Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-15 / 63. szám

1984. március 15., csütörtök 0 Takarékos és üzembiztos megoldást találtak a város vízellátására Székesfehérváron. Szá­mítógép szabályozza a vízszivattyúk működését — csak akkor kapcsolja be azokat, amikor szükséges. Az egy esztendeje üzemelő rendszer segítségével már eddig is tíz százalék vil­lamos energiát takarítottak meg. A képen: a kezelők ma már csak felügyelnek a szivattyúkra * (MTI-fotó — Kabáczy Szilárd felvétele — KS) Az állatorvos Orosházára érkezése után nem sokkal nemcsak körbenézett a ser­téstelepen. hanem a jobbítá­sával kapcsolatos gondolatait papírra rögzítette, és átadta az igazgatónak. A gazdaság vezetője kedvezően fogad­ta a kész koncepciót, szabad kezet adott a megvalósítás­hoz. Röviden foglaljuk ösz- sze a lényegét: míg koráb­ban főként állategészségügyi okokat láttak a telep siker­telenségében. az új elgondo­lás szerint a technológiai, az állategészségügyi és az ott dolgozók anyagi érdekeltsé­gi rendszerét is meg kellett változtatni. % Közben szervezeti változá­sokat is végrehajtottak a nagyüzem állattenyésztésé­ben. A múlt évben megszün­tették a kerületi rendszert, függetlenné vált a sertéste­lep, és a két szarvasmarha­telep. Ez év januárjától a két ágazat egy osztályt alkot. A takarmánykeverő a sertéste­lep vezetőjéhez tartozik, a két marhatelephez pedig a tömegtakarmánv-termelés Sokan — és joggal — vélik, hogy a legideálisabb, ha az állattenyésztők maguk gon­doskodnak az állatok étkéről. A sok gondot okozó telep tehát rendbe jött. Dr. Béres József nem látja teljesen így. Szerinte csak az első helyes lépéseket tették meg. Ha együtt marad a most ott dol­gozó kitűnő szakgárda, akkor még három év munkája kell ahhoz, hogy valóban elége­dettek lehessenek. Addig még sok a dolguk. Leginkább a gazdaságosságon akarnak ja­vítani, hogy még több nye­reséget tehessenek a közös kasszába. Mert mint a múlt év krónikája is mutatta, a telep az aszály ellenére hoz­ta az eredményeket. Huszon- kétmillió forintos nyeresége sokat segített abban, hogy a gazdaság ötvenmilliós kiesés ellenére is nyereséggel zár­hassa az évet. M. Szabó Zsuzsa Kezdetét vette tehát az ál­latok környezetét átalakító munkák sora. Hogy csak né­hányat emeljünk ki: tápki­szórást megakadályozó etető­ket állítottak be, a fiaztató- kat battériássá alakították, bevezették a rendszeres ta- karmány-beltartalmi vizs­gálatokat. A dolgozóknál át­tértek az ösztönző bérezésre; a munkahelyeket úgy alakí­tották át, hogy egy munkás­ra egy gondozási egység jus­son, tehát tevékenysége jól mérhető legyen. Számítógépes takarmányozási rendszert alakítottak ki Fotó: Fazekas László Orosházi Állami Gazdaság D forint a döntő Megépítése (1972) óta sok gondot, töprengést okozott az Orosházi Állami Gazdaság vezetőinek a korszerű, nagy hízókibocsátó képességű ser­téstelep. Nemcsak kezdetben, a beüzemelés időszakában, hanem egészen 1981. végéig. Azóta fordult a kocka, jelen­tősen megjavultak a sertés­telep mutató számai, s ami a legfontosabb, megnöveke­dett a nyereség. Hogyan kö­vetkezett be ez a kedvező fordulat? V A gazdaság igazgatója, dr. Násztor Sándor csak néhány mondatban tájékoztat. Úgy látja, hogy nagyrészt az 1980. végén hozzájuk jött fiatal állatorvos, dr. Béres József energikusságának. szaktudásának köszönhetők a kedvező változások. De kérdezzem meg magát a fia­talembert, hogy csinálta — javasolja az igazgató. Dr. Béres József már az elején leszögezi: nem egye­dül az ő érdeme, hogy a két­ezer anyakocának és szapo­rulatának épített sertéstelep sorsa felfelé ivei. Nagyszerű szakgárda jött össze a tele­pen. különösen a műszakiak tettek ki magukért. De kezd­jük az elején. Az említett, és ezenkívül végrehajtott változások már az első évben, 1981-ben lát­ványos eredményeket hoztak. Míg egy évvel korábban száz malacból csak 61 érte meg a száz kilogrammos súlyt, ta­valy már 72. A hizlalásból való kiesések belső aránya is kedvezően módosult. Ko­rábban nagyrészt újszülött korukban hullottak el a ma­lacok, 1983-ban a kiesések felét a selejtezési vágások tették ki. amelyek szintén pénzt hoznak a gazdaság­nak. További fordulatot jelen­tett a sertéstelep munkájá­ban, hogy 1982-ben számító- gépes takarmányozási rend­szert alakítottak ki. Ennek eredményeként csökkentek az etetési, felnevelési költ­ségek. S hogy még egy bizo­nyítékát adjuk az alapvető változásoknak: az 1980-as nyereséget a múlt év végé­re megháromszorozta a te­lep úgy. hogy az anyakocák száma nem nőtt lényegesen, a hústermelés azonban ezer tonnával haladja meg a há­rom évvel korábbit. Segíteni, ahol csak lehet Újítómozgalom a gabonaforgalminál Lemérhető-e az újat aka­ró ember megbecsülése egy- egy javaslat fogadtatásának bürokratikus vagy kevésbé bürokratikus voltán, az újí­tás, a találmány elbírálásá­nak időtartamán, az anyagi elismerésen? Mit bizonyít az, ha egy vállalat a törő­dést saját érdekeként fogja fel? Erre kerestünk választ a Békés megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Válla­latnál. Tervszerűség Az első megállapítás, amit tehetünk, az a tervszerűség. A vállalat minden év elején elkészíti újítási feladattervét. Az elképzelések véglegesíté­sét gondos, körültekintő munka előzi meg. Először meghatározzák a műszaki fejlesztési elképzelésekkel összhangban álló. termelési, munkavédelmi szemponto­kat. majd ezeket ismertetik valamennyi egységnél. A dolgozók javaslatai kö­zött végül azok kerülnek az újítási feladattervbe, ame­lyek az előre meghatározott, vállalati célokat szolgálják. A többi elképzelés sorsát is figyelemmel kísérik, de el­lentétben az előzőekkel, ezek az újítások egy-két kivétel­től eltekintve nem kapnak kiemelt díjat. A befolyáso­lásnak, ösztönzésnek ez a módja bevált, az újítók fi­gyelembe veszik a meghatá­rozott szempontokat. A vállalat ezt követően konzulenst jelöl ki. majd elő­szerződést köt a dolgozóval. A konzulens feladata, hogy a kidolgozástól az alkalma­zásig figyelemmel kísérje az újítás sorsát, szakmai segít­séget és szakvéleményt ad­jon. Az előszerződés ugyan­akkor biztosítékokat nyújt az újítóknak, hiszen a szer­ződés a díjazás feltételeit is tartalmazza. A GMV-nél az újítási fel­adatterv nem csak egy írás a sok közül, nem adminiszt^ rációt növelő papírhalmaz. Ezt már az utóbbi évek ta­pasztalatai igazolják. Az új javaslat, az újító, a konzu­lens, a határidő és az elis­merés feltételeinek nyilván­tartása, figyelemmel kíséré­se. ellenőrzése az újító­mozgalom megélénkülésével járt. öt évvel ezelőtt évente még csak 80, tavaly már 209 újítást adtak be a vállalat­hoz. Szervezettség A fellendülésnek azonban más okai is vannak, ezért a második megállapítás, ami­vel élhetünk, az a szerve­zettség. A mozgalom és az újítók állandó törődést igé­nyelnek. A legfontosabb ta­lán, hogy érezzék, szükség van ötleteikre, javaslataikra — Ahol csak lehet, segí­teni kell, segíteni a mozgal­mat, az újítókat — fogal­mazza meg véleményét Pris- kin István, a GMV iparjog- védelmi előadója. A vállalatnál az egység- vezetők, a konzulensek fel­adata, hogy állandó kapcso­latot tartsanak az újítókkal. Ha egy-egy javaslatról soká­ig nem érkezik hír. akkor az újítási előadó is felkereke­dik. hogy személyesen tájé­kozódjon. A mozgalomban részt ve­vők számát, a szervezettsé­get persze nagymértékben befolyásolja a feladat jel­lege. Sok szakember fantá­ziáját mozgatta meg példá­ul az a célkitűzés, hogy a békéscsabai és az orosházi malom után másutt is talál­janak megoldást a búzacsí­ra kinyerésére. A búzacsíra egyébként, magas biológiai értéke, kedvező élettani ha­tása miatt jól értékesíthető termék. A feladat jelentősé­gének megértése végül is az­zal járt, hogy ebben a té­mában több újítási javaslat is született. Tavaly az első félévben 59 újítást gdtak be a dolgozók, s akkor még úgy tűnt, 1983- ban szerényebb eredménnyel lesznek kénytelenek megelé­gedni, mint egy évvel koráb­ban. A féléves értékeléskor ezért is döntöttek újítási hó­nap szervezése mellett. A dolgozók 30 nap alatt 130 újítást nyújtottak be. Ebben fontos szerepe volt az ötlet­napnak. hiszen az itt el­hangzott 110 javaslatból 22 azonnal újítás lett, s az öt­letek túlnyomó többségét to­vábbfejlesztésre javasolta a nap egyszemélyi elbírálója, a vállalat főnöke. S hogy az ötletek még véletlenül se merüljenek a feledés homá­lyába, a javaslatokról ötlet­pályázati napló készült. A napló az ötlet rövid leírásán kívül a felelős nevét, a ki­dolgozás, alkalmazás határ­idejét is tartalmazta, s ha­táridő-túllépés esetén az újí­tási előadó felkereste az újí­tót. Ösztönzés A mozgalom szervezettsé­gét kedvezően befolyásolta az újítási verseny, az ösz­tönzés, s ezzel eljutottunk a harmadik megállapításhoz. Hat évvel ezelőtt a vállalat a vezetők munkaköri köte­lességévé tette az újítómoz­galom szervezését; anyagilag és erkölcsileg is felelősök ér­te, mondták ki. Ezt követő­en hívták életre a verse­nyeztetések. ösztönzések rendszerét. Három kategóriában hir­dettek versenyt, a vállalati egységeknek, a szakvélemé­nyezőknek és az újítóknak. Az egységek között az újítá­sok száma és eredményessé­ge alapján határozták meg a sorrendet. A helyezésekért kapott pénzt az egységek ve­zetői, újítási felelősei és a mozgalom szervezésében részt vevők között osztották szét. Az újítási hónap meg­kezdésekor is hasonló ver­senyt írtak ki. A szakvéleményezők ver­senyében előnyhöz juthatott az, aki tíz napon belül véle­ményezte az újítást és emel­lett gazdaságossági számítást végzett. A határidő túllépése és pontatlan munka esetén az újabb kiegészítő szakvé­lemény már hátrányt jelen­tett. A versenyfeltételek ar­ra ösztönözték a véleménye­zőket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az újítókkal, ami pedig a határidőket illeti, azért sem kell szégyenkezni. A tavaly beadott 209 újítás közül 170-et tíz napon belül bíráltak el, de a rendelet ál­tal biztosított 60 napot egy­szer sem lépték túl. így nem csoda, ha a ko­rábban esetenként 90 napos elbírálási idők ma már csak rossz emlékként élnek. A vál­lalat az újítómozgalmat szer­vezők ösztönzésére tavaly 60 ezer forintot fizetett ki. Az újítóknak fizetett pénz ösz- szege ugyanakkor csaknem 200 ezer forint volt. Tovább növelte az újító­mozgalom rangját, hogy a szocialista brigádok értékelé­sének is fontos szempontja lett, milyen a közösség tag­jainak újílókedve. mit tesz a brigád az újítások alkal­mazásáért. Volt már rá pél­da, hogy egy szocialista bri­gád arany- helyett ezüstko- szorús címet kapott, mert az értékeléskor kiderült: kap­csolata az újítómozgalommal nem kielégítő. Érdekvédelem Az már a leírtakból is ki­tűnhetett. hogy a sikernek számos összetevője van. Ám arról még nem esett szó. hogy hol foglal helyet a rangsorban a negyedik szem­pont. az érdekvédelem. — Semmi esetre sem az utolsó helyen — mondja Priskin István. — Ezért is tartom fontosnak, hogy mi­lyen az újítási előadó, vál­lalatunk esetében az újítási és iparjogvédelmi előadó, va­lamint a vállalat vezetőinek kapcsolata a szakszervezet­tel. Ha az újítót sérelem éri. érdekeinek védelmében a szakszervezet, ha már más kiút nincs, egyeztető tárgya­lást kezdeményez. Ennél is fontosabb azonban, hogy a tisztázatlan kérdésekkel ne jussunk el a „szakításig". A GMV-nél szerencsére kiala­kult a megelőzés mechaniz­musa. Nemegyszer előfordul! már, hogy a bizalmi tájékoz­tatott az újítót ért sérelemről. Ezeket az észrevételeket mi igényeljük és meggyőződé­sem, hogy egyetlen vállalat- vezető sem hagyhatja azokat figyelmen kívül. Á jelzé­seket követő személyes ta­lálkozáskor azután arra is volt példa, hogy súgtunk a dolgozónak, sőt megírtuk he­lyette a panaszeljárás meg­indításáról szóló kérvényt. Az elhangzottakból úgy tű­nik, mintha az újítási előadó önmaga és vállalata ellen „intézkedett" volna, pedig ebben az esetben éppen az ellenkezőjét tette. Az újító panaszának orvoslása ugyan­is még akkor sem csak az újító érdeke, ha kiderül; az újítás valóban nem felel meg a követelményeknek, ha az ismételten elkészített gazda­ságossági számítások maga­sabb újítási díj kifizetését nem teszik lehetővé. Még teljesebbé akkor válnak a GMV-újítómozgalomról leírtak, ha azt is hozzátesz- szük, hogy tavaly a vállalat az alkalmazott újításoknak köszönhetően 1.4 millió, az utóbbi három évben pedig összesen 4,4 millió forint többleteredményt könyvelhe­tett el. Kepenyes János Munkában a csányi dinnyések Országszerte munkához láttak a csányi dinnyések. A Heves megyei község lakói­nak nagyrésze már elhagyta otthonát, hogy a korábban megkötött szerződések alap­ján az ország különböző vi­dékein dolgozzon a dinnye­ültetvények előkészítésén. Az utóbbi napok sok helyütt té­lies időjárása késleltette ugyan a munkát, de most már nem várhatnak tovább. A dinnyemagot a fóliasát­rakban gyepkockákba vetik, s majd a kikelt palántákat ültetik a szabadba. Heves megye számos termelőszö­vetkezetében 100—200 hek­táron termesztik a dinnyét, sőt a hevesi Rákóczi Terme­lőszövetkezet — amely min­den bizonnyal a kontinens legnagyobb dinnyeültetvé­nyese — mintegy ötszáz hek-- táron vállalkozott termeléséi re a vándordinnyések köz­reműködésével. Csány község vezetőinek tájékoztatása szerint is nö­vekszik a dinnyetermesztési kedv. Jelzi ezt, hogy a köz­ség lakosságának több mint egyharmada — felnőttek és fiatalok egyaránt — teher­autókra pakolt. Még a Csány- nyai szomszédos Ecséd és Hort községekből is — so­kan elszegődtek dinnyésnek. Az idők során nagyot vál­tozott a dinnyések nyári életmódja. Régen a hatalmas táblák szélén felépített föld­kunyhókban laktak, ma már a legtöbbjük előregyártott \ elemekből összeállítható ví- kendházat épít fel, vagy kényelmes lakókocsit húzat a dinnyetábla szélére, ahol tavasztól őszig hat-nyolc hó­napot tölt. ■'i-» ■»

Next

/
Oldalképek
Tartalom