Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-08 / 32. szám

1984. február 8., szerda Szomszédolás DimmmsiÁB ... HELYREÁLLÍTOTTÁK a TELEFON-ÖSSZEKÖTTE­TÉST. Január 25-rői 26-ra virradó éjjel viharos erejű szél keserítette meg a Sze­gedi Postaigazgatóság dol­gozóinak munkáját. A nagy mennyiségű tapadó hó és jég amúgy is rendkívül megterhelte Csongrád 'me­gyében és a Békés megyei területeken húzódó telefon- vezetékeket. Olyannyira, hogy helyenként a vezeték súlyának százszorosa volt a ráfagyott „kölönc”. Ehhez járult még a kritikus éjsza­kán a több helyütt szélvi­harrá erősödött légmozgás, és ennek folyamán a tele­fonvezetékek tíz kilométe­rei, telefonoszlopok százai estek áldozatul az ítéletidő­nek. Mezőkovácsháza térségé­ben voltak a legnagyobb ká­rok, de nem kímélte a vihar Szentes, Szegvár, Gádoros, Fábiánsebestyén területét sem. Csongrád megyében hat helység szenvedett a ve­zetékszakadástól, oszlopdő­léstől. Ezeken a helyeken megszakadt az összeköttetés a külvilággal. Súlyosabb volt a helyzet az igazgatóség te­rületéhez tartozó Békés me­gyében, ahol 17 helység vo­nalait vágta el a vihar. A postaigazgatóság szak- emberei a „vészhelyzetre” tekintettel a kritikus napok­ban külön műszaki ügyele­tet tartottak, amelynek \egj fontosabb feladata volt a károk mielőbbi helyreállítá­sa. Csongrád megye hat ká­rosodott települése közül az első napon, 26-án estére két községet tudtak ellátni újjá­élesztett vonallal, Békés me­gyében pedig hetet. A má­sodik napon valamennyi helység összeköttetése hely­reállt, ám ez lényegében nem a végleges megoldást, hanem az ideiglenes ellá­tást jelentette. A végleges helyreállítás ugyanis hosz- szabb időt vesz igénybe, s jellemző a károk nagyságá­ra, hogy csak az ideiglenes helyreállítás is több mint 3 millió forintba került. Jelenleg az egyes kevésbé sérült irányok végleges hely­reállítása megtörtént, s fog­lalkoznak a többi sérült vo­nal bővítésével. Ugyanakkor alakult egy s^tb, amely a további munkán, a végleges helyreállítás előkészítésén dolgozik. Ez utóbbi munka eltarthat az év végéig. CSÖNG R^D || ynv AD » MtGrti HlKljAr JOBB LAKASGAZDAL- KODAS SZEGEDEN. A Sze­gedi Ingatlanközvetítő Vál­lalat jelentős szerepet ka­pott a lakásgazdálkodásban is az építési szolgálati iroda és az ingatlanközvetítő és a lakáscsereosztály létrehozá­sával. A szegedi tanács 1981 novemberében határozta el az építési szolgálat megter­vezését, mely a Szegedi In­gatlankezelő Vállalaton be­lül 1982. január 1-től műkö­dik, jelenleg az északi vá­rosrészben. Ez az iroda az első évben kétszáz esetben nyújtott szolgáltatást és 1500 alkalommal adott tanácsot magánépítkezőknek, tavaly pedig több mint kétezren keresték fel a kétfős szol­gálatot. Tevékenységük né­hány jellemzője: kétszázhu­szonhat telekigénylést és az ezzel kapcsolatos ügyek in­tézését, hat épületkitűzést, 20 építésiengedély-megszer- zést és tizenegy házilagos építkezésnél felelős műszaki vezetést láttak el egyéb fel­adataik mellett. Az IKV la­káscsereosztálya 1982 októ­berétől folyamatosan átvet­te a névjegyzék mellőzésé­vel teljesíthető lakáscserék intézését a tanács lakásosz­tályától. A múlt év végéig összesen 1080 cserekérelem érkezett be, ebből megoldó­dott 256. Bebizonyosodott, hogy komoly társadalmi és gazdasági érdek fűződik a lakáscserékhez. A lakásgaz­dálkodástól a lakosság is többet vár, ezért célszerű­nek látszik, hogy az eddigi ingatlanközvetítő és lakás­csereosztályt és az építési szolgálati irodát egységes szervezetként, leányvállalati formában működtessék. A Szegedi Ingatlankezelő Vál­lalat ennek előkészítésével foglalkozik. vilit nőit tájijai EsruOumn HAJDÚ­BIHARI IDÉN IS LESZ ELÉG CSIRKE. 1983-ban a barom­fifélék világpiacán tovább folytatódott a korábban megfigyelt tendencia. Hul­lámzó, de többnyire alacsony áron lehetett eladni a ba­romfiféléket, különösen a csirkéért kínáltak az eszten­dő különböző időszakaiban keveset. A piachoz való iga­zodás így többek között arra is kényszerítette a Debrece­ni Baromfifeldolgozó Válla­latot, hogy korábban nem „gyártott” termékeket érté­kesítsen. Ilyen volt például a mini csirke, amelyet né­hány hetes korában vágtak le és dolgoztak fel. Termé­szetesen nem ez volt a leg­nagyobb tétel a vállalatnál, de azt mindenesetre példáz­za, hogy az erős piaci hely­zetben a vevők különleges igényeinek kielégítése is szükséges. Az igazodásnak is köszönhető, hogy a válla­lat elmúlt évi tervét teljesí­tette, egyes területeken pe­dig túlteljesítette. Az új esztendőben számottevő ter­mékszerkezet-váltás is vár­ható a debreceni üzemben. Megkezdik az óriás testű pulykák feldolgozását. Töb­bek között a több kilós pulykamellet szeletelve próbálják exportálni. Ehhez azonban még egy százmillió forint körüli beruházás is szükséges, amelyet részben a konvertálható exportáru- alapokat bővítő hitel segít­ségével hajtanak végre. ÉRETTSÉGI REPÜLŐ­GÉP-SZERELŐI SZAKMÁ­VAL. A Kilián György Re­pülőműszaki Főiskola mel­lett 1961-től működik az a tiszthelyettesképző intézet, amely 1964-ig egyéves, majd a hadseregfejlesztést köve­tően az új típusú repülőgé­pek rendszerbe állításával kétéves képzésre állt át. Ez az iskola a repülőcsapatok számára adja a műszaki szakembereket, különböző szakokon. A végzett hallga­tók őrmesteri, törzsőrmeste­ri* rendfokozattal kezdik meg hivatásos katonai szolgála­tukat. Beosztásukban — re­pülőműszaki tiszthelyettes­ként — feladatuk a repü­lőgépek, helikopterek beren­dezéseinek javítása, a szak­területük szerinti műszeres ellenőrzés, karbantartás, ja­vítás. A fejlett technika még fejlettebb oktatást igényel. A Honvédelmi Minisztérium és a Művelődési Minisztéri­um közös rendelete ki­mondja, hogy a repülős- szakember-képzést csak az érettségi bizonyítvány meg­szerzésével lehet folytatni. A polgári repülés már foglal­kozik ilyen jellegű oktatás­sal, Csepelen és Kaposvá­rott érettségi után tanfo­lyamszerű felkészítésen kap­nak a diákok repülőgép-sze­relői szakmunkásbizonyít­ványt. Katonai vonalon pe­dig tiszthelyettesi szakkö­zépiskola jelenti a követke­ző állomást. összeállította: P. F. Vallom, hogy ez egy életképes község Budapesten rendezték meg az Európai Gycrmck-cndokri- nológiai Társaság konferenciáját. Ezzel a gyermekmirigy- megbetcgedések gyógyításának magyarországi eredményeit is­merték el. Képünkön: növekedésihormon-elégtelenségben szenvedő gyermek vizsgálata (MTI-fotó: Pintér Márta felvétele — KS) Környezetkímélő kazánok Eső, majd esős hó zúdult a mezőgyáni tájra. Az elöre­gedett oszlopok közül há­rom dőlt ki az út jobb olda­lán, a telefonvezetékek sem bírták a nehéz súlyt, össze­szakadoztak. Áram nélkül maradt január 25-ről 26-ra virradóra a falu. Másnap egy vonalon tudtak telefonálni az emberek, a posta állandó ügyeletet tart, az áramszol­gáltatás megindult. — Reggel 8—10 busz tör­te az utat a külvilág felé a kásás hóban, hamarosan megjelentek az útfelügyelet hókotrói_is. Hát így telnek a mezőgyáni napok — fűzi az eseményeket egymásba Szabó István tanácselnök. — Hálás ezért a csapadé­kért a mezőgazdaság. — Nagy szükség van az esőre, de még inkább a hó­ra, hogy a magvak károsodás nélkül kiteleljenek. Miközben beszél, egyre az jár a fejemben, hogy meg­kérdezzem, kifaggassam a harjninc év körüli fiatalem­bert, miként került Mező- gyánba tanácselnöknek. Csa­ládi ügy? Elhivatottság? Tenniakarás? — Az 50 százaléka családi ügy. A másik fele az egész­séges önbizalom, hogy ami­kor hívtak — némi gondol­kodás után — elvállaltam. A választásokkor bizalmat kap­tam. Apám abban az évben kapta meg itt a 30 éves ta­nácstagságáért adományozott kitüntetést, amikor én haza­kerültem Vésztőről. — Ott nagyközségi KISZ- titkár volt. Hazajött egy el­öregedő, csökkenő népességű faluba. — És vallom, hogy ez egy életképes település. Pezsdül a vérkeringése. Nézzük csak a sportot: kétsávos fedett te­kepályát építettünk a malom bontott anyagából, bitume­nes pályát, klubházi büfét alakítottunk ki. Vagy az egészségügyben: befejeződött a körzeti orvosi rendelő fel­újítása. Egymillió-hatszáz­ezer forintba került, így most már alkalmas a járó­beteg-ellátásra, anya-, gyer­mekvédelmi tanácsadásra. Az iskolában és az óvodában az olaj fűtés helyett vegyes tüzelésű kazánt építünk. A Játsszuk azt, hogy min­denki három percet beszél­het szüleivel telefonon, ed­digi csillebérci, budapesti élményeiről! — ajánlottam a csabacsüdi kisdiákoknak. Kezdődjék a játék! Itt minden olyan, mint a mesében; sokkal szebb Bu­dapest, mint amilyennek a képek alapján eddig hit­tem; először szédültem, ami­kor a 21-es autóbusz egyik oldalán a villamos, a másik oldalán egy teherautó ha­ladt, aztán megszoktam ezt a nagy forgalmat; én most láttam először igazi hegyet, és mindig bedugul a fülem, amikor megyünk fel a Sza­badság-hegyre; én jégpályát csinálok az udvarunkba, mint a Laci bácsiék Csille­bércen a kollégium mellett; én mozgólépcsőt szereltet­nék először a tanyánk és az iskolánk közé, aztán egészen Budapestre, hogy az anyu- kámék és a testvéreim is sokszor eljöhessenek ide; olyan furcsa érzés volt, ami­kor a Hadtörténeti Múzeum­ban beöltözhettünk huszár­következő iskolaév kezdeté­re szeretnénk befejezni. Eh­hez az energiaracionalizálási pályázaton 290 ezer forintot nyertünk, az összes kiadások várhatóan elérik a 6—700 ezer forintot. — Milyen útravalót kapott a KISZ-tői? — A MÁV vésztői üzem­főnökségén 17 évesen Diesel­lakatosként kezdtem dolgoz­ni. Egy több évtizedes mun­kásgárdába csöppentem, ahol néhány szóval is tudták for­málni az ifjoncok gondolko­dását. Azokban az években, abban az üzemben tevékeny­kedett a háromszoros Vörös Vándorzászlós KlSZ-szerve- zet, melynek 1975-től szerve­ző titkára voltam. Biztattak: meg kell szerezni az érettsé­git. Azt hiszem, a szemléle­tet magammal hoztam. Ott a munkáskollektívában ta­nultam meg felelősséggel dolgozni. — Mivel kezdte a tanácsi munkát? — Felvetődött bennem: va­jon „ igazságosan osztódnak-e el például a segélyezésre for­dított közpénzek? Nekem is az volt a véleményem, a ta­nácstagokat bízzuk meg, te­gyenek személyre szóló ja­vaslatokat a segélyek elosz­tásánál. A felmérés alapos munkát kívánt, de 1982 vé­gén igazolódott, érdemes volt vizsgálni, felülbírálni a ko­rábbi elosztást. — Ütközőpont is. mint ta­nácselnök ? — Tyúkperek itt is akad­nak: nem egyenes a kerítés, vagy csúnyán nézett a szom­széd. No, meg aztán megke­resni a közös elképzelések legfontosabbikát: közműfej­lesztés, vagy művelődési ház? Nagygyantén, külterületün­kön most úgy tudjuk a tel­jes vízhálózat-bővítést meg­oldani, hogy a régi tanács­házát egy GMK-nak elad­juk, s ezt az összeget a köz­műfejlesztésre fordítjuk. — Még nem időszerű a kérdés, mégis felteszem: in­dul a következő választáson? — Ha bizalmat _kapok. Igyekszem úgy dolgozni, hogy megfeleljek a követel­ményeknek. Számadó Julianna nak, csak most jöttem rá, hogy milyen jó magyarnak lenni; megtanultam gyöngyöt fűzni, készítettem is egyet á barátomnak; a Planetári­umban megkérdeztem, hogy élnek-e ufók, majd elmesé­lem, mit válaszoltak; itt csak magyar, matek, orosz és környezetismeret óránk van, és ilyennek képzelnénk minden iskolát; tesi óra he­lyett jobb volt gyalogolni a Normafánál, vagy szánkóz­ni, még akkor is, ha bere­pültünk egy bokorba; ez­után otthon is úgy ünnepe­lünk szülinapot, mint itt a Mrsan Attiláét és a Hován Piriét; én minden iskolá­ban építtetnék játékszobát, akkor, biztosan senki sem rosszalkodna a szünetekben; Csillebércen mindenki sze­reti a gyerekeket, ezért min­den anyukát, apukát, tanár nénit elhoznék ide tapaszta­latcserére; én már most tu­dom, hogy évekig fogok ál­modni a két hétről, lehet, hogy öregkoromban is ... Mondanom sem kell, hogy a hárompercesre tervezett Az alacsony fűtőértékű bar­naszén energiáját magas ha­tásfokkal hasznosító, környe­zetkímélő kazánok készíté­sét kezdte meg a cserkúti MEZŐGÉP Vállalat pécsvá- radi gyára. A hazai szabadalom alap­ján készülő, Carborobot el­nevezésű kazánok három tí­pusa különböző nagyságú épületbelsők gazdaságos fű­tésére alkalmas. A három­száz kilowatt teljesítményű tízezer légköbméter körüli üzemcsarnokok, a nyolcvan kilowattos legkisebb kazánt pedig családi házak számára tervezték. A tökéletes égés­hez szükséges tüzelőanyagot és levegőt automatika ada­golja a legkedvezőbb arány­ban, a berendezés működését a külső hőmérséklet érzéke­lésére szolgáló szerkezet sza­bályozza. A levegő tisztasá­telefonos játékunk órákig tartott. Alig tudtam elkö­szönni csabacsüdi kis bará­taimtól: Kusnyar Zolitól, Gombár Mikitől, Brecska Ja­nitól, Gombár Ilditől, Tus­iak Zoltiól, Jansik Jancsitól, Barta Katitól, Frankó Gyön­gyitől és társaiktól. Ha rö­vid időre is, de még beko­pogtattam Varga Jenöné osz­tálytanító szobájába. — ön második éve tanítja ezt az osztályt. Miért külön­leges mégis ez a velük töl­tött két hét? — Ez egyszerűen csoda! Öröm nézni, mint nyílnak ki tanítványaim, mint tárul ki előttük a világ. Itt nin­csenek „rossz tanulók” és „jó tanulók”! Olyan lehető­ségeink vannak, ahol min­denki kipróbálhatja önma­gát, bizonyíthat, megmu­tathatja eddig titkolt emberi értékeit. Azt hiszem ezek után otthon is más lesz az értékrend. És. ez a környe­zet! Csillebércre eljutni egyébként is minden gyerek három kívánságának egyike. Szinte hihetetlen, hogy mi is itt vagyunk! Otthon már ezer színű szállal kötötték csokorba a Csillebércről kép­zelteket. Most földre szállt a képzelet, hogy élménye­ket gyűjtve otthon újra szárnyalhasson. Azt hiszem, sokáig, és szeretettel fognak emlékezni tanítványaim Ballner Károly táborvezető­re, Trencsényi Editre, Sza­gának védelméről a kisebb kazánokba épített és a na­gyobbakhoz külön megren­delhető pemyeelválasztó gondoskodik. A Carborobot kazánok kü­lönösen a Dél-Dunántúlon számíthatnak nagy érdeklő­désre a fogyasztók körében. A Pécsi Szénelőkészítő-mű rekonstrukcióját követően, a tervek szerint 1986-ban meg­szűnik a mecseki feketeszén árusítása, mert valamennyi­ből a Dunai Vasmű számára készül koksz. A pécsváradi üzemben elkezdték a tüzelő- berendezések gyártósorának kialakítását, s még az idei év első felében száz Carborobot kazánt készítenek. A családi házak fűtésére alkalmas tí­pusra már megrendelést is elfogad a forgalmazó Pécs­váradi Építőipari Szövetke­zet. kall Juditra és Kőhalmi Lászlóra (a kisdobosprogra­mért felelős politikai mun­katársakra), de az egész csil­lebérci apparátusra. — Szívesen hazavinnék egy tantermet, teljes felsze­relésével együtt! — szól köz­be Laurik Ágnes, az osz­tálytanító segítőtársa. — Itt biztosítottak a mai tanterv- kívánta feltételek. Otthon a feltételek megteremtésére megy el a legtöbb idő. Itt a gyerekekre. Ismét Varga Jenőné veszi vissza aszót: — Ez a két­hetes reggeltől estéiig, esté­től reggelig való együttlét hasznos nekem a további nevelőmunkám szempontjá­ból is. Alaposabban megis­merhetem a tanítványaimat. Ök is több szerepben lát­hattak engem. Megváltoz­tam a szemükben én is. Megérezték, hogy nem csak Tanító néni tudok lenni, hanem lehetek babusgató anyuka, játszó kistestvér, titoktartó barátnő. Egy nagy család vagyunk most, amely­ben magunkhoz engedjük egymást, amelyben jósággal jóvá tehetjük egymás rosz- szasságait. Nagyon jó, hogy itt lehet az egész osztály. Sok a közös élményünk, ez későbbi közös munkánkat, életünket még tartalmasab­bá teheti. Hazamenve egy olyan szülői értekezletet tar­tunk majd, ahova meghív­juk a gyerekeket is. Közösen adjuk tovább, amit itt ta­nultunk. Nagy Katalin Csabacsüdi kerekasztal Csillebércen A Magyar Úttörők Szövetsége Csillebérci Vezetőképző és Úttörőtábora 1984 januárjától fogad — település, vagy szociális okok miatt — hátrányos helyzetű, negye­dik osztályos kisdobosközösségeket. Békés megyéből el­sőként a csabacsüdi általános iskola 4. osztálya érke­zett Csillebércre. Ugyancsak elsőként jöttek ide a Csong­rád megyei szeged-algyői negyedikesek is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom