Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-12 / 36. szám

o 1984. február- íz., vasárnap a BÉKÉS MEGYEI l^náÜKfiW újra Vésztön B z idő lehangoló. Az ég egykedvű szürkesége megfa- kítja a háztetők pirosát, a föld feketéjét, a járókelők tarkaságát... Néhány esőcsepp lustán lehullik — ma­ga sem tudja, essen-e —, a délelőtt lomha órái pedig lassan belevesznek az utcák csendjébe. Sétálunk Vésztő utcáin. Van egy kevés időnk a tanácshá­záról kijövet, körülnézünk hát, hogy lássuk legalább egy részét annak, amiről szó esett odabent, Komáromi Gábor ta­nácselnök irodájában. És mennyi mindenről lehet beszélni egy röpke félóra alatt! Hogy jelenleg. 9 ezer 8 lelket számlálnak a nagyközség­ben („150 fővel fogytunk” — tette hozzá a tanácselnök), s ebből ezren nap mint nap eljárnak dolgozni. Nagy gond ez már évek óta, hiszen a helyi munkalehetőségek — a tsz, a BÉKÖT, a RUTEX és az ÁFÉSZ — korántsem elégítik ki az igényeket. Igaz, a MÁV körzeti üzemfőnökségén munka­erőgondokkal küszködnek, ám az emberek —. úgy tűnik — inkább eljárnak, mint hogy itt vállaljanak munkát. Nem csoda hát, ha szívesen fogadnának Vésztőn olyan ipari lé­tesítményt, mely magasabban kvalifikált munkaerőt igényel a mostaniaknál... A gyógyszertár előtt haladunk el, most nyitva van. Ám, mint az imént megtudtuk, hiába mondható megoldottnak az egészségügyi alapellátás, a község lakossága mégsem elége­dett. Tanácsülésen, népfrontülésen egyaránt sokan felvetik, miért nincs hét végén gyógyszertári ügyelet? Tényleg! Mi­ért nincs? Benézünk a mellékutcákba is, s közben a közművesítésről hallottakat rendezgetjük magunkban. Hogy hamarosan el­kezdik a Bocskai és a Batthyány utca építését. Hogy terven felül 12,5 millió forintot fordítanak a község központjában építendő kis szennyvízműre, s hogy május végére készültei a beruházást megalapozó tervjavaslat, arról, hogy Vésztőre miként vezessék el a gázt... A szeghalmi elágazásnál tábla jelzi az idegennek, merre található a most téli álmát alvó Csolt-monostor, melyet 8 ezer látogató keresett fel az idén... Az idegenforgalom fej­lesztéséről is sok újat megtudtunk. Hogy csárdát építenek majd ide, s a környéken 100 zárt rendszerű kiskertet adnak ki. 1985 végére egész napos programot kínál Vésztő. Akkorra remélhetően elkészül a Sinka-emlékház, a kubikos tájház, s mint megtudtuk, a Vésztőről elszármazott Metykó Gyula festőművész is felajánlotta életművét szülőhelyének ... Ké­sőbb a Sebes-Körösön fürdési lehetőséget biztosítanak... A könyvtár elé érkeztünk. Mint korábban a tanács elnö­kétől megtudtuk, az itt dolgozók sokat tesznek a lakosság közművelődéséért, ám erőfeszítéseik ellenére az olvasók lét­száma nefnigen emelkedik. Elsétálunk a nemrég átadott könyv- és hanglemezbolt előtt... Lassan délidő lesz. Enni is kellene ... Az étterem küllemre nem túl vonzó — az újat már le­alapozták —, ám ami a kiszolgálást, az étel mennyiségét, és minőségét illeti, kellemesen csalódunk. Már egész otthonosan mozgunk Vésztő utcáin. Mintha az idő is jobbra fordult volna, ahogy elindulunk az intézmé­nyekbe, szövetkezetekbe, melyeket fel akarunk keresni.. v Csökkent a panaszok száma Az ÁFÉSZ ABC-áruháza Vésztő mintegy 9 ezer la­kosának az ellátását a helyi Körösmenti ÁFÉSZ biztosít­ja. Az ÁFÉSZ gazdálkodása ezért kihat az itt élők min­dennapi közérzetére. Az el­múlt években bizony gyak­ran lehetett hallani, hogy baj van az ellátás egyes terüle­tein. Az utóbbi évben a pa­naszok száma csökkent. Mi­vel magyarázható ez a pozi­tív változás? — kérdeztük Korányi Lajost, az ÁFÉSZ elnökét. — A szövetkezet egy balul sikerült vállalkozása — kel­lő előkészítés nélkül létesített baromfivágó — miatt kriti­kus helyzetbe jutott. Ezzel magyarázható, hogy 1983 májusában szinte a teljes ve­zető gárda kicserélődött. Vég­leges adataink még nincse­nek, de a baromfivágó körül­belül 12—13 millió forintot vitt el tőlünk. Az új vezetés nem tűzhetett más célt ma­ga elé, mint a meglevő esz­közökkel való jobb gazdálko­dást, a költségek csökkenté­sét és ezzel párhuzamosan az alapellátás színvonalának ja­vítását. Jelentős fejlesztésre tehát nem gondolhatnak. A jelen­legi kiskereskedelmi bolthá­lózattal kell számolni. A ven­déglátói egységek sem meg­felelőek. Itt előrelépést je­lent a tervek szerint 1985 nyarára elkészülő 550 négy­zetméter alapterületű étte­rem. Az ÁFÉSZ gazdálkodá­sának javítására növelni kí­vánják felvásárlási tevé­kenységüket. Az eddigieknél jobban ösztönzik a gyógynö­vénytermesztést, a konzerv­gyári zöldségfélék termeszté­sét, a májlibahizlalást és a gombatermesztést. Ipari te­vékenységet is folytatnak, évi 10 ezer gerébtokos abla­kot állítanak elő. Most ala­kul egy ipari szakcsoport, ami parkettafrízt fog gyárta­ni. A község.alapellátásának javulásával együtt az ÁFÉSZ nyeresége is nőtt. Az új ve­zetés elképzelései szerint az elkövetkezendő években ez a növekedés tartós lesz, mert csak abban az esetben ja­víthatják az igen alacsony bérszínvonalat és csökkent- hetik a pillanatnyilag jelen­tős fluktuációt. Évfordulóra készülnek 1944. február 13-án délelőtt 11 órai kezdettel rendezték meg Vészen az országos földmunkás- kongresszust, melyen mintegy 1200-an gyűltek össze az ország egész területéről. A kongresszus 40. évfordulójára készülnek most a vésztőiek. Az MSZMP községi bizottsá­ga, a nagyközségi tanács, a Ha­zafias Népfront és a KISZ nagy­községi bizottsága rendezésében hétfőn, február 13-án délután 3 órai kezdettel a tanácsháza nagytermében emlékeznek meg erről a 40 évvel ezelőtti ese­ményről. Fazekas István, a községi párt- bizottság titkára elmondta, hogy Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára tart majd ünnepi beszédet. Meghí­vást kaptak a hétfői rendez­vényre a kongresszus még élő felszólalói is. Az ünnepséget követően a részvevők megkoszorúzzák a földmunkás kongresszus épüle­tén — az egykori Földmunkás Egylet székházán — elhelyezett emléktáblát. Az 550 négyzetméter alapterületű étterem 1985 nyarára készül el. Az alapozás már be­fejeződött Megálltak a lejtőn Iskola gondokkal és eredményekkel Csicsó Lászlóné az 1. d osztály kis diákjait korrepetálja „Nyugtalanító, hogy az ál­talános iskolában tanító ké­pesítés nélküli nevelők ará­nya 25 százalékos” — mond­ta útravalóul Komáromi Gá­bor. Most, hogy a Szabó Pál Általános Iskola igazgatói irodájához közeledünk, is­mét eszünkbe jut a szomorú arány, erről kérdezzük hát Szegedi Elek igazgatót, aki elmondja, hogy jelenleg 11 képesítés nélküli nevelő dol­gozik az iskolában, 6-an to­vábbtanulnak. — Korábban nem voltak ilyen gondjaink, ám többen elmentek a tsz szakember- váltás^ idején. Arról nem be­szélve, hogy a béreket csak az idén, január 1-el tud­tuk rendezni. Azóta ismét hirdettük ez állásokat, re­mélem már Jnagyobb siker­rel. A diákok létszáma 1979 óta fokozatosan emelkedett, az idén értek el a demográfiai hullám csúcsára. Nem kis gondot jelent ez, ám a 40 ta­nulócsoportot még így is „egy műszakban” tudják tanítani. A napközis igényt maradék­talanul ki tudták elégíteni — nem kis dolog! — 15 cso­portban. A tárgyi, feltételekről is szó esik. Az utóbbi év leg­jelentősebb beruházása a Móra oktatási egység felújí- ! tása, világításának korszerű­sítése volt, melyre mintegy 4 millió forintot fordítottak. Itt épült fel két éve a tomate-1 rém is. Leninfalván — a i nagy távolság miatt — egy ebédlőt alakítottak ki. A Bartók oktatási egységben is befejeződött a világítás kor­szerűsítése, az iskola közpon­ti épülete pedig nyáron ke­rül sorra. A szép eredményekhez jócskán hozzájárult a szülők és a pedagógusok társadalmi munkája, melynek értéke az elmúlt évben 174 ezer forint volt. A Körösmenti Termelőszö­vetkezet az utóbbi években 10—20 millió forint veszte­séggel zárt, 1982-ben veszte­ségük jelentősen csökkent, 3 millió forint volt, annak el­lenére, hogy belvíz miatt 3 ezer 200 hektáron károsodott a termés. Akkor év végén úgy fogalmaztak, hogy 1983 a fordulat éve lesz. Ügy ter­vezték, hogy december 31-én nyereséget mutat a mérle­gük. Számszerűen 4 millió forint körüli összeget. A ter­vet teljesítették, a mérleg szerinti nyereség 7,5 millió forint volt. Hogyan sikerült ezt elérni — kérdeztem Nyi­las Károlyt, a szövetkezet el­nökét. — Először is célunk volt az elviselhetetlenül magas tartós beruházási hitelállo­mány csökkentése, amit vé­gül 56 millió forinttal sike­rült mérsékelni. A kamatter­hek ezzel párhuzamosan szintén csökkentek. Ráadásul a gazdasági általános költsé­gek egyéb összetevőiből is le­faragtunk. Egyidejűleg a nö­vénytermesztésben 24 millió forinttal, az állattenyésztés­Életveszélyes a művelődési ház? Életveszélyessé nyilvánítják a művelődési házat, vagy sem? Ez a nagy kérdés foglalkoztatja a község vezetőit, s persze az itt dolgozókat, hiszen a napokban várják a szakértői véleményt. Mindenesetre a sanyarú körül­mények ellenére mindent meg­tesznek a lakosság idejének hasznos eltöltéséért. Mint a ház vezetője, Kaszai Béláné elmondja, elsősorban a szórakoztató programoknak van nagy keletje. A felnőttek egy része eljár a pávakör és a ci- terazenekar foglalkozásaira is. Az idősebbek a nyugdíjasklu­bokba járnak. Gépíró-, idősza­konként szabás-varrás-, ATI-, illetve MHSZ-tanfolyamoknak is otthont adnak itt. A gyerekek zongora-, illétve fúvósoktatása jónak mondható. Emellett 15—20 tagot számlál a fafaragó, a nép­tánc-, a színjátszó- és a báb­szakkör. A művelődési ház kapcsolata a könyvtárral és az iskolával jó. A termelőszövetkezet nagyban hozzájárult — fogatokat, hajtó­kát adott díjmentesen — 320 ap­róság Mikulás-napi meglepetésé­hez. Csomagjaikat „igazi Miku­lás” adta át, immár második éve. A művelődési házról szólva idéznünk kell ismét a tanácsel­nök szavait. „Nehéz helyzetben vagyunk, hiszen az új művelő­dési ház egyszámlájára 4 millió 86 ezer forintot fizetett be a la­kosság, s joggal kérdezik most tőlünk, mikor kezdjük az épít­kezést? Ugyanakkor meg kell ér­tenünk a felsőbb szerveket is, akik e nehéz gazdasági helyzet­ben nem engedélyezik ezt a be­ruházást. Mindenesetre nem mondunk le az új művelődési házról, amint lehet, elkezdjük az építést.” * * * Ottjártunk óta — mint értesí­tettek minket — megérkezett a szakértői vélemény. A művelő­dési házat életveszélyessé nyil­vánították a szakemberek. ben 8 millió forinttal, ipari tevékenységünknél pedig 12 millió forinttal teljesítettük túl árbevételi tervünket. A fordulat látványos volt. Azt azonban korai lenne ki­jelenteni, hogy a termelő- szövetkezet gazdálkodása véglegesen megszilárdult. A gazdaság célja természetesen ez. De tisztában vannak ve­le, hogy az 1984-es és az azt követő évek is az átlagosnál magasabb színvonalú mun­kát kívánnak meg a vezetők­től és a tagságtól. Tovább kell csökkenteniük a még ma is jelentős hitelállományukat, a kamatterheket és a ter­melési ráfordításokat. Növel­ni kell a nyereséget. Pilla­natnyilag úgy néz ki, hogy 1984 lehet az az év, amikor egy kicsit fellélegezhetnek... A szövetkezet elnöke bízik ebben. Bizalmát többek kö­zött a következőkre alapoz­za: — Taglétszámunk egy év alatt hatvannal nőtt. Az em­berek egyre jobban bíznak a téeszben. Januárban már ti­zenöten kérték tagfelvételün­ket. Néhány éve még csak egy- kutas töltőállomás állt a mai négyoszlopos ÁFOR-töltőál- lomás helyén. Mint Bak Mi­hály töltőállomás-kezelő el­mondta, 1982 tavaszán ad­ták át az új létesítményt. Je­lenleg havonta 1 millió 200 ezer forintos forgalmat bo­nyolítanak le itt \ f—1 Tornaórán Az oldalt írták: Nagy Ágnes és Lovász Sándor. A képeket készítette: Gál Edit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom