Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-21 / 43. szám
1984. február 21., kedd Üzemi múzeum a csabai téglagyárban Amit jelen időnek ismerünk, az nagyon rövid életű. A ki nem mondott szó még a jövőé, a kimondott pedig már a múlté. Megragadni tehát a gyorsan múló időt, * mindig is vágya volt az embernek. Ilyen gondolat fogamzott meg a Munkácsy Mihály Múzeum szakembereinek javaslatára a Tégla- és Cserépipari Vállalat központjában. Ennek az iparágnak Békéscsabán hosszú múltra visszatekintő hagyományai vannak. Éppen a 75 éves vállalati jubileumhoz volt kapcsolható, hogy munkaeszközöket, fényképeket, késztermékeket, okmányokat lenne hasznos összegyűjteni. Ha pedig már együtt lesz valamilyen kis gyűjtemény, akkor érdemes lesz kiállítani, bemutatni. A vállalati KISZ-bizottság karolta fel az üzemi múzeum létesítésének gondolatát. Mivel több száz dokumentum és tárgy gyűlt össze a gyűjtés megindulása óta, vitrinekben tematikusán ösz- szeválogatott kiállításokat rendezünk. Ezeket előbb a vállalat Szigligeti utcai központjában mutatjuk be, majd az üzemi kultúrházba kerülnek, ahol minden dolgozó megfordul, így láthatja a gyűjtés eredményeit, üzemünk múltjának emlékeit. Mutassunk be néhány darabot a gyűjteményből, hiszen mindegyik beszédes tanúja a múltnak. A munkakönyvek közül igen érdekes a legkorábban kiállított: Mészáros Mátyás 1894-ben lett a gyár dolgozója. Az 1828-ban született Orosz György ugyanekkor lépett munkába, így 66 éves korában lett gyári munkás. Csicsely György munkakönyvé azért különleges, mert 1917-ben orosz hadifogságban kapta, és jó magaviseleté jutalmául munkát vállalhatott. 1917 februárjában 24 rubelt keresett, s a munkakönyvé végigkíséri fogságának történetét. Ellátmányként ing, hosszú alsónadrág, kapca, nadrág, törülköző és szappan van bejegyezve. A sok fénykép között egy kihordóbrigád fényképe 1905- ből. A fényképezés alkalmával ünnepi ruhába öltözött az 5 tagú brigád, így felismerhető, hogy a csizmában, hegyes kalapban, lajbival lát- - ható két férfi paraszti sorból lett munkás, a másik három már pantallónadrágos, s az ipari munkás öntudatával áll a fényképező lencséje elé. Gerinccserép és keritésdísz az 1920-as-évekből Nem szokás említeni, de Bohn József, a tulajdonos nem csak téglagyártással foglalkozott gyárában. Az egyik dokumentum szerint egy 40 méfer hosszú, 6,5 méter széles, 100 tonna szállítására igen alacsony vízállásnál is alkalmas hajót terveztetett mérnökével. Ha a hajó elhasználódott, a vaslemezanyagot olcsón visszavásárolta, s ezekből készíttette az agyagbányászathoz szükséges kotrógépeket. Egy „Linoleum zománcmáz” nevű festékcímke az egykori festéküzem emléke. A több mint fél évszázados munkarendet annak • idején üzemegészségügyi felügyelővel is aláíratták. A munkarend sokoldalúan szabályozott, csak emberség nem volt sok benne. Erre néhány példa: — A napi munkaidő reggel 7 órától este 6 óráig tart. — A betegsegélyező pénztár járulékai fele részben a munkás béréből levonandók. — A munkaviszony megszűnése és „Strike” (sztrájk) esetén a munkások és családtagjaik tartoznak a gyárat és a munkáslakást azonnal elhagyni. — A gyári dolgozó rögtöni hatállyal elbocsátható, ha egy egész napon át igazolatlanul mulaszt. A híres Bohn-cserép ... Sokféle cseréptípus alakult ki azóta, hogy a Babilóniában égetett agyagtáblácskákat tettek fel az első háztetőre. Hazánkban a legrégibb házak tetején a kisméretű, egyfülű, lapos, hódfarkú cserép található. Könnyű volt vele a fedés, de sok lécet igényelt és két egymásra rakott sor adott csak biztonságot. Ehhez képest volt újdonság az 1911-ben szabadalmaztatott Bohn-cserép, melyet Kikinda, Zsombolya, Károlyliget, Szolnok és Békéscsaba városokban levő üzemei gyártottak. Sok jó tulajdonsággal rendelkezett. A két oldalon egymásba kapcsolódó hosszanti hornyok a hóbefúvás ellen védték a padlásokat. A léctávolság nem volt olyan szigorúan betartandó, mert a sorok tetszés szerint tolhatok egymás fölé. A mindkét felületen kialakított bordák olyan erős és nagyméretű agyaglemezek előállítását tették lehetővé, melyek egy ember súlyát elbírták, és még köny- nyen cserélhetők is voltak. Nem csoda, hogy fergeteges siker volt az új cserép. A nádfedés helyett cserepes új házak épültek, sőt a régi fedeleket is lecserélték. Az épületek élettartama meghosszabbodott és tetszetősebb külsejűvé váltak. Egy kicsit a jómódúság jeleként is hódított ez a cserépfajta. A cserepek alsó lapján „253-as Bohn patent” felirat volt olvasható egészen 1919- ig. Akkor rövid ideig, 5 ágú csillag lett az embléma a csabai cserepeken ... örzünk ilyen cserepet is múzeumunkban. Ennyit ízelítőül a kiállításból, amely most az üzemi kultúrházunkban látható, hogy később újrarendezve, új anyagokkal bővülve tárja majd látogatóink elé a folyton gazdagodó gyűjteményt. Krizsán András Diákszfnház Zalaegerszegen Diákszínpad alakult Zalaegerszegen. A „társulat” a Zrínyi és Ságvári Gimnázium, a Deák Szakközépiskola, a Martos Flóra Leánykollégium, a 407. számú Ipari Szakmunkásképző diákjaiból, valamint a városi művelődési központ csoportjainak tagjaiból szerveződött. A tanintézetekben eddig elszigetelten tevékenykedő, továbbképzési és bemutatkozási gondokkal küzdő csoportok ezután rendszeresen találkoznak, szorosan együttműködnek. Az összejövetelek nemcsak tapasztalatcserére adnak módot, hanem azokon — kidolgozott tematika szerint — a beszéd- és mozgáskultúra, valamint a színészmesterség alapjait, tudnivalóit is elsajátíthatják a fiatalok. Patrónusuk, a városi művelődési központ Zalaegerszegen, illetve a környező községekben teremt számukra fellépési lehetőséget. A kezdeményezést támogatja a helyi Hevesi Sándor Színház is: képzésükbe is bekapcsolódik és a próbáin is szívesen látja a színjátszó diákokat. II Weither bemutatójára készülnek Űjabb dalművel gyarapodik a Magyar Állami Operaház repertoárja: március 3-án és 5-én kettős szerep- osztásban mutatják be az Erkel Színházban Massenet Werther című operáját. A premier egyben magyarországi bemutató lesz, hiszen a kompozíció dallama eddig még nem csendült fel magyar színházban. Massenet Goethe Werther- jének forgatókönyve alapján komponálta operáját. A mű a címszereplő boldogtalan szerelmének, társadalmi kudarcainak története, egyben a kor tükörképe. A regényből számos zenei kompozíció született. Massenet alkotását 1894-ben mutatták be nagy sikerrel Bécsben. A magyarországi bemutatón Werthert Kelen Péter illetve Bándi János, Char- lotte-t Takács Klára és Takács Tamara, Albertet Gáti István és Póka Balázs énekli. A rendező Mikó András; a premier karmestere Kóro- di András lesz. Kőbank alakult Pécsett Pécsett létrehozták az ország első kőbankját. Benne a későbbi újrafelhasználás céljából ösz- szegyűjtik és megőrzik a bontások során előkerült faragott köveket; régi épületek és utcák bontási anyagából válogatják ki a míves darabokat, megmentve azokat a pusztulástól. Esetenként pótolhatatlan kövekről van szó, mivel ma már nem működnek azok a bányák, ahol hajdanában fejtették őket. A történelmi városközpont rekonstrukciós munkálatai közben mind több faragott kő kerül elő. Értékük mind az anyagukat és korukat, mind a megmunkálásukat tekintve nagy, ezért a városi tanács építési osztálya kötelezővé tette a megmentésüket. Az épületek lebontását vagy felújítását, az utca. és térburkolatok korszerűsítését irányító műszaki szakemberek gondoskodnak arról, hogy a köveket összegyűjtsék és átadják a kőbanknak. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat kezeli ezt a különös gyűjteményt. A Pécs különböző helyein fellelt régi köveket fajtájuk, formájuk és méretük szerint válogatják, osztályozzák, tárolják a „kőbankárok”. Legalább húszféle követ őriznek a gyűjtőhelyen, köztük ma már beszerez- hetetlen anyagokat. Nincs bányász, aki kifejtsen és nincs kézműves, aki kifaragjon ilyen és ennyi követ, s a tanácsnak rtem is volna pénze rá, bármennyire is szükségesek a belvárosi rekonstrukcióhoz. A kőbank viszont gyakorlatilag ingyenes anyagot szolgáltat a munkákhoz, illetve már szolgáltatott is a patinás Flórián tér és a sétálóutcává átalakított Sallai utca gránitburkolatának elkészítéséhez, s a sétatéri fák és a köztéri ivókutak körüli díszítésekhez. A gondos és előrelátó városi gazdálkodás kiterjed más használható kövekre is. összegyűjtik például a hajdani kerékvetőket, amelyek a boltíves bejáratok sarkainál védték a falat, ezekkel fogják pótolni a hiányzókat a régi kapuknál. Az új belvárosi iskola építésénél talált öreg malomkövek szintén a kőbankba kerültek, hangulati elemekként használhatják fel majd a kertépítők. Megmentettek egy kallódó vízköpőt is, az egyik támfal vízkifolyója lesz. KÉPERNYŐ Rá kellett jönnöm, hogy nem vagyok úgynevezett átlagnéző. Mert feltehetően a Magyar Televízió új műsorrendje és műsorpolitikája mégiscsak a többek igényének kielégítésére változott meg. S akárhogyan csűröm-csavarom, ez sehogyan sem egyezik az igényeimmel. De oldjuk fel a rejtélyt. Tekintve, hogy egy ideje kinőttem az iskoláskorból, kevésbé érintett a nagyszerű ötlet, miszerint az Iskolatelevízió adásáit blokkosították. Ezt valóban jó ötletnek tartom, ugyanis, ahol tehetik, úgyis képmagnóra veszik az ITV adásait, mert nincs az a zseniális órarendcsináló, aki közmegegyezésre bele tudná illeszteni a tanórák rendjébe ezeket a műsorokat. Az iskolák technikusai tehát feltétlenül üdvözölték ezt a sugárzási időt megspóroló ötletet. A televízió heti 90 órás programjában tehát ezáltal némi időelőnyre tehettek szert a műsorszerkesztők. Gazdagodott a délelőtti program, amit a későn ébredő pedagógusok abból vettek észre, hogy nőtt az igazolatlanul hiányzó nebulók száma. Ez még mindig semmi. Tekintve, hogy „erősítették" a kora délutáni programot a korán reggel munkába indulók miatt, már fél öt előtt jó, időnként kifejezetten élvezhető, lazításra alkalmas műsorokat sugároznak. Csakhogy a gyárban két óra tájt végző munkások — főleg asszonyok — először is a bevásárlást intézik el, aztán pedig nekiállnak főzni. Az aligha képzelhető el, hogy meg mernék kockáztatni a főtt étel elhagyását, mondjuk az izgalmas Lengyel utak című film miatt. (Amit a rossz nyelvek a Wagner című szuperprodukciónál jótfal élvezhetőbb alkotásnak mondanak.) Alaposan átböngészve a műsort, azt is észrevettem, hogy a két csatorna eddig jól-rosszul összeegyeztetett műsorkezdései, most már csak valami elnézés folytán igazodnak egymáshoz. Az ötlet bizonyára azért született meg, hogy leszoktassák a tévénézési kultúrát nélkülöző magyar átlagnézőt a mindenevésről, s rákényszerítsék a meggondoltabb választásra. (Némi haladékot csak azok kaphattak, akik ki nem állják a sportot, a télit meg különösen nem.) Tekintve, hogy én e két hét alatt jóformán csak a téli olimpia nagyszerű küzdelmeit néztem, e haladékkal nem élhettem. Aztán van olyan rossz érzésem is, hogy támadás indult a régi, jól bevált főműsoridő ellen. Ügy tűnik, este nyolc órakor elsősorban nevelni, oktatni akarnak. Néha eléggé ki is lóg a didaktikus lóláb. Részt veszek Irodalmi barangolásokban Budapesten, szoktatnak erőteljesen a komoly zenéhez, tudományos kisfilmek tucatja figyelmeztet természettudományos műveltségem hézagaira. Ha már ide jutottam, azért mindenképpen szót kell ejteni egy nagyszerű sorozatról, amelyet összefüggések címmel sugároz immár harmadik alkalommal a televízió. Érdekes, de az angol James Burke olyan lebilincselő módon tudja ezeket az előbb említett hézagokat megtölteni, hogy észre sem veszi az ember, mennyi minden bukkan fel szürkeállománya legrejtettebb zugaiból. Nem szeretek többnek látszani, mint amennyi vagyok. így kereken kimondom, hogy főműsoridő ben szeretek szórakozni. Szeretem a jó játékfilmeket, de az emlékezetes színházi előadásokat is. (Bár kissé ideges vagyok, mikor Suksin egyik novelláját egy hónapon belül háromszor látom, vagy Shakespeare összes műveiből mindig ugyanazt a három drámát.) Uram bocsá, még a képernyőnkről teljesen eltűnt westernfilmeket is, vagy a régi magyar sztárokat felvonultató hazai, jó öreg, megkopott kópiákat. Mikor Feleki Kamill vendégségében részt vettem a képernyő előtt, és filmbejátszásokkal igyekezett pályatársait, barátait közelebb hozni a nézőkhöz, szinte odakiáltottam volna: — Engedjék még játszani őket! Szóval javíthatatlan szórakozni vágyó vagyok. Igaz, a tudósklubot is szívesen nézem, s nagyon szeretem a dokumentum- és portréfilmeket is. Mert engem ezek is szórakoztatnak. Különösen akkor, ha főműsoridőben a napi gondok után lazíthatok. De erre ritkán adnak alkalmat. Valami baj van. Most vettem magamon észre, hogy tisztára az átlagnézőt jellemző ízlésem van. Akkor valamit mégsem értek. Kit, vagy kiket akar szolgálni a Magyar Televízió? Miért bűn az, ha valaki igenis szórakozni akar? Abban a vacak főműsoridőben ... A vasárnapi ajánlatot átnézve úgy döntöttem, hogy este főzök ebédet, és délelőtt kitűnően elszórakozom a szellemes-bájos csehszlovák gyermekfilmen, a Lakótelepi gyerekeken. S mert nagyon durcás voltam, még A láperdő szellemét is megnéztem. Ez nem volt annyira szellemes, de legalább győzött benne az önfeláldozás, a bátorság és az érzelmesség. Végül is, mindenki találhat magának megfelelő programot a televízióban. Legfeljebb átprogramozza az életrendjét. De a legjárhatóbb út az, ha egyáltalán nem néz televíziót. De mi ebben a honi tv-nek az üzlet? B. Sajti Emese Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Szombatosok a XVII. századi Erdélyben. 8.57: Operettfelvételekből. 9.41: Találkozás a Hang-viUá- ban. 10.05: MR 10—14. 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50: Sugár Rezső müveiből. 11.36: Bartók: Régi magyar táncok. 11.43: Az eltűnt miniatűr, avagy egy érző lelkű hentesmester kalandjai, (regény) XX/12. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Hangverseny délidőben. 14.00: Nóták. 14.40: Élő világirodalom: Norvégia. 15.05: Fúvós kamarazene. 15.28: Nyitnikék. 16.00: Operettfelvételekből. 16.29: Zengjen a muzsikai 17.05: Balzac: Goriot apó. 17.45: A Szabó család. 19.15: A Magyar Rádió és Televízió nótaénekes-vetélke- dője. 2. elődöntő. 20.00: Vonzáskörzet. 20.40: Maria Callas énekel. 21.05: Brüsszeli noteszlapok. 21.35: Händel: Tűzijáték — szvit. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kórusmüvek. 22.50: Hétköznapok kutatói. 23.00: A dzsessz világa. 0.10: Sztevanovity Zorán dalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Verbunkos muzsika. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Másfél óra irodalomkedvelőknek. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Melódiákoktól. 13.25: Látószög. 13.30: Muzsikáló természet. 13.35: Zongoramuzsika gyermekeknek. 14.00: Operaslágerek. 14.35: Tánczenei koktél. 15.20: Könyvről — könyvért. 15.30: Találkozás a stúdióban. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Tini-tonik. 18.35: Beszélni nehéz. 18.47: Nyolc rádió nyolc dala. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Csintamánok és madarak, (novella) V/2. 21.05: Fenntartott hely az elmúlt hetek legsikeresebb műsorai számára. 22.30: Gáz van. (hangjáték) 23.20: Népdalcsokor. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Schumann: d-moll hegedűverseny. 10.01: Rubinstein: A Démon, (opera) 12.39: Kamarazene. 13.07: Régi magyar táncmuzsika. 13.30: A Stúdió 11 felvételeiből. 14.00: Hervay Gizella versel. 14.16: Zenekari muzsika. 15.00: Iskolarádió. 15.30: Schubert-felvételek. 16.30: Mi van, ha jön a gyerek? 17.00: Zenekari muzsika. 18.07: Operaáriák. 18.30: Szerb-horvát nyelvű műsor. 19.05: Német nyelvű műsor. 19.35: Csokonai Vitéz Mihály verse. 19.40: A Magyar Rádió hangversenysorozata. VI/5. Közben: 20.30: Portré Szabó András Európa-bajnokról. 20.52: A hangverseny-közvetítés folytatása. 21.35: Latin-Amerika irodalma. 22.00: Operakettősök. 22.30: Dzsesszzene. 22.54: Zenei panoráma. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A tegnap slágereiből énekel Caterina Caselli. 17.15: Zsibongó. Gyermekműsor. 17.30: A szolnoki Beloiannisz úti és az újvárosi iskola kórusai énekelnek. 17.35: Oj lendület! Braun Ágoston írása. 17.40: Eugen Cicero zongorázik. Közben: Üzemi lapszemle. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A KFT új dalaiból. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 7.55: Tévétorna, (ism.) 8.00: Iskolatévé: világnézet. 8.35: Osztályfőnöki óra. 9.00: Francia nyelv. 9.20: Fizika. 9.30: Matematikai vetélkedő. 10.00: Üvegház. (csehszlovák film) 14.50: Iskolatévé: irodalom. 15.35: Deltácska. 15.55: Maszk és jelmez. 2. (ism.) 16.40: Képmagnósok figyelem! (ism.) 17.05: Vujicsics Tihamér: Drág- széli táncok. 17.20: Hogy volt. . . 18.20: Pulzus. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Wagner, (angol—magyar tévéfilm) X/10. 21.10: Stúdió ’84. 22.10: Felkínálom népgazdasági hasznosításra. 22.50: Tv-tükör. 23.00: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.05: A zöld erdő meséi, (amerikai rajzfilm) XIII/1. (ism.) 18.30: Autó-motorsport. 18.50: Energiatakarékos berendezések. (riportfilm) 19.20: Brazil zenés film. 20.00: Falusi esték. 21.00: Tv-híradó 2. 21.25: Sovány vigasz, (ausztrál tévéfilm) BUKAREST 15.50: Fiatalok klubja. 15.25: Család és iskola. 15.45: Karino (folytatásos film). 16.10: Állattenyésztésről mindenkinek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő, 20.35: Könnyűzene. 20.45: Irodalmi magazin. 21.05: A postán történt. Capek művének csehszlovák tévéváltozata. 21.55: Nemzetközi tv-hírek. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: Senki sem törődik velük. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: A Savinja völgye. 17.30: Érdekes utazás. 17.40: Hírek. 17.45: A tarka autóbusz — adás gyerekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Belpolitikai adás. 20.45: Lottósorsolás. 20.55: Filmfesztiváli bemutatók: Tatár sivatag, (játékfilm) 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Könyvek és eszmék. 18.45: Kulturális szemle. 19.00: Népszokások (tudományos sorozat) 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Zenei adás. 20.50: Az élő idő. (dokumentumadás) 21.20: Zágrábi körkép. 21.35: Miért szeretem a dzsesszt. SZÍNHÁZ 1984. február 21-én, kedden 19 órakor Békéscsabán: VOLT MAR ÖNNEK SZEXENSCHUSZA? ! ,,B” bérlet 15 órakor Hódmezővásárhelyen: ALTONA FOGLYAI 19 órakor Hódmezővásárhelyen: ALTONA FOGLYAI 1984. február 22-én, szerdán 15 órakor Békéscsabán: ARZÉN ES LEVENDULA a debreceni Csokonai Színház előadása 19 órakor Békéscsabán: ARZÉN ÉS LEVENDULA a debreceni Csokonai Színház előadása 19 órakor Tótkomlóson: BOLHA A FÜLBEN MOZI Békési Bástya: Cicák és titkárnők. Békéscsabai Szabadság: Szerelem receptre. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Zsákutca, fél 8-kor: Jób lázadása. Gyulai Erkel: Szeretők. Gyulai Petőfi, 3-kor: Apacsok, 5 és 7-kor: Bűnös életem. Orosházi Partizán: Magánélet.
