Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-10 / 34. szám
o- 1884. február 10., péntek Pénteki beszélgetések Kosa László Kása László több néprajzi, történelmi tárgyú tanulmány, könyv szerzője, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense. A gyulai származású néprajzkutatóval az egyetemen beszélgettünk. — Modem, prakticista szemléletű világunkban a néprajz, mint tudomány mit adhat számunkra? — Általában azt, amit a társadalomtudományok, segít az embert megismerni. Amíg az egyik embert érdekli a másik ember, a néprajz sajátos megismerési módszereire is szükség lesz. Olyan viszonylatokat tárhatunk fel általuk, melyek más tudományszakok előtt rejtve maradnak, a kultúra és a közösség kapcsolatait, az emberek magatartási és viselkedési formáit, műveltségteremtő törekvéseit és ezeknek a törekvéseknek az eredményeit. A néprajz nagyon ösz- szetett tárgyú tudomány, tulajdonképpen az egész életet átfogja — nemhiába nevezik nyugat-európai változatát antropológiának, szabadon fordítva „embertan”- nak —, s közvetlenül rólunk szól. — Az 1960-as évek végétől lehetünk tanúi a népi kultúra iránti érdeklődés újraéledésének, illetőleg a népi hagyományok — mozgalmakban is kifejezésre jutó — ápolásának, újrateremtésének. Mi válthatta ki ezt az érdeklődést? — Elsősorban az, hogy eltűnt az a világ, ami a hagyományos néprajznak hazánkban szinte egy századon át vizsgálati tárgya volt. Hiányérzetük támadt az embereknek. Nemcsak a néphagyománnyal, hanem más természetű hagyományokkal kapcsolatosan is, hiszen a régi irodalom-, a művészetek, a történelem iránt szinte egyidejűleg támadt föl a fokozott érdeklődés. Részint tudni szeretnénk, milyen volt az út, amely a jelenhez vezetett, részint pedig a mai rohanó, közhelyszerűen említve, elidegenedő világunkat szeretnénk otthonosabbá tenni olyan kulturális értékekkel, melyek korábban biztosították ezt az érzést. A néprajz kétségtelenül segíthet ebben, bár — véleményem szerint — igazán csak más értékmentő és értékteremtő törekvésekkel összefonódva. Kérdés, hogy az említett újrateremtés mennyire volt eredményes a közművelődési mozgalmakban. Én, legalább tíz évet áttekintve, úgy látom, eddig nem volt igazán átütő sikerű, bár vitathatatlanul hozott nagyon sok újat, új művelődési, önművelési formákat. A népi kultúra ügyének problémája azonban nem áll egyedül, más kulturális területeken sem tapasztalhatunk nagy áttöréseket ugyanebben az- időszakban. Míívelödésigazgatás járások nélkül ködését; ideiglenes működéAe első tapasztalatok szerint kedvező fogadtatásra talált az az ajánlás, amelyet a múlt év végén küldött a Művelődési Minisztérium a megyei tanácsoknak, s innen jutottak el a javaslatok a megyei irányításban köz- - reműködő városok és városi jogú nagyközségek tanácsi vezetőihez. A minisztérium javaslatai a január 1-én megszüntetett járási hivatalok művelődési feladatainak, hatásköreinek átcsoportosításához kívántak segítséget nyújtani, hangoztatva: az átszervezés eredményeként ugyan tovább kell erősödnie a községek önállóságának, a művelődési intézmények irányításával összefüggő feladatok azonban lényegében nem változnak. — Az érdeklődés ellenére mivel magyarázható, hogy — bár rengetegen szavaztak például a „Röpülj páva” vetélkedők során — az emberek többsége „érintetlen” maradt, a szavazáson kívül passzívan vettek részt ezek'" ben a mozgalmakban? — Nem hiszem, hogy tévés vetélkedőkkel egyedül le lehet mérni az emberek érdeklődésének fokát, milyenségét. Azt sem hiszem, hogy teljesen érintetlenek maradtak. Az emberek sokfélék és sok minden iránt érdeklődnek. A népi kultúrának, helye van a nemzeti kultúrában, de a nemzeti kultúra sokkalta gazdagabb jelenség, minthogy a népi kultúrára alapozzuk, bármily • kedves és szép az számunkra. Természetesen azoknak sem adok igazat, akik viszont különböző nyílt vagy ki nem mondott gondolatok alapján háttérbe szeretnék szorítani a népi kultúra ügyét. — Három éve alakult meg az egyetemen a művelődés- történeti tanszék. Milyen célból hozták létre? — A tanszéken irodalom- és történettudósok mellett én képviselem a néprajzot. Az egyetem gazdag színskálájában a mienkhez hasonló szakmai összetettségű tanszék eddig nem működött. Ma világszerte törekednek ilyen intézmények kialakítására, különböző társadalom- tudományok munkájának az oktatásban történő együttes föllépésére. — Milyen a kapcsolat Bé~ kés megyével — s közelebbről Gyulával —, ahonnan indult? — Gyula történetével kapcsolatosan írtam első nyomtatásban megjelent cikkemet, ami még a Gyulai Hírlapban látott napvilágot. Pár évvel később a gyulai zöldségkertészekről, a „termelők”-ről készítettem első tudományos tanulmányomat. Azóta — ha nem is sokszor —- időnként visszatérek írásaimmal a megyéhez. „Megjártam a hadak útját” című könyvemet, mely a történeti néphagyo- mányokról szól, gyulai gyermekkori emlékekkel indítottam. Tavaly a Biblitheca Békésiensis sorozatban kiadtam Gyula első két történetírójának műveit. Jelenleg tagja vagyok a több kötetes békéscsabai monográfia szerzői munkaközösségének, s általában figyelem Békés megye életét, főleg kulturális eseményeit. Pénzes Ferenc Nyílik a rózsa 1968-ban rendezte meg először a Magyar Televízió Nyílik a rózsa címmel azt a vetélkedősorozatot, amely új, fiatal előadók sorával gyarapította a nótaénekesek táborát. Most, annyi év után ismét megjelent a felhívás — de ezúttal már a rádió is ott szerepelt a pályázat meghirdetői között. A cél most sem más. Üj nevekre, új hangokra van szüksége egy nem mindig elismert, de változatlanul népszerű, milliók igényét kiszolgáló műfajnak. Mint Lengyelfi Miklós, a február 19-én induló műsor szerkesztője elmondotta — felhívásukra csaknem nyolc- százán jelentkeztek az ország minden részéből, Debrecentől Kiskunfélegyházáig, Százhalombattától Szegedig, no meg rengetegen a fővárosból. Elkészült a munkabeosztás is: a rádióban keddenként, a tévében pedig vasárnaponként mérik össze tehetségüket, felkészültségüket a jelentkezők más műsorral, más zsűri előtt. A rádióban az a fő szempont, hogy ki-ki hogyan állja meg a helyét a mikrofonok előtt, a tévében pedig már közönséggel való bánásból is vizsgázni kell. .. Hét—hét szakember ítélkezik majd a továbbjutók sorsáról, akiket Mészáros Tivadar, illetve ifj. Sánta Ferenc zenekara kísér. Mindkét zsűri elnöke: Melis György. öt elődöntőben huszonötén rajtolnak, majd ezt követi a két középdöntő, amelyet már nem a budai, hanem a pesti Vigadóból közvetítenek. Ugyancsak az utóbbi a helyszíne a döntőnek is, amire húsvét hétfőjén kerül sor. Az idei Nyílik a rózsa érdekessége az is, hogy a középdöntőkben a két zsűri helyet cserél. A döntőben pedig mindkettő jelen lesz, kiegészítve neves külföldi vendégekkel. A tervek szerint ugyanis olyan határainkon túli „szakemberek” közreműködésére számítanak a pontozásban, mint a Kórház a város szélén sorozatból megismert kitűnő művész, La- dislav Chudik —, aki nemcsak jól ért magyarul, hanem nagy barátja a magyar nótának is, Horváth László, az újvidéki rádió munkatársa, Kerekes Tóth Erzsébet romániai énekesnő, Ferkay Tamás, a klagenfurti színház főrendezője, valamint nem utolsósorban Kira Annyen- kova, a Szovjet Televízió népművészeti osztályának vezetője. Éppen az új tehetségek patronálására meghívták ide az Országos Szóra- koztatózenei Központ, illetve a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat képviselőit is. A vetélkedő első helyezettje harminc, a második helyezett húsz-, a harmadik pedig tízezer forintos díjat kap. Nemlaha György Mint arról a Művelődési Minisztérium illetékesei tájékoztatták az MTI munkatársát: az ügyintézés decentralizálásának köszönhetően azokban az ügyekben, amelyekben eddig a járási hivatal döntött, ma már általában a lakóhelyen határoznak. A közigazgatási változtatások gördülékeny szervezéséhez, a közoktatási, a köz- művelődési, valamint a gyámhatósági feladatok elosztásához pontos — de nem kötelező érvényű — útmutatást adott az ajánlás. Eszerint a községi, nagyközségi tanácsok szakigazgatási szervei az eddigieken túl a jövőben néhány olyan új, oktatási jellegű üggyel is foglalkoznak, amelyek a mindennapi életben ritkán fordulnak elő, s amelyek intézése nem igényel speciális szakmai — pedagógiai — felkészültséget. így például engedélyezhetik 600 négyszögölnél nagyobb mezőgazda- sági terület átvételét általános iskolai gyakorlókért céljára, javasolhatják a nyugdíjas pedagógusotthonba történő elhelyezést. A járási hivatalok által eddig ellátott közoktatási feladatok többségét a jövőben a megyei irányításban közreműködő — városi, városi jogú nagyközségi — tanácsok művelődéssel foglalkozó szakigazgatási szervei veszik át. Egyebek közt szakmailag irányítják a körzet Népviseleti pályázat Az idén nyáron sorra kerülő VIII. Duna-menti folklór fesztivál alkalmából „Népviselet a színpadon, fejdísztől a sarkantyúig” címmel közös pályázatot hirdetett a Népművelési Intézet, a Népi Iparművészeti Tanács, a Bács-Kiskun megyei Tanács művelődésügyi osztálya, valamint a Néptáncosok Országos Tanácsa. A pályázattal Király Ilusra, a népművészet mesterére emlékeznek. A pályamunkákban a hivatásos és az amatőr népi együttesek, tánccsoportok színpadi viseletéből kell bemutatni azokat a kosztümöket, viseleteket, amelyek tervező közreműködésével, a községeiben működő alapfokú nevelési, oktatási intézményeket; ellátják ezek általános felügyeletét; szakmai minősítést adnak a vezetők tevékenységéről, közreműködnek a pedagógusok továbbképzésének szervezésében; segítik az általános iskolák tanórán kívüli kulturális és sporttevékenységét; összehangolják a pályaválasztási és a gyermekvédelmi munkát. A községi, nagyközségi tanácsok egységes szakigazgatási szérvei az eddigieken túl csak néhány új közművelődési feladatot kapnak. Engedélyezhetik például a műsoros táncmulatságok és a nép- művészeti vásárok rendezését. A járási hivatalok közművelődési feladatainak túlnyomó többségét a megyei irányításban közreműködő — városi, városi jogú nagyközségi — tanácsok művelődéssel foglalkozó szakigazgatási szervei veszik át. Ezek egyebek közt szakmailag irányítják a tanácsi közművelődési intézményeket; felügyelik a községekben működő művelődési otthonokat, könyvtárakat és más kulturális intézményeket ; közreműködnek a közművelődési dolgozók továbbképzésének szervezésében ; engedélyezhetik kulturális jellegű kiállítások rendezését, zene- és táncoktatói munkaközösségek műnépviseletek etnikai hagyományaira támaszkodva születtek, és a színpadi követelményeknek is megfelelnek. A pályázat nyilvános; . az együttesek 2—5-féle teljes rend öltözettel nevezhetnek. A legjobb pályamű díja, a Király Ilus-emlékdíj 5000 forint, ezenkívül kiadnak két első, két második és három harmadik díjat. A pályázatot a kalocsai művelődési központ és ifjúsági ház címére kell beküldeni (Kalocsa, I. István út 1. 6300), 1984. június 1-ig. A díjnyertes pályázatokat ugyancsak Kalocsán mutatják be a VIII. Duna-menti folklór fesztiválon. si engedélyt adhatnak műkedvelő művészeti csoportoknak. Számottevően gyarapodtak tehát a tennivalók, ezért a Művelődési Minisztérium ajánlása hangsúlyozza: a községi művelődési intézményekkel kapcsolatos feladatok ellátására legalább egy- egy tanulmányi, közművelődési és gazdasági felügyelőt foglalkoztassanak a városi, városi jogú nagyközségi tanácsok. A több megyében szerzett tapasztalatok arról tanúskodnak: az új teendők ellátására ma még általában kevés a szakember. Több helyen például a sportnak és a közművelődésnek egy gazdája van. Ez nem szerencsés megoldás, mert mindkét terület gondozása időigényes, és speciális ismereteket is kíván. Az egészségügyben is kialakulatlan még a helyzet, s több új kezdeményezés is napvilágot látott. Van, ahol a jövőben az iskolák, az óvodák tevékenységének vizsgálatába a tanács művelődési, egészségügyi és sportosztályán foglalkoztatott' orvost is be kívánják vonni. Az elgondolások különbözőségét illusztrálja, hogy Pest megyében például a városi közigazgatásban a legtöbb helyen úgynevezett MES (művelődési, egészségügyi és sport) osztályt hoztak létre, de arra is van példa, hogy csak művelődési és sport- ügyekkel foglalkozó osztályt szerveztek egy-egy város tanácsánál. Sokhelyütt a Művelődési Minisztérium ajánlásainak megfelelően alakították ki a helyi közigazgatás új rendjét, máshol eltértek a javaslatoktól. A lényeg azonban az, hogy az átszervezés idején — s azt követően is — az előírt határidőn belül kapjanak választ az állampolgárok kéréseikre, időben jussanak hozzá az igazolásokhoz, az engedélyekhez, s a művelődési intézmények irányítása és felügyelete is töretlen maradjon — mondották a Művelődési Minisztériumban. Felújították Kékfestő Múzeumot Felújították a pápai Kékfestő Múzeumot, a híres Kluge kékfestő-dinasztia két évszázados műhelyeit. A megmentésébe az ország valamennyi textilgyára bekapcsolódott. A vállalatok pénzt adtak, a dolgozóik — ösz- szesen 60 csoportban — nagy értékű társadalmi munkát végeztek a helyszínen. Nem csak az épületet hozták rendbe, helyreállították a régi gépeket, berendezéseket, szerszámokat; ismét működőképes az a csigaszerkezet, amellyel a végbe hengeri- tett vásznat emelték, s a lóhajtású mángorló is. Az 1500 műtárgyat, ipartörténeti emléket őrző múzeum gazdag anyagát folyamatos cserével mutatják be a látogatóknak. Kiállítják a Kluge család tárgyi emlékeit, korabeli munkáit is. Mas műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Egy falu a népek vándorúd án. 8.37: Éljen a tavasz és a virágok — kantáta. 9.03: Fejezetek a szocialista irodalom történetéből. 61. 9.33: Jó a dal! 9.53: Lottósorsolás. 10.05: Zenélő Dominó. 10.40: A Modern rézfúvósegyüt- tes játszik. 11.00: Kilátó. 11.45: Nóták. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Hétvégi panoráma. 14.02: Magdaléna Hajóssyova énekel. 14.44: Magyarán szólva. 15.05: Révkalauz. 15.35: Operaáriák. 15.59: Kossuth (dokumentumjáték). 17.05: Szimfonikus zene. 17.32: Családtervezési modell. I. 17.57: Bemutatjuk új felvételünket. 19.15: Homo ludens. 19.35: Kodolányi János. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kocsis Albert hegedül. 23.30: Operaáriák. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Slágermúzeum. 9.21: Intermikrofon. 9.41: Plusz egy nap. 9.53: Lottósorsolás. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.35: Édes anyanyelvűnk. 12.40: Népi muzsika. 13.15: Külpolitikai arcképcsarnok. 13.35: Felütöm a telefonkönyvet, 14.00: A Petőfi rádió zenedélutánja. 15.30: Könyvről könyvért. 15.40: Egészségünkért! 15.45: A Yes együttes felvételeiből. 16.35: Jó utat! 17.30: Ötödik sebesség. 18.35: Popzene. 19.32: Sport. 19.40: Régi nóta, híres nóta. 20.35: Játéktörténeti sorozat — IX. 21.35: Népdalkörök pódiuma. 22.00: Ritmus! 22.30: A hatvanas évek beat- mozgalma. 23.00: Slágerekből. III. MŰSOR 9.00: A magyar pedagógia évszázadai. 3. rész. 9.37: Zenekari muzsika. 11.05: Operarészletek. 12.15: Barpkk kamarazene. 12.48: Keringő. 13.07: Fiataloknak! 13.57: Négy apának egy leánya (regény) 2. 15.00: Tarján! Ferenc kürtön játszik. 15.48: Világújság. 16.08: Romantikus zene. 17.02: Portrék szóban és muzsikában. 17.30: Fiatalok muzsikálnak fiataloknak — IX/6. 18.45: Szimfonikus táncok. 19.05: Könyvszemle. 19.15: Vonósnégyesek. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. Közben: 20.10: 125 éves a Széchenyi Gimnázium Pécsett. 20.30: A hangversenyközvetítés folytatása. 21.40: Opera-művészlemezek. 22.30: Régi magyar táncmuzsika. 22.50: Zenei panoráma. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Pat Boone énekel. 17.15: Noteszlap. 17.20: Pár perc dzsessz régi Szolnok megyei együttesek műsorából. 17.30: Grafikon. Gazdaságpolitikai riportműsor. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: világnézet. 8.45: A vulkáni működés (rövidfilm). 8.55: Közlekedj okosan! 9.05: Orosz nyelv. 9.25: Munkahelyi ismeretek. 9.50: Papagájhinta (NSZK film). * 10.35: Cápák a Csendes-óceánban (NSZK dokumentumfilm). (ism.) 14.40: Közlekedj okosan! 14.45: Építészet 5/5. (ism.) 15.05: A magyar társadalom a két világháború között. 15.35: A számítógép-kedvelők műsora. 16.20: Bors (kalandfilm) 15/6. (ism.) 17.30: Pannon krónika. 18.00: Ablak. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Hadiházasságok (kanadai film). 21.40: Faustus doktor boldogsá- gos pokoljárása (tv-játék) 9/3. 22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 16.00: Téli olimpia. 19.30: Nemzetközi orgonafesztivál 2/1. 20.00: Szemle. 20.50: A kutya, az ember barátja (jugoszláv rövidfilm) . 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Nyitott műhely. 21.40: Előttem az utódom. BUKAREST 15.25: Kulturális híradó. 15.45: Népi játékok. 15.50: A volánnál. Autóvezetőknek. 16.00: Német nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.30: Népi dallamok. 20.40: Világhíradó. 21.00: A román színház történetéből. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 8.55: Téli olimpiai játékok. 16.40: Videooldalak. 16.50: Hírek. 16.55: Séták a költővel — tvsorozat gyermekeknek. 17.25: A türelem szellemében — művelődési adás. 17.55: Tv-naptár. 18.30: Olimpiai szemle. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Marco Polo — filmsorozat. 21.15: Könnyűzenei adás. 22.00: Tv-napló. 22.15: Olimpiai szemle. 22.30: Vendégszerkesztő. II. MŰSOR 19.27: 'Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Vizuális muzsika: Karami- ta — balett. 20.45: Zágrábi körkép. 21.00: Dokumentumadás. 21.50: Az öngyilkos felesége —- játékfilm. SZÍNHÁZ 1984. február 10-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: BOLHA A FÜLBEN Békési Ház 1984. február 11-én, szombaton 19 órakor Békéscsabán: BOLHA A FÜLBEN Sarkadi-bérlet 19 órakor Gyulán: ALTONA FOGLYAI MOZI Békési Bástya, 4 és 6-kor: Rikl- Tiki-Tévi, 8-kor: A csoda vége. Békéscsabai Szabadság, de. 10, du. 4-kor: Ulzana, 6 és 8-kor: Szeretők. Békéscsabai Terv, fél 6.kor: Mennyei seregek, fél 8-kor: Flór asszony és két férje. Gyulai Erkel: Gallipoli. Gyulai Petőfi, 3-kor: Misi mókus kalandjai, 5 és 7-kor: Tű a szénakazalban. Orosházi Béke: Prof. Kuruzsló I—n. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Barátod akarok lenni, fél 6 és fél 8-kor: Jób lázadása.
