Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-11 / 35. szám

NAGYVILÁG Demográfiai kilátások a legnépesebb földrészen A korábbi előrejelzésekkel ellentétben a harmadik világban, mindenekelőtt annak legnépesebb — ázsiai — országaiban mostanában mintha kevésbé merede­ken emelkedett volna a születési arányszámok görbéje. Ennek ellenére a jövendő kilátásai egyáltalán nem meg­nyugtatóak — legalábbis ezt állapították meg 12 ázsiai és néhány nyugat-európai ország, valamint nemzetközi szervezet szakemberei a közelmúltban Hongkongban megtartott tanácskozásukon. Abszolút számokban mérve ugyanis a folyamat lassulása ellenére is olyan ütemű ezekben az országokban a lakosság növekedése, hogy ma már puszta vágyálomnak tűnik az Észak és a Dél között valamiféle egyensúly kialakítása. A népességnövekedés ada­ta nemcsak a születések arányszámából tevődik össze. Ázsia fejlődő országaiban (amelyekben 2000-ben to­vábbi egymilliárddal több, mintegy 3 és fél milliárd ember fog élni), a hatvanas évek közepétől gyakorlatilag mindenhol következetes egészségvédelmi programo­kat valósítanak meg, mégis rendkívül nagyok a különb­ségek a várható élettartam tekintetében. A férfiak át­lagéletkora Kínában, Hong­kongban és Szingapúrban je­lenleg 70 év, míg az ENSZ adatai szerint Bangladesben, Kambodzsában, Indonéziá­ban, Laoszban és Nepálban még az évszázad végén szü­letők sem számíthatnak 30 évnél hosszabb életre. A szákemberek vélemé­nye szerint az aránytalansá­gok — eltekintve a rendkí­vüli körülményektől — a népesedési politika helytelen, vagy egyoldalú alakítására, vagy a nem megfelelő vég­rehajtásra vezethetők visz- sza. Összefüggésbe hozható a jelenlegi helyzet azzal is. hogy egyes érintett országok­ban nincsenek eléggé tisztá­ban a szaporulat mérséklése és a gazdasági növekedés közötti kölcsönhatással. A szakértők egyetértenek abban, hogy az optimális né­pesedési politika általános modellje már csak a nagy­ságrendi különbségek, az eltérő társadalmi és kultu­rális feltételek miatt sem képzelhető el. Túlhaladott­nak tekinthető azonban az az álláspont, hogy a megol­dás kizárólag a születéssza­bályozástól várható; ennek radikális alkalmazása ugyan­is olyan nem kívánt ■ ered­ményhez vezet, mint példá­ul a lakosság elöregedése. Az a kínai terv például — s er­re Harald Hansluwka, az Egészségügyi Világszervezet igazgatója hívtá fel a fi­gyelmet —, hogy a lakosság növekedését 2110-re admi­nisztratív eszközökkel visz- szaszorítsák, súlyos társa­dalmi, és végső soron politi­kai következményekkel jár­hat, amelyek sokkal több gondot okozhatnak, mint maga a túlnépesedés. Kína esetében persze ez utóbbi is jelentős probléma: a lakos­ság száma ma már jócskán túlhaladta az egymilliárdot. A népesedési politika csak akkor lehet eredményes, ha a társadalom és a gazdaság kiegyensúlyozott korszerűsí­tésének általános koncep­ciójába illeszkedik — véle­kednek malaysiai szakértők, saját országúkban szerzett tapasztalataikból kiindulva. Bebizonyosodott, hogy a gazdasági fejlődést nem­csak a népesség növekedése, hanem a lakosság területi megoszlása is befolyásolja. Indiában és Pakisztánban, ahol nem sok sikert könyvel­hettek el a születésszabályo­zás terén, a szakemberek belátták, hogy a népességrob­banást legfeljebb akkor le­het megakadályozni, ha a kevesebb gyermek vállalása az érintett család számára a gazdasági és társadalmi fel- emelkedés jobb esélyét is je­lenti. További gond — minde­nekelőtt az indiai szubkon- tinensen —, hogy a nagyvá­rosok túlzsúfoltsága egyre egészségtelenebb méreteket ölt. Egy manilai kutatóinté­zet adatai szerint az ezred­fordulóra a világ 35 legna­gyobb városa közül 18 lesz Ázsiában (1975-ben még csak négy volt). Közéjük tartozik majd Dákká, Szöul, Dzsakarta és Bangkok is. A túlzott népsűrűség kialaku­lásának folyamata nehezen fordítható vissza —■ ezt pél­dázz^ Indonézia, ahol az ország összterületének alig 7 százalékát kitevő Jáva-szi- getén ma a lakosság 60 szá­zaléka keres megélhetési le­hetőséget, sokan közülük egyre kisebb eséllyel. A kor­mány nagyszabású áttelepíté­si akciója elkésett intézke­désnek bizonyul, s alig-alig jár sikerrel. Jobb lenne meg­előzni az ilyen helyzetek kialakulását — ebben vala­mennyi szakértő egyetért, csak éppen a hogyan kér­dése vár még válaszra. STRATÉGIAI NYERSANYAGOK* NEHÉZ ÉS KÖNNYŰFÉMEK BÁNYÁSZATA (vas nélkül). KÉSZLET ÉS TERMELÉS XM ÉGY. ÁLL. Cu 18 14 Pb 17 16 Zn 21 5 Ti 6 6 KANADA Cd 6 11 Pb 15 10 Zn 26 19 Ti 21 16 AUSZTRIA «! I 0.5 I 12 __________JS'S ÍRORSZÁG Zji l 3 I 3 MT | JUGOSZLÁVIA fl Pb < 4 Bx 4 i laryvmyi Tjdn cTTT » ‘v ZrT i ? 3 -5 I Ml I 0.5 1 6 | 1 MAGYAR0RSZAG SZOVJETUNIÓ Cu 1 12 Bi 3 6 Pb 13 17 M, 26 19 Zn 10 16 Ti 2 10 Sa 10 16 KÍNA Pb 5 4 Sn 15 6 Mf 18 r. 3 PERU Cd 6 5 Pb 3 6 Zn 3 9 SURINAME Bi | 3 I 4 GÖRÖGORSZÁG Bx 3 6 M, 1 8 CHILE j 19 l 15 BRAZÍLIA Sn 4 4 Bi 10 7 M, 5 3 INDIA Bx 5 3 M, 1 3 Ti 18 4 ZAIRE Cu | 6 | 6 BURMA .*■ I 5 I ? THAIFÖLD Sw 1 12 1 13 ZAMBIA ' C« I * I 7 Gl Téma országok ~~| Tókés országok fgggg Szocialista országok | Fejlődő országok A térképen ábrázolt ásványkincsek MALAYSIA Sn j 12 | 23 1 LM AUSZTRÁLIA Cu 3 3 Bx ! 21 30 Pb 16 11 Mg . 3 ? Zn 10 10 Ti 1 6 30 Sn 3 5 FÜLÚPSZK. s INDONÉZIA Sn I 15 I 13 6 Részesedés a világtermelésből, %-ban ? ? Nincs adat nehézfémek könnyűfémek Pb ólom Bx bauxit Cü réz Mq magnezit Ti titán Sn ón * Ásványi nyersanyagok--itt energiahordozók nélkül- amelyek hiányában erősen iparosodott gazdaság nem létezhet ** Technikailag és gazdaságilag hasznosítható feltárt készlet Az adatok többsége- adatforrásonként -jelentékenyen ingadozik A térkép az US-Bureau of Mines 1963-as becslései alapján készült STRATÉGIAI NYERSANYAGOK* VASÉRC, ACÉLNEMESÍTÖK, ÖTVÖZÖK ÉS KÜLÖNLEGES FÉMEK BÁNYÁSZATA. KÉSZLET ÉS TERMELÉS HASASA AM ICY. AU. Ft 10 6 Ft 10 9 Co 1 6 Ct 10 ? Mt 6 16 Mo 54 40 Ni 14 16 Ni 4 2 W 15 7 V 9 13 st 3 4 ~iT 18 34 Pt 1 3 Rí 6 13 Bi 3 B, 10 MEXIKÓ Sfc 5 3 Hl « 2 Bi » 19 REGIONÁLIS EGYENLŐTLENSÉGEK A VILÁG BÁNYÁSZATÁBAN (%l l: Tőkés országok BEM Szocialista országok 1 1 Fejlődő országok Lakosság I Szocialista országok AZ IMPORTFÜGGŐSÉG NAGYSÁGA A HÁROM NYUGATI IPARI ÖVEZETBEN 1%) | Feilfoci országon Exportlehetőséggel rendelkező országok: Kanada. Ausztrália. Dél-afrikai Köztársaság Vas és acél- nemesitók Ötvözök és külön­leges fémek Ft vas Sb antimon Cr króm Li lithium Co kobalt Pt olatina Mt mangán Hg higany Mt molibdén Bi bizmut Ni nikkel V vanadium W wolfram 6 Részesedés a vízkészletből,* * %-ban 5 Részesedés a világtermelésből, %-ban ? ? nincs adat * Ásványi nyersanyagok- itt energiahordozók nélkül-, amelyek hiányában erősen iparosodott gazdaság nem létezhet * * Technikailag és gazdaságilag hasznosítható feltárt készlet. Az adatok többsége- adatforrásonként- jelentékenyen ingadozik A Itrkép az US-Suraau of Mir« 1983-as Mcsks*. alapján készült A vegyiháború éllovasai A Varsói Szerződés tagál­lamai a közelmúltban azzal a javaslattal fordultak a NATO-országok kormányai­hoz, hogy még az idén kezdjenek véleménycserét Európa vegyifegyver-mente- sítéséről. Az erről szóló konvenció vagy egyezmény megkötése nemcsak konti­nensünkön járulna hozzá a biztonság, a kölcsönös' biza­lom erősítéséhez, hanem vi­lágméretekben is lehetővé tehetné a vegyi háború koc­kázatának csökkentését. Sokakban joggal merül £el a kérdés, miért éppen most és ilyen hangsúlyosan ke­rült napirendre ez a problé­ma? Erre az egyeztetett szo­cialista indítvány maga adja meg a választ: „A nemzetkö­zi helyzet mostani éleződő körülményei közepette első­sorban Európában fokozódik a vegyi fegyverek alkalma­zásának veszélye”. Hogy ez a megállapítás minden szem­pontból helytálló, arra az utóbbi idők fejleményei szol­gáltatnak meggyőző bizonyí­tékot. MINTER NYILATKOZATA A tények tanúsága sze­rint az Egyesült Államok — a Pershing—2 rakéták és a robot repülőgépek nyugat­európai telepítése mellett — előkészületeket tesz a vegyi hadviselés feltételeinek ki­alakítására is. Erre világo­san és félreérthetetlenül utalt Billy Minter amerikai tábornok, a NATO közép­európai egyesített légierői­nek főparancsnoka az Ar­med Forces Journal című katonai szaklapnak adott nyilatkozatában. Azt mon­dotta, a NATO-nak „meg­bízható, támadó jellegű ve- gyifegyver-potenciálra van szüksége”, s ezért „feszített ütemű munka folyik” e harceszközök elhelyezésére földrészünkön. Az ismert adatok szerint az Egyesült Államokban ed­dig felhalmozott különféle mérgező harcanyagok meny- nyisége mintegy 150 ezer ton­nára tehető. Ez a hatalmas készlet több millió tüzérségi gránát, akna, légibomba és más, speciális célba juttató eszköz feltöltéséhez elegen­dő. Megjegyzendő, az NSZK területén titkos amerikai raktárakban máris ott van­nak a hozzávetőlegesen négymillió literre becsülhető toxikus idegbénító anyagok. Várható, hogy Nagy-Britan- niában ugyancsak meggyor­sítják az ott állomásozó F— 111-es bombázók személyze­tének* kiképzését a tervezett vegyi csapások végrehajtásá­hoz. AGENT ORANGE De hát végül is milyen jellegű és hatású fegyverek­ről van szó? Hogy erről né­mi fogalmat alkothassunk magunknak, elég emlékez­tetnünk az első világháború emberveszteségeire. A hábo­rú alatt a hadviselő felek összesen 100 ezer tonna, job­bára fojtó vegyi harcanya­got használtak fel. A sérült áldozatok száma elérte az 1,3 milliót — a halottaké a 100 ezret. Pedig akkoriban még nem tudtak előállítani a mai értelemben vett szu­per hatású kémiai vegyüle- teket. A foszgén, difoszgén után megjelenő idegmérgek — például a tabun, majd pedig a szarin — már sok­szorosan felülmúlták elődei­ket. És a fejlődés itt ko­rántsem állt meg. A kuta­tók egyre újabb és újabb vegyi harcanyagokat kísér­leteztek ki, és ebben a má­sodik világháború után két­ségtelenül az amerikaiak jártak az élen. Annak idején Roosevelt elnök az embertelen fegyve­rekről a következőképpen vélekedett: „Az ilyen eszkö­zök bevetését a civilizált emberiség minden bizonnyal a nemzetközi jogba ütköző legsúlyosabb cselekménynek minősítené.” A Pentagonban azonban hamar elfelejtették az egykori elnök elítélő szavait, mert Koreában, még inkább - Vietnamban széleskörűen alkalmazták a békés lakosok egészségét és a természeti környezetet ká­rosító különféle vegyszere­ket. Az „Agent Orange” ne­Amerikai katona — gázál­arcban és védőöltözékben — egy vegyi harcászati gya­korlaton (Fotó — KS) vű méreggel például leg­alább 1,3 millió hektárnyi mezőgazdasági művelésű te­rületet, körülbelül 2,5 millió hektárnyi erdőséget és leg­kevesebb 1,3—1,6 millió em­bert fertőztek meg Dél-Viet- namban. Ennek genetikai következményei — ahogyan ez utóbb kiderült — akár több nemzedéken át is kó­ros elváltozásokat idézhet­nek elő az utódokban. A NATO-tagállamok — sajá­tos módon — az itt leírt anyagokat mégsem tekintik vegyi fegyvernek, gyártásu­kat minden erkölcsi gátlás nélkül megengedhetőnek tartják. AMERIKAI CINIZMUS Ami a Reagan-kormány- zatot illeti, az elkövetkező öt évben 6—10 milliárd dol­lárt költ vegyi fegyverekre. Caspar Weinberger had­ügyminiszter állítása szerint az 1969-et megelőzően előál­lított vegyi harcanyagok nagy része már elavult, szükség van a régieknél kor­szerűbb fegyverek rendszer­be állítására. Emögött nyil­ván üzleti érdekek is meg­húzódnak, hiszen a jelenleg rendelkezésre álló készletek többszáz millió ember éle­tének kioltására elegendőek lennének. A szakirodalomban mos­tanában mind több szó esik a bináris vegyi harceszkö­zökről. Amint az elnevezés­ből kitűnik, ezek két kom- ponensűek, amit azt jelenti, hogy két — külön-külön nem, vagy viszonylag kis mértékben veszélyes — anyagot töltenek a megfele­lő tartályokba. Ezek a vegyi gránát, vagy a bomba re­pülésekor, illetve a célba éréskor összekeverednek, ké­miai reakcióba lépnek egy­mással, és így már rendkí­vül mérgező hatásúak. A légutakon és a testfelületen át a szervezetbe jutva, né­hány perc alatt végeznek ál­dozataikkal. A halálos dózis nem több, mint 0,6 milli­gramm! A bináris GB—2 és a VX—2 típusjelzésű idegmér­gek tömeges alkalmazása esetén — és erre a légierőn kívül a nagy űrméretű tü­zérségi lövegek, sorozatvetők és harcászati rakéták egy­aránt felhasználhatók — szinte felbecsülhetetlen lenne a polgári lakosság vesztesé­ge. Megfelelő védőeszközök hiányában a „civilek” közül minimálisan 20-szor, 30-szor többen halnának meg, mint a fegyveres erők soraiban. Az amerikai katonai ter­vezők, akiket a legkevésbé sem izgat a nagy népsűrű­ségű Európa fokozott fenye­getettsége, azt számolgatják, hogy egy kilogramm VX- anyag gyártása csupán 5-6 dollárba kerül, pusztító ké­pessége viszont annál na­gyobb. Amoretta Hoeber, a hadügyminiszter tanácsadó­helyettese egy ízben határ­talan cinizmussal ezt mond­ta :fv„Egy esetleges európai háborúban a polgári lakos­ság feltétlenül elpusztulna, függetlenül attól, milyen fegyvereket vetnek be. A vegyi harceszközök talán fé­lelmetesebbek, de valószínű­leg nem rosszabbak a nuk­leárisoknál.” Mindezek után aligha kell különösebb ma­gyarázat a szocialista or­szágok közös javaslatának jelentőségére, időszerűségé­re. Serfőző László alezredes ... és az erdő képe a defoliáns anyag alkalmazása után Az őserdőt vegyszerrel permetező amerikai gépek Dél-Viet- namban...

Next

/
Oldalképek
Tartalom