Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-11 / 35. szám
NAGYVILÁG Demográfiai kilátások a legnépesebb földrészen A korábbi előrejelzésekkel ellentétben a harmadik világban, mindenekelőtt annak legnépesebb — ázsiai — országaiban mostanában mintha kevésbé meredeken emelkedett volna a születési arányszámok görbéje. Ennek ellenére a jövendő kilátásai egyáltalán nem megnyugtatóak — legalábbis ezt állapították meg 12 ázsiai és néhány nyugat-európai ország, valamint nemzetközi szervezet szakemberei a közelmúltban Hongkongban megtartott tanácskozásukon. Abszolút számokban mérve ugyanis a folyamat lassulása ellenére is olyan ütemű ezekben az országokban a lakosság növekedése, hogy ma már puszta vágyálomnak tűnik az Észak és a Dél között valamiféle egyensúly kialakítása. A népességnövekedés adata nemcsak a születések arányszámából tevődik össze. Ázsia fejlődő országaiban (amelyekben 2000-ben további egymilliárddal több, mintegy 3 és fél milliárd ember fog élni), a hatvanas évek közepétől gyakorlatilag mindenhol következetes egészségvédelmi programokat valósítanak meg, mégis rendkívül nagyok a különbségek a várható élettartam tekintetében. A férfiak átlagéletkora Kínában, Hongkongban és Szingapúrban jelenleg 70 év, míg az ENSZ adatai szerint Bangladesben, Kambodzsában, Indonéziában, Laoszban és Nepálban még az évszázad végén születők sem számíthatnak 30 évnél hosszabb életre. A szákemberek véleménye szerint az aránytalanságok — eltekintve a rendkívüli körülményektől — a népesedési politika helytelen, vagy egyoldalú alakítására, vagy a nem megfelelő végrehajtásra vezethetők visz- sza. Összefüggésbe hozható a jelenlegi helyzet azzal is. hogy egyes érintett országokban nincsenek eléggé tisztában a szaporulat mérséklése és a gazdasági növekedés közötti kölcsönhatással. A szakértők egyetértenek abban, hogy az optimális népesedési politika általános modellje már csak a nagyságrendi különbségek, az eltérő társadalmi és kulturális feltételek miatt sem képzelhető el. Túlhaladottnak tekinthető azonban az az álláspont, hogy a megoldás kizárólag a születésszabályozástól várható; ennek radikális alkalmazása ugyanis olyan nem kívánt ■ eredményhez vezet, mint például a lakosság elöregedése. Az a kínai terv például — s erre Harald Hansluwka, az Egészségügyi Világszervezet igazgatója hívtá fel a figyelmet —, hogy a lakosság növekedését 2110-re adminisztratív eszközökkel visz- szaszorítsák, súlyos társadalmi, és végső soron politikai következményekkel járhat, amelyek sokkal több gondot okozhatnak, mint maga a túlnépesedés. Kína esetében persze ez utóbbi is jelentős probléma: a lakosság száma ma már jócskán túlhaladta az egymilliárdot. A népesedési politika csak akkor lehet eredményes, ha a társadalom és a gazdaság kiegyensúlyozott korszerűsítésének általános koncepciójába illeszkedik — vélekednek malaysiai szakértők, saját országúkban szerzett tapasztalataikból kiindulva. Bebizonyosodott, hogy a gazdasági fejlődést nemcsak a népesség növekedése, hanem a lakosság területi megoszlása is befolyásolja. Indiában és Pakisztánban, ahol nem sok sikert könyvelhettek el a születésszabályozás terén, a szakemberek belátták, hogy a népességrobbanást legfeljebb akkor lehet megakadályozni, ha a kevesebb gyermek vállalása az érintett család számára a gazdasági és társadalmi fel- emelkedés jobb esélyét is jelenti. További gond — mindenekelőtt az indiai szubkon- tinensen —, hogy a nagyvárosok túlzsúfoltsága egyre egészségtelenebb méreteket ölt. Egy manilai kutatóintézet adatai szerint az ezredfordulóra a világ 35 legnagyobb városa közül 18 lesz Ázsiában (1975-ben még csak négy volt). Közéjük tartozik majd Dákká, Szöul, Dzsakarta és Bangkok is. A túlzott népsűrűség kialakulásának folyamata nehezen fordítható vissza —■ ezt példázz^ Indonézia, ahol az ország összterületének alig 7 százalékát kitevő Jáva-szi- getén ma a lakosság 60 százaléka keres megélhetési lehetőséget, sokan közülük egyre kisebb eséllyel. A kormány nagyszabású áttelepítési akciója elkésett intézkedésnek bizonyul, s alig-alig jár sikerrel. Jobb lenne megelőzni az ilyen helyzetek kialakulását — ebben valamennyi szakértő egyetért, csak éppen a hogyan kérdése vár még válaszra. STRATÉGIAI NYERSANYAGOK* NEHÉZ ÉS KÖNNYŰFÉMEK BÁNYÁSZATA (vas nélkül). KÉSZLET ÉS TERMELÉS XM ÉGY. ÁLL. Cu 18 14 Pb 17 16 Zn 21 5 Ti 6 6 KANADA Cd 6 11 Pb 15 10 Zn 26 19 Ti 21 16 AUSZTRIA «! I 0.5 I 12 __________JS'S ÍRORSZÁG Zji l 3 I 3 MT | JUGOSZLÁVIA fl Pb < 4 Bx 4 i laryvmyi Tjdn cTTT » ‘v ZrT i ? 3 -5 I Ml I 0.5 1 6 | 1 MAGYAR0RSZAG SZOVJETUNIÓ Cu 1 12 Bi 3 6 Pb 13 17 M, 26 19 Zn 10 16 Ti 2 10 Sa 10 16 KÍNA Pb 5 4 Sn 15 6 Mf 18 r. 3 PERU Cd 6 5 Pb 3 6 Zn 3 9 SURINAME Bi | 3 I 4 GÖRÖGORSZÁG Bx 3 6 M, 1 8 CHILE j 19 l 15 BRAZÍLIA Sn 4 4 Bi 10 7 M, 5 3 INDIA Bx 5 3 M, 1 3 Ti 18 4 ZAIRE Cu | 6 | 6 BURMA .*■ I 5 I ? THAIFÖLD Sw 1 12 1 13 ZAMBIA ' C« I * I 7 Gl Téma országok ~~| Tókés országok fgggg Szocialista országok | Fejlődő országok A térképen ábrázolt ásványkincsek MALAYSIA Sn j 12 | 23 1 LM AUSZTRÁLIA Cu 3 3 Bx ! 21 30 Pb 16 11 Mg . 3 ? Zn 10 10 Ti 1 6 30 Sn 3 5 FÜLÚPSZK. s INDONÉZIA Sn I 15 I 13 6 Részesedés a világtermelésből, %-ban ? ? Nincs adat nehézfémek könnyűfémek Pb ólom Bx bauxit Cü réz Mq magnezit Ti titán Sn ón * Ásványi nyersanyagok--itt energiahordozók nélkül- amelyek hiányában erősen iparosodott gazdaság nem létezhet ** Technikailag és gazdaságilag hasznosítható feltárt készlet Az adatok többsége- adatforrásonként -jelentékenyen ingadozik A térkép az US-Bureau of Mines 1963-as becslései alapján készült STRATÉGIAI NYERSANYAGOK* VASÉRC, ACÉLNEMESÍTÖK, ÖTVÖZÖK ÉS KÜLÖNLEGES FÉMEK BÁNYÁSZATA. KÉSZLET ÉS TERMELÉS HASASA AM ICY. AU. Ft 10 6 Ft 10 9 Co 1 6 Ct 10 ? Mt 6 16 Mo 54 40 Ni 14 16 Ni 4 2 W 15 7 V 9 13 st 3 4 ~iT 18 34 Pt 1 3 Rí 6 13 Bi 3 B, 10 MEXIKÓ Sfc 5 3 Hl « 2 Bi » 19 REGIONÁLIS EGYENLŐTLENSÉGEK A VILÁG BÁNYÁSZATÁBAN (%l l: Tőkés országok BEM Szocialista országok 1 1 Fejlődő országok Lakosság I Szocialista országok AZ IMPORTFÜGGŐSÉG NAGYSÁGA A HÁROM NYUGATI IPARI ÖVEZETBEN 1%) | Feilfoci országon Exportlehetőséggel rendelkező országok: Kanada. Ausztrália. Dél-afrikai Köztársaság Vas és acél- nemesitók Ötvözök és különleges fémek Ft vas Sb antimon Cr króm Li lithium Co kobalt Pt olatina Mt mangán Hg higany Mt molibdén Bi bizmut Ni nikkel V vanadium W wolfram 6 Részesedés a vízkészletből,* * %-ban 5 Részesedés a világtermelésből, %-ban ? ? nincs adat * Ásványi nyersanyagok- itt energiahordozók nélkül-, amelyek hiányában erősen iparosodott gazdaság nem létezhet * * Technikailag és gazdaságilag hasznosítható feltárt készlet. Az adatok többsége- adatforrásonként- jelentékenyen ingadozik A Itrkép az US-Suraau of Mir« 1983-as Mcsks*. alapján készült A vegyiháború éllovasai A Varsói Szerződés tagállamai a közelmúltban azzal a javaslattal fordultak a NATO-országok kormányaihoz, hogy még az idén kezdjenek véleménycserét Európa vegyifegyver-mente- sítéséről. Az erről szóló konvenció vagy egyezmény megkötése nemcsak kontinensünkön járulna hozzá a biztonság, a kölcsönös' bizalom erősítéséhez, hanem világméretekben is lehetővé tehetné a vegyi háború kockázatának csökkentését. Sokakban joggal merül £el a kérdés, miért éppen most és ilyen hangsúlyosan került napirendre ez a probléma? Erre az egyeztetett szocialista indítvány maga adja meg a választ: „A nemzetközi helyzet mostani éleződő körülményei közepette elsősorban Európában fokozódik a vegyi fegyverek alkalmazásának veszélye”. Hogy ez a megállapítás minden szempontból helytálló, arra az utóbbi idők fejleményei szolgáltatnak meggyőző bizonyítékot. MINTER NYILATKOZATA A tények tanúsága szerint az Egyesült Államok — a Pershing—2 rakéták és a robot repülőgépek nyugateurópai telepítése mellett — előkészületeket tesz a vegyi hadviselés feltételeinek kialakítására is. Erre világosan és félreérthetetlenül utalt Billy Minter amerikai tábornok, a NATO középeurópai egyesített légierőinek főparancsnoka az Armed Forces Journal című katonai szaklapnak adott nyilatkozatában. Azt mondotta, a NATO-nak „megbízható, támadó jellegű ve- gyifegyver-potenciálra van szüksége”, s ezért „feszített ütemű munka folyik” e harceszközök elhelyezésére földrészünkön. Az ismert adatok szerint az Egyesült Államokban eddig felhalmozott különféle mérgező harcanyagok meny- nyisége mintegy 150 ezer tonnára tehető. Ez a hatalmas készlet több millió tüzérségi gránát, akna, légibomba és más, speciális célba juttató eszköz feltöltéséhez elegendő. Megjegyzendő, az NSZK területén titkos amerikai raktárakban máris ott vannak a hozzávetőlegesen négymillió literre becsülhető toxikus idegbénító anyagok. Várható, hogy Nagy-Britan- niában ugyancsak meggyorsítják az ott állomásozó F— 111-es bombázók személyzetének* kiképzését a tervezett vegyi csapások végrehajtásához. AGENT ORANGE De hát végül is milyen jellegű és hatású fegyverekről van szó? Hogy erről némi fogalmat alkothassunk magunknak, elég emlékeztetnünk az első világháború emberveszteségeire. A háború alatt a hadviselő felek összesen 100 ezer tonna, jobbára fojtó vegyi harcanyagot használtak fel. A sérült áldozatok száma elérte az 1,3 milliót — a halottaké a 100 ezret. Pedig akkoriban még nem tudtak előállítani a mai értelemben vett szuper hatású kémiai vegyüle- teket. A foszgén, difoszgén után megjelenő idegmérgek — például a tabun, majd pedig a szarin — már sokszorosan felülmúlták elődeiket. És a fejlődés itt korántsem állt meg. A kutatók egyre újabb és újabb vegyi harcanyagokat kísérleteztek ki, és ebben a második világháború után kétségtelenül az amerikaiak jártak az élen. Annak idején Roosevelt elnök az embertelen fegyverekről a következőképpen vélekedett: „Az ilyen eszközök bevetését a civilizált emberiség minden bizonnyal a nemzetközi jogba ütköző legsúlyosabb cselekménynek minősítené.” A Pentagonban azonban hamar elfelejtették az egykori elnök elítélő szavait, mert Koreában, még inkább - Vietnamban széleskörűen alkalmazták a békés lakosok egészségét és a természeti környezetet károsító különféle vegyszereket. Az „Agent Orange” neAmerikai katona — gázálarcban és védőöltözékben — egy vegyi harcászati gyakorlaton (Fotó — KS) vű méreggel például legalább 1,3 millió hektárnyi mezőgazdasági művelésű területet, körülbelül 2,5 millió hektárnyi erdőséget és legkevesebb 1,3—1,6 millió embert fertőztek meg Dél-Viet- namban. Ennek genetikai következményei — ahogyan ez utóbb kiderült — akár több nemzedéken át is kóros elváltozásokat idézhetnek elő az utódokban. A NATO-tagállamok — sajátos módon — az itt leírt anyagokat mégsem tekintik vegyi fegyvernek, gyártásukat minden erkölcsi gátlás nélkül megengedhetőnek tartják. AMERIKAI CINIZMUS Ami a Reagan-kormány- zatot illeti, az elkövetkező öt évben 6—10 milliárd dollárt költ vegyi fegyverekre. Caspar Weinberger hadügyminiszter állítása szerint az 1969-et megelőzően előállított vegyi harcanyagok nagy része már elavult, szükség van a régieknél korszerűbb fegyverek rendszerbe állítására. Emögött nyilván üzleti érdekek is meghúzódnak, hiszen a jelenleg rendelkezésre álló készletek többszáz millió ember életének kioltására elegendőek lennének. A szakirodalomban mostanában mind több szó esik a bináris vegyi harceszközökről. Amint az elnevezésből kitűnik, ezek két kom- ponensűek, amit azt jelenti, hogy két — külön-külön nem, vagy viszonylag kis mértékben veszélyes — anyagot töltenek a megfelelő tartályokba. Ezek a vegyi gránát, vagy a bomba repülésekor, illetve a célba éréskor összekeverednek, kémiai reakcióba lépnek egymással, és így már rendkívül mérgező hatásúak. A légutakon és a testfelületen át a szervezetbe jutva, néhány perc alatt végeznek áldozataikkal. A halálos dózis nem több, mint 0,6 milligramm! A bináris GB—2 és a VX—2 típusjelzésű idegmérgek tömeges alkalmazása esetén — és erre a légierőn kívül a nagy űrméretű tüzérségi lövegek, sorozatvetők és harcászati rakéták egyaránt felhasználhatók — szinte felbecsülhetetlen lenne a polgári lakosság vesztesége. Megfelelő védőeszközök hiányában a „civilek” közül minimálisan 20-szor, 30-szor többen halnának meg, mint a fegyveres erők soraiban. Az amerikai katonai tervezők, akiket a legkevésbé sem izgat a nagy népsűrűségű Európa fokozott fenyegetettsége, azt számolgatják, hogy egy kilogramm VX- anyag gyártása csupán 5-6 dollárba kerül, pusztító képessége viszont annál nagyobb. Amoretta Hoeber, a hadügyminiszter tanácsadóhelyettese egy ízben határtalan cinizmussal ezt mondta :fv„Egy esetleges európai háborúban a polgári lakosság feltétlenül elpusztulna, függetlenül attól, milyen fegyvereket vetnek be. A vegyi harceszközök talán félelmetesebbek, de valószínűleg nem rosszabbak a nukleárisoknál.” Mindezek után aligha kell különösebb magyarázat a szocialista országok közös javaslatának jelentőségére, időszerűségére. Serfőző László alezredes ... és az erdő képe a defoliáns anyag alkalmazása után Az őserdőt vegyszerrel permetező amerikai gépek Dél-Viet- namban...