Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-15 / 63. szám
1984. március 15., csütörtök 0 Takarékos és üzembiztos megoldást találtak a város vízellátására Székesfehérváron. Számítógép szabályozza a vízszivattyúk működését — csak akkor kapcsolja be azokat, amikor szükséges. Az egy esztendeje üzemelő rendszer segítségével már eddig is tíz százalék villamos energiát takarítottak meg. A képen: a kezelők ma már csak felügyelnek a szivattyúkra * (MTI-fotó — Kabáczy Szilárd felvétele — KS) Az állatorvos Orosházára érkezése után nem sokkal nemcsak körbenézett a sertéstelepen. hanem a jobbításával kapcsolatos gondolatait papírra rögzítette, és átadta az igazgatónak. A gazdaság vezetője kedvezően fogadta a kész koncepciót, szabad kezet adott a megvalósításhoz. Röviden foglaljuk ösz- sze a lényegét: míg korábban főként állategészségügyi okokat láttak a telep sikertelenségében. az új elgondolás szerint a technológiai, az állategészségügyi és az ott dolgozók anyagi érdekeltségi rendszerét is meg kellett változtatni. % Közben szervezeti változásokat is végrehajtottak a nagyüzem állattenyésztésében. A múlt évben megszüntették a kerületi rendszert, függetlenné vált a sertéstelep, és a két szarvasmarhatelep. Ez év januárjától a két ágazat egy osztályt alkot. A takarmánykeverő a sertéstelep vezetőjéhez tartozik, a két marhatelephez pedig a tömegtakarmánv-termelés Sokan — és joggal — vélik, hogy a legideálisabb, ha az állattenyésztők maguk gondoskodnak az állatok étkéről. A sok gondot okozó telep tehát rendbe jött. Dr. Béres József nem látja teljesen így. Szerinte csak az első helyes lépéseket tették meg. Ha együtt marad a most ott dolgozó kitűnő szakgárda, akkor még három év munkája kell ahhoz, hogy valóban elégedettek lehessenek. Addig még sok a dolguk. Leginkább a gazdaságosságon akarnak javítani, hogy még több nyereséget tehessenek a közös kasszába. Mert mint a múlt év krónikája is mutatta, a telep az aszály ellenére hozta az eredményeket. Huszon- kétmillió forintos nyeresége sokat segített abban, hogy a gazdaság ötvenmilliós kiesés ellenére is nyereséggel zárhassa az évet. M. Szabó Zsuzsa Kezdetét vette tehát az állatok környezetét átalakító munkák sora. Hogy csak néhányat emeljünk ki: tápkiszórást megakadályozó etetőket állítottak be, a fiaztató- kat battériássá alakították, bevezették a rendszeres ta- karmány-beltartalmi vizsgálatokat. A dolgozóknál áttértek az ösztönző bérezésre; a munkahelyeket úgy alakították át, hogy egy munkásra egy gondozási egység jusson, tehát tevékenysége jól mérhető legyen. Számítógépes takarmányozási rendszert alakítottak ki Fotó: Fazekas László Orosházi Állami Gazdaság D forint a döntő Megépítése (1972) óta sok gondot, töprengést okozott az Orosházi Állami Gazdaság vezetőinek a korszerű, nagy hízókibocsátó képességű sertéstelep. Nemcsak kezdetben, a beüzemelés időszakában, hanem egészen 1981. végéig. Azóta fordult a kocka, jelentősen megjavultak a sertéstelep mutató számai, s ami a legfontosabb, megnövekedett a nyereség. Hogyan következett be ez a kedvező fordulat? V A gazdaság igazgatója, dr. Násztor Sándor csak néhány mondatban tájékoztat. Úgy látja, hogy nagyrészt az 1980. végén hozzájuk jött fiatal állatorvos, dr. Béres József energikusságának. szaktudásának köszönhetők a kedvező változások. De kérdezzem meg magát a fiatalembert, hogy csinálta — javasolja az igazgató. Dr. Béres József már az elején leszögezi: nem egyedül az ő érdeme, hogy a kétezer anyakocának és szaporulatának épített sertéstelep sorsa felfelé ivei. Nagyszerű szakgárda jött össze a telepen. különösen a műszakiak tettek ki magukért. De kezdjük az elején. Az említett, és ezenkívül végrehajtott változások már az első évben, 1981-ben látványos eredményeket hoztak. Míg egy évvel korábban száz malacból csak 61 érte meg a száz kilogrammos súlyt, tavaly már 72. A hizlalásból való kiesések belső aránya is kedvezően módosult. Korábban nagyrészt újszülött korukban hullottak el a malacok, 1983-ban a kiesések felét a selejtezési vágások tették ki. amelyek szintén pénzt hoznak a gazdaságnak. További fordulatot jelentett a sertéstelep munkájában, hogy 1982-ben számító- gépes takarmányozási rendszert alakítottak ki. Ennek eredményeként csökkentek az etetési, felnevelési költségek. S hogy még egy bizonyítékát adjuk az alapvető változásoknak: az 1980-as nyereséget a múlt év végére megháromszorozta a telep úgy. hogy az anyakocák száma nem nőtt lényegesen, a hústermelés azonban ezer tonnával haladja meg a három évvel korábbit. Segíteni, ahol csak lehet Újítómozgalom a gabonaforgalminál Lemérhető-e az újat akaró ember megbecsülése egy- egy javaslat fogadtatásának bürokratikus vagy kevésbé bürokratikus voltán, az újítás, a találmány elbírálásának időtartamán, az anyagi elismerésen? Mit bizonyít az, ha egy vállalat a törődést saját érdekeként fogja fel? Erre kerestünk választ a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál. Tervszerűség Az első megállapítás, amit tehetünk, az a tervszerűség. A vállalat minden év elején elkészíti újítási feladattervét. Az elképzelések véglegesítését gondos, körültekintő munka előzi meg. Először meghatározzák a műszaki fejlesztési elképzelésekkel összhangban álló. termelési, munkavédelmi szempontokat. majd ezeket ismertetik valamennyi egységnél. A dolgozók javaslatai között végül azok kerülnek az újítási feladattervbe, amelyek az előre meghatározott, vállalati célokat szolgálják. A többi elképzelés sorsát is figyelemmel kísérik, de ellentétben az előzőekkel, ezek az újítások egy-két kivételtől eltekintve nem kapnak kiemelt díjat. A befolyásolásnak, ösztönzésnek ez a módja bevált, az újítók figyelembe veszik a meghatározott szempontokat. A vállalat ezt követően konzulenst jelöl ki. majd előszerződést köt a dolgozóval. A konzulens feladata, hogy a kidolgozástól az alkalmazásig figyelemmel kísérje az újítás sorsát, szakmai segítséget és szakvéleményt adjon. Az előszerződés ugyanakkor biztosítékokat nyújt az újítóknak, hiszen a szerződés a díjazás feltételeit is tartalmazza. A GMV-nél az újítási feladatterv nem csak egy írás a sok közül, nem adminiszt^ rációt növelő papírhalmaz. Ezt már az utóbbi évek tapasztalatai igazolják. Az új javaslat, az újító, a konzulens, a határidő és az elismerés feltételeinek nyilvántartása, figyelemmel kísérése. ellenőrzése az újítómozgalom megélénkülésével járt. öt évvel ezelőtt évente még csak 80, tavaly már 209 újítást adtak be a vállalathoz. Szervezettség A fellendülésnek azonban más okai is vannak, ezért a második megállapítás, amivel élhetünk, az a szervezettség. A mozgalom és az újítók állandó törődést igényelnek. A legfontosabb talán, hogy érezzék, szükség van ötleteikre, javaslataikra — Ahol csak lehet, segíteni kell, segíteni a mozgalmat, az újítókat — fogalmazza meg véleményét Pris- kin István, a GMV iparjog- védelmi előadója. A vállalatnál az egység- vezetők, a konzulensek feladata, hogy állandó kapcsolatot tartsanak az újítókkal. Ha egy-egy javaslatról sokáig nem érkezik hír. akkor az újítási előadó is felkerekedik. hogy személyesen tájékozódjon. A mozgalomban részt vevők számát, a szervezettséget persze nagymértékben befolyásolja a feladat jellege. Sok szakember fantáziáját mozgatta meg például az a célkitűzés, hogy a békéscsabai és az orosházi malom után másutt is találjanak megoldást a búzacsíra kinyerésére. A búzacsíra egyébként, magas biológiai értéke, kedvező élettani hatása miatt jól értékesíthető termék. A feladat jelentőségének megértése végül is azzal járt, hogy ebben a témában több újítási javaslat is született. Tavaly az első félévben 59 újítást gdtak be a dolgozók, s akkor még úgy tűnt, 1983- ban szerényebb eredménnyel lesznek kénytelenek megelégedni, mint egy évvel korábban. A féléves értékeléskor ezért is döntöttek újítási hónap szervezése mellett. A dolgozók 30 nap alatt 130 újítást nyújtottak be. Ebben fontos szerepe volt az ötletnapnak. hiszen az itt elhangzott 110 javaslatból 22 azonnal újítás lett, s az ötletek túlnyomó többségét továbbfejlesztésre javasolta a nap egyszemélyi elbírálója, a vállalat főnöke. S hogy az ötletek még véletlenül se merüljenek a feledés homályába, a javaslatokról ötletpályázati napló készült. A napló az ötlet rövid leírásán kívül a felelős nevét, a kidolgozás, alkalmazás határidejét is tartalmazta, s határidő-túllépés esetén az újítási előadó felkereste az újítót. Ösztönzés A mozgalom szervezettségét kedvezően befolyásolta az újítási verseny, az ösztönzés, s ezzel eljutottunk a harmadik megállapításhoz. Hat évvel ezelőtt a vállalat a vezetők munkaköri kötelességévé tette az újítómozgalom szervezését; anyagilag és erkölcsileg is felelősök érte, mondták ki. Ezt követően hívták életre a versenyeztetések. ösztönzések rendszerét. Három kategóriában hirdettek versenyt, a vállalati egységeknek, a szakvéleményezőknek és az újítóknak. Az egységek között az újítások száma és eredményessége alapján határozták meg a sorrendet. A helyezésekért kapott pénzt az egységek vezetői, újítási felelősei és a mozgalom szervezésében részt vevők között osztották szét. Az újítási hónap megkezdésekor is hasonló versenyt írtak ki. A szakvéleményezők versenyében előnyhöz juthatott az, aki tíz napon belül véleményezte az újítást és emellett gazdaságossági számítást végzett. A határidő túllépése és pontatlan munka esetén az újabb kiegészítő szakvélemény már hátrányt jelentett. A versenyfeltételek arra ösztönözték a véleményezőket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az újítókkal, ami pedig a határidőket illeti, azért sem kell szégyenkezni. A tavaly beadott 209 újítás közül 170-et tíz napon belül bíráltak el, de a rendelet által biztosított 60 napot egyszer sem lépték túl. így nem csoda, ha a korábban esetenként 90 napos elbírálási idők ma már csak rossz emlékként élnek. A vállalat az újítómozgalmat szervezők ösztönzésére tavaly 60 ezer forintot fizetett ki. Az újítóknak fizetett pénz ösz- szege ugyanakkor csaknem 200 ezer forint volt. Tovább növelte az újítómozgalom rangját, hogy a szocialista brigádok értékelésének is fontos szempontja lett, milyen a közösség tagjainak újílókedve. mit tesz a brigád az újítások alkalmazásáért. Volt már rá példa, hogy egy szocialista brigád arany- helyett ezüstko- szorús címet kapott, mert az értékeléskor kiderült: kapcsolata az újítómozgalommal nem kielégítő. Érdekvédelem Az már a leírtakból is kitűnhetett. hogy a sikernek számos összetevője van. Ám arról még nem esett szó. hogy hol foglal helyet a rangsorban a negyedik szempont. az érdekvédelem. — Semmi esetre sem az utolsó helyen — mondja Priskin István. — Ezért is tartom fontosnak, hogy milyen az újítási előadó, vállalatunk esetében az újítási és iparjogvédelmi előadó, valamint a vállalat vezetőinek kapcsolata a szakszervezettel. Ha az újítót sérelem éri. érdekeinek védelmében a szakszervezet, ha már más kiút nincs, egyeztető tárgyalást kezdeményez. Ennél is fontosabb azonban, hogy a tisztázatlan kérdésekkel ne jussunk el a „szakításig". A GMV-nél szerencsére kialakult a megelőzés mechanizmusa. Nemegyszer előfordul! már, hogy a bizalmi tájékoztatott az újítót ért sérelemről. Ezeket az észrevételeket mi igényeljük és meggyőződésem, hogy egyetlen vállalat- vezető sem hagyhatja azokat figyelmen kívül. Á jelzéseket követő személyes találkozáskor azután arra is volt példa, hogy súgtunk a dolgozónak, sőt megírtuk helyette a panaszeljárás megindításáról szóló kérvényt. Az elhangzottakból úgy tűnik, mintha az újítási előadó önmaga és vállalata ellen „intézkedett" volna, pedig ebben az esetben éppen az ellenkezőjét tette. Az újító panaszának orvoslása ugyanis még akkor sem csak az újító érdeke, ha kiderül; az újítás valóban nem felel meg a követelményeknek, ha az ismételten elkészített gazdaságossági számítások magasabb újítási díj kifizetését nem teszik lehetővé. Még teljesebbé akkor válnak a GMV-újítómozgalomról leírtak, ha azt is hozzátesz- szük, hogy tavaly a vállalat az alkalmazott újításoknak köszönhetően 1.4 millió, az utóbbi három évben pedig összesen 4,4 millió forint többleteredményt könyvelhetett el. Kepenyes János Munkában a csányi dinnyések Országszerte munkához láttak a csányi dinnyések. A Heves megyei község lakóinak nagyrésze már elhagyta otthonát, hogy a korábban megkötött szerződések alapján az ország különböző vidékein dolgozzon a dinnyeültetvények előkészítésén. Az utóbbi napok sok helyütt télies időjárása késleltette ugyan a munkát, de most már nem várhatnak tovább. A dinnyemagot a fóliasátrakban gyepkockákba vetik, s majd a kikelt palántákat ültetik a szabadba. Heves megye számos termelőszövetkezetében 100—200 hektáron termesztik a dinnyét, sőt a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet — amely minden bizonnyal a kontinens legnagyobb dinnyeültetvényese — mintegy ötszáz hek-- táron vállalkozott termeléséi re a vándordinnyések közreműködésével. Csány község vezetőinek tájékoztatása szerint is növekszik a dinnyetermesztési kedv. Jelzi ezt, hogy a község lakosságának több mint egyharmada — felnőttek és fiatalok egyaránt — teherautókra pakolt. Még a Csány- nyai szomszédos Ecséd és Hort községekből is — sokan elszegődtek dinnyésnek. Az idők során nagyot változott a dinnyések nyári életmódja. Régen a hatalmas táblák szélén felépített földkunyhókban laktak, ma már a legtöbbjük előregyártott \ elemekből összeállítható ví- kendházat épít fel, vagy kényelmes lakókocsit húzat a dinnyetábla szélére, ahol tavasztól őszig hat-nyolc hónapot tölt. ■'i-» ■»
