem mindig jut ideje a pedagógiai tevékenység ellenőrzésére. Ám ezzel együtt is jól dolgoznak a tanítók és a tanulók egyaránt, amit bizonyít; több éves kiemelkedő tevékenységéért az elmúlt évben az úttörőcsapat kiváló címet kapott. Az igazgatónő elégedetten jegyzi meg: — Dózsa György úttörő- csapatunk tagjai szorgalmasan dolgoznak. A különböző társadalmi ünnepségeken műsort adnak. Szép eredményeket érnek el a sportversenyeken. És részt vesznek a gyerekek a hónap végén tartandó lomtalanításban is. A könyvtár központi helyre, a szolgáltatóházba költözött át, ahol kényelmesebb, korszerűbb körülmények között művelődhetnek a muronyiak
