Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-26 / 48. szám
1984. február 26., vasárnap Eredményhirdetés a „Csabai tál” főzőversenyen Kitűnőre vizsgáztak a szervezők — az ifjúsági ház munkatársai — és a vendéglátók, a szakközépiskola tanárai és diákjai is - Fotó: Fazekas László Mint arról korábban már beszámoltunk, a Békéscsabai Konzervgyár és a megye- székhely Kulich Gyula Ifjúsági és Úttörőházának munkatársai három fordulós főzőversenyt hirdettek „Csabai tál” címmel. Az országos pályázatra több mint négyszáz recept érkezett — ez alkotta a verseny első két fordulóját. A harmadik forduló, a gyakorlati főzőverseny, vagyis a döntőre tegnap, február 25-én került sor a kereskedelmi és vendéglátóipari szakközépiskola tankonyháján. A döntőbe jutott nyolc versenyző közül hárman nem tudtak eljönni, így öten mérhették össze tudásukat. A verseny szellemének megfelelően elsősorban olyan ételeket készítettek, amelyekhez a csabai konzervgyár termékeit használták fel. Főként a vendégváró szendvicsek. finom falatok kerültek ki a versenyzők kezéből, de akadt olyan is közöttük, aki hatfogásos ebédet készített. Nem volt könnyű dolga a zsűrinek, hiszen összesen 22 fogást kellett minősíteni. Az eredményhirdetésen Ivanics Katalin, az ifjúsági ház igazgatója üdvözölte a megjelenteket, majd átadta a szót F. Nagy Angélának, a Magyar Konyha felelős szerkesztőjének, a zsűri egyik elnökének, aki ismertette a döntést. Eszerint a versenyt Salamon Andrásné (Békéscsaba) nyerte meg, második lett Csernai Istvánná (Orosháza), harmadik dr. Ember István és társai (Hajdúszoboszló). Az első helyezett kilenc karton, a konzervgyár termékeit tartalmazó ajándékot kapott, a többiek valamivel kevesebbet, mint a nyertes. S hogy mi volt a jelentősége a vetélkedőnek? Kardos Ernőné, a konzervgyár igazgatója, a zsűri társelnöke szerint az új receptek népszerűsítik a gyár termékeit, sok olyan ötletet adtak, amelyek korszerűbbé tehetik táplálkozásunkat és a konzerveket is. A legjobb 150 receptet szakmailag lektoráltatja a konzrevgyár, és reklám receptkönyvet készíttet belőle. m. sz. zs. Vihar után a dombegyházi Petőfi Tsz-ben Iskolatáskák az új szabvány szerint Az eddigieknél könnyebb és praktikusabb iskolatáskákat gyárt az új tanévre a Szolnoki Bőr- és Textilipari Szövetkezet. A modelleket a szövetkezet formatervezői a Szolnok megyei KÖJÁL egészségnevelési osztályának segítségével tervezték meg az idén júliusban életbe lépő iskolatáska-szabvány előírásai szerint. Az új termékek impregnált nylonszövetből készülnek, műanyag fogóval és sarokerősítőkkel. Ezáltal súlyuk nem haladja meg a 70 dekát, azaz 40—90 dekával könnyebbek, mint a korábbi műbőrtáskák. A csúszásgátló vállszíjakkal háton hordható, tetszetős színes hátitáskák oldalaira fényvisszaverő prizmákat is varrtak, így az úttesten átkelő gyerekeket a gépjárművezetők az esti órákban könnyebben észreveszik. A tervek szerint a szolnoki szövetkezet hatvanezer táskát készít, ezek a PIÉRT és a Módi kereskedelmi vállalatok közvetítésével kerülnek nyárra az üzletekbe. Sokáig emlékezetes marad a február 10-e és 15-e közötti időszak Dombegyház lakóinak és a helyi Petőfi Tsz tagjainak. A község majdnem öt napon át áram nélkül volt, hozzájuk jutottak el utoljára az áramszolgáltató szerelői. A szövetkezet vezetői megszervezték a helyi pékség működésének feltételeit; idős, tapasztalt, gyúrni tudó pékeket hívtak össze. Fát, majd aggregátoros villanyáramot biztosítottak a kemencék melegítéséhez. Saját vágóhídjukon több sertést vágtak, nem volt hiány friss húsból. A község gondjainak megoldásán túl igyekeztek megteremteni a kapcsolatot a külvilággal. A községből kivezető utakra tolólapátos DT- és Rába Traktorokat küldtek, hóeltakarításra. A legnagyobb gondot kétségtelenül a hat telephely — köztük a sertéstelep és szarvasmarhatelep — jelentette. A szövetkezetnek ugyanis csak egy stabil és két vontatható áramfejlesztője volt. Az üzemi konyhát és a pékséget figyelembe véve nyolc helyen kellett biztosítaniuk a fűtéshez, vízellátáshoz, fejéshez nélkülözhetetlen áramot. Tegyük hozzá: rendkívül nehéz körülmények között, hóval befújt utakon közelítve az egyes telepekhez. A nagy igyekezet ellenére jelentős károk érték a tsz-t. Hogy csak néhányat emeljek ki a tekintélyes kárlistáról; kiöntötték, illetve sertésekkel etettek meg 19 ezer liter tejet. A hidegben elhullott 250 malac, 28 hízósertés, 74 hízó.. . A rendkívül erős hófúvás miatt 550 dolgozó két napig nem termelt — a kár kétmillió forint termeléskiesés. Sorolhatnánk még tovább az egyes tételeket, de álljon itt inkább a végösz- szeg: három és fél milliós kár érte közvetve és közvetlenül a szövetkezetét. Hasonló esetekben természetesen azonnal felmerül a kérdés, hogyan védekezzenek, ha még egyszer hasonló eset előfordul. A szakvezetés meghányta-vetette a dolgot és döntött. Már vásároltak egy áramfejlesztőt és még beszereznek egyet. Többet nemigen tehetnek, nincs is rá szükség, hiszen általában az áramhiány a legsúlyosabb gond. Az új berendezésekkel még keményebb idő esetén is helyt tudnak állni, mint azt már bizonyították. Kárjelentésüket elküldték az Állami Biztosítóhoz, kedvező elbírálásban reménykedve. És természetesen — a vezetés és tagság — még jobb munkával igyekszenek pótolni a kieséseket. m. sz. zs. Sikeres a körösladányi tsz bőrfeldolgozója A körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Termelőszövetkezet bőrfeldolgozó melléküzeme a Budapesti Bőripari Vállalat legnagyobb hazai partnere. A mező- gazdaság gépesítése folytán felszabadult munkaerőt foglalkoztató bőrfeldolgozó üzemben az Újpesti Bőrgyárból kapott nyersanyagot dolgozzák fel, és ennek során évente mintegy 400—500 ezer négyzetméter további feldolgozásához, vagyis cipő, táska, kesztyű, felsőruházat készítéséhez megfelelő alapanyagot szállítanak vissza Újpestre. Abból a hulladékból, amely egyéb célra már nem hasznosítható, munka- védelmi kesztyűket készítenek. A melléküzemág munkájával a tsz évente mintegy 10 millió forint tiszta nyereségre tesz. szert. Peti hazament A Lencsést ABC, délután 5 óra. A család bevásárolt, az apa pakolt, az anya segített neki, a kis srác eközben meglépett. — Hova lett? Az előbb még itt volt — jár körbe az apa a boltban. — Egy pillanat müve volt — mondja sírás hangon az anya. — Én az anyjára bíztam — vált hangnemet az apa. A gyerek nincs a boltban, a játéküzletben, a könyvtárba se ment be. Feszült percek telnek, s akik hallják — főképpen pedig a szülei — azonnal a legrosszabbra gondolnak. Házak körül, tereken keresik a kétéves apróságot. öt perc, tíz perc, s talán negyedóra telhetett el, amikor a család szomszédja már a bolt felé sétált a kisfiúval. Onnan az apja hozta az ABC elé, ahol az édesanyja könnyes szemekkel szorította magához. Az apja csak ennyit mondott: — Peti hazament.. . _ó__a K lubfoglalkozás az üveggyárban A napokban klubfoglalkozást tartott az Orosházi Üveggyár Moszkva Rádió baráti klubja a Pacsirta utcai gyári klubban. A meghívó változatos, gazdag programot ígért a résztvevőknek. A klubtagokon kívül részt vettek a Táncsics Mihály Gimnázium és Ipari Szakközépiskola, a baromfiipari Vállalat MSZBT-tagcsoportjai Orosházáról, valamint a nagyszé- nási Október 6. Tsz MSZBT- tagcsoportjának tagjai. A rendezvény a Moszkva Rádió szignáljával kezdődött, majd Erdélyi Ferenc főhadnagy emlékezett meg a szovjet hadsereg és hadiflotta 66. évfordulójáról. Méltatta a megalakulás óta végigjárt fejlődést, azt a következetességet, ahogyan közreműködött a szovjet nép az emberiség békéje védelmezésében és biztosításában. Pribék Sándor előadta Ladányi Mihály Lenin című versét, majd hangszalagról meghallgatták Lenin történelmi jelentőségű beszédét, amelyben a szovjethatalomról, annak fejlesztéséről és erősítéséről szólt. Dr. Ambrus Pál Lenin életének utolsó éveiről tartott ismertetőt, a Moszkva melletti Gorkijban eltöltött évekről. Képzeletben végigvezette a résztvevőket személyes élményei alapján a történelmi emlékház helyiségein. amelyet évente több százezren látogatnak meg. A meghívottak között volt két kedves vendég, Moldová- nyi Ferenc, a gyár tervező- mérnöke, aki Leningrádban szerzett egyetemi diplomát és Szujó Vince, a kőolajtermelő vállalat kardoskúti üzemének olajmérnöke, aki Moszkvában a Bikov Petro- kémiai Egyetemen szerzett diplomát. A klubfoglalkozást levélben köszöntötte Magyari Béla őrnagy űrhajós, a klubmozgalom tiszteletbeli elnöke és a Moszkva Rádió magyar nyelvű adása 18.30 órakor elhangzott műsorában. A résztvevők a rendezvény befejező műsoraként megtekintették A mi Leningrá- dunk című filmet. Sinkó Tiborné, a Váci Mihály Szocialista Brigád tagja Gyulai ÁFÉSZ — számvetés Sikeres évet zárt a Gyüla és Vidéke ÁFÉSZ. A küldöttgyűlésen erről adhatott számot Paulik János elnök. Mint mondotta — a sok erőfeszítést követelő 1983-as esztendőben is megőrizték működési területükön az áruellátás színvonalát, a fogyasztói piac stabilitását, miközben képesek voltak valamennyi ágazatban javítani a hatékonyságot. Az ÁFÉSZ igazgatósága 780 millió forintos árbevételről adhatott számot, mely 6,7 százalékkal haladta meg a bázisidőszak árbevételét. A kiskereskedelmi forgalom e nagy egészből 83 százalékos részarányt vállalt magára. Ezen ágazaton belül az élelmiszer-forgalom 6, a vegyesiparcikk- forgalom 7,8 százalékkal nőtt. A vendéglátó ágazatban 1983-ban 4,6 százalékkal emelkedett a forgalom. Különösen említést érdemel; az ágazaton belül valamennyi cikkcsoport forgalma növekedett. Ez mindenekelőtt a vendéglátó ágazatban végbement jelentős szervezeti és szerkezeti változások eredménye. Következésképp, 1983-ban a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ összes vendéglátóipari forgalmának 76 százalékát már az új üzemelési formában működő egységek adták. Figyelemre méltó, hogy 12 százalékkal nőtt a felvásárlás. A 800 tonna zöldség, a 100 tonna gyümölcs, s a 420 tonna élőbaromfi —, hogy csak a jelentősebb tételeket említsük — mintegy 65 százalékát a szakcsoportok adták. Az is figyelmet érdemel, hogy a felvásárolt ösz- szes termék 61 százaléka exportárualapot képezett. Nem kis büszkeséggel említette az ÁFÉSZ elnöke a 780 millió forintos árbevételt kísérő, csaknem 20 millió forint mérleg szerinti eredményt. Mindez lehetővé tette, hogy az ÁFÉSZ év közben 6 millió forintot költhessen hálózatfejlesztésre, tatarozásra, gépek-eszközök beszerzésére. Az idén 832 millió forint a szövetkezet ez évi árbevételi terve. Ez 6,6 százalékkal magasabb, mint a múlt évi teljesítés. Az elért eredményeket a felszólaló küldöttek saját településük szövetkezeti eredményeivel igazolták. Ezt tette Tanai Ferenc, a MÉSZÖV elnöke is, aki felszólalásában mindenekelőtt az árbevétel jelentős emelkedésében, a nem rubelelszámolású exportárualap növekedésében, továbbá az áruellátás szin- tentartásában, s a gazdálkodás pozitívumain túl a tagság fokozottabb anyagi kötődésének szilárdulásában látta a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ 1983. évi sikeres előrelépését. Balkus Imre Mikroszámítógépes klub alakul A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Békés megyei szervezetének vezetősége határozatot hozott egy megyei mikroszámítógépes klub megalakítására. A klub BASIC programozói kör jelleggel is működik majd. Felvilágosításért ä Neumann Társaság vezetőségi tagjaihoz lehet fordulni. (KSH— SZÜV Számítóközpont és Békés megyei TAKEH, tel.: 24- 377.) A mikroklub alakuló ülését 1984. március 1-én, délután 2 órakor, a KSH— SZÜV második emeleti oktatótermében tartja. Békéscsaba, Kinizsi utca 4—6.) Az alakuló üléssel egy időben Commodore—64 számítógépes bemutató is lesz. Lézeres mérőműszerek Új, rendkívül pontos lézeres műszereket fejlesztettek ki a MIKI Méréstechnikai Fejlesztő Vállalatnál. A mérőeszköz szélesebb körű hazai alkalmazásától azt várják a szakemberek, hogy az ipari termékek, elsősorban a huzalok, a csövek, valamint a lemezgyártmányok minősége javul, hiszen az új műszerek a gyártás közben 0,1 mikron pontossággal mérik azok átmérőjét, anyagvastagságát stb. A hagyományos műszerekkel nem tudták folyamatosan ellenőrizni az ilyen adatokat, például a csőgyártásnál a csőfalvastagságot, így előfordult, hogy a csőfal nem volt eléggé egyenletes, s ezért vesztett értékéből. A MI- Kl-nél kialakított műszerekhez a lézert a Magyar Optikai Művektől vásárolják. Felnőttoktatás Tarhoson A békési mezőgazdasági szakközépiskola és szakmunkásképző intézet felnőtt tagozata megyénk mezőgazda- sági üzemeinek képez betanított és szakmunkásokat, illetve — mivel a technológiai változások ezt megkövetelik — továbbképző tanfolyamokat is szervez a már korábban végzettek részére. A felnőtt tagozat Békés- Tarhoson működik. Az iskola 1974-ben kapta meg az akkori Békés megyei Növényvédő Állomás épületeit Tarhoson, felnőttoktatási célokra. 1975-től kezdve így már egy helyen bonyolíthatta le az iskola az addig — kényszerből — több helyszínen folyó oktatómunkát. A tanfolyamok, képzések szervezésekor figyelembe veszik a felmerülő igényeket, lehetőségeikhez képest igyekeznek azokat kielégíteni. E tanévtől az intézmény a Békés megyei Növényvédő és Agrokémiai Állomással együtt — elsőként az országban — növényvédő ágazati szakmunkások képzésével is foglalkozik. Az ezen a szakon végzettek Békés megyére érvényes szakmunkásbizonyítványt kapnak. Az első 27 hallgató már le is vizsgázott. A téeszek, mezőgazdasági üzemek melléküzem- ági tevékenységét is figyelembe véve épületvillamossági szerelő tanfolyam is indult novemberben. Szeptembertől újra szerveznek növénytermesztő gépész és kőműves szakmunkásképző tanfolyamot, valamint folytatják a növényvédő ágazati szakmunkások képzését is. Ebben a tanévben már a második traktorvezetői tanfolyam is kezdődik hamarosan, erre jelentkeznek általában a legtöbben. De foglalkoznak növényvédő és méregraktár-kezelő, szemes- termény-szárító gépkezelő, raktári anyagmozgató és terménytisztító gépkezelő tanfolyamra jelentkezőkkel is, akik betanított munkások lesznek. Az elmúlt aszályos év tanulságait figyelembe véve öntözőmunkások kiképzését is tervezik, s a szórványigényként jelentkező inga-, szalag és körfűrészkezelő betanított munkás tanfolyamot is. A korábban itt kiképzett szak- és betanított munkásoknak két-háromévente ismeretfelújító és -bővítő tanfolyamokat, továbbképzéseket tartanak rendszeresen. A kép nem lehet teljes a Tarhoson — ahol évente mintegy ezer felnőttet képeznek szak-, illetve betanított munkássá — végzett felnőtt- oktatási munkáról, hiszen állandóan tájékozódnak a megyében, a mezőgazdasági üzemekben, s a felmerülő képzési igényeket igyekeznek „menet közben” is kielégíteni. Munkájuk sikeréhez szakemberekkel, s szakmai gyakorlási lehetőségek biztosításával a Békés megyei Növényvédő és Agrokémiai Állomás, a Tüzeléstechnikai Vállalat, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, a Füzesgyarmati Lucemater- mesztési Rendszer, a békési Egyetértés Tsz, a Hidasháti Állami Gazdaság, a DATE szarvasi főiskolai kara és a gyulai 613. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet is hozzájárul. P. F. ^ '',v' ; »-y A hallgatók a Kertitox—FP porozógéppel ismerkednek
