Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-15 / 63. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. MÁRCIUS 15., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM Dobozon tartotta ülését a tsz-fejlesztési bizottság Tervszerűen zajlott le az átszervezés A kétlépcsős közigazgatás felé Szerdán, március 14-én délelőtt ült össze Dobozon a nagyközségi pártbizottság termében a termelőszövetkezetek megyei fejlesztési bizottsága. Az ülésen részt vett és felszólalt Győr fi Károly, a TESZÖV titkára. A napirenden a tagüzemek 1983- as évi gazdálkodásának ismertetése (amelynek előadója Csukás Gyula, a szövetség titkárhelyettese volt), valamint a gazdasági együttműködések múlt évi munkájának értékelése szerepelt. (Ezt Kocsor László adta elő.) A napirendi pontok utáni vitát Ruck János, a termelésfejlesztési bizottság elnöke vezette le. A tárgyalt témák lényegében a jövő hónapban sorra kerülő küldöttközgyűlés előkészítését segítették, annak napirendi pontjaihoz gyűjtöttek széles körű tapasztalatot, s a viták lezárása utáni összefoglalókban el is hangzott, hogy a fejlesztési bizottság ülésén képviselt álláspontok nagy részét beépítik a küldöttközgyűlés előadmányaiba. Az elmúlt évi gazdasági és pénzügyi helyzettel, valamint az 1984- es feladatokkal kapcsolatos tennivalókat nehezíti a szigorított gazdasági szabályzók alkalmazása. Elhangzott a dobozi megbeszélésen, hogy az ismert körülmények miatt nem a bővített újratermelés, hanem az egyszerű is veszélyben van. mert a termelőszövetkezeteknek egyszerűen nincs anyagi lehetőségük a rendkívül elhasználódott munkagépeik kicserélésére. Szóltak az állattenyésztést visszafogó nehézségekről, a költségnövekedések kedvezőtlen alakulásáról, a „sorban állások” problémáiról, s hangsúlyozták, hogy nagyobb biztonságot szükséges nyújtani a termelőszövetkezeteknek a felvásárló szervek, s állami intézkedések részéről. Ugyanakkor nyomatékosították. hogy rendkívül nagy tartalékok rejlenek még a szövetkezeteken belül, amelyek kiaknázásával „ki lehet védeni” — vagy legalábbis csökkenteni lehet — az elvonások okozta nehézségeket. Ez mindenekelőtt a tagok érdekeltségének fokozásával, a gazdálkodás közgazdasági szemléletének mélyítésével, a szigorú elemzések tanulságainak a levonásával érhető el. Nem utolsósorban pedig azzal, hogy a legfrissebb tudományos eljárások bevezetésétől, a melléküzemágak fejlesztéséig megvalósítsanak a szövetkezetekben mindent, ami előre viszi a hatékonyabb gazdálkodást. Ez utóbbi gondolathoz kapcsolódik a második napirendi pontként tárgyalt téma a gazdasági együttműködések tapasztalatairól. A hat-nyolc évvel ezelőtt létrejött első ilyen együttműködéseket, melyek főcélja az volt, hogy az erősebb tsz segítse a gyengébbet, kezdik felváltani a tartósan kölcsönös előnyökön alapuló együttműködések. Legjobb példa erre a mezőkovácsházi Oj Alkotmány Tsz és a biharugrai Felszabadult Föld Tsz kapcsolata. Az előbbi 200 üszőt adott át az utóbbinak, ahol kedvezőbb, és főleg gazdaságosabb körülmények között történhetett az üszők hizlalása. Az együttműködés révén mindkét szövetkezet jól járt, s bebizonyosodott, hogy hasznos az ilyesfajta, s más természetű kooperáció. Nos, jelenleg már húsznál többre tehető az ilyen módon egymást segítő termelőszövetkezetek száma a megyében, se mozgalomba bekapcsolódtak az állami gazdaságok is. A bizottsági ülés pénzjutalmat szavazott meg az együttműködésben kitűnt szövetkezteknek, illetve állami gazdaságoknak. V. D. Gyulavári Pál megyei tanácselnök elnökletével tartottak a helyi tanácsok vb- titkárainak értekezletet tegnap a megyei tanács továbbképző intézetében. Az értekezlet célja az volt, hogy a helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak titkárai közreműködésével értékeljék az átszervezés eddigi eredményeit, határozzák meg az új feladatokat. A tanácskozás első napirendjének keretében dr. Kertész Márton, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára elemezte az átszervezés tapasztalatait, szólt a további feladatokról. Értékelésében megállapította, hogy Békés megyében a központi politikai célkitűzéseknek megfelelően folyt, tervszerűen zajlott le a köz- igazgatási átszervezés, amelynek a leglényegesebb pontja a járási hivatalok megszüntetése volt. Mindez nem egyszerű elhatározás következménye, hanem egy évtizede tartó kísérlet gyümölcse. Célja az volt, hogy a helyi és megyei közigazgatás kerüljön közelebb egymáshoz a járás kiiktatásával. A megye jelentős szerepet vállalt a kétlépcsős közigazgatási rendszer kidolgozásában, hiszen az elmúlt években kísérletképpen megyei irányítású nagyközségeket hozott létre. A január elsejéig kapott feladat végrehajtására megyei operatív bizottság jött létre, amely tevékenysége során különös gonddal vizsgálta a járásokban felszabadult munkaerő elhelyezését és a bérkérdéseket. Az új közigazgatási rend eredményeként Békés megyében a lakosság 62 százaléka részesül kétlépcsős igazgatási szolgáltatásban. Végezetül értékelésében hangsúlyozta a vb-titkár, hogy az átszervezést sikerrel hajtották végre Békés megyében. Ugyanakkor új feladat a közigazgatási szervek stabilizálása, a helyi tanácsok önállóságának biztosítása, az önkormányzat erősödése. A lakosságot érintő ügyek ezentúl csaknem minden esetben a lakóhely szerinti tanácsnál intézhetők el, az új apparátus alkalmas a feladatok elvégzésére. Azokban a községekben, ahol jelenleg még nem elegendő a szakképzett ügyintéző, ott igazgatási társulásokat hoznak létre a községek között. Mindemellett az egymással mellérendeltségben levő városok, nagyközségek város- környéki bizottságokat hoztak létre a közös feladatok koórdinálására. A továbbiakban dr. Sós Sándor, a megyei tanács szervezési és jogi osztályának vezetője megállapította, hogy a testületi munka folyamatosan javul a megyében, a helyi tanácsok többet foglalkoznak a lakosság ügyeivel, javultak a lakossági-tanácsi kapcsolatok. Nyíltabbá vált a testületi munka, a lakosság aktívabban vett részt ebben, ugyanakkor az emberek érdeklődése fokozódik az önkormányzatok tevékenysége iránt. Továbbá elemezte a tanácsi rendeletek alkotásának helyzetét, a bizottságok munkáját, majd szólt a végrehajtó bizottságok tevékenységéről. Végezetül a testületi tevékenység soron következő feladataira hívta fel a figyelmet. A tanácskozás hozzászólásokkal és bejelentésekkel ért véget, —ó—a Hátrányos helyzetben Vasas szb titkárok az élet- és munkakörülményekről Nem sok olyan szakma honosodott meg megyénkben, amelyben annyira elenyésző lenne a megyei székhelyű önálló vállalatok száma, mint a vasasokéban. A gyáregységi státusz sajnos, az utóbbi években tapasztalható kedvező változások ellenére továbbra is hátrányos helyzetet jelent az élet- és munkakörülmények, a bérszínvonal alakulásában, a fejlesztési lehetőségekben, az üdültetésben és az üzemegészségügyi szolgáltatások színvonalában, nem is beszélve az üzemi demokrácia érvényesüléséről. Lényegét tekintve az előbbiekben összegezhető mindaz, amit tegnap, március 14- én délelőtt megyénk azon alapszervezeteinek titkárai állapítottak meg, amelyek a Vas-, Fém- és Villamosipari Dolgozók Szakszervezetéhez tartoznak. A vasas szb-titká- rok szokásos negyedéves értekezletének ez alkalommal a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat központja adott otthont , itt vitatták meg Nyiri Sándor megyei szervező elnökletével a fő napirendi pontként szereplő kérdést. A témának különös súlyt adott, hogy abban 24 szak- szervezeti alapszervezet ösz- szességében csaknem 12 ezer dolgozóval és ipari tanulóval érdekelt megyénkben. Az üdülőjegyek elosztásának kritikája mellett legtöbben az „anya"- és a vidéki vállalatok éves bérszínvonala közötti 10—20 ezer forintos indokolatlan különbségeket kifogásolták, az orosházi MEZŐGÉP szb-titkára pedig arról számolt be felszólalásában, hogy még mindig nem született döntés gyáruk önállóvá válásáról, holott eltelt már az év első negyede. A vasas szb-titkárok e vitán túl meghallgatták még Badár Bálintnak, a MEZŐGÉP műszaki igazgatójának ismertetőjét a vállalat anyag- és energiagazdálkodásának elmúlt évi eredményeiről, valamint Valaczkai Bálint vszb-titkár tájékoztatóját a vállalati szakszervezeti ne- velömunka helyzetéről és feladatairól. K. E. P. Tájékoztató a UNICEF-röl Az UNICEF-nek — az ENSZ egyik legnagyobb szakosított szervezetének, a gyermekalapnak — a munkáját ismertette Tarzie .Vittachi főigazgató-helyettes, akf az intézmény magyar nemzeti bizottságának meghívására tartózkodik Magyarországon. A magyar nemzeti bizottság ülésén az UNICEF egyik legjelentősebb akciójáról, az úgynevezett „gyermektúlélési for- radalom”-ról tájékoztatta a megjelenteket szerdán, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában. A * második világháború után létrejött szakosított szervezet az utóbbi években az egyre riasztóbbá vált gyermekhalandóság csökkentését tűzte ki céljául. A statisztikák szerint a világon 40 ezer gyerek hal meg naponta — legtöbbször olyan okok miatt, amelyek nem elhárít- hatatlanok. Közülük például mintegy 15 ezren pusztulnak el kiszáradásos halálban, holott ennek megakadályozására már régen megfelelő eszközök állnak az orvostudomány rendelkezésére. A gond azonban az, hogy a hagyományos eljárások drágák, mert elsősorban az iparilag fejlettebb országokból származnak. Ebből adódik a feladat: olcsó megoldások kellenek, amelyek ugyanolyan eredményhez vezetnek Az utóbbi időben az UNICEF számos alternatívát dolgozott ki, s ezek megfelelnek a harmadik világ követelményeinek. Mindez azonban nem jelenti, hogy megoldották a kérdést, mert az infrastruktúra színvonala nem teszi lehetővé a minimális egészségügyi ellátást sem. Ilyen helyzetben fokozott jelentősége van a szülők egészségügyi ismereteinek, s azok bővítése napjainkban az egyik legfontosabb feladat. Az ismeretátadáshoz az UNICEF speciális propaganda anyagokat juttat el a családokhoz, s ezek még a gyakran analfabéta felnőttek számára is érthető módon magyarázzák el a minimális tennivalókat. A gyermek túlélési esélyeinek javításához természetesen több más kérdés megoldása is szükséges. Ezek közé az egészséges vízellátás éppúgy besorolható, mint a különböző gyógyszerek időbeni eljuttatása a betegekhez. Alexandre Blokh Budapesten Alexanre Blokk, a Nemzetközi PEN főtitkára, aki a Magyar PEN Club meghívására tartózkodik hazánkban, szerdán a Fészek Klubban a magyarországi tagszervezet képviselőivel találkozott. A vendéget Boldizsár Iván, a klub elnöke köszöntötte, majd a Jean Blot néven publikáló francia író beszámolt a nemzetközi szövetség tevékenységéről, s tájékozódott a magyar tagszervezet munkájáról. Blokh, aki csaknem három esztendeje tölti be a szervezet főtitkári tisztét; az MTI munkatársának adott nyilatkozatában többek között, elmondotta: — A világ íróinak nemzetközi szövetsége több mint hat évtizede, megalakulása óta az országok közötti irodalmi kapcsolatok ápolását tekinti fő feladatának. — Az írók Nemzetközi Szövetsége jelenleg azon fáradozik, hogy az ENSZ által békeévnek nyilvánított. 1986- os esztendőre „Írók a Békéért” elnevezéssel nemzetközi bizottságot hozzon létre a szervezeten belül. Első tavaszi ünnepünk Nem könnyű egy ünnepi évforduló tanulságairól szólni. Különösen nem, ha azt sok éven át lejáratták. És a múlt nem tűnik el nyomtalanul. Március 15-ével és szereplőivel gyakran visszaéltek, több nemzedéken keresztül. Emlékszem, még gyermekszemmel láttam kubikos nagyapám szobájának a falán egy Petőfi-képet: római tógában, tört korintho- szi oszlopra támaszkodva egyik kézévé), másikban papírtekercset tartott. Szalonköltő — mondanánk ma. A cél is ez volt: az utódok tudatából a költő-forradalmárt kitörölni. Ez volt jellemző a március 15-i ünnepségekre is: cukros mázzal bevonni, de hallgatni a lényegről. Szólni ugyan a hazáról, de tartalmatlan frázisokkal, a hazaszeretet helyett nacionalista, gyűlöletteremtő szónoklatokkal. Minden évforduló annyit ér, amennyit a ma embere számára adni képes. Am a múlt szándékosan eltorzított március idusa miatt, kár lenne ezt a történelem lomtárába tenni. A ma embere számára még mindig van mondanivalója. Százharminc esztendővel ezelőtt a nemzeti függetlenség, az önálló Magyarország megteremtéséért emeltek szót mindazok, akik tenni akartak a hazáért és be akarták kapcsolni a magyarságot a kor előremutató szellemi áramlataiba. Nemzeti függetlenségünk, önálló Magyarország: adott. Ezt megtartani kötelességünk. De van tennivalónk bőven, hogy méltóképpen álljuk helyünket a kor haladó szellemi áramlatában, haladó társadalmi rendünk erősítésében. Mindez tetteket kíván — s ez a tett ma is forradalmi. Tanulsága az is, hogy sorskérdéseket — ma számunkra a szocializmus építése ilyen sorskérdés — csak a néppel együtt lehet megoldani. Szövetségi politikánk negyed- százados töretlen gyakorlati alkalmazása ezt szolgálja. S ha lehetne jobban, akkor az is csak rajtunk, személy szerint rajtunk múlik. Az alap ehhez — politikánk — adott. A márciusiak az előző állapothoz képest magasabb társadalmi minőséget akartak teremteni. Vajon nem tanulság ez is számunkra: az élet minden területén a minőség követelményének teljesítése? Továbbhaladásunk ezzel egyenlősíthető: tudunk-e javítani a világ által értékelt teljesítményünkön, nem maradunk-e el a műszakitechnikai fejlődésben, a konvertálható szaktudásban, kultúránk gazdagításában? Annyit érsz, amennyit és ahogyan teszel ! — mára is érvényes követelmény. Magyarságod megvallása nem szégyen, nem is sért senkit, ha nem társul lebecsülő büszkeséggel, de ezt nem a nemzetiszínű kokárdák nagysága, hanem a tettek juttatják kifejezésre. A tettek nélküli szavaknak március 15-én sincs értelmük, súlyuk, becsületük — miként máskor sem. Enyedi G. Sándor
