Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-01 / 51. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 1 MEGYEI TAHDCS LIPID 1984. MÁRCIUS 1.. CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM Környezetvédelem, ideológia a KISZ KB napirendjén Kereskedelmi szakemberek tanácskozása A mezőgazdasági könyvhónap záró rendezvénye zajlott le tegnap, szerdán délután Szarvason, a DATE Mezőgazdasági Főiskolai Karán. Tudományszervezési feladatokról, számító- gépes információkeresésről és a videoszolgáltatásról tartott előadást ez alkalomból Molnár István, az Ágroinform igaz­gatóhelyettese. Ezt követően ünnepélyesen megnyitották á főiskola épületében a képen látható új könyvesboltot, me­lyet a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat üzemeltet Fotó: Gál Edit Vadászok megyei küldöttközgyűlése Tovább fejlődött a vadgazdálkodás Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának elnökle­tével szerdán ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség Központi Bi­zottsága. A tanácskozáson részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője, megjelent és felszólalt La­katos Ernő, az MSZMP KB osztályvezetője, és Gonda György államtitkár, az Or­szágos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal elnö­ke is. A KISZ Központi Bizott­sága Kovács Jenőnek, a KB titkárának szóbeli kiegészíté­se után előterjesztést vita­tott meg és fogadott el a KISZ ideológiai munkájá­nak javításával összefüggő feladatokról. A dokumen­tum megállapítja, hogy ifjú­ságunk túlnyomó többsége magáénak vallja a szocialista eszményeket. megbecsüli eredményeinket, büszke ha­zánk nemzetközi tekintélyé­re. Ezt követően a KISZ Köz­ponti Bizottsága Szórádi Február 29-én a békéscsa­bai székházban Tanai Fe­renc vezetésével tartotta ülé­sét a MÉSZÖV elnöksége. A napirendért több fontos té­ma szerepelt, mint például az ellenőrzési' és jogi iroda ez évi munkátervének meg­állapítása; az ÁFÉSZ-ek ke­retében bonyolítandó közmű­velődési és sportmozgalom tevékenységének konkrét megjelölése a megyei közös tagsági érdekeltségi alap 1984. évi költségvetésének jó­váhagyásával együtt. Hatá­rozatot hoztak az elnökségi ülésen a szövetség ez évi költségvetésére, valamint az első félévben összehívandó küldöttközgyűlés előkészíté­sének feladataira, továbbá megvitatták az ÁFÉSZ-ek el­múlt évi pénzgazdálkodásá­ról szóló jelentést. Az írásos előterjesztést szóbeli kiegészítésével „meg­patkolta” Pataki Tibor, a MÉSZÖV főmunkatársa, aki Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága február 29-én, teg­nap dr. Sonkoly Kálmán el­nökletével ülést tartott Bé­késcsabán. Az SZMT-szék- házban rendezett tanácsko­zás első napirendi pontjá­ban dr. Gazdag István igaz­gató főorvos és Rálik István­ná szb-titkár ismertette az orosházi városi kórházban bevezetett új ügyeleti díjazás tapasztalatait. írásos előter­jesztésükből kitűnt: az ügye­leti és készenléti szolgálatot az egyes szakmai szükségle­tek alapján, az ésszerű taka­rékossági elvek figyelembe­vételével szervezték meg az egyesített intézményben oly módon, hogy a betegeket ál­lapotuknak megfelelően az ügyeleti időben is szakszerű­en ellássák. Ugyanakkor a munka jellege, az igénybevé­tel intenzitása és gyakorisá­Sándor titkár előterjesztése alapján megvitatta és elfo­gadta az ifjúsági szövetség környezetvédelmi feladatai­ról szóló határozatot. Végezetül a Központi Bi­zottság személyi kérdések­ben döntött. Kovács Jenőt érdemei elismerése mellett, más fontos megbízatása mi­att felmentette titkári tiszt­ségéből, központi bizottsági, intéző bizottsági és titkársá­gi tagsága alól; Ernőd Pétert kooptálta a Központi Bi­zottság tagjai sorába, és megválasztotta a Központi Bizottság titkárává, az intéző bizottság és a titkárság tag­jává. A Központi Bizottság Barabás Miklóst — akit az Országos Béketanács főtitká­rává választott — érdemei elismerése mellett felmentet­te titkársági tagsága alól; Cservény Vilmost, a Köz­ponti Bizottság tagját meg­választotta a titkárság tag­jává, és megbízta a Demok­ratikus Ifjúsági Világszövet­ség főtitkári teendőinek ellá­tásával. külön is ráirányította a fi­gyelmet néhány fontos kö­rülményre. Noha a megye fogyasztási szövetkezetei együttvéve jól zárták az elmúlt évet (10 milliárdnyi árbevételük 3,9 százalékkal volt magasabb a bázisévinél, a 271 milliós nyereségük pedig 23,9 száza­lékkal haladta meg azt), ta­valy már fokozódtak pénz­ügyi nehézségeik. A beter­jesztett jelentés részletesen elemezte azokat a körülmé­nyekét, melyek gondot okoz­tak a pénzgazdálkodásban. Ilyen volt többek között a fi­zetőképtelenség láncolata, mely az év folyamán több vállalatra kiterjedt. Olyan helyeken is jelentkezett sor­ban állás az aszály miatti veszteségek, az alaphiány mi­att, ahol azelőtt nem ismer­ték ezt. Az 1982-ben kiutalt és vissza nem fizetett ter­melési előlegek meghaladták (Folytatás az 5. oldalon) ga alapján differenciálták a díjazást. Noha a központi röntgen és labor, valamint a véradó­állomás szakdolgozói munka­helyük kiemeltté való nyil­vánítását „örömmel fogad­ták”, ám a műtőssegédek, betegszállítók és a műszaki ügyeletet ellátók nem tar­tották kielégítőnek díjuk emelésének arányát. Ezért to­vábbi vizsgálatok szüksége­sek a jövőben. A kérdések megválaszolá­sa és a hozzászólások elhang­zása után dr. Horváth Éva megyei főorvos a települése­inken befejezett, illetve meg­kezdett rekonstrukciós, fel­újítási munkálatokról tájé­koztatta a testületet, majd Csamangó Vilmos, a megye­bizottság titkára a két ülés között végzett munkát, érté­kelte a tegnap délutáni ülé­sen' -y-n Megyénkben hat nagyke­reskedelmi vállalatnak van kirendeltsége, illetve leraka- ta, kettőnek pedig mintater­me. Munkájukat nagyban be­folyásolja az áruellátás. A kapcsolatok bővítését, a meglevő gondok enyhítését szolgálta a szerdán délelőtt Békéscsabán megtartott kö­zös tanácskozás, amelyet a megyei .tanács kereskedelmi osztálya szervezett. A megje­lent szakembereket, a me­gyei pártbizottság, a MÉ­SZÖV, a KPVDSZ képvise­lőjét dr. Szabó Sándor, a me­gyei tanács általános elnök- helyettese üdvözölte. Ezután Krizsán Miklós osztályvezető értékelte a nagykereskedelmi vállalatok telephelyeinek tevékenysé­gét. Elmondotta többek kö­zött, hogy a lerakatok több­sége jól dolgozik, megfelelő raktárakkal rendelkezik. Korszerű körülmények kö­zött szolgálja ki vevőit a bé­késcsabai és az orosházi FŰ­SZERT, a Vídia és jelentős bővítést valósít meg a Rö- VIKÖT. Nem mondható el mindez a PIÉRT-ről, hiszen a békéscsabai lerakat áru- szállítása évek óta tervsze­rűtlen, a túrák rendszeresen A mezőgazdasági szövetke­zetek egymilliós tagságának 40 százaléka nő; helyzetüket, élet- és munkakörülményeik alakulását vitatta meg a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsa Elnöksége szerdai ülésén. Amint a testület elé terjesztett írásos beszámoló­ból kitűnt; az elmúlt öt év­ben a mezőgazdasági szövet­kezetek többsége a nehezeb­bé vált gazdasági feltételek között is további erőfeszíté­seket tett a nők helyzetének, élet- és munkakörülményei­nek javítására. Szélesedett a nők foglalkoztatási lehetősé­ge, ennek nyomán 1980 óta 18 százalékról 23 százalékra emelkedett a 30 éven aluli1 nők aránya. Emelkedett a nők jövedelme is, ám átlag­keresetük alacsonyabb a fér­fiakénál. Az elmúlt években tovább javult a tsz-dolgozók, közöt­Fából valuta Tegnap, szerdán délután Gyulán, az Erkel Művelődé­si Központban rendezte ter­melési tanácskozását a DE- FAG gyulai műszaki fafel­dolgozó erdészete. A kollek­tívát Gál Imre vezető tájé­koztatta az elmúlt év gazda­sági eredményeiről. Elöljá­róban elmondotta, hogy a je­lenlegi összetétel az év ele­jén alakult ki, amikoris egyesültek a vésztői erdé­szettel. A vésztőiek elmúlt évi gazdálkodása olyan jól alakult, hogy eredményeik alapján joggal pályázhatták meg az Élüzem címet. Ter­melési értéküket és nyeresé­güket a tervezettnél egymil­lióval szárnyalták túl. Har­mincöt hektár új erdőt tele­pítettek, 21 ezer köbméter fát termeltek ki, és tőkés ex­portjukat 3,6 helyett 7,5 mii­késnek. Ennek egyik oka, hogy a Békés megyei telep a vállalat legkorszerűtlenebb egysége. Az Amfora minta­termére jellemző: az itt ki­állított áruk nem mindig a valóságos készletet mutatják. Felhívta a figyelmet arra. hogy a jövőben további erő­feszítéseket kell tenni bizo­nyos termékek gyártatására, a határ menti árucsere bőví­tésére, a megrendelések pon­tosságára. Erősíteni szüksé­ges a nagy- és a kiskereske­delmi vállalati központok együttműködését, amely csak a kölcsönös bizalmon alapul­hat. A lerakatok még na­gyobb önállósága szintén ja­víthatja a kereskedelmi munkát és mérsékelheti a megyén kívüli beszerzéseket, amely növeli a költségeket. Végül a nagy- és kiskeres­kedelmi vállalatok szakem­berei mondták el vélemé­nyüket az áruellátásról, a partneri kapcsolatok tovább­fejlesztéséről, majd Krizsán Miklós válaszolt az elhang­zott kérdésekre. Dr. Szabó Sándor pedig az aktuális ke­reskedelempolitikai teendők­ről beszélt. tűk a nők élet- és munkakö­rülménye. A gépesítés, az általános technikai fejlődés eredményeként a gyengébb nem képviselőinek fizikai megterhelése tovább csök­kent. Különösen a _korszerű állattenyésztési telepeken let­tek kulturáltabbak a mun­kakörülmények. Az egészség­re káros, tiltott munkakö­rökben nőket nem foglalkoz­tatnak. Előnyös az is, hogy falun is javult a lakossági szolgáltatás. A vitában felszólal Duschek Lajosné, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnöke. Hangsúlyozta: á nők munka- vállalása és anyai hivatása nem kerülhet ellentétbe egy­mással. Rugalmas módsze­rekkel — például bedolgozói munkalehetőséggel is szüksé­ges támogatni kettős hivatá­suk összeegyeztetését. lió forintra teljesítették. Eb­ben az értékben szállítottak papírfát Jugoszláviába és Olaszországba. A műszaki fafeldolgozó er­dészet is túlteljesítette el­múlt évi tervét. Csaknem tízmillió forint értékű tőkés exportot teljesítettek. Az NSZK-ba, Ausztriába és Franciaországba szállítottak több mint ezer köbméter fű­részárut, 31 ezer rakodóla­pot, összesen 17 ezer 300 köbméter gömbfát és ezer- hétszáz köbméter fenyőárut dolgoztak fel. Az ez évi ter­vekről elmondotta, hogy most már közösek lesznek nem­csak az eredmények, hanem a gondok is. Kellőképpen összehangolt és tervezett munkát kell végezni ahhoz, hogy a jónak mondható el­múlt évi teljesítést az idén is megismételhessék. B, O, A keményebb gazdasági körülmények között a me­gyei vadásztársaságoknak több munkára, nagyobb erő­feszítésre volt szükségük az eredmények eléréséhez, s mindez nagyobb költségek­kel is járt — mondta dr. Romvári László, a MA- VOSZ megyei intéző bizott­ságának titkára a tegnapi közgyűlésen, amelyet Csatá­ri Béla, az intéző bizottság elnöke vezetett le. Részt vettek a közgyűlésen dr. Fórján Mihály, a megyei pártbizottság munkatársa, Nagy Sándor megyei vadá­szati felügyelő. Pacsika György rendőr alezredes. Gulyás György, a MOHOSZ megyei titkára, dr. Szilasi Mihály, a PM Bevételi Igaz­gatóság munkatársa. Részben a nehezebbé vált körülmények, részben egyéb okok következtében már az év elején négy vadásztársa­ság fizetési gondokkal küz­dött, s ebből a Geszt kör­nyéki vadásztársaság ki sem tudott lábalni. Jelentős be­vételi kiesést okozott már az év első felében a tavaszi őzbakvadásztatás anyagi eredménycsökkenése, a várt külföldiek egy részének el­maradása miatt. De anyagi gondot jelentett a külföldi­ek fácánvadásztatásának ki­esése, illetve késedelme is. Ehhez járult, hogy a MA­VAD túlzásba vitte a lőtt fá­cán átvételénél a minőségi követelményeket. Ám ennek ellenére tény, hogy a roncso­lásos lövést ma igen drágán kell megfizetni, legtöbbször a közösség kasszájára. A külső körülmények hatására megnövekedett követelmé­nyek nagy feladat elé állítot­ták a vadászközösségek ve­zetőit, tagjait. Többségükben helytálltak, de egyes funk­ciókban személyi változások­hoz is vezetett. A megyei intéző bizottság munkájáról szólva az előadó tájékoztatta a közgyűlést, hogy az ^elmúlt évben az in­téző bizottság három va­dásztársaságot ellenőrzött. Valamennyinél szükségesnek látta hangsúlyozni az egye­sületi demokratizmus erősí­tését, a közgyűlések jobb előkészítését. Célszerűnek tartotta a számszaki adatok előre történő kiküldését a meghívókkal együtt, a jó munka elismerését kapcsolni a vadászati lehetőségekhez. Nagyobb gondot kell fordí­tani a közgyűlések hatáskö­rének tiszteletben tartására, az ebből eredő szabálytalan­ságok felszámolására. Foglalkozott a továbbiak­ban a bemutató vadgazdaság tevékenységével, a vadász- társaságok ötéves beruházási munkájával, a Geszt környé­ki vadásztársaság tavalyi helyzetével, aminek követ­keztében az kettévált zsadá- nyi és geszti vadásztársaság néven. A megyében 1983 végén 49 vadásztársaság volt 2003 va­dásszal és 43 vadászjelölttel. Az előadó szóbeli kiegészítő­jében kitért arra, hogy több vadásztársaság elzárkózik új tagok felvételétől, és töb­ben nem tartják be azt a szabályt, hogy a vadászjelöl­tet hat hónap után, ered­ményes vizsga esetén a ta­gok sorába kell felvenni. A hivatásos vadászok száma 125, amelyből 13 fővadász­ként van alkalmazásban. A vadgazdálkodást érté­kelve megállapította, hogy az intéző bizottság tapaszta­lata szerint a vadásztársasá­gok kihasználták lehetőségei­ket és ennek következménye, hogy jó eredményeket értek el végül is. Javult a helyzet a fácánnevelésben, kezd ki­alakulni a megfelelő gondo­zói létszám, amely elősegíti a magasabb felnevelési szá­zalékot. A Bemutató Vad­gazdaság közel 165 ezer na­poscsibét bocsátott a társa­ságok rendelkezésére. Ennek hatását csak a vadászat be­fejeztével lehet megállapíta­ni, de eredményei mutatkoz­nak a külföldiek fácánvadá­szatánál. Eredményes volt a nyúlbefogás is. Szóvá tette, hogy több helyen alacsony a hivatásos vadászok alapbére, és problémák vannak a mun­karuha-ellátottságukban. Ezt követően az intéző bi­zottság titkára a bizottság tavalyi pénzgazdálkodását is­mertette. Ennek során tett említést a vadgazdasági köz­pont létesítéséről, amely elő­reláthatóan ez év közepére (Folytatás a 4. oldalról) Szilárdítani a pénzügyi fegyelmet £ .MÉSZÖV elnökségi ülése Ügyeleti díjazás Orosházán s. s. Nők a mezőgazdaságban

Next

/
Oldalképek
Tartalom