Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-21 / 43. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek í N E PUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. FEBRUÁR 21., KEDD Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM Hivő emberek a bizalom erősítéséért Az Országos Béketanács egyházközi békebizottsága és katolikus bizottsága hétfőn levelet intézett a Stockholm­ban ülésező európai biza­lomerősítő és leszerelési kon­ferencia résztvevőihez. A levél egyebek között hangsúlyozná: a Magyaror­szágon működő egyházak és vallásfelekezetek nagyra ér­tékelik és rendkívül szük­ségesnek tartják a konferen­cia fáradozásait. Az utóbbi időben ugyanis aggasztó mé­reteket öltött a nemzetközi feszültség, s ez veszélyezte­ti a világ békéjét, az embe­riség életét. — Szent meggyőződésünk, hogy minden jóakaratú em­ber áhítja az enyhüléshez és a leszereléshez vezető út megtalálását, de ez az út csak a népek közötti biza­lom elmélyítésével válik jár­hatóvá. Az a reménység él szívünkben, hogy a vallásos emberek hitükből fakadó fe­lelősséggel hozzájárulhatnak a bizalom erősítéséhez. A magyarországi hívők is egyetértésükről és támoga­tásukról biztosítják a föld­részünk biztonságáért, bé­kéjéért munkálkodó tárgyaló feleket. Fáradozásaikra, eredményes munkájukra nagy várakozással tekintünk. Arad megyei szövetkezeti delegáció érkezett megyénkbe Évekkel ezelőtt együttmű­ködési megállapodást írtak alá a KISZÖV és az Arad megyei Szövetkezetek Szö­vetsége vezetői. Ennek értel­mében Békés és Arad megye ipari szövetkezetei gazdasá­gi, kulturális és sportkap­csolatot alakítanak ki, és kölcsönösen felkeresik egy­mást tapasztalatszerzés cél­jából. Ennek szellemében teg­nap, hétfőn délelőtt három­tagú Arad megyei szövetke­zeti delegáció érkezett Bé­késcsabára. A KISZÖV székházában dr. Sümeghy Csaba elnök és László Antal, a KISZÖV elnökhelyettese fogadta Jivoi Floare, az Arad megyei szövetség el­nöknőjét, Borgovan Dán, az Arad megyei szövetkezet be­szerzési és eladási főnökét és Szilágyi Stefánt, az aradi „Precizia” szövetkezet el­nökét. A háromnapos prog­ramegyeztetés után a delegá­ciót fogadta a párt megyei bizottságának székházában Csatári Béla, a megyei párt­bizottság titkára és Kiss Sándor osztályvezető. A köl­csönös tájékoztató után a román vendégek tegnap fel­keresték a Békéscsabai Ci­pész Szövetkezetét és a Ge­nerál Ipari Szövetkezetét. Ma, kedden Szarvason a fém-, vasipari szövetkezet vendé­gei lesznek. Holnap, szerdán a gyulai programban szere­pel a szabók, a háziipari, valamint a fa-, fémipari szö­vetkezet megtekintése. Kép, szöveg: Béla Ottó Bővülő magyar—szovjet kamarai együttműködés A korábbinál is több piacfeltáró delegáció utazik az idén a Szovjetunióba, illetve érkezik onnan hazánkba. Számos szakmai szimpoziont is tartanak magyar szak­emberek a szovjet köztársaságokban. Ősszel Budapesten moldáv napokat, Tallinban pedig magyar gazdasági és műszaki napokat rendeznek — erről tájékoztatta az MTI munkatársát Féderer Adolf, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara szovjet tagozatának elnöke. üz iparoktatás századik évfordulája A szegedi sportcsarnokban tegnap, hétfőn ünnepi gyű­léssel, a November 7. Műve­lődési Házban kiállítás meg­nyitásával emlékeztek meg a szegedi iparoktatás megkez­désének századik évforduló­járól. 1884. január 12-én gyűltek össze Szegeden az akkori bel­városi elemi iskolában a ta- noncokat oktató tanítók, és elhatározták az önálló ipari tanonciskola megalapítását. Egy évszázada 628 volt a be­iratkozott tanoncok száma. Az ipari szakmunkáskép­zés a felszabadulás után in­dult gyors fejlődésnek a vá­rosban. Jelenleg 4500 tanulót 85 szakmára tanítanak az öt szegedi szakmunkásképző in­tézetben. A közelmúltban költözött új épületébe a 624- es számú szakmunkásképző intézet. A 600-as intézet ta­valy tíz olyan tanteremmel bővült, amelyeket a tanulók gyakorlati foglalkozásokon és társadalmi munkával egy ré­gi épületből alakítottak ki. Az élelmiszerszakmák tanu­lói is nemrég vehették bir­tokukba új tanműhelyüket. A jubileumi kiállításon a régi segédek mestermunkái, a mai tanulók által gyártott iparcikkek, régi mesterek szerszámai, írásos és fényké­pes dokumentumok idézik fel az iparoktatás egy évszá­zados történetét. A kamarai együttműködés fejlesztésével azt akarják elősegíteni, hogy a két or­szág vállalatai egyre széle­sebb körben alakítsanak ki közvetlen kapcsolatokat. Ez nemcsak azt hozná magával, hogy a gazdálkodók maguk oldhatnák meg az ipari együttműködés számos kér­dését, s ezekkel nem ter­helnék a magasabb szintű irányító szerveket, hanem gyorsabban alakíthatnák és bővíthetnék a gazdasági együttműködés fejlettebb formáit, a kooperációkat és a közös vállalkozásokat. Az első félévben Grúziában ren­deznek szimpoziont a köz­vetlen vállalati kapcsolatok fejlesztéséről, közösen vi­tatják meg a legfontosabb tennivalókat. A tagozat nagy hangsúlyt helyez a magyar—szovjet gazdasági együttműködésben kiemelt szerepet játszó négy szovjet köztársaság — Uk­rajna, Moldávia, Grúzia és Azerbajdzsán — kamaráival való kapcsolatok szélesítésé­re. A Kamara szervezésében az első félévben magyar nyomdaipari delegáció utazik Ukrajnába, Azerbajdzsánból pedig könnyűipari szakembe­rek érkeznek Magyarország­ra. A gazdag program ré­szeként Budapesten szovjet szakemberek tartanak szim­poziont legújabb útépítő gépeikről. A MEZŐGÉP veszprémi vállalata ugyan­akkor vándorbemutatón is­merteti meg kisgépeit Mol­dáviában, illetve Ukrajná­ban. Annak érdekében, hogy a magyar gazdaságok minél si­keresebben bekapcsolódhas­sanak a Szovjetunió élelmi­szerprogramjának végrehaj­tásába, szintén több rendez­vényt szervez a Kamara szovjet tagozata. Az első fél­évben mezőgazdasági szak­értők érkeznek hazánkba, hogy tanulmányozzák a ma­gyar élelmiszergazdaság ered­ményeit, Ukrajnában pedig magyar mezőgazdasági szak­emberek tartanak előadáso­kat. Bakuban a magyar ag­ráripari komplexum műkö­déséről számolnak be az ér­deklődőknek. Az idei tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron a ko­rábbi évek gyakorlatának megfelelően a Szovjetunió Kereskedelmi és Iparkama­rájának magyar tagozata in­formációs irodát működtet. Az iroda konzultációs lehe­tőséget nyújt a kiállító szov­jet és az érdeklődő magyar vállalati szakembereknek. Az együttműködés egyik legnagyobb szabású program­ja lesz ősszel a Budapesten megrendezendő moldáv na­pok, illetve az észtországi Tallinnban sorra kerülő ma­gyar gazdasági és műszaki napok eseménysorozata. Moldávia az idén először mutatkozik be Budapesten, a rendezvény viszonzása az 1983-ban Kisinyovban meg­tartott magyar gazdasági ' és műszaki napoknak. A két rendezvényen szá­mos szakmai előadás hang­zik majd el, és lehetőség nyílik arra, hogy a partne­rek kicseréljék termelési, ter­mesztési tapasztalataikat, és újabb javaslatokat tegyenek az együttműködés további fejlesztésére. Féderer Adolf elmondotta, hogy a javasla­tok megvalósulását szintén figyelemmel kíséri a szovjet tagozat, és segíti a közös programok, tervek kivitele­zését is. A számítógép megbízhatóságának fontos feltétele a gondos, gyártásközbeni ellenőrzés. Minden kártya működését beépí­tés előtt bemérik. A Videoton Elektronikai Vállalat rövide­sen megkezdi a professzionális személyi számítógépek gyár­tását és még sok más újdonság, többek között a teletexes színes tévé is forgalomba kerül az idén. A Videotonról az 5. oldalon írunk Fotó: Lónyai László Piacismeret — elméletben Elsőként Békés megyében született és valósult meg az az ötlet, hogy találkozzanak a gyártók és a külkereske­dők. Az ötletből hamarosan kidolgozott tanfolyamterv lett, s a tegnapi nappal meg is kezdődött e program vég­rehajtása Békéscsabán a KISZÖV-székházban. Szó esik az együttműködési for­I mákról, az üzletek előkészí­téséről, árképzési módokról, a kereskedelmi üzletek lebo­I nyolításáról, a szerződések jogi formáiról, az alkalma- I zandó fizetési módokról, az engedélyezési rendszerről. Egyszóval mindarról, ami a gyártók és a külkereskedők kapcsolatában hasznára le­het termékeink eladásának. Ez a tanfolyam elméletet ad, amely elmélet nem nélkü­lözheti a gyakorlati tudni­valókat, és mindazokat a kérdéseket is felveti, ame­lyek egy-egy üzlet kapcsán felmerülnek. A KISZÖV szívesen adott helyt a kezdeményezésnek, s a szövetkezetek is érdeklő­déssel fordultak a témához. Annál is inkább, hiszen Bé­kés megye 40 ipari szövet­kezetéből 35 kapcsolatban áll külkereskedelmi vállala­tokkal, és érzik annak szük­ségességét, hogy mindjob­ban megismerjék a piaci igényeket, lehetőségeket. Sokféle termék jut külföld­re, ezért több külkereske­delmi vállalat munkamód­szerét kell megismerni, hi­szen van olyan Békés me­gyei szövetkezet, amely há­rom, esetleg öt, netán hét külkereskedelmi partnerrel bonyolítja forgalmát. Szükség van tehát a kül­kereskedelmi ismeretekre, az erre épülő marketing mun­kára, a külkereskedelmi for­galom hatékony szervezésé­re az adott szövetkezeteken belül. Ebben próbál segítsé­get nyújtani az a nagysze­rű kezdeményezés, aminek a hatékonyságát fél-egy, esetleg két év múlva mér­hetik le a szövetkezetek, Bé­kés megye szövetkezeti ipa­ra. Az elméleti piaci-külke­reskedelmi ismereteket nyújtó egyhetes tanfolyam végén kerekasztal-beszélge- tést szerveznek pénteken a külkereskedelmi vállalatok képviselői és az érintett üze­mek vezetői részvételével, hogy az elmélet ismeretében a gyakorlatban felmerült kérdésekre választ kapjanak. Segítendő a munkát, hogy a tanfolyam végén a hatá­lyos jogszabályok gyűjtemé­nyét kézbe adják az expor­táló szövetkezetek vezetői­nek. A kezdeményezés egyéb­ként már követőkre talált. Még ebben az esztendőben rendeznek egy hasonló tan­folyamot, nem Békés me­gyében, hanem Szombathe­lyen, Vas megyében. De en­nek a tanfolyamnak is lát­ják a következő lépcsőjét a szervezők. Szeretnék a ké­sőbbiekben a külkereskedel­mi munkára való felkészítést egy-egy szakmán belül — célra orientáltan — meg­szervezni. — számadó — Hz ÓGKER KFT sajtótájékoztatója A mezőgazdasági termelés mintegy 20 százalékát adó állami gazdaságok értékesí­tési és anyagbeszerzési tevé­kenységét segíti az ÁGKER KFT; a társaság tavalyi munkájáról, s idei tenniva­lóiról tartottak tegnap sajtó- tájékoztatót a KFT vezetői az állami gazdaságok köz­pontjában. Az ÁGKER KFT jó évet zárt, az általa forgalmazott áru értéke elérte a 22 milli­árd forintot, ami 10 száza­lékkal haladta meg az elő­ző évit. Legnagyobb arány­ban a borforgalmazás növe­kedett, összesen 24 százalék­kal, javult az exportteljesít­ményük, főként vetőmagból, hibrid kukoricából és bor­ból. Az idén a forgalom továb­bi, mintegy 6,6 százalékos növelését irányozták elő. Ezért több helyen is bővítik a termelőkapacitást; így a Nyírlugosi Állami Gazdaság­ban 1500 tonna évi kapaci­tású gyümölcskonzervüzemet adnak át. A Debreceni Ál­lami Gazdaság növeli alma- légyártását, a balkányi és a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát pedig a gyümölcs- sűrítmény-előállító kapacitá­sát bővíti. Az állami gazdaságok ál­tal megtermelt áru nagyobb hányadát kívánja az ÁGKER KFT saját boltjaiban értéke­síteni. Az idén új üzleteket nyitnak vidéki városokban. A gazdaságok, amelyek 15 ezer hektárnyi halastavon gazdálkodnak, a halforgal­mazás fokozására tervbevet­ték, hogy a budapesti ZÖLDÉRT 30—40 boltjában árusítják majd a pontyot, busát, harcsát. Ugyanakkor a korábbinál nagyobb meny- nyiségben külföldre is szál­lítanak halat. Növekszik a borexport is, ehhez azonban a minőség további javításá­ra kell törekedniük a part­nergazdaságoknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom