Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-18 / 41. szám
1984. február 18., szombat ! NAGYVILÁG H Hissinger-jelentés Mennyit ér Közép-Amerika? hogy gyors megoldás híján az Egyesült Államok létérdekei vesznek el a térségben. A jelentés két megoldást kínál: vagy horribilis összegű katonai és' gazdasági segélyt ad az USA a térségbeli szöAa egykori sztár-külügyminiszter ünnepélyes keretek között nyújtotta át a Fehér Házban az elnöknek a 132 oldalas paksamétát. Féléves munkával elkészült a Közép- Amerikáról szóló Kissinger- jelentés, amely ajánlásokat tesz Ronald Reagan elnöknek a térségben folytatandó hatékonyabb politikával kapcsolatban. Választási megfontolások A jelentés tartalmára, ösz- szeállításának körülményeire rányomta bélyegét az 1984-es választási év. A bíj rálátok kereszttüzébe került reagani politikát — a Fehér Ház szándékai szerint— objektív adatokkal, ajánlásokkal kelett alátámasztani. Az elnök tanácsadói ezért javasolták a legfontosabb politikai kérdések elemzésére olyan kétpárti — republikánus és demokrata képviselőkből álló — bizottságok alakítását. amelyek képesek demonstrálni a Reagant övező nemzeti egységet és konszenzust. Ilyen kétpárti bizottságokat hoztak létre a társadalombiztosítás, valamint az MX-rakéták ügyében. Az amerikai bel- és katonapolitika égető kérdései mellé így került kiemelt nemzet;- közi kérdésként a középamerikai és karibi térség ügye. A 11 politikusból alakított bizottság élére az elnök azt a Henry Kissingert nevezte ki, aki mentes ugyan a túlzott szerénységtől. de azt mindig állította, hogy Latin- Amerika az egyetlen terület, amelyhez nem ért. Bűnbak-keresés A ténymegállapító látogatásnak szánt villámutazások sora némi kétséget hagyott megfigyelőkben a komoly, érdemi vizsgálódások iránt. Erre a gyanúra a jelentés nem is cáfol rá. Tényekből levont következtetések helyett, eleve igaznak fogadta el a Közép-Amerj- kával kapcsolatos washingtoni előítéleteket. A Newsweek című amerikai hírmagazin egyik legutóbbi száma így minősíti a Kissinger-je- lentést: „A bizottságnak a legfőbb következtetése valójában nem is egészen következtetés, hanem egyetértés. Még a bizottság demokrata tagjai is elfogadták a Rea- gan-adminisztráció középamerikai politikai vonalát éppúgy, mint az alapjául szolgáló feltételezést". Ez a feltételezés pedig a Kissin- ger-jelentés szerint abból indul ki, hogy a térségben tapasztalható forrongások, feszültségek oka nem a társadalmi igazságtalanságokban keresendő, hanem külső tényezőkben. A bizottság véleménye az. hogy „agresszív külső hatalmak arra használják ki a helyi nehézségeket, hogy saját politikai befolyásukat és katonai ellenőrzésüket kiterjesszék, komolyan fenyegetve ezzel az Egyesült Államokat, és az egész féltekét”. Ezzel kétséget kizáróan azt állítja a jelentés, hogy az Egyesült Államok hátsó udvarának tartott térség „szovjet stratégiai behatolás” színhelye. A kissingeri diagnózis a Szovjetunió mellett természetesen Nicaraguát jelöli meg az amerikai érdekeket gua fenyegeti Panama biztonságát, a salvadori gerillák esetleges győzelme nyomán pedig sorban eldőlne a Costa Rica-i, a hondurasi és a guatemalai „dominó” is. A felvázolt politikai diagnózist követi a terápiái utasítás. A Newsweek karikatúráján (képünkön) Reagan elnök kérdezi: — „Well, Henry, mit kell csinálnunk Közép- Amerikával? — Meg kell vásárolni !” vetségeseinek. vagy katonai beavatkozásra kényszerül. Áldozatok helyett pénzt Az amerikai közvélemény „Vietnam-szindrómájának" ismeretében a bizottság jó pszichológiai érzékkel épít arra a félelemre, amely az amerikai emberáldozatok miatt nagyon is jelen van a társadalomban. Viszont pénzzel — igaz, nem kis összegA Newsweek karikatúrája (Fotu: Newsweek — KS) meg lehet váltani az áldozatokat. A bizottság 8 milliárd dollárnyi segítséget javasol a térség diktatúrái számára az elkövetkező öt évre. De ahhoz, hogy Kö- zép-Amerika gazdaságilag is talpra állhasson, 1990-ig 24 milliárd dollárra lenne szükség. Ennek az óriási összegr nek csak a felét állná Washington, a másik részét nemzetközi szervezetek és bankok fedeznék. Miután a jelentés jóval rálicitál a Reagan elnök által eddig kért, és a képviselők által megnyirbált segélyekre, a felsorolt számokkal jó esély mutatkozik arra, hogy a kongresszus legalább az eredeti összeget megszavazza. leginkább fenyegető országként. Dominó dominó hátán A volt külügyminiszter nehezen bírta megállni, hogy egyszer már fölállított kedvenc teóriáját, a délkeletázsiai dominóelméletet ne alkalmazza ezúttal Közép- Amerikára. Eszerint NicaraA bizottság ajánlásai a „több pénzt és több fegyvert” jelszó jegyében fogantak. A Kissinger-jelentés erőteljes támogatást ad az elnöknek, aki komoly nehézségekkel küszködött a kongresszusban közép-amerikai segélyprogramja miatt. A pesszimista hangú jelentés úgy festi le a helyzetet az amerikai honatyák előtt. A Kissinger-bizottság rekordbefektetést javasol a Fehér Háznak. Kétséges, hogy Kissinger hasonló tanácsokat adna-e a beruházási tippekért és nemzetközi előrejelzésekért hozzáforduló magánbefektetőknek. A 150 ezer dolláros honorárium fejében a volt külügyminiszter bizo- nyára lebeszélné klienseit a politikailag földrengéses övezetnek számító Közép-Ame- rikáról . . . M. L. Új típusú Skodák, tehergépkocsik A csehszlovák autógyártás újdonságai Mladá Boleslav, a csehszlovák személyautógyártás központja. Az utóbbi években 170—180 ezer Skoda autó készült itt. s közülük mintegy 100 ezer külföldre került. Űsz óta módosították a Skoda 105 120-as karosszériájának homlokzatát. Az új hűtőrács fekete lemezből készül. Az indexek a,lökhárítóról a sárhányóra kerültek, a fényszóró mellé. Kismértékben változott a homlokzat formája is. A módosításokkal javultak a jármű aerodinamikai tulajdonságai, csökkent az üzemanyag-fogyasztás. A nyolcvanas évek második felében Mladá Boleslav teljesen új típust kezd gyártani: elsőkerék-meghajtással. elöl rézsűt elhelyezett motorral. Az első szakaszban az eddigi, de korszerűsített motort építik be, amelyet később az új 1050 és 1300 köbcentis motor vált fel majd. A fogyasztás nem haladja meg a 4,0—5,2 litert. Az új típusú autó 3-5 ajtós, valamint combi változatban készül. Gyártásában részt vesz a pozsonyi gépkocsigyár is. TÁTRA—32 VÁLTOZATBAN Az autóipar újdonságai közé tartozik a Tátra 815 teherautók új sorozata. A Tátra Koprivnice Vállalat, amely ezeket a járműveket gyártja, az elmúlt évtized során jelentősen bővült. A T 815 fő konstrukciós elemei alkotják az alapot, amelyből két-, három és négytengelyű járművek szerelhetők össze. Valamennyi kerék meghajtott: az elsőtengeiy-meghaj- tást a műutakon ki lehet kapcsolni. A megrendelő választhat az egy, vagy két tengelyen kormányozható kerekű alvázak közül. A tervezők a Tátra teherautók 32 változatát készítették el. Teherbíró-képességük általában 12 tonna fölött mozog. A korábbi autótípusokkal szemben a T 815-ösök 420 ezer kilométert tesznek meg a generáljavításig. A Tátra autók nagy részét exportálják, elsősorban a Szovjetunióba. TURBÓMOTOROS UAZ A teherautók másik jelentős gyára a libereci gépkocsigyár. Hazai és külföldi megrendelőknek szállítják a Skoda—LIAZ-t. A vállalat gyártási programjában jelenleg elsősorban a LIAZ 100 szerepel. Közúti kamionokról és vontatókocsikról van szó. A legújabb típus csehszlovák gyártmányú turbófúvó-ké- szülékekkel van ellátva. A műszaki fejlesztés az új generációs motoroknál az alacsonyabb üzemanyag-fogyasztást szolgálja. Az M- sorozat új motorját csak 420 ezer kilométer után kell ge- nerálozni. Előrehaladott állapotban van az M—2 sorozat hathengeres motorjának kifejlesztése, amely 750 ezer kilométert képes megtenni. A tervezők dolgoznak már a háromtengelyes járművek fejlesztésén, amelynek harmadik tengelye is meghajtott, valamint a két hajtófutóműves sorozaton. AVIA ÉS TÁRSAI Az utóbbi években nő az érdeklődés a könnyű AVIA- teherautók iránt, amelyet a francia Renault autógyárral közösen 15 éve gyártanak. A hetvenes évek második felében az AVIA egyik vállalatánál kifejlesztették a 2-4 tonna teherbírású tehergépkocsik új sorozatát, amely fokozatosan felváltja az eredeti, közös licenc típusát. Az ötfokozatos sebességváltó bevezetésével, a befecskendező szivattyú javításával sikerült 15 literre csökkenteni az olajfogyasztást. A pozsonyi gépkocsigyár ugyancsak megkezdi a közepes tehergépkocsik gyártását, két- és háromtengelyes kivitelezésben, hat tonna teherbíróképességgel. Az alaptípusból a tervezők 3,8 tonna teherbírású változatot terveznek, amely helyettesíti az elavult Praga V 38-at. Az új teherautók a nyolcvanas évek második felében jelennek meg. (CSKTK—KS) Menekülök Képek Libanonból Az utóbbi idők legsúlyosabb összecsapásai idején készült ez a kép a fővárosban. Bejrútban Síita fegyveresek a kormányerőktől zsákmányolt harckocsin, Bejrut belvárosában (Fotók: MTI Külföldi Képszolgálat KS) Megvédik Leningrádot az árvizektől Nemrég árvíz támadt Le- ningrádra, a Szovjetunió második legnagyobb városára. A legendás, szép nagyváros, amelyet még I. Péter kezdett építeni mocsaras talajon, ma az ipar és a kultúra fellegvára. Lakóinak száma közel jár az ötmillióhoz. Köztudott, hogy a Balti-tenger partján, a Néva torkolatában fekszik. Helyzetéből adódik, hogy a közelmúltban egy orkán erejű szélvihar, amely havat és esőt is hozott, nagy tömegű tengervizet volt képes felhajtani a Néva-torko- latba, s ez veszélyesnek bizonyult a város számára is. A vízszint két méter és huszonöt centiméterrel nőtt meg, s a Néva-parti városrészekben fennakadást szenvedett a forgalom, megszakadt az áramszolgáltatás. A víz, szerencsére, harrtár visszavonult, s a károkat sikerült felszámolni. Ez az árvíz immár több mint a háromszázadik volt, amelyet történelme során átvészelt a város. Joggal merül fel a kérdés, vajon meddig fenyegetik még az elemi csapások Leningrádot? Most már nem sokáig. Megkezdődtek azok a nagyszabású építkezések, amelyek dacolni fognak az elemekkel. Egy több mint huszonöt kilométer hosszúságú gátsort építenek, amelyik a Balti-tengerben, a Finnöbölben áll szemben a szeszélyes tengerrel. Természetesen szükség van a hajóforgalom akadálytalan lebonyolítására továbbra is, ezért két hatalmas kaput nyitnak a gátsorban, mégpedig egy kétszáz és egy száztíz méteres szélességűt. A kapuk olyan erősek lesznek, hogy képesek lesznek megtartani a kolosszális tömegű tengervíz nyomását. Minderről nemrég Mihail Szkladnyev, a terv egyik mérnök közreműködője, g Leningrádi Vízügyi Hivatal igazgatója adott tájékoztatást. Elmondta, hogy az előzetes elméleti számítások és a kísérleti adatok igazolják: az öbölnek sem hidrológiai, sem egészségügyi rendszere nem szenved károsodást Csupán egy kart kell elfordítani ahhoz, hogy működésbe léphessen a giganti- gus gépezet, amely a kapukat zárja. Nemcsak a nagykapukat, hanem a több tucatra tehető kisebb kapukat és vízáteresztőket is becsukják. Mindössze 20—30 perc kell az egész művelethez, hogy a fenyegető hullámoknak útját állják. A Néva-part (Fotó: szp-apn-ks)
