Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-01 / 26. szám

1984. február 1., szerda Tessék kacagni! Georges Feydeau: Bolha a fülben Kővári Judit, Tomanek Gábor, Széplaky Endre és Gálfy László az előadás egyik jelenetében Fotó: Gál Edit Málladozik a mennyezet a színházunk nézőterén. Jó lesz az erősítés, mert mos­tanság a nagy nevetések, a felcsattanó tapsok idejét él­jük, s ilyenkor az is előfor­dulhat, hogy a fejünkre sza­kad egy-egy darabka az ég­ből. Georges Feydeau: Bolha a fülben című bohózatát játssza a Jókai Színház tár­sulata, félre tehát a gondok­kal, búbánattal, jöjjön a ha­hota, a bugyborékoló röhö­gés. Lám, milyen jó látni, hogy fenn a színpadon csu­pa félreértés, csalás, csábítás az élet, s lenn a nézőtéren csak szépen foghatjuk egy­más kezét, és kacaghatunk a fura figurákon. Ugye? Aki pedig nem tud bohózaton nevetni, ne nézzen ilyet. Ne vegye el a helyet a vidám­ságra vágyók elől: vannak éppen elegen, akiknek, mint falat kenyérre, olyan szüksé­gük van az ilyenfajta neve­tésre. Nagy élet lehetett a szá­zadforduló Párizsában. Ötö­dik sebességre kapcsolva száguldott a világ, élénkült a kereskedelem, nyüzsgött a tőzsde, új csúcsok felé tör­tek a művészetek, s a loká­lokban, mulatókban habzsol­ták a gyönyöröket. S hogy közben Európával együtt be­lerohantak egy világhábo­rúba, az ágyúzásban, bajo- nettrohamokban százezrek csonkultak halálra, és Tria­nonban még békeszerződést is kötöttek, ugyan mit szá­mít? Lazán, elegánsan, ön­feledten kell nevetni minde­nen. E kacagtatás színpadi bűvészmestere volt Georges Feydeau, aki pontosan ráér­zett arra, hogyan kell szel­lemes helyzetsziporkákkal elkápráztatni a közönséget. Mindent tudott, amit a szín­padi hatáskeltésről tudni le­het, s ennek birtokában pró­bára is tette a közönség te­herbíró képességét. Mint aki csak borotvaélen egyensú­lyozva érzi jól magát, szín­padán elővezeti a Nagy Semmit, a blöfföt, az önma­gáért való, vissza-visszatérő nevetést. Két órán át pihen­ni sem hagyja a nézők re­keszizmait, megszédíti, elhó­dítja a közönséget, s akinek mindezek után van képe fa­nyalogva gondolni az elő­adásra, magára vessen. Véletlen műve, hogy ép­pen az elmúlt napokban lát­tam a Vígszínházban Fey­deau: A balek című darab­ját. El nem mesélhető sem­mi kis történetecske, ferge­teges félreértések, csábítás, linkség, csalás. Parádés sze­reposztás, nagy siker. És íme most Békéscsabán lát­ható e darab tükörképe, a Bolha a fülben. Ami ott fenn volt, itt benn, ami kinn, most benn. Egyébként ugyan­az. Színpadi helyzetkomiku­mok özöne, nézőtéri nevetés­karnevál. A színház legjobb erőit felvonultató szereposz­tás, tapsos siker. Ilyenkor csak ürügy a neyettetésre a színpadi történet, az, hogy egy jómódú szépasszony fél- tékenykedni kezd a férjére, mivel az nem csak hitvesi kötelességét hanyagolja de még a nadrágtartója is cso­magban érkezik ... Szinte mindegy miről van szó, csak legyen néhány szereplő, aki­ket be lehet tenni a tur­mixba, megkeverni mindent, induljon el a hullámvasút. Akár az-újabban hallható nevető masinák: csak felkeli húzni, be kell kapcsolni, s a többi a gépezet dolga. Amikor a Jókai Színház vezetősége a Feydeau-bohó- zat színrevitele mellett dön­tött, lényegében meg is ha­tározták darab időre a szín­ház arculatát. Farsangot hív­tak a csabai télbe, habköny- nyű vidámságot, csacska ne­vetést. A vendégként rende­ző Giricz Mátyás érdemes művész,_ az előadás játék­mestere a jó profi rutinjával viszi pályára csapatát. Biztos tippet játszik: nem hagy ki­használatlanul egyetlen po­ént sem. Dúskálhat a lehető­ségekben. Igaz, lehetne ezt a darabot több franciás szelle­mességgel, pikantériával is színre vinni, talán tartalma­sabbak is lennének a mosta­ni' rohangálások üresjáratai, de ne legyünk telhetetlenek. Ahol a nézőtér nagyobbik fele csörgő könnyekkel a térdét veri a nevetéstől, az bizony siker, amely elisme­rést érdemel. Gyarmathy Ág­nes Munkácsy-díjas tervező jelmezei és díszlete mintha arra lenne példázat, hogy nem a környezet, és nem a ruha teszi az embert, még a színpadon sem. Hiszen ezek közt a díszletek közt, s ezekben a jelmezekben akár egy szalonvígjáték is végbe­mehetne, és lám a bohózat­hoz is keretet ad: a díszleten megfelelő számú ajtó van, ahol ki-be lehet futkosni, s a jelmezekben sem botlanak el a viccverseny atlétái. Talán illetlenség, ha oly sok éven át kapott, meg nem számolható jó élmény után ismét „felfedezem” Gálfy Lászlót. Mi mást lehet ten­ni, hiszen mindig új arcát mutatja, sőt, ezúttal arcait: most két szerepet is játszik. Ez az est ismét Gálfy Lászlóé! Hodu József mint spanyol úr jött, játszott, s aratott sikert. Jancsik Fe­renc azon színészek közé tartozik, aki, ha látszólag nincs szerepe, hát csinál magának. Ezúttal is ezt tet­te, a nézőtér nagy derültsé­gére. Tomanek Gábor játéka ígért leginkább szellemessé­get, pikáns humort, kár, hogy ezzel a szerepfelfogá­sával jórészt magára maradt az előadásban. Farkas Tamás „ziccerszerepével” kulturál­tan bánt, s jófajta nevetést hozott. Gyurcsek Sándor éppen csak bejött a színpad­ra, és máris légköre lett. Utána szinte „csak” annyit kellett mondania: jaj a reu­mám, jaj a reumám, és már­is dőlt a nézőtér a kacagás­tól. Csiszár Nándor a tőle ugyancsak megszokott, jó színvonalon komédiázott. Kővári Judit és Szabó Zsu­zsa kedvesek, bájosak, s bár elég mereven kezdtek, később alkalmuk lett a hu­moros helyzetekben is bele­melegedni a játékba. (A színlap szerint Raymonde fi­guráját kettős szereposztás­ban Vajda Márta is játsza- ná. Sajnos, sem a főpróbán, sem a bemutatón, de az utá­na következő előadásokon sem láthatta eddig a közön­ség. Kár. Pedig egy jó, meg­bízható Vajda Mártára szük­sége lenne a színháznak, s feltehetően neki is a Jókai Színházra.) Felvonult a „komikai vo­nal” színe-java: Dénes Piros­ka Jászai-díjasnak, Széplaky Endrének, Kim Borbálának. Kalapos Lászlónak és Ko­vács Editnek is kijut a taps­ból. Méltán. Andódy Tibor Nulláskönyvek — kérdőjelekkel Könyvek, könyvek, köny­vek. A polcokon, a polcok előtt gúlába rakva, az el­árusítópultokon Halomra magasítva ... A raktárakban könyvhegyek tornyosulnak, levegősebben vagy szorosab­ban, de épülnek a kötet-fel­hőkarcolók. Még így is kato­nás rendben minden, leg­alábbis ahol jártunk, kedve­ző tapasztalataink voltak. A szarvasi ÁFÉSZ-köny- vesboltban Frnka Mihály helyettes üzletvezető a könyvellátás javulásáról kez­dett beszélni, ám engem ép­pen azok a könyvek érde­keltek, melyeket nem tud­nak eladni. (Mert akad ilyen is, bőven.) — Tudja, mióta a könyvek drágábbak lettek, jobban megnézik a vásárlók is, mi­re költik a pénzüket. A má­sik probléma az, hogy keve­set tudunk előre a kiadásra kerülő könyvekről. Ha az író neve nem ismert, csupán a könyv címére támaszkod­hatunk. Annak alapján ren­delünk, egyeztetve a várható vásárlói igényekkel. Aztán, ha mégsem megy úgy, ahogy vártuk, ittmarad a nyakun­kon . . . Az elmúlt évben 270 ezer forint volt az engedélyezett visszárumennyiség. így az 1981-ben vagy annál régeb­ben kiadott könyvek egy ré­sze visszakerült Budapestre, a törökbálinti depó-raktárba. A többit, rendszerint ami­ből csupán néhány kötet ma­radt, félreteszik, hogy majd egy árleszállítási akció ke­retében ismét próbálkozza­nak az eladásával. — Legutóbb a múlt év ta­vaszán rendeztünk 50 száza­lékos vásárlást, s tervezzük, hogy rövid időn belül ismét hirdetünk ilyen akciót... * * * A békéscsabai Radnóti könyvesbolt raktárában — kis túlzással — egy gombos­tűt sem tudnánk leejteni, olyan nagy a zsúfoltság. Nem csoda hát, ha nekik még fontosabb lenne, ha. mi­előbb túladhatnának az úgy­nevezett „nulláskönyveken”. Ottjártunkkor éppen a leér­tékelés kellős közepén ta­láltuk őket. — Évente legalább egy­szer szervezünk ilyen akciót — mondta az üzlet vezetője, Gyeraj Andrásáé. — Az el­ső két nap 40 ezer forintot forgalmaztunk. Hogy meny­nyi lehet még raktáron ezek­ből a kötetekből? Hát, úgy 200 ezer forint értékű? De lehet, hogy több is. Aztán azokról az elavult szakkönyvekről esik szó, me­lyek fölött már jócskán el­járt az idő. Jegyzéküket már elküldték, de hogy zúzdára érettek vagy sem, erre a végső szót a Kiadói Főigaz­gatóság adja majd meg. — Egy külső raktárunk­ban vannak lerakva ezek a könyvek, hogy mikor szaba­dulhatunk tőlük, az rejtély. Addig mit csinálunk vele? Kerülgetjük, mi mást tehet­nénk? * * * — Csak néhány éve ren­dezhetünk leértékelést, éven­te egyszer. Legutóbb január 9. és 21. között vásárolhattak féláron az érdeklődők, ösz- szesen 68 ezer forint értékű könyvet adtunk el, 34 ezer ^forintért. Persze maradt is jócskán, hiszen úgy 400 ezer forint körül volt az árleszál­lított könyvek értéke. Mindezt a medgyesegyházi könyvesbolt vezetője, Kucse- ra Lajosné mondta el, majd arról beszélt, mi lehet a még mindig visszamaradt könyvek sorsa. — Az elmúlt évben a Mű­velt Nép Könyvterjesztő Vállalat egy ajándékozási akciót szervezett a megyé­ben. Mi is 30 ezer forint ér­tékben küldtünk könyvet Békéscsabára. Hogy annak mi lett a sorsa? Ügy hallo­másból tudom, hogy iskolák, óvodák kapták meg ... A kérdés persze itt is fel­merült: mi lesz a továbbiak­ban, a még mindig, maka­csul visszamaradt könyvek sorsa? S ettől a ponttól már csak az „azt beszélik”-re, s a vágyakra támaszkodha­tunk. — Ami az ilyen akciókból visszamaradt, azt leegység- áraztuk, elvitték Szegedre, s A békéscsabai Radnóti köny­vesbolt raktárában lépni alig lehet a könyvektől ott 5—10—20 »forintért árusí­tották. A jövőben — leg­alábbis ilyen híreket hallot­tam — talán boltcsoporton­ként kijelölnek 1-1 olyan üzletet, ahol ezeket a le- egységárazott könyveket le­het majd kapni . . . * * * Hogy valójában hogy lesz tovább? Erre megnyugtató választ még sehol nem kap­tunk. Egy biztos! Nem kis gondot jelentenek megyénk könyvesboltjainak e több éves kiadványok, melyek csupán a meglevő raktár- készletet duzzasztják, sú­lyosbítva az amúgy is nem egy helyen fellelhető raktá­rozási gondokat: Az elmúlt évi ajándékozási akció mindenesetre hasznos kezdeményezésnek bizo­nyult, hiszen 42 iskola és 15 egyéb intézmény jutott így — örömmel azokhoz a köny­vekhez, melyektől, mi taga­dás, az üzletek ugyancsak örömmel váltak meg. Vár­juk hát a folytatást, még ha tudjuk is: ez csupán tüneti kezelés. A fenti beszélgetések végső tanulsága: egyre sür­getőbbé vált könyvkiadá­sunk, könyvforgalmazá­sunk ilyen irányú felülvizs­gálata. A könyvszakmában dolgozók, s az olvasók ér­deke egyaránt ezt kívánja! Nagy Agnes A szarvasi könyvesboltban Fotó: Gál Edit m J. m v*f r , i* ! B ,1:1. . |á| Mai műsor KOSSUTH RÄDIÖ 8.27: Világablak. 8.56: Az indián királynő, (ope­ra) 10.05: Diákfélóra. 10.50: Vavrinecz Béla: Magyar képeskönyv. 11.09: Pablo Casals vezényel. 12.45: Gránátalma nyírfatálon. 13.05: Operaslágerek. 13.35: Dzsesszmelódiák. 14.29: Miska bácsi levelesládája. 15.05: Külföldről érkezett. 15.28: MR 10—14. 16.03: Kritikusok fóruma. 16.13: Barbra Streisand énekel. 16.30: Társadalmi modernizáció és oktatási rendszer. 17.05: Az első hónap. 17.30: Zenei OIRT Album. 19.15: A burok, (regény) n/1. 20.16: Gounod: Faust, (opera) Közben: 22.20: Tíz perc külpo­litika. 23.02: Űj utak az agy gyógyí­tásában. 23.32: Kamarazene. 0.10: Táncdalok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Szovjet dalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: A 04, 05, 07 jelenti. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: A Szabó család. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: Zenés- délután. 15.40: A Kaposvári koncert fú­vószenekar játszik. 16.00: Mindenki iskolája. 16.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség. 18.55: Szerelmi kettősök operet­tekből. 19.15: Zenei tükör. 19.45: A Heart együttes felvéte­leiből. 20.35: Tükörképek. 20.45: Népdalok, néptáncok. 21.15: Nemzedékek — a válásról. 22.05: Halló, Berlin — Halló, Bu­dapest. 22.50: A Magyar Néphadsereg Központi Fúvószenekara játszik. 23.20: Balogh Albert népi zene­kara játszik, Tordai Éva és Tréfás György nótákat énekel. III. MŰSOR • 9.00: Dzsesszzene. 9.43: Kamaramuzsika. 11.05: Bioritmus. 11.25: Az Ambrosian ének- és hangszeregyüttes felvéte­leiből. 12.03: Zenekari muzsika. 13.07: Népdalok. 13.35: Lulu. (opera) 14.15: Zenekari muzsika. 15.00: Mozart: Haydn-kvartettek — ii. 16.34: Holnap közvetítjük. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Az új hullám kedvelőinek. 18.00: Operaáriák. 18.30: V materiskom jazyku. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Händel: A-dúr concerto grosso. 20.00: Külföldi tudósoké a szó. 20.15: Hanglemezgyűjtőknek. 20.53: Üjdonságainkból. 21.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. 22.30: Minden versek titkai. 23.00: Dzsesszf elv ételekből. SZOLNOKI STŰDIÖ 17.00: Műsorismertetés. Hirek. 17.05: A Ventures együttes ját­szik. 17.15: Noteszlap. 17.20: A tiszaföldvári férfikar énekel. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesztő: Tamási László. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV. BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: Orosz nyelv. 8.25: Magyar irodalom. 8.50: Fizika. 9.15: Magyar nyelv. 9.30: Élővilág. 9.50: Delta, (ism.) 10.15: A régensherceg. (angol te- véfilm) VIII/3. (ism.) 15.00: Iskolatévé: pszichológiai csapdák. 15.30: Táborozás a múzeumban. 15.45: Orosz nyelvgyakorlás. 15.55: Film- és tévéesztétikai mű­sor. 16.40: Francia tájakon. (NSZK rövidfilm) 17.00: Lengyel utak. (lengyel film) VII/5. 18.15: Bűvös kockázat. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kék fény. (riportműsor) 21.15: Zene, zene. zene. 22.05: Amerikai dokumentum- film-sorozat a CIA-ról. IV/1. 23.00: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.50: Szókimondó, (ism.) 18.30: Barangolás a művészetek tájain. 19.15: Szuper Jam Session a Po­ri dzsesszfesztiválorf. 20.00: Környező világunk, (angol rövidfilm) 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Ártatlan hazugságok. (olasz film) BUKAREST 15.30: Magyar nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Zenekedvelőknek. 20.50: Távlatok, eredmények 21.10: Nemzetközi tv. 21.40: A tó. Eminescu művei a képernyőn. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: A fehér kő — tévésorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Zenebarátok. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: A négy kópé. (játékfilm) 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: A természet és az ember — művelődési sorozat. 18.45: Szerdai körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: A francia televízió vetél­kedője. 21.00: Reklám. 21.05: Zágrábi körkép. 21.20: Találkozás Dejan Medako- vic professzorral. SZÍNHÁZ 1984. február l-én, szerdán 15 órakor Békéscsabán: BOLHA A FÜLBEN Arany János-bérlet 19 órakor Békéscsabán: BOLHA A FÜLBEN Katona-bérlet 19 órakor Berettyóújfaluban: ALTONA FOGLYAI 1984. február 2-án, csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: BOLHA A FÜLBEN 611. sz. SZMKI ea. 19 órakor Békéscsabán: BOLHA A FÜLBEN Vörösmarty-bérlet MOZI Békési Bástya, 4 és 6-kor: Ál­modozás, 8-kor: Olomidő. Bé­késcsabai Szabadság, de. 10, es­te 6 és 8-kor: Cicák és titkár­nők, du. 4-kor: Misi mókus ka­landjai. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Könnyű testi sértés, fél 8-kor: Megbilincseltek. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Csillaghullás, fél 8-kor: Zöld kabát. Gyulai Petőfi, 3-kor: Vadállatok a fe­délzeten, 5 és 7-kor: Kína­szindróma. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Diótörö fantázia, fél 6 és fél 8-kor: D. B. Cooper ül­dözése. Szarvasi Táncsics: E. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom