Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-08 / 32. szám

I BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TflNACS LAPJA 1984. FEBRUÁR 8.. SZERDA Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Békés megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága feb­ruár 1-én. tegnap — Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — ülést tartott. A napirendek a következők voltak: — jelentés vb-határozat végrehajtásáról: — a februári megyei tanácsülés előkészítése: — beszámoló a megyei levéltár munkájáról: — a gyermekek és az ifjúság egészségvédelme, a fiata­lok szabadidő-eltöltésének feltételei megyénkben: — bejelentések, köztük az 1982-es megyei ifjúsági par­lamenten elfogadott intézkedési terv időarányos végre­hajtása. Mint arról már korábban hírt adtunk, a ' végrehajtó bizottság a' megyei tanács soron következő ülését feb­ruár 23-ra összehívta. A na­pirendek a következők lesz­nek: a törvényesség helyze­te Békés megyében; a ta­nács és bizottságai 1984. évi munkaterve; Békés megye Tanácsa és szervei szerveze­ti, működési szabályzatának módosítása; a megyei népi ellenőrzési bizottság 1984. évi munkaterve: bejelenté­sek. interpellációk. A megyei levéltár munká­járól szóló beszámoló — amelynek vitájában részt vett Molnár József, a Műve­lődési Minisztérium osztály- vezetője — felvázolta az in­tézmény szakmai és tudomá­nyos munkáját, közművelő­dési tevékenységét, valamint tárgyi és személyi ellátott­ságát. A levéltár törekszik történeti anyagának rend­szeres bővítésére, más köz- gyűjtemények békési vonat­kozású és értékes részeinek feltárására. Kötelessége to­vábbá Békés megye Taná­csa, a városi és községi ta­nácsok, a megyében levő vállalatok, szövetkezetek, intézmények, egyesületek, igazságszolgáltatási szervek, ágazati, szakmai szervek iratkezelésének és irattáro­zásának felügyelete, segíté­se. Iratát vételi kötelezettsé­gének csak részben tud ele­get tenni, hiszen az elmúlt 20 évben helyiséggondokkal küszködött. Az 1977-ben Bé­késen létesült fióklevéltár valamit javított a helyzeten, további segítséget jelent, hogy az idén a megszűnt gyulai járási hivatal épüle­tének egy részét is megkap­ja. A levéltár őrizetében je­lenleg mintegy 3500 iratfo­lyóméternyi anyag van, melynek 95 százaléka a le­véltári dolgozók sokéves munkájának eredménye­ként a kutatók gyors eliga­zodását teszi lehetővé. Az intézmény tudományos mun­katársai kutató munkát is folytatnak a munkatervük­ben meghatározott témakö­rökben, melynek eredmé­nyeként tanulmányokat pub­likálnak. Jelentős tudo­mányszervezési feladat is hárul a levéltárra, 1980 óta pedig hivatalos minősítése szerint is kutatóhely. Külön figyelemre méltó a közmű­velődési munkában való (Folytatás a 3. oldalon) Országos úthálózat-fejlesztés Folytatják a békési Kettös-Körös-híd építését A szűkösebb anyagi lehe­tőségek miatt az útépítés és útkorszerűsítés lehetőségei kisebbek, mint korábban. Ezért a Közlekedési Minisz­térium tájékoztatása szerint tavaly is és az idén is nagy részletességgel meg kellett határozni a feladatok elvég­zésének fontossági sorrend­jét. A pénzeszközöket minde­nekelőtt a már megindított munkák befejezésére össz­pontosítják. 1984-ben új be­ruházást nem is indítanak. A múlt évben 700 millió forin­tot költöttek autópályák épí­tésére. A leglátványosabb eredményt az M3-on érték el, ahol üzembe helyezték a Hatvan—Gyöngyös közötti 2x2 sávos mintegy 15 kilo­méternyi hosszú szakaszt, s a hozzá tartozó kiszolgáló lé­tesítményeket: az üzem­anyagtöltő-állomást, a pihe­nőhelyeket, parkolókat. Je­lentős munkálatok folytak az Ml-en Törökbálint és Bicske között, valamint az M5-ön, amelyet Kecskemét irányá­ban építenek. Az országos úthálózat fejlesztésére 1,1 milliárd forintot költöttek tavaly. Ebből közvetlenül közútépítésre 500 milliót, hídépítésre 160 milliót, fenn­tartási telepek építésére, fenntartó gépek beszerzésére, továbbá a tervezési, a kuta­tási munkákra 440 millió fo­rintot fordítottak. Egyebek között befejezték a 11-es szá­mú főút Budapest és Szent­endre közötti részének négy nyomsávúra történő szélesí­tését, s teljesen elkészült a Szentendre és Pilisszántó kö­zötti Pilisi út. A 4-es számú főút nyíregyházi átkelési szakaszát négysávosra bőví­tették, s kiszélesítették a 3- as út gyöngyösi bevezető szakaszát. Emellett több be­kötő utat építettek, s 12 hí­don folytak átépítési mun­kák. 1984-ben 1,3 milliárd fo­rint jut az autópályák és az országos úthálózat bővítésé­re, fejlesztésére. Folytatják az Ml-es és az M5-ös autó­pályák építését, erre a célra 600 millió forintot költenek. Űjabb szakaszt — a tervek szerint — csak 1985-ben ad­nak át a forgalomnak, de addig is nagy erőkkel dol­goznak 2x2 sávos pálya építésén az Ml-en Herceg­halom és Bicske között, va­lamint az M5-ön, ahol mint­egy 40 kilométernyi szakasz átadását tervezik jövőre. A 30 ezer kilométer hosz- szú országos úthálózat fej­lesztésére 700 millió forintot szánnak az idén. Ebből 200 millió jut útépítésre, ennél valamivel kevesebb a hidak rekonstrukciójára. A fenn­maradó pénzt a fenntartási munkákhoz szükséges beru­házásokra költik. A 7-es úton a Nagykanizsát elkerülő szakaszon dolgoznak, Kapos­váron a 61-es út vasúti felül­járóját építik. A hídépítések közül kiemelkedik a békési Kettős-Körös-híd építésének folytatása. A 200 millió fo­rintos beruházás 1985 végé­re fejeződik be. Hz Országos Tervhivatal és az MTESZ együttműködési megállapodása Faluvégi Lajos, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke és ve­zető munkatársai kedden megbeszélést folytattak Fock Jenővel, az MTESZ elnökével és munkatársaival. Az OT elnöke hangsúlyozta, hogy az eddigi eredményes együtt­működést tovább akarják bő­víteni, mindenekelőtt a VII. ötéves terv megalapozására. Mint mondotta, szükség van az MTESZ 32 tudományos egyesületének és területi szervezeteinek széles körű társadalmi tevékenységére is ahhoz, hogy a készülő nép- gazdasági tervben a műsza­ki-fejlesztési politika megfe­lelő hangsúlyt kapjon. Megegyeztek abban, hogy — az Állami Tervbizottság ha­tározatának megfelelően —• az MTESZ már a kidolgozás szakaszában részt vesz a tervkoncepció vitájában, vé­leményezi az egyes gazda­ságpolitikai •— elsősorban műszaki-gazdasági részkon­cepciókat. Az OT felkérésére egyes kiemelkedő fontosságú kérdésekben javaslatok ké­szítésével segíti a tervező szervek munkáját, vélemé­nyez egyes javaslatokat, ame­lyek állami döntéseket igé­nyelnek. A -gazdaságirányítási rend­szer fejlesztési irányainak ki­dolgozásához is kikérik a műszaki-tudományos életben kulcsfontosságú szerepet be­töltő szakemberek vélemé­nyét. A találkozón a VII. ötéves népgazdasági terv kialakítá­sa során folytatandó közös munkáról együttműködési megállapodást írt alá Hoós János tervhivatali államtit­kár és Tóth János, az MTESZ főtitkára. Magyar-csehszlovák jegyzőkönyv Tegnap, kedden a Külügy­minisztériumban Roska Ist­ván külügyminiszter-helyet­tes és Ondrej Durej, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság rendkívüli és megha­talmazott nagykövete kicse­rélte a Magyar Népköztársa­ság és a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság között a gabeikovo—nagymarosi víz­lépcsőrendszer megvalósítá­sáról és üzemeltetéséről — 1977. szeptember 16-án Bu­dapesten — kötött szerződés módosításáról szóló, 1983. ok­tóber 10-én Prágában aláírt jegyzőkönyv megerősítő ok­iratait. Ezzel a jegyzőkönyv 1984. február 7-én hatályba lépett. Tavaly áprilisban, amikor „Mélyponton az ENCI” címmel ír­tunk a Gyomaendrődi Cipész Szövetkezetről, ahol több té­nyező összejátszása okozta a nehéz helyzetet. Azóta sok minden megváltozott a szövetkezetben, most már emelkedő­ben van az ENCI csillaga. Mi történt és hogyan? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ cikkünkben az 5. oldalon Fotó: Lónyai László II szocialista nemzetiségi tudat továbbfejlesztéséért Az MRDSZ Országos Választmányának első ülése A Magyarországi Romá­nok Demokratikus Szövet­ségének VI. kongresszusa úgy határozott, hogy az el­következő évek legfonto­sabb feladata az elért ered­mények továbbfejlesztése, a szocialista nemzetiségi tu­dat erősítése, az anyanyelv szélesebb körben történő használata, a román nyel­ven való művelődés iránti igény felkeltése, és e célki­tűzések megvalósításához szükséges tárgyi és szemé­lyi feltételek megteremtése, szakmai hátterének bizto­sítása legyen. Az MRDSZ Országos Vá­lasztmánya e feladat végre­hajtására ült össze tegnap, február 7-én Gyulán. A ta­nácskozáson részt vett dr. Marsi Gyula, a városi párt- bizottság első titkára, dr. Bereczki Elemér, a megyei pártbizottság osztályvezető­helyettese, Magdu György görögkeleti esperes. Békés, Csongrád. Hajdú-Bihar me­gyék tanácsi és népfrontkép­viselői. Petrusán György, a vá­lasztmány elnöke a szövetség VI. kongresszusát értékelte, hangsúlyozva, hogy az he­lyes nemzetiségi politikán­kat tükrözte, a szövetség vezetésétől pedig korsze­rűbb munkát követel. Ezt követően Márk György főtitkár, illetve Martyin György titkár a választmány elé terjesztették a szövetség középtávú munkaprogram­ját és 1984. évi munkater­vét. A főbb feladatok sorá­ban szerepel — az elfoga­dott munkaprogram szerint — a szocialista demokrácia szélesítése tömegbázisuk nö­velése érdekében, a román nyelv pozícióinak erősítése, a nemzetiségi tudat ébren­tartását szolgálóan a nemze­tiségiek által lakott helysé­gekben a több nyelvű hely­ségnévtáblák elhelyezése; az oktató-nevelő munkában a színvonal emelése, a haté­konyság növelése. Céljuk, hogy minden olyan község­ben, ahol az általános isko­lában román nyelvtanítás folyik, ott az óvodákban is vezessék be a nyelvoktatást, a gyulai szakmunkásképző intézetben pedig a román nyelvű fakultatív tanítást, továbbá az iskolai órákon kívül a tanulókkal való érintkezésben a román nyelv domináljon. A közművelődésben első­sorban a nyelv megtartásá­nak, a sajátos hagyományok ápolásának, kulturális örök­ségük széles körű elsajátítá­sának szolgálata áll. El kell érni — mondja ki a mun­kaprogram —, hogy oktatási intézményeik fokozottabban neveljenek a nemzetiségi kultúra befogadására, a köz- művelődésben való részvé­telre, s ezt a munkát már az óvodákban kell elkezdeni. Ösztönözni kell, hogy a román lakosság az ünnepek (karácsony, húsvét, újév stb.) alkalmával életre kelt­sék hagyományaikat. Javí­tani szükséges a nemzetisé­gi könyvtárak hasznosítását, az olvasóvá nevelést, az iro­dalmi és kiadványozási te­vékenységet, meggyorsítani a hazai románok történeté­nek megírását. Támogatást kell biztosítani az öntevé­keny kulturális jellegű moz­galomnak. Kapjon helyet Gyulán a román nemzetisé­gi területen gyűjtött kultúr­történeti anyagok állandó kiállítása. Az idei munkaterv e célok érdekében konkrét felada­tokat határozott meg az anyanyelvi oktatás, a köz- művelődés, az ifjúságpoliti­ka, a tömegtájékoztatás te­rületén, valamipt kitért az egyházzal való kapcsolatra, tekintettel a múltban és a felszabadulás utáni években vállalt jelentős szerepére a nemzetiségi kultúra megőr­zésében. A határ menti, el­sősorban kulturális kapcso­latok ápolásával a két nép közötti barátság erősítésé­hez szándékoznak hozzájá­rulni. A munkaprogram és mun­katerv élénk vélerrfénycserét váltott ki, amelynek során 17-en kértek szót: Kozma Mihály docens, Mészáros György, Gurzó György, Cs. Nagy Lajosné, Roxin László, Fretyán László, Grósz György, Petrucza Tivadar, Csuhái József né a Hajdú- Bihar megyei Tanács kép­viseletében, Nyisztor György, Magdu György esperes, Strucz Mártonná, a Csong­rád megyei HNF, dr. Keczer Tamás a Csongrád megyei Tanács képviseletében, Gitye János, dr. Marsi Gyula, dr. Eperjesi Ernő, a Művelődés- ügyi Minisztérium nemzeti­ségi osztálya nevében, vala­mint dr. Bereczki Elemér. A vitában elhangzott ész­revételek a tevékenység minden területét érintették: kritikai észrevételekkel, át­gondolt javaslatokkal gaz­dagították a programokat. Egyetértőén juttatták kife­jezésre, hogy csak széles kö­rű együttműködéssel lehet­séges ezt a sok szempontból új, s megújuló, szellemű munkaprogramot teljesíteni. Az MRDSZ Országos Vá­lasztmányának első ülése Petrusán György elnök rész­letes zárszavával ért véget. (E. G. S.) Április 9—13.: magyar gazdasági napok Rngliában A Magyar Kereskedelmi Kamara a brit társszervek­kel közösen április 9—13. kö­zött magyar gazdasági napo­kat rendez Londonban és Manchesterben, hogy ily mó­don is jobban megismertes­sék az angol szakembereket a magyar gazdaság eredmé­nyeivel, terveivel, a koope­rációs lehetőségekkel, s ki­egészítő programként az an­gol közönséget a magyar kultúra néhány alkotásával. A programsorozatot a ter­vek szerint a brit gyáriparo­sok szövetségének londoni székházában nyitják meg. majd ugyanitt előadások hangzanak el a magyar szá­mítástechnika, szerszámgép­ipar, vegyipar, erősáramú gépgyártás helyzetéről, kíná­latáról és kooperációs lehető­ségeiről, az atomenergia ma­gyarországi felhasználásáról, és a hazánkban kibontakozó innovációs folyamatról. Ma­gyar szakemberek előadáso­kat tartanak a gazdaságirá­nyítási rendszerről és a mű­szaki fejlesztés koncepcióiról

Next

/
Oldalképek
Tartalom