Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-05 / 30. szám

1984. február 5.. vasárnap Sas Béla, az MTI munka­társa írja: az Országos Mű­emléki Felügyelőség négy nagy feladatkört állított az idei munka középpontjába: az építészeti és történelmi értékekben gazdag régi tele­pülések belvárosainak re­konstrukcióját, a korábban rosszul hasznosított és elha­nyagolt kastélyok, középüle­tek megmentését, a becses egyházi épületek és a népi műemlékek helyreállítását. Különösen összetett és ne­héz feladat a történelmi hangulatú belvárosok meg­fiatalítása, az, hogy a bete­lepített új épületek ne bont­sák meg a műemlékek kör-, nyezetét, s a régi és az új együtt, egymással összhang­ban elégítse ki a jelenkor igényeit. Az újabban meg­kezdett belvárosi rekonstruk­ciók közül különösen lendü­letes a munka Győrött, ahol részletes tudományos fel­méréssel, körültekintő mű­szaki tervezéssel és gondos kivitelezéssel alapozták meg a történelmi városrész har­monikus fejlesztését. Foly­tatják a tavaly megkezdett munkát Székesfehérváron. Pécsen, Kecskeméten és Pá­pán. Az idén fognak hozzá a belváros rekonstrukciójához az alapításának 650. évfordu­lójára készülő Gyöngyösön, valamint Vácon, Baján és a most várossá nyilvánított Za- laszentgróton. A távlati prog­ram 16 város patinás belte­rületi magjának megfiatalí­tásával számol. A korábban rosszul hasz­nosított kastélyok és veszé­lyeztetett középületek meg­mentésének programja gya­korlatilag két évvel ezelőtt kezdődött. A sürgős helyre­állítást igénylő 70—80 mű­emlék vagy műemlék jellegű épület túlnyomó részénél — több mint hatvannál — meg­kezdődött a műszaki előké­szítés és a tervszerű felújí­tás. Az idén további 15—20 ilyen épületnél indítják meg e munkálatokat, s így meg­nyugtatóan rendeződik a programban megjelölt veszé­lyeztetett kastélyok és köz­épületek ügye. Központi tá­mogatással az OMF anyagi­lag is segíti a helyreállítást. Ám ennél jelentősebb a régi épületek új gazdáinak hozzá­járulása, amellyel például vállalati üdülők, továbbkép­ző központok, helytörténeti múzeumok, vendéglátóipari egységek létesülnek a mű­emléki környezetben. Az idén várhatóan tíz helyen fe­jeződik be a helyreállítás. Egyebek között Seregélyesen a Zichy—Hadik kastélyban a Taurus Gumiipari Vállalat továbbképző központja és üdülője kap helyet. Az idén megkezdődő hely­reállítások közül a legjelen­tősebb vállalkozás a főváros­ban az egykori Sándor-palo­ta rendbe hozása. Homlokza­tának helyreállítása szépíti a budavári palota épületeinek Duna felőli városképét. Ám a Sándor-palota a budavári kullúrcentrumot is gazdagít­ja, mert a tervek szerint eb­ben az épületben kap helyet a magyar építészet múzeu­ma. Az idén kezdődnek meg a helyreállítási munkák a sashalmi Cziráky-Zsivora kastélyban, a győri karmelita kolostorban, a szügyi, a ma- gyarnándori és a túrái kas­télyban is. A műemléki felügyelőség az idén is, akárcsak tavaly, több mint száz értékes egy­házi épület helyreállításához nyújt szakmai s anyagi tá­mogatást. Egyebek között be­fejeződik az aszódi evangé­likus templom gazdagon dí­szített főoltárának restaurá­lása, a keszthelyi volt feren­ces templom helyreállítása. Az OMF a műemlékek vé­delmében. helyreállításában és megőrzésében az idén is a társadalmi aktivisták ezrei­nek támogatására számíthat. Az utóbbi években ugyan­is országszerte rendkívül megnövekedett az érdeklődés történelmi hagyományaink, értékeink védelme iránt. Az . országban mintegy 50 mű­emléki albizottság tevékeny­kedik a Hazafias Népfront és a tanácsok szervezeteiben, több mint 20 helyen alakult városszépítő egyesület, s az ipari és a mezőgazdasági üzemek dolgozói is évről év­re növekvő társadalmi akci­ókkal segítik értékeink vé­delmét, és a helyreállításo­kat. tárgyalóteremből ■ Megtámadta és kirabolta ismerősét Miről ír a Csorvási Híradó? Az Orosházi Járásbíróság tárgyalta Nagy Zoltán, Oros­háza, Alsós tanya 81. és Vin- cze Sándorné nagymágocsi lakos bűnügyét. Mind a ket­ten álltak már bíróság előtt. Nagy Zoltánt jármű önké­nyes elvétele, Vincze Sán- dornét közveszélyes munka­kerülés vétsége miatt vonták felelősségre, A büntetésekből azonban nem okultak. A múlt év április 27-én a 21 éves Nagy Zoltán, aki rokkantsági nyugdíjas, Oros­házán, a Gyopár presszóban szórakozott. Több üveg sört fogyasztott el. Hazafelé in­dulva, az esti órákban az egyik utcában egy segédmo­tor-kerékpárt vett észre. El­határozta, hogy meglátogatja Pusztaszentetornyán élő test­vérét. Fölpattant a segédmo­tor-kerékpárra és útnak in­dult. A rendőrség* igazolta­tásra le akarta állítani, de < elmenekült. Október 4-én es­te ismét, de a korábbinál sokkal súlyosabb bűncselek­ményt követett el. A nála 12 évvel idősebb Vincze Sán- dornéval, akivel élettársi kapcsolatban állt, kimentek az orosházi vasútállomásra. Az egyik pádon K. András magnetofonját hallgatta. Mellé telepedtek. Jókora idő eltelte után Nagy Zoltán K. Andrást a lakására hívta. A meghívást a sértett nem fo­gadta el, mondván, haza kell mennie. A két vádlott vele együtt hagyta el az állomást. A rakodóterület felé halad­tak, útközben beszélgettek. Amikor egy sötétebb .helyre értek, Nagy Zoltán megtá­madta alkalmi ismerősét. Többször olyan erővel ütötte arcul, hogy a sértett a föld­re esett. Ezután se hagyta békén, többször belerúgott. Vincze Sándomé közben ki­tépte a kezéből a 2200 fo­rint értékű magnetofont. Majd felszólították, hogy ad­ja át a karóráját. A sértett tartva a további bántalma­zástól, lecsatolta óráját és átadta Nagy Zoltánnak. Mi­előtt elindultak volna, még elvették tőle a magnókazet­tákat is. A bántalmazás kö­vetkeztében K. András orr­csonttörést szenvedett. A járásbíróság Nagy Zol­tánt társtettesként elkövetett rablás, súlyos testi sértés bűntette miatt és jármű ön­kényes elvételének vétségé­ért halmazati büntetésül 2 év és 10 hónap szabadság- vesztésre ítélte. Mellékbün­tetésként 4 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Vin-- cze Sándornét társtettesként elkövetett rablás és súlyos testi sértés bűntette miatt, mint bűnsegédet 2 év és 4 hónap szabadságvesztéssel sújtotta, s 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A szabadságvesztést mindkét vádlottnak börtönben kell letöltenie. Az ítélet jogerős. Azt mondják, jó a békési dohány. Hogy miért? Mert terem. Szereti a földet, ezt a dél-békési feketét, és ha Bács-Kiskunban 70—80 kilo­grammot ad egy kvadrát (négyszögöl), itt 130—140 ki­logrammot, majdnem a dup­láját. És legalább olyan mi­nőségű. Régtől termelnek erre dohányt, értenek hoz­zá sokan, különösen az öregek közül. fl „föhercégi birtokon” Ügy is mondhatnánk, az idők változnak, de a dohány- termelés Medgyes, Kamrás. Kovácsháza. Bánhegyes kör­nyékén tovább él. — Békés megye mindig a legerősebb termelők között volt. Sok nagyságos gróf, bá­ró birtoka feküdt itt a múlt rendszerben, és dohányter­mesztésre akkor csak az urak kaptak engedélyt. Mi meg dolgoztunk a földjeiken, megbarátkoztunk ezzel a növénnyel, megtanultuk mi kell neki. Hatéves voltam, mikor elkezdtem a do­hánnyal foglalkozni. Hol? Hát a főhercegi birtokon. József főhercegén. összemosolygunk. L iker Jánossal, a medgyesegyházi ÁFÉSZ elnökével hallgat­juk. mit mond Kárász György, a 76 esztendős Gyu­ri bácsi a dohányról. Hogy szenvedélyes ismerője és termesztője, azt mindenki tudja a faluban. (A birtok­ról pedig csak annyit, hogy bizonyos József Károly oszt­rák főhercegnek nagy birto­kai voltak Magyarországon, viszont ő már 1905-ben nem élt. Az elnevezés azonban — „főhercegi birtok” való­színűleg rá utalt, és megma­radt a nép körében.) — Utána, ahogy fordult a világ ’48-tól, én képvisel­A tanács meghatározó sze­repének érvényesülését segí­ti a nagyközségi tanács vég­rehajtó bizottsága. A testület működéséről, hatósági mun­kát, ágazati irányítást segítő tevékenységéről, munkastílu­sáról tájékoztatja az olvasót a tanácselnök. Olvashatunk Püski László, üzemi pb-tit- kár írása nyomán a Lenin Termelőszövetkezet gazdasá­gi eredményeiről, 1984-es évi feladatairól. A Csorvási Híradó részle­tesen tárgyalja az ez évi költségvetés és fejlesztési a láb lehetőségeit. Elképzelé­seik szerint egyik legnagyobb feladatuk a gáz gerincveze­ték megépítése és a víz-, vil­lanyhálózat bővítése lesz. Járdaépítést is terveznek, amelyhez az anyagot bizto­sítják, és a lakosság társa­dalmi munkájára számíta­nak. Bencsik János, az úttö­tem a „dohányosokat" a kör­nyéken. 126 termelőt. Akkor már nemcsak lehetett, de muszáj volt dohányt ültet­ni, megszabták kinek, mek­kora földön kell termelnie, a kulákok nagyobb terüle­tet kaptak, nyomtuk őket. Mert munkaigényes ám a dohány nagyon. Végül úgy látszik, csak ki­egyenlítődtek a dolgok, ma se nem tilos, se nem köte­lező dohányt termelni, „sza­badon választott” tevékeny­ség. amelyet megyénkben a medgyesegyházi ÁFÉSZ fog össze, és ellenőriz. Vetőmag és tanács — A dunántúli és a Du­na—Tisza-közi Dohányfer­mentáló Vállalat kiskunfél­egyházi beváltó üzeme kez­dett itt L980-ban a háztáji­ban dohányt termeltetni — mondja Liker János —. majd némi fontolgatás, tár- gvalgatás után az ÁFÉSZ 1981- től átvette e feladatot. Most tizénhat községben. 780 egyéni termelő 120 hek­táron nevel dohányt. Az 1982- es esztendőben valami­vel több. mint 400 tonna do­hányért 27 és fél millió fo­rintot kaptunk, illetve kap­tak a termelők. Tavaly né­hány hektárral kisebb te­rületen és kevesebb ter­melő 300 tonnányit értékesí­tett, értékesít, mert jelentős a ’84-es évre áthúzódó for­galom. Ebből a mennyiség­ből már természetesen a fer­mentáló vállalaton és a MO- NIMPEX-szen keresztül mintegy hétmillió forint ér­tékű dohányt exportáltunk. És jelentős az importkiváltás is. A medgyesegyházi ÁFÉSZ kezdeményzése egyedülálló az országban, és olyan, ami­vel mindenki jól jár. A ter­rőcsapat vezetője december közepén részt vett Miskolcon az úttörővezetők VIII. orszá­gos konferenciáján, s ott szerzett tapasztalatait hozza nyilvánosságra. Megyénk he­lyi, területi irányításának, fejlesztésének részeként ná­lunk is megszűntek a járá­sok, és az ezzel kapcsolatos irányítási változásokat tar­talmazza az újság. Pelesz János beszámol az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ csorvási helyi szervének tevékenysé­géről. Az ez évi fő feladatok között jelöli meg az áruellá­tás színvonalának megtartá­sát, a hiánycikkek listájának szűkítését, új üzemelési for­mák terjesztését, valamint a kereskedelmi és vendéglátó­ipari egységek lehetőség sze­rinti korszerűsítését. Miklya Sándor, az általá­nos művelődési központ igaz­gatója a tanácsülésen is be­melés centrumában, közvet­len kapcsolatot tartva a ta­gokkal, irányítja, ellenőrzi a dohánytermesztést, és szak­mai tanácsokat ad. E mun­kát ilyen hatékonyan nem láthatja el térben távoli szervezet. A termelőknek egyszerűbbé .vált így a be­szállítás is, az ÁF-ÉSZ-nek pedig a nagyobb forgalom miatt előnyös ez a koope­ráció. Vetőmagot, permetező szert és tanácsokat adnak a dohánytermesztőknek. A laikus azt hinné, tanácsokat adni a legkönnyebb, pedig — ahogy Karasz Gyuri bácsi mondja az elnökhöz fordul­va — tavaly az hiányzott. — Kevés volt a szakta­nácsadás. Többet kellett vol­na locsolni. Ezt a Burley (Boriéi) fajtát lehet. Aki tavaly nem locsolt, annak nem Lett első osztályú do­hánya. Fellendíteni a megyét A kritikára- válaszolni kell. Liker János segítségül hív­ja az ÁFÉSZ szakértőjét. Kardos Józsefet, a felvásár­lási és termeltetési osztály vezetőjét: — Tavalyelőtt sem volt több tanácsadás. Gyuri bá­csi, mágis több termést ad­tunk le. Nemcsak a tanácso­kon, az időjáráson is múlik valami, az aszály . . .- — Azért kellett volna lo­csolni. Mi a főhercegi bir­tokon a dohánypajtákban ál­landóan locsoltunk. Volt is szép dohányunk! Nem sza­bad hirtelen megszáradni, a dohánynak. Igazi, hagyományos do­hánypajtája, ahol a lesze­dett, felfűzött leveleket ér­lelik. tárolják. Medgyesen csak Gyuri bácsinak van. Az új termelők kis fóliapajtá­számolt a közművelődés 15 éves távlati fejlesztési terve végrehajtásának tapasztala­tairól. Többek között elmon­dotta, hogy a könyvtárban elavult a technikai berende­zés, s ezt saját erőből nem tudják pótolni. Helyben áru­sítanak szak- és szépirodal­mi könyveket, s ez a kezde­ményezés sikerrel járt. A könyvtár személyi feltételét helyben biztosították, míg a művelődési ház kiscsoportjá­nak vezetői nem csorvásiak. Ha egyik-másik csoportveze­tő nem vállalja az átjárást, felbomlik a csoport. Jól mű­ködő TIT-alapszervezet dol­gozik a művelődési házban. Átszerveződött az ifjúsági klub. Sokan olvassák, igény­lik a Csorvási Híradót. A 15 éves fejlesztési terv összes­ségében megfelelően valósul meg, de a jövőben nagyobb teret kell biztosítani az egyé­ni és csoportos kezdeménye­zéseknek. B. Zs. Plutzer Imre olajkútkezelő háztájijában 110 négyzetméteren nevel palántát, amelyből hat­ezer darabot értékesítésre szán, négyezer darabot saját felhasználásra nevel. Összesen 700 négyzetméter a fólia alatti területe, ahol primőr paradicsomot és uborkát termeszt. Jelenleg a paradicsom pikírozását végzi kisfia segítségével (MTl-totó: Király Krisztina felvétele — KS) kát csinálnak. A célnak ez is megfelel, és az előbbiekkel együtt sem lehet komoly pa­nasz a ’83-as termésre. Per­sze, olyan jó sose lesz. hogy ne lehetne még jobb. — A tanácsadás egyébként — tér vissza a témához Kar­dos József — nemcsak raj­tunk múlik. Sokszor igény sincs rá. Nem a dohányból élnek az emberek, ez csak mellékfoglalkozás, ami ugyan sok munkával jár (de meg­éri), és nemigen van ked­vük, idejük előadásokat hall­gatni róla. Pedig — legalábbis Gyuri bácsit hallgatva — sok ér­dekes dolgot tudhatunk meg az egyes fajtákról: — A „Tiszaszamosi” do­hány a legjobb, én azt sze­rettem a legjobban. Illatos, nehéz fajsúlyú, ritka bor- dájú. Kilencven centi hosz- szúra rő meg a levele. Jó szivart lehet csinálni belő­le. Az „ÁFÉSZ-esek” csóválják a fejüket, hol van ez a faj­ta, mikor termelték utoljá­ra? —■ ötvennyolcban, de le­het, hogy tudnék szerezni valahonnan ... — Kerti dohányt fogunk ültetni az idén — mondja Kardos József — 70 hektá­ron. ötvenen meg Burleyt. — Kerti dohány — gon­dolkodik el Gyuri bácsi. — Kisebb a levele, de-több van belőle. Jó, cigraettának jó. Ezt mondják a kereske­dők is, márkás cigarettába való. Lehet exportálni, kere­sik. — Nagyon örülnék, ha Bé­kés megyét újra fellendíte­nénk ebben a dohányter­mesztésben ! És most mindnyájan egyet­értünk Gyuri bácsival, aki­ről annyit még meg kell je­gyezni, hogy bármennyire szenvedélyes „dohányos”, nem dohányzik. „Erzsébet- napkor elhagytam” — mond­ja —, „mert hallottam a rá­dióban. hogy milyen káros. Azóta nm szívom se én. se az asszony”. Szatmári Ilona Hallotta már... „Hallotta már, hogy külföldi mandzsettagombok érkeztek?” — hirdeti szerényen egy, a vad pes­ti körutakon szerénykedő bol­tocska. Megvallom őszintén, nem hallottam. Már csak azért sem hallottam, mert idestova két év­tizede nem hordok mandzsetta- gombot, s úgy gondolom, hogy a kézelő (a mandzsettának ez a találó neve) körülbelül akkor ment ki a divatból, amikor én a kézelőgombok beszerzését, vi­selését elhagytam. Mivel gondo­lom, sorstársaim között a honi férfiak nagy része szerepelhet — igencsak jogosnak tartom, hogy a mandzsettagombot erőteljesen hirdessék; nem valószínű ugyan­is, hogy hirdetés nélkül valaki mandzsettagomb-vadászatra in­dulna. Ami persze az én figyelmemet igazából megragadta a hirdetés­ben, az nem is az árva mand­zsettagomb, hanem ez a hallot­ta? Ráismertem hazám főváro­sára, szülőfalumra. Budapesten az ember nem lát valamit, ész­revenni se vesz észre kirakati árut, újdonatúj flasztert vagy akármit. Még csak nem is ol­vas róla. Az ember Budapesten hall. Meg se kellett néznem, mi­lyenre sikeredett a Hilton Szál­loda, elég, ha meghallom, hogy szép. Nem kell látnom, milyen olasz pulóverek érkeztek a Vá­ci utcába — hallom, drágák. H» a városokat egy-egy érzékszer­vünk alapján osztályoznánk, ak­kor nem kétséges, hogy Párizs a szem, Nápoly az orr, míg Bu­dapest a fül városa. Franciaor­szágban néz az ember, Olaszor­szágban finom illatokat szima- tolgat, Budapesten viszont hall. Ez az oka annak, hogy a rá­diót végül is csak nálunk(!) nem tudta legyőzni a televízió. Hiszen még a televízióról is hallunk — élvezetének lényegé­hez tartozik, hogy másnap va­laki elmeséli nekünk a műsort. Mi voltunk az az ország, ahol egyik vezérünknek forró ólmot öntöttek a fülébe, nyilván azért, hogy meg ne hallhassa, mi a ki­rályok dolga. Ügy hallom tehát, hogy friss külföldi mandzsetta- gombok érkeztek. Remek hír. Aki hallja,' adja át. Ungvári Tamás Pipálhatnak, van dohányuk Műemlékvédelmi programok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom