Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-07 / 31. szám
r----------------------------------------i Számítógép-tanfolyam felnőtteknek Ügy tűnik, most érkezett el az az időszak, melyről már evek óta oly sok szó esett: megkezdődött a számítógépek tömeges alkalmazása. A frontáttörést a viszonylag olcsó személyi és mikroszámítógépek megjelenése tette lehetővé, ezek árát már egy-egy kisebb vállalat, szövetkezet is ki tudja fizetni, és a legtöbb esetben e 'gépek tudása is elegendő a mindennapi gyakorlat számára. E gépek széles körű elterjedését áruk mellett az is segíti, hogy nem kell már olyan magas szintű képzettség kezelésükhöz, mint a régebbi nagy gépek esetén. Valamilyen számítástechnikai alapképzettségre azért szükség van, és a ma vezető beosztásban levők többsége az iskolában még nem tanult ezekről az eszközökről. Feltétlenül meg kell tehát oldani a számítástechnikai felnőttképzést, hogy a személyi számítógépek alkalmazói ki tudják használni a gépekben rejlő lehetőségeket. E tényeket felismerve határozta el a békéscsabai Sebes György Közgazdasági és Pénzügyi Szakközépiskola, hogy megszervezi a számítástechnikai „dolgozók iskoláját”. E tanfolyamok alapvető célja, hogy megismertesse a résztvevőkkel a személyi számítógépek használatát, megtanítsa őket a Basic programozási nyelvre, és a programozás alapjaira. A meghirdetett tanfolyamok iránt óriási az érdeklődés. Egy csoport már megkezdte a tanulást, február 9-én pedig indul a következő, majd ezeket követően a többi is. Több vállalat, szövetkezet teljes tanfolyamokat kötött le. Jelenleg már annyi a jelentkező, hogy legfeljebb a nyári tanítási szünet idején vagy szeptemberben tudnak újabb jelentkezőket fogadni. Az alapfokú tanfolyamok megkezdésével egy időben folynak az előkészületek a továbbképzésre is. A következő oktatási évben szeretnének olyan kurzusokat in■ dítani, melyeken már magasabb szintű programozási ismereteket oktatnak. Mivel a személyi számítógépek mellett a távadat-fcldolgozás tömeges elterjedésére is lehet í a jövőben számítani, a SZÜV-vel együtt úgynevezett TAF-tanfolyamokat is indít felnőtteknek a szakközépisj kola. : Intenzíven folyik a pedagógusok képzése is. Néhány éven belül már az általános iskolákban is megkezdődik • a számítástechnikai oktatás, néhány helyre már meg is érkeztek az iskola-számítógépek. A pedagógusok alapképzését a pedagógiai továbbképző intézet végzi. De a ■ tudás elmélyítésének feladata a szakközépiskolára hárul. 5 E célból megszervezik a pedagógusok nyári intenzív továbbképző tanfolyamát, hogy a jövő generációját már i felkészült szakemberek oktathassák. L. l. Kevés földön sokat termelnek Élenjárnak az állami gazdaságok n Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig Sárréti Tej - nagy haszonnal Az állami gazdaságok jelentős, sőt úttörő szerepet töltöttek be a magyar mező- gazdaság fejlődésében. Az előzmények sokak előtt ismertek: a felszabadulás előtti Magyarországon hat nagyobb állami birtok volt, közülük három — Bábolna, Mezőhegyes, Kisbér — azonnal állami gazdaság lett 1948-ban, az állami gazdaságok megalakulásának évében. Velük együtt akkor 99 állami gazdaságot tartott nyilván a statisztika, amelyek 40 000 hektár területen kezdték meg gazdálkodásukat. Az évek során a gazdaságok száma és területe gyors ütemben növekedett, 1966-ban már 215 állami gazdaságunk volt, átlagosan 4737 hektár területtel. A kialakult nagyüzemi méretek lehetővé tették és meggyorsították a termelés korszerűsítését. A termelés erő-- teljes fejlesztését viszont nyomon követte a gazdaságok területi koncentrációja, a termelés szakosodása, aminek következtében a gazdaságok száma napjainkra 128- ra csökkent, átlagos területük pedig eléri a 8103 hektárt. A csaknem egymillió hektáron — az ország szántóterületének 10,6 százalékán — gazdálkodó állami, tan- és kísérleti gazdaságok, kombinátok területi arányukat meghaladó mértékben, 17-18 százalékkal részesednek a lakosság áruellátásából, s a mezőgazdasági aktív keresők 14 százalékát foglalkoztatják. Jellemző a szerepükre, hogy az elmúlt tíz év során a magyar mezőgazdaság változatlan áron számított bruttó termelése évi 4,8 százalékkal növekedett, az állami gazdaságokban viszont a termelés évi növekedése elérte a 7,6 százalékot. Néhány termelékenységi mutató alakulása is jelzi gazdálkodásunk kiemelkedő színvonalát. A 128 állami gazdaság, köztük 8 kombinát, 1982-ben száz hektárra vetítve 326 tonna gabonát, 53 tonna húst, 89 ezer liter tejet termelt. Ugyanezek a mutatók a termelőszövetkezeteknél a következők: 311 tonna gabona, 24 tonna hús, 40 ezer liter tej. Kedvezően alakultak a nyereséges termelést reprezentáló adatok, az egy főre jutó vállalati eredmény 33 361 forint, az egy hektár mezőgazdasági területre jutó vállalati eredmény pedig 5883 forint. Az előbbi 9,6, az utóbbi 34,9 százalékkal haladja meg a termelőszövetkezeti közös gazdaságok mutatóját. • # Érdeklődésre tarthat számot, ha néhány nemzetközi összehasonlító adat tükrében vizsgáljuk meg az állami gazdaságok termelési eredményeit. A Közös Piac tagországaiban 1982-ben a búza átlagtermése 4,5 tonna,* az USA-ban 2,4, hazánkban pedig 4,4 tonna volt hektáronként. Ezen belül az állami gazdaságok elérték a 4,7 tonnát. Kukoricatermelésben a magyar mezőgazdaság termésátlaga 6,9 tonna, az állami gazdaságok 7,2 tonnát termeltek — ez azonos az USA-éval —, szemben a közös piaci 6,2 tonnával. A tehenenként! átlagos tejtermelés a Közös Piac tagországaiban 3780, a? Egyesült Államokban pedig 5637 kilogramm, de az állami gazdaságokban is túlhaladta az 5000 kilogrammot. Bár az adatok csupán három kiemelt ágazat termelését mutatják, így is megállapítható, hogy az állami gazdaságok — termelési színvonalukat tekintve — rangos helyet foglalnak el a magyar mezőgazdaságon belül, s megállják helyüket a nemzetköz zi élvonalban is. A ma állami gazdasága szerves része a dinamikusan fejlődő magyar mezőgazdaságnak, tevékenysége ezer szállal kapcsolódik a mező- gazdasági termelők tömegéhez, az élelmiszeriparhoz, ke| Tápanyag- i gazdálkodási i világkongresszust rendeznek ■ ■ A Magyar Agrártudományi > Egyesület 1984. június 11—16. ■ között Budapesten rendezi ■ meg az ötvenéves fennállá■ sát ünneplő Nemzetközi Mű■ trágyaközpont, a CIEC IX. ■ világkongresszusát. A nemzetközi szervező ; bizottság — Láng István 3 akadémikus elnökletével — ■ Bécsben tartott ülésén meg- j állapította: a szervezés jó ■ ütemben halad. A talaj ter■ mékenységének fokozását, a ■ 3 műtrágyák szakszerű hasz■ nálatának módszereit, a trá- 3 gyázás, valamint a termelés • és a környezetvédelem ösz- 3 szefüggéseit mintegy 100 elő- 3 adás keretében ismertetik a • kongresszuson a világ min■ 3 den részéből összesereglő ■ neves szakemberek. Már 3 eddig negyven országból je- 3 lentkeztek a rangos nem; zetközi rendezvényre. ■ ■ Hazánk mezőgazdaságá3 nak nemzetközi elismerését ■ 3 is jelzi, hogy az Agárdra, ■ Bábolnára, Bolyra, Mezőfal■ 3 vára és Nádudvarra, a nö- ■ 3 vényvédelem és agrokémiai ; központokba, valamint más 3 mezogazdasagi létesitmé- 3 nyekbe szervezett szakmai 5 bemutatók iránt is élénk a 3 nemzetközi érdeklődés. reskedelemhez. Kiemelkedő szerepet vállal az agrárágazat vetőmag-, szaporítóanyag- és tenyészállat-ellátásában, tehát a termelés biológiai bázisának korszerűsítésében. E termékek 40—60 százaléka napjainkban is az állami gazdaságokból kerül ki. A takarmánykeverő ágazat takarmánytáp-, premix- előállítása mintegy 4 millió tonnára tehető, ez az országos termelés 50 százaléka. Jelentős az állami gazdaságok élelmiszeripari feldolgozó kapacitása is. A megtermelt áruk egyes termék- csoportokban elérik az országos forgalom 50—70 százalékát. Ilyen például a gyümölcs, a hal, a bor, a gyümölcslé. Az állami gazdaságok a belföldi borellátásban 30, a nem rubelelszámolású borexportban 50, a rubelelszámolású borexportban pedig 43 százalékkal részesednek. Az utóbbi években rohamosan fejlődik a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás. A kis konzervüzemek mellett erőteljesen fejlesztik a félkész termék, mélyhűtött áruk, a gyümölcslé, üdítő ital gyártását. Gyümölcssűrítő és -velőgyártó üzemek létesülnek a nagy gyümölcstermő vidékeken. Jellemző, hogy a hazai gyümölcslevek, nektárak csaknem 70 százalékát az állami gazdaságok állítják elő. Az állami gazdaságok változatlanul feladatuknak tekintik a modern nagyüzemi termelés továbbfejlesztését. Ma azonban ez már nem történhet a termelőszövetkezetek nélkül, mert a változó gazdasági körülmények az állami gazdaságok és a tsz- ek összefogását igénylik. Ez pedig egyet jelent a vállalat- közi kapcsolatok kibontakozásával, azzal, hogy a tsz-ek és állami gazdaságok egyaránt részt vesznek a terme-" lési rendszerek, a mezőgazdasági társulások és közös vállalatok munkájában. • Görgényi Pálné A Sárréti Tej 1982-ben 63 millió 400 ezer, 1983-ban 62 millió 300 ezer liter tejet vásárolt föl. Ha ezt mind egyliteres tasakokba töltötték volna, a tasakok sorba rakva az NSZK-ban eredő Duna forráspontjától a ro- .mániái Sfintu Georghe-ig, a folyó fekete-tengeri torkolatáig érnének. De ha csak a tavalyi „tejlánc” egyik végét akár Szeghalmon, akár Békéscsabán rögzítenék, a másik végét Moszkvában vagy Párizsban foghatnák meg. Néhány hónappal ezelőtt részletesen szóltunk mindazokról a tapasztalatokról, amelyeket a tejfeldolgozó közös vállalatnál gyűjtöttek össze a fennállás másfél évtizede alatt. Hogy most újra írásunk szereplőjévé tettük a Sárréti. Tejet, annak jeles oka van. A múlt heti zárszámadó igazgató tanácsi ülésen kiderült: a vállalat 54 és fél millió forint nyereséggel zárta az 1983-as esztendőt. Jobbat olcsóbban Szeghalmon és Békéscsabán a Sárréti Tej két üzemében együttesen 59 és fél millió liter tejet dolgoztak fei tavaly az év folyamán felvásárolt csaknem 64 millió literből. A tejféleségekből (kannás tej, 2,8 százalékos zsírtartalmú literes meg félliteres tasakos tej), .a Sárrét Gyöngye gomolyasajtból, szendvicstúróból a tervezettnél kevesebbet, más termékekből (fél- meg negyedliteres kakaóból, tejszínből, tömbvajból, kartonos vajból, ömlesztett gomolyából és trappistából, másfél százalékos tejből) viszont többet. Minden bizonnyal a kereslethez folyamatosan igazodó termékszerkezet is segítette a jövedelmezőség növekedését, de a nagy nyereség igazi magyarázatát mégsem ebben kell keresni. Külön-külön vizsgálva megállapítható, hogy a szeghalmi üzem a megelőző esztendeinél 6 és fél millió’ forinttal, a tervezettnél 9 millió forinttal ért el több nyereséget. Ebben két tényező játszik szerepet. Egyfelől 1 liter feldolgozott tejre számítva — a termékek minőségének javításával, keresett termékek gyártásával — 14 fillérrel magasabb árbevételt tudtak elérni az Bőrdíszműüzemet hozott létre megváltozott munka- képességű dolgozóinak foglalkoztatására, valamint az elfekvő és a hulladékbőrök feldolgozására a Pécsi Bőrgyár. Az új munkahelyet ergonómiai és színdinamikai szempontok alapján régi lakkos-üzemének felújításával alakította ki a mecsek- aljai vállalat. Az élénk narancssárga színű falak köelőirányzottnál, másfelől az előbbiekkel egy időben ugyanazt az egy liter tejet 11 fillérrel olcsóbban dolgozták fel, mint ahogy eredetileg kalkulálták. Ezzel literenként 25 fillérrel növelték a tervezett nyereséget. A takarékossági intézkedések, a körültekintő anyag- és energiafelhasználás hozta meg itt eredményét, amelyhez társult a munka jobb megszervezésével elérhető költségmegtakarítás, illetve minőségjavítás. Hasonló sikerekről számolhat be a békéscsabai üzem is. Az előbbiekhez itt még az adódik hozzá, hogy az üzem a gázfelhasználásra előnyös szerződést tudott kötni, de kapacitásainak jobb kihasználásával is csökkentette fajlagos energiaköltségeit. Mindezzel a békéscsabaiak az 1 yter feldolgozott tejre számított nyereséget a tervbe vetthez képest 30 fillérrel növelték. Kevesebből többet? A jelentős nyereségnövekedés — amely a megelőző évihez viszonyítva 20 és fél millió forint, a tervezetthez pedig 18 és fél millió forint — nemcsak a már nagyon elhasznált gépek cseréjéhez teremt lehetőséget, hanem arra is megfelelő alapot nyújt, hogy a vállalat taggazdaságainak az elmúlt esztendőkben kiosztott nyereségnél a mostani elszámoláskor jóval többet adjanak. Miután az osztozkodást java részben a feldolgozásra átadott tej meny- nyiségét (illetve a vagyoni hozzájárulás mértékét) figyelembe véve oldják meg, első helyen az igazán nagy tejtermelők járnak jól. Érdemes az így kialakult rangsorra is egy pillantást vetnünk. Legtöbb tejet, csaknem 8 millió litert, a Békéscsabai Állami Gazdaság adott át a Sárréti Tejnek, 36 százalékkal nagyobb mennyiség ez, mint az egy évvel korábbi. A Szeghalmi Állami Gazdaság 6 millió litert értékesített a vállalatnál. A füzesgyarmati termelőszövetkezet 4 és fél milliót. Mellettük 8 olyan mezőgazdasági üzem van még a megyében, amely 2 millió litert meghaladó mennyiséget szállított a vállalat feldolgozó üzemeibe: a bucsai Űj Barázda, a dévazött különleges, támlás forgószékeken ülve pénztárcákat, szemüvegtokokat, öveket és egyéb apró bőrtermékeket készítenek a hazai kereskedelem számára az üzem dolgozói. Mivel korábbi munkahelyükön jól megismerték az általuk gyártott alapanyagok különféle tulajdonságait, csupán a varrás technikáját kellett elsajátítaniuk és gyakorolványai Lenin, a gyomaend- rődi Alkotmány és Győzelem, a szeghalmi Sárréti, a csabacsüdi Lenin, a kondo- rosi Egyesült meg a sarka- di Lenin Termelőszövetkez- zet. Azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek átlagon felül növelték a tejtermelést — ilyen a bucsai Űj Barázda, a dévaványai Lenin, a Békéscsabai Állami Gazdaság többek között —, nagy részben ellensúlyozni tudják azt a kiesést, amely abból származik, hogy néhány mezőgazdasági üzemünkben — indokoltan — felhagynak a tehéntartással. Korszerűbben, pontosabban Ebben az előbbi fogalmazásban már valószínűleg kiderült, hogy a Sárréti Tej tagüzemeiben a tejtermelés növekedése összességében nem pótolja a jelzett kieséseket, Az 1984-re szóló tervek szerint az ebbői fakadó gondokat a vállalat úgy igyekszik áthidalni, hogy az idén már nem ad tovább feldolgozás nélkül tejet, amelynek mennyisége 1983- ban megközelítette a 2 és fél millió litert. Az előzetes számítások szerint azonban a felvásárolt és feldolgozott tejmennyiség így nem fogja elérni a tavalyi szintet. Ebből- kiindulva a Sárréti Tej még az 1983-as végeredmény ismeretében is óvatosabban számol, és erre az esztendőre „csak” 45 millió forint hasznot kalkulál. Ezzel nem kevesebbre szánja el magát, mint arra, hogy az 1 liter feldolgozott tejre számított költségnövekedést a korábbi időszak üteméhez igazítja, ami annyit jelent, hogy viszonylagosan csökkenti, holott a - másfél évtizede termelő szeghalmi üzemben a hűtőtechnológiának teljes kicserélése immár elodázhatatlanná vált, s a pásztorok, a csomagológépek elhasználódása is a kritikus ponthoz érkezett. A tervet csak a két üzem közötti ésszerű munkamegosztás és szakosodás további finomításával, a szállítások pontos megszervezésével teljesíthetik többek között, egy időben a tejátvétel új formájára való zökkenőmentes átállással. Köváry E. Péter niuk. Betanításukat a pécsi bőrfeldolgozó üzemek — a Hunor Kesztyűgyár, s a Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet — szakemberei segítették. A közeljövőben speciális bőrdíszmű-varrógépekkel szerelik fel a részleget, s akkor elkezdődik a női és férfi divattáskák gyártása is. A Pécsi Bőrgyár jövőre tizenötmillió forintos árbevételt vár új kézműipari üzemétől, amely akkor már negyven rehabilitált dolgozót foglalkoztat. Bördfszmiiiizem rehabilitálóknak f
