Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-03 / 28. szám
1984. február 3„ péntek IgHiHMTd több az órabérem! Szóval, nem látnak benne fantáziát. Mozgolódás támad, a levezető elnök szétnéz, van-e még hozzászóló, aztán ismét az alapszervezeti titkár veszi át a szót. Hricsovinyi Lajos párttaggá ajánlása a következő napirend, a jelölt a tmk-ban villanyszerelő, 1981-től KISZ-tag, és — ezt már ő maga mondja — távlati terve az egyetem. Mindenki a párttaggá ajánlása mellett szavaz. Aztán következik az idei akcióprogram, amiben az előző évihez hasonló munkát terveznek, lehetőleg még színvonalasabban. A választás gyorsan, simán zájlik, a titkár ismét Scsitovics János, a vezetőségi tagok pedig: Gajdács Tamás és Vámosi Marianna, miután egyhangúlag órájuk szavaztak. * * * — Mi is volt azzal a See- ger-gyűrűvel? — kérdezem, immár a taggyűlés utáni oldott hangulatban a KISZ-tit- kárt. — Hajaj, hogy is magyarázzam — nyúl a golyóstoll után Scsitovics János, és rajzolva magyarázza, mi is volt az a hiba, ami miatt 196 ezer Seeger-gyűrűt kellett decemberben átválogatni. — A beszámolóban úgy fogalmazott, hogy „rázós téma” a politikai vitakör. — Az az igazság, hogy nem megy a dolog. — Az elsőn 11 -en voltunk, a második foglalkozáson négyen — veti közbe Mariann. — Hadd mondjam el — szólal meg Finta János —, hogy régebben előadói problémák voltak, ez megoldódott, most színvonalasak az előadások, mégis kevés a résztvevő az ifjúsági vitakörön. Nyomban élénk vita bontakozik ki a miérteket bogozva. Hricsovinyi Lajos fejtegeti : — Szerintem vitatkozni csak ellenkező szemlélettel lehet, úgy nem, hogy előre tudom, egy a nézetünk. A műhelyben, ott viszont jókat szoktunk vitatkozni! — Például miről? — Hát, például árról, az öregebbekkel, hogy miért kell a szocializmus. Általában a Nemzetközi Szemle megjelenése után szoktunk a legtöbbet vitázni. Például az eurokommunizmusról. Egyik téma a másikat hozza, alaposan belemerülünk a beszélgetésbe. Kiderül például, hogy amióta a gyár„Figyelem! KISZtaggyűlés!” alkalmazotti csoport, illetve a tmk-s csoport tagjai mél- tóak-e továbbra is a KISZ- tagságra. Miután, a taggyűlés mindenkinek bizalmat szavaz, Finta János, a gyári KISZ-bizottság titkára kér szót Rigó János levezető elnöktől. A kedvező minősítést, amely szerint elismerésre méltóan fejlődött az alap- szervezet munkája, szemmel láthatóan jóleső érzéssel nyugtázzák az érintettek. Finta János az eredmények között emeli ki az alapszervezet és a 9-es iskola úttörőinek együttműködését, a vezetőség összehangoltabb munkáját, az ifiklub létrehozásában és működtetésében vállalt szerepüket, s a sportmegmozdulásokat. De azt sem hallgatja el, hogy kicsi a taglétszám — jelenleg huszonnégyen vannak —, hogy a politikai képzésre eredményesebben kellene mozgósítani. S végül, hiányolja a beszámolóból a KISZ-érdekvédelem témáját.' Kedvező a KISZ-esek munkájáról a pártalapszer- vezet véleménye is, amelyet Csávás Sándor alapszervezeti párttitkár tolmácsol most. Amint mondja, számítanak a KISZ-esekre a pártépítésben. Ö is megerősíti, hogy igen kevés a jelenlegi taglétszám. Erre már egy kéz lendül a magasba, Marik György tmk-lakatos kért szót. — Sokan Vidékről járnak be dolgozni, aki akar, közülük inkább a lakóhelyén KISZ-tag! De az is igaz, van, aki azt kérdi, mit kapok én a KISZ-től, nem lesz attól Hricsovinyi Lajos Fotó: Veress Erzsi ban jól megy a gazdasági munka, azóta jobb a KISZ- élet is. A kedvező változások ösztönzően hatnak a fiatalokra. Azért persze még „nem fenékig tejföl”, de hát a munkafegyelemmel, az ösztönzéssel nemcsak itt lehet. probléma. Ha hajtok, és többet! keresek, irigyelnek, hogy egy J kétkezi melós többet visz ha- j za! Azért talán már a diffe-' renciálás felé kezdünk haladni — vélekedik egyikük. — Szóval, a szemlélet kezd változni, igaz, lassan, de hát| nem is megy ez máról holnapra ... Tóth Ibolya „Figyelem! KISZ-taggyűlés! A napirenden: Beszámoló az elmúlt mozgalmi évről. — Az 1984-es akcióprogram. Vezetőségválasztás.” Műhelyekben, csarnokokban, irodai folyosók, üzemi étkezdék faliújságtábláin szinte mindenütt olvasható ezekben a hetekben a mozgósítás; most zajlanak megyénkben az alapszervezeti KlSZ-taggyű- lések, összevont taggyűlések, küldöttgyűlések. Vajon, milyen egy átlagos taggyűlés? A választás a FORCON békéscsabai forgácsolószerszám-gyár III-as KISZ-alap-. szervezetére esett. * * * A tanácskozóteremben, a hosszú tárgyalóasztal körül fiatal arcok. Különösebb, felesleges formaságok nélkül zajlik a taggyűlés; látszik, összeszokott ez a kis csapat, amelynek tagjai fizikai dolgozók, tmk-sok és irodisták. Az alapszervezet titkára Scsitovics János, ö tartja a beszámolót, amiből a kívülálló számára az derül ki, jó közepes színvonalú itt a mozgalmi élet. S még valami : a fiatalokra lehet számítani, példa rá a Seeger- gyűrűk esete. De erről majd később. „Rázós téma” — így fogalmaz a KISZ-titkár, amikor a politikai képzés kerül szóba a beszámolóban, s őszintén elmondja, bizony nincs mivel dicsekedni, kevesen vesznek részt a politikai'vitakörökön — ahol szó sincs vitáról. Talán éppen ez az oka az érdektelenségnek?! Mert az semmiképpen nem állítható, hogy a lányokat, fiúkat nem érdekli a politika. Jól sikerültek a forradalmi ifjúsági napok eseményei, és sokan vettek részt a megyeszékhelyen rendezett, emlékezetes október 6-i békenapon is. „Van még egy kényes kérdés, a szervezeti élet” — végül ezzel foglalkozik a KISZ- titkár. Ügy fogalmaz, hogy a tavalyihoz képest sokat javult ugyan a helyzet, de még mindig előfordul igazolatlan hiányzás a taggyűlésekről. A két KISZ-csoportvezető következik ezután, ki-ki röviden összefoglalja, hogy az Finta János, Scsitovics János, Marik György, Vámosi Marianna Továbbképzés belső ellenőröknek A Békés megyei Tanács V. B. pénzügyi, valamint építésügyi és vízügyi osztálya megállapította, hogy a felügyeletük alá tartozó kommunális szolgáltató vállalatoknál a belső ellenőrzés színvonala nem érte el a kívánt igényeket. Ezért a Békés megyei Kommunális és Szolgáltató Szervezetek Társaságának kérésére a TIT Békés megyei szervezete február 8-tól heti 4 órában, összesen 7 alkalommal megszervezi a belső ellenőrök szakmai továbbképzését Békéscsabán, a TIT Értelmiségi Klubjában. Az első előadás február 8- án, szerdán délelőtt lesz. Az ellenőrzési munka időszerű kérdései gazdaságpolitikánk tükrében — erről a témáról beszél dr. Romvári László, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője, a TIT közgazdasági szakosztályának elnöke. Ugyanezen a napon A vállalati belső ellenőrzés helye az állami ellenőrzés rendszerében címmel Ádász István, a Szervezési és Ügyvitel-gépesítési Intézet gazdasági és műszaki tanácsadója tart előadást. Ezenkívül még 5 alkalommal hallhatnak különböző témákról előadást a résztvevők. Március 2I-én fórummal zárul a tanfolyam. Az oktatáson rendszeresen részt vevők oklevelet kapnak. A jelentkezési lapot a- TIT Békés megyei szervezete címére január 27-ig kell elküldeni. Három a kislány Kedvesek, mosolygósak, beszédesek mind a hárman. Van okuk a vidámságra, hiszen a napokban, nem kis sikert értek el: az Országos Statisztikai Hivatal pályázatán első helyezettek lettek. — Ügy május körül jött meg a pályázati kiírás. Felkészítő tanáruk, Maczák András biztatott minket, volt már az iskolából győztes, miért ne próbálkoznánk mi is — emlékezik az orosházi Baki Ilona. — Háztartás-statisztikából kellett a pályázatot megírni — veszi át a szót a kever- mesi Balogh Mari —, mi három család adatait dolgoztuk fel. — Volt köztük fizikai és szellemi foglalkozású — szólal meg végül a dévaványai Müllek Erika is —, de körülményeik hasonlóak voltak: két gyerek, körülbelül azonos lakás. A közösen végzett munka emléke felpergeti a beszélgetés ütemét. Egymás szavába vágva idézik fel az eseményeket. — Kicsit meglepődtek a családoknál, mikor beállítottunk, de szívesen segítettek mindhárom helyen. — A megadott szempontokat használtuk fel, aztán számoltunk, s következtetéseket vontunk le. — A dolgozat terjedelme 20-tól 50 oldal lehetett. Először azt mondtuk, örülünk, ha sikerül 20 oldalt összehozni. — És lett 47 — nevetnek. A kész pályázatot november 20-ig kellett beküldeni. A békéscsabai Sebes György Közgazdasági Szakközépiskola három diáklánya időben elkészült, aztán várták az eredményt. És eljött az a bizonyos 'hétfői történelemóra. — Sanyi bácsi, az iskola igazgatója jött be, s mondta az örömhírt. — Nemigen tudtunk odafigyelni ezen az órán ... A pályázatért kapott jutalomból az iskola hozzájárulásával sítáborba mennek. Aztán új erőpróba következik : tanulmányi versenyen indulnak mindhárman. A távlati cél: továbbtanulni. Sok sikert hozzá! N. A. Nagyobb szerepet a körzeti népfronttanácskozásoknak A járások megszűntével kialakult új közigazgatási rend megkívánja, hogy a társadalmi szervezetek is a megváltozott feltételekhez igazítsák belső felépítésüket, munkájukat. Ennek kapcsán a Hazafias Népfront Országos Titkárságán az MTI munkatársának elmondották, hogy a népfrontmozgalomban jelentős szervezeti változtatások nem szükségesek, mivel 1976-ban, a mozgalom VI. kongresszusa után megszűntek a járási bizottságok. E testületek feladatait a városi népfrontszervezetek vették át, s ennek nyomán számottevően javultak a tartalmi munka feltételei. Az erőfeszítések kézzelfogható eredményekben mutatkoztak meg: országszerte megnövekedett az állampolgárok, aktivitása; mind több, .kérdésben hallatták hangjukat, fejtették ki jobbító szándékú, kezdeményező, illetve bíráló észrevételeiket. Némely településen azonban túl messze kerültek egymástól az irányítók és a végrehajtók. Ennek kiküszöbölésére —mintegy kísérletként — 16 helységben összevont városi-járási népfrontbizottságokat alakítottak ki. 1984. január I-ével ezek a testületek visz- szaalakultak helyi, városiközségi bizottságokká. A sorkötelesek külföldre utazásáról Csak 30 napnál hosszabb kinntartőzkodás esetén kell engedély Módosult a sorköteles fiatalok külföldre utazásának engedélyezése: eddig a katonai szolgálatot még nem teljesített sorkötelesek külföldre utazásához minden alkalommal honvédelmi miniszteri engedélyre volt szükség. Az új rendelkezés értelmében — amely január elsejével lépett életbe és összhangban áll a közelmúltban módosított útlevél rendelettel — ezeknek a fiataloknak csak akkor kell a külföldi utazáshoz engedélyt kérniök, ha a kinntartőzkodás ideje a 30 napot meghaladja. Ugyancsak engedélyt kell kérni, ha a külföldi tartózkodás időtartama nem haladja meg ugyan a 30 napot, de a sorköteles már megkapta a behívóparancsot, illetve értesítették a katonai szolgálat megkezdésének várható időpontjáról. Az engedélyt — a sorköteles, vagy az őt kiküldeni szándékozó vállalat, intézmény vezetőjének kérelmére — a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság (Budapesten a fővárosi hadkiegészítő parancsnokság) adja ki. Napjaink gyakorlata, hogy a fiatalokat általában 21—22 éves korban hívják be katonának. A sorköteles kor azonban annak az évnek a január 1-i napján kezdődik, amelyben a fiatal a 18. életévét betölti. A sorkötelesek 30 napot meghaladó külföldi tartózkodásának engedélyhez kötését — a Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint — a hadkötelezettség teljesítésének előírásai indokolják. Ugyanis nyilvánvalóan nem adnak — és nem adhatnak — kiutazási engedélyt a fiatalnak, há külföldi tartózkodása idején kellene sorkatonai szolgálatra bevonulnia. Az új rendelkezés számos adminisztrációtól és utánjárástól kíméli meg az érintett fiatalokat, s megkönnyíti a katonai szervek munkáját is. A tapasztalatok szerint a fiatalok szokásos, többnyire turisztikai utazásai a 30 napot nem haladják meg, így a jövőben csak ritkán kell utazásukhoz engedélyt kérniük. Matematika. — szülőknek (Tudósítónktól) Figyelemre méltó kezdeményezést tett a Mezőhegyesi Általános Művelődési Központ matematika munkaközössége. Szülőknek szervezett előadássorozatot, hogy megismertessék az érdeklődőket az új matematika alapvető oktatási eljárásaival, módszereivel, a helyes és célravezető tanulói tevékenységekkel. A tantárgy olyan területeit szeretnék bemutatni, amelyek a szülők előtt általában kevésbé ismertek, fgy remélhetőleg jobb együttműködés alakul ki — e kétségkívül nem könnyű tudomány — eredményesebb elsajátítására. B. F. A Centriköt Kereskedelmi Vállalat szervezésében Budapesten, a Rákóczi út 57. szám alatti bemutatóházban Vevők vagyunk kiállítás nyílt a ruházati és cipőkereskedelmi hiánycikkeknek számító termékekből. Az iparcikk-termeltetésben már jól bevált gyakorlat nyomán ezúttal 18 ruha- és cipőkereskedelmi cég mutatja be azokat a textíliákat, konfekció- ruházati termékeket, cipőket, amelyekre gyártót keresnek (MTI-fotó: Fehér József felvétele — KS) Megkezdődött a taggyűlés
