Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-02 / 27. szám

1984. február 2., csütörtök Javultak a vásárlási körülmények Beszélgetés Krizsán Miklóssal, a megyei tanács osztályvezetőjével Hatálytalanítottak 170 építésügyi jogszabályt Újabb rendieteket és szabályzatokat készítenek elő Békés megye kiskereske­delmi forgalma tavaly elérte a 17,5 milliárd forintot, amely 7,5 százalékkal több az előző évinél. De mi van a számok mögött, hogyan alakult az áruellátás, az ide­genforgalom? Erről kérdez­tük Krizsán Miklóst, a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tályának vezetőjét. — Ha változatlan árakon számolunk, akkor megálla­píthatjuk: az eladott áruk közül csak az élelmiszerek mennyisége volt több, mint 1982-ben. A ruházat és a vegyesiparcikkek forgalma nem változott, a vendéglátá­sé pedig 3 százalékkal csök­kent. Hiányos méretválaszték — Élelmiszerekből tehát kiegyensúlyozott volt a kí­nálat? — Igen. Tőkehúsból, hús- készítményekből, baromfi­húsból elegendőt kínáltak az üzletek. Száraz, főtt és füs­tölt árukból viszont nem tud­ták kielégíteni az igényeket. Akadozott a Rama margarin, az étolaj, az édesipari lisz­tesáru, a desszertek utánpót­lása. — Ruházati termékekből kevesebbet vásároltunk, mint az előző években, olykor mégsem kapjuk meg az óhaj­tott árut. Mi erről a vélemé­nye? — A kereslet tavaly sem volt túlságosan élénk, a visz- szaesés azonban megállt. En­nek ellenére a keresícedelem választékban nem képes ele­gendő ruhát és cipőt kínálni. Kevés volt például egyes függönyökből, gyermek- és férfipantallókból, kabátok­ból. A hazai és a külföldi iparvállalatok nem tudtak megfelelő mennyiségű felső és alsó kötöttárut szállítani. Gondot okozott a gyermek­cipők és -csizmák hiányos méretválasztéka. — A forgalom csaknem 50 százalékát a vegyesiparcik­kek teszik ki. Ez azt jelenti, hogy kevesebb lett a hiány­cikk? — Sajnos, nem. Kazánok­ból, radiátorokból, fürdőszo­ba-berendezésekből, gázcsö­vekből, összekötő idomokból sokkal több kellett volna. Tartósnak bizonyult a hűtő- szekrények és a hűtőládák hiánya, alig-alig lehetett kapni automata mosógépet. Javult a zománcedények vá­lasztéka és jó volt az ellátás szilárd tüzelésű kályhákból, tűzhelyekből, porszívókból, centrifugákból. A híradás- technikai cikkek kínálata, a lemezjátszó, a színes televí­zió és néhány tőkés import­cikk kivételével, szintén jó­nak értékelhető. Az építő­anyagok forgalma 8,6 száza­lékkal nőtt ugyan, de ezek beszerzése okozta a legna­gyobb bosszúságot. A hazai építőanyag-ipar termelését nem tudta az igényeknek megfelelően bővíteni, az im­portbeszerzések pedig aligha pótolták a hiányt. Egész esz­tendőben akadozott az ellá­tás falazóanyagokból, cse­répből, ajtóból és ablakból. Határ menti árucsere — Miként alakult a sza­badáras termékek köre, va­lamint a fogyasztási cikkek árszínvonala? — Napjainkban a szabad­áras termékek köre 55 száza­lékra bővült, a többieknek az ára pedig államilag szabá­lyozott. A szabad árak azon­ban nem jelentenek abszolút szabadságot. A kereskedelem az árak emelésével nem nö­velheti a nyereségét, az ár­réstöbbletet más cikkek ár- leszállítására kell fordítania. A bolti kiskereskedelem ár­színvonala a tervekkel, az életszínvonal-politikai el­képzelésekkel összhangban alakult megyénkben is. A termelői árak növekedése miatt 1983-ban felemelték az üdítő italok, az édesipari ter­mékek, egyes tej- és sütő­ipari áruk, valamint néhány fűszer árát. — Mit tett a kereskedelem a hiánycikkek körének a szűkítéséért? — A hiánycikkek számát a termeltetés megszervezésé­vel igyekeztek csökkenteni. Ily módon oldotta meg a nagykereskedelem többek között a szerszámnyelek, a lemez- és bőrlyukasztók, a sertésorrkarika, a munkaru­ha, a férfiesőkabát és a gu­micsizma gyártását. Hason­lóképpen cselekedtek a kis­kereskedelmi vállalatok, a szövetkezetek is. Vállalkozót találtak apróbb kiegészítő cikkek, mint a csőbilincs, a kisebb járműalkatrészek, a csavaranyák, a tömítések termeltetésére. A Választé­kot javították a közvetlen ipari beszerzések és a közö­sen üzemeltetett boltok. Így a terven felül gyártott kazá­nok nagy részét megyénkben értékesítették. — Tudjuk, az importbe­szerzések aránya az utóbbi időben szűkült. Ezt ellensú­lyozni lehet a kishatár men­ti -és az áruházi cserével. Mi­lyen tapasztalataik vannak ezen a területen? — A megye kereskedelme nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy a hiánycikkek számát csökkentse és bővít­se az áruválasztékot. Ennek egyik módja a határ menti árucsere állandó növelése. Az elmúlt esztendőben az exportforgalom 52, az im­portforgalom pedig 60 millió forint volt. Bútorokat, szi­lárd tüzelésű kályhát, üveg­árut, tisztító- és mosogató- szereket, pamut alsó kötött­árut vásároltak a szomszé­dos országokból. Fejlődő idegenforgalom — Miképpen értékeli a VI. ötéves terv kereskedel­mi és vendéglátóipari beru­házásait, hálózatfejlesztését? — Az elmúlt tervidőszak utolsó évében a kiskereske­delmi bolthálózat több mint 180 ezer, a vendéglátóiparé csaknem 95 ezer négyzetmé­ter alapterületű volt. Ez a VI. ötéves terv eddig eltelt időszakában 13, illetve 6 ezer négyzetméterrel bővült, amely javította a vásárlási és a kulturált étkezési kö­rülményeket. Az állami vál­lalatok és a fogyasztási szö­vetkezetek jóvoltából már építik Békésen a vegyesruhá-' zati boltöt, Szarvason a ve- gyesiparcikk-üzletet, Gyulán a barkácsboltot és az önki- szolgáló éttermet, Békéscsa­bán a cukrászdát. Ebben az évben kezdenek hozzá a me­gyeszékhelyen a Gyulai úti ABC-áruház, a mezőgazdasá­gi szaküzlet, Gyulán a piac- csarnok és a kemping építé­séhez. Felújítják a kondoro- si csárdát, a gyulai Arany- kereszt patika helyén étte­rem lesz. — Ügy vélem, hogy a há~ lózatbővítés az idegenforga­lom szempontjából sem kö­zömbös. Hogyan fejlődött ez az ágazat? — Megyénk kereskedelmi szálláshelyein tavaly a 100 ezer vendég 360 ezer éjsza­kát töltött. Ebből a 15 ezer külföldi 50 ezer éjszakával részesedik. Határátkelő he­lyeinket egy év alatt egy­millió 373 ezren lépték át, amely 7,2 százalékkal több, mint 1982-ben volt. Legjob­ban a gyulai közúti határát­kelőhely forgalma nőtt. Itt 617 ezren jöttek át, 24,4 szá­zalékkal többen az előző évi­nél. Idegenforgalmunk adott­ságainak jobb kihasználásá­ra alakult meg a Kígyósi Pi­henőpark Betéti Társulás és a Békés megyei Természet- védelmi és Idegenforgalmi Gazdasági Társaság. — Utolsó kérdésünk: mi­lyen kereskedelempolitikai célokat szeretnének megvaló­sítani 1984-ben? — Legfontosabb az áruel­látás korábbi színvonalának a megtartása, s a lehetősé­gek szerinti javítása. Nagy gondot fordítunk a vásárlási körülmények további javítá­sára, az áru útjának rövidí­tésére, a hiánycikkek szá­mának a mérséklésére, a vá­laszték bővítésére, a rugal­mas nyitva tartásra. Növel­jük a határ menti és az áru­házi cserét. Ezenkívül szor­galmazzuk a fogyasztók ér­dekeinek minél jobb védel­mét, a minőségi követelmé­nyek megtartását — mon­dotta befejezésül Krizsán Miklós. Seres Sándor Lakásépítők figyelem! A békéscsabai Kulich Gyu­la Ifjúsági és Űttörőház azoknak kíván segítséget nyújtani, akik saját ház épí­tésére vállalkoznak. Tanfolyamot indítanak, melyen az építkezők olyan hasznos (jogi, műszaki, hitel­ügyi, gyakorlati) ismereteket szerezhetnek, amelyek birto­kában. sok munkát maguk is elvégezhetnek. A tanfolya­mon hitelügyi, műszaki, épí­tész, épületgépész, villamos- sági, szerelőipari, szakipari, tüzeléstechnikai szakembe­rek adják elő a szakterüle­tükön legfontosabbnak tar­tott tudnivalókat, különös tekintettel az energiatakaré­kos és a saját kezűleg el­végezhető megoldásokra. Az előadások után válaszolnak a kérdésekre, sőt, az építke­zés folyamán is segítenek a felmerülő gondok megoldá­sában. A tanfolyam másik célja, hogy az építkezők megismerjék egymást, és az építésben egymást segítsék. A tanfolyamot februárban és márciusban összesen 7 alkalommal hétfőnként tart­ják. AzÉpítéáügyi és Városfej­lesztési Minisztérium felül­vizsgálta korábban kiadott jogszabályait, és 170 elavult miniszteri rendeletet, utasí­tást, jogi iránymutatást ha­tálytalanított. Ezzel az építés és a településfejlesztés gya­korlatának változásaihoz iga­zodnak. Ezt célozzák az idén kiadásra tervezett újabb ren­deletek is, amelyekről Koz­ma Tamás, az ÉVM igazgat tási és jogi főosztályának he­lyettes vezetője tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondotta, hogy az egyik legnagyobb idei vállalkozás az Országos Építésügyi Sza­bályzat korszerűsítése, amely­nek előkészítésébe az építés­ügyi szakemberek széles kö­rét bevonják. Társadalmi vi­tában hallgatják meg véle­ményüket a régi szabályzat­ról, és összegyűjtik javasla­taikat. Az a cél, hogy az új szabályzat egyszerűbb le­gyen a korábbinál, s csak keretjellegűen határozza meg a legfontosabb követelmé­nyeket, amelyeket a taná­csok differenciáltan, a helyi igényekhez igazodva érvé­nyesítenek. A növekvő ará­nyú magánépítkezésekkel összefüggésben is egyszerűsí­tésre, a felesleges merevsé­gek megszüntetésére törek­szenek, egyebek között ru­galmasabban kívánják sza­bályozni az épületek rendel­tetésszerű használatának kö­vetelményeit is. A környe­zetvédelmet szolgálja az a rövidesen megjelenő új ren­delet, amely a településtisz­tasági szolgáltatások ellátá­sát szabályozza, s rendezi egyebek között a hulladék biztonságos elhelyezésének teendőit. ­A minisztérium újabb jog­szabályokkal kívánja erősí­teni a minőség védelmét. Az ÉVM korábbi rendelete a la­kóházak válaszfalaira, ajtói­ra, ablakaira és a vízszige­telésekre vonatkozó szava­tossági igény érvényesítésé­nek idejét 5, az épületalapok, a térelhatároló és más ha­sonló szerkezetekét 10 évre emelte. Most készítik elő azt a jogszabályt, amely ezeket a rendelkezéseket az ipari és a mezőgazdasági létesítmé­nyekre és az épületek szerel­vényeire is kiterjeszti. A mi­nisztérium felülvizsgálja azo­kat a jogszabályokat is, amelyek a kivitelezők és a műszaki tervezők versenyez­tetését akadályozzák. Gon­doskodik a szükségtelen elő­írások megszüntetéséről, a szabályozás korszerűsítéséről, hogy zöld utat nyisson az egészséges versenyszellem­nek. Megkezdték a közületekre és a magánszemélyekre is ki­terjedő új helyiséggazdálko­dási jogszabály előkészítését. Ebben egyebek között de­centralizálják a hatósági jog­köröket, s a helyiségek bi­zonyos körében a kiutalás rendszerét üzleti alapokra helyezik, amellyel anyagi le­hetőséget juttatnak a taná­csoknak újabb helyiségek előkészítésére, a kínálat nö­velésére. A tervek szerint kidolgoz­nak több új munkaügyi jel­legű szabályozást. Egyebek között irányelveket adnak ki a vállalati bérrendszer fej­lesztéséről, az étkezési hoz­zájárulásról, és felemelik azt a díjat, amelyet a vállalatok a dolgozóknak saját munka­eszközeik használatáért fi­zetnek. Szabályozzák a kü­lönböző közművezetékek nyilvántartását, hogy megfe­lelő adatok, térképek alap­ján megelőzzék a vezetékek átvágását, megrongálását. A minisztérium ez év első negyedében kiadja az Építés­ügyi jogszabályok gyűjtemé­nyét, amely a szakemberek­nek és az építésügyi hatósá­gok ügyintézőinek, valamint a lakosságot tájékoztató ta­nácsadó inodáknak is se­gítséget nyújt munkájuk­hoz. Ismeretterjesztés és megelőzés (Tudósítónktól) Eleken az egészségügyi dolgo­zók a téli időszakban 12 TIT- előadás megtartását vállalták a művelődési házzal közösen. A község körzeti fogorvosa, dr. Nádor Gyöngyvér kezdeménye­zésére a közelmúltban fog- és testápolási kiállítást, termékbe­mutatót és -vásárt rendeztek, amelyre mintegy 700-an voltak kíváncsiak. A fogorvosnő részt vett az iskolában megrendezett fogászati vetélkedő lebonyolítá­sában, szervezésében, ahol 80 kisdiák adott képet fogápolási ismereteiről. A művelődési ház­ban január 23-án, dr. Rédei Jó­zsef a lakóhelyünk, környeze­tünk rendje, egészségünk érde­kében címmel tartott előadást, melyet a környezeti és szemé­lyi higiéniával foglalkozó film tett szemléletesebbé. Az előadást követően a 150 résztvevő közül többen tettek javaslatokat a környezet szebbé, egészségeseb­bé tételéért. Az előadássorozat keretében az elkövetkezendő hetekben a kis­mamák egészséges életmódjával, a kisgyermekek szokásainak he­lyes kialakításával, az öregkor egészségügyi problémáival, a gyógyszerek helyes használatá­val, tárolásával kapcsolatos fel- világosító előadások hangzanak el. A sorozatot egészségügyi an­két zárja, melyet dr. Szepesvá- ri Elemér körzeti orvos vezet. Topa Sándomé Községfejlesztés Magyarbánhegyesen A kis települések tanácsai­nak nincs könnyű dolguk, amikor a fejlesztésre szánt pénzt el kell osztani. Így van ez az alig 3 ezer lakosú Magyarbánhegyesen is. A VI. ötéves tervben 2,7 millió forintot irányoztak elő a község intézményeinek fel­újítására és egyéb beruházá­sokra. Igaz, ebből — az át­csoportosítások, és a megyei tanács segítsége révén — eddig 3,7 millió forint fej­lesztés valósult meg. Az óvo­dát 30 hellyel bővítették,! amely 600 ezer forintba ke-1 rült. A 9,5 ezer kötetes könyvtár rendbe hozására 50 ezer forintot költöttek, és ki-! alakítottak egy zenesarkot. Tavaly nyáron készült -el egymillió forintért a fogor­vosi és a körzeti orvosi ren­delő a szolgálati lakással együtt. A tervidőszak legnagyobb beruházása lesz a földgáz bevezetése. A helyi Egyetér­tés Termelőszövetkezet 22 millió forintért már meg­valósította ezt a programod Most már a lakosság és az intézmények vannak soron. A közületek be is fizettek fél millió forintot erre a cél­ra. A tanács a szervezést ak­kor kezdi meg, ha megkap­ják az engedélyt az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt­től. A tanulmányterv alapján egy-egy ingatlan előtt elhú­zódó gerincvezeték után 4,5 ezer forint a hazzájárulás, a portára való bevezetés pedig 1500 forintba kerül. A lakos­ság nagy része várja a veze­tékes gázt. A tanács nem bíz semmit a véletlenre. Ezért az utcánkénti jelentkezés alapján szeretnék elkezdeni a szervezést. Ha egy-egy utca lakóinak 80 százaléka akarja a gázt, akkor a tanács vál­lalja a többiek hozzájárulá­sának a befizetését, amelyet természetesen később köz­adóként befizettetnek. Erre a célra a tanács 700 ezer fo­rintot tartalékolt. A községben az elmúlt év­ben a kiskereskedelmi forga­lom 44, a vendéglátóipari több mint 16 millió forint volt. Mindez megkívánja az üzlethálózat bővítését. Meg­lehetősen rossz állapotban van a ruházati bolt, és szűk­nek bizonyult az ABC-áru­ház is. A Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ megígérte, hogy ebben az évben ezeket a gondokat megoldja, és ké­nyelmesebb, kulturáltabb kö­rülmények között vásárolhat­nak a magyarbánhegyesiek. S. S. Tavaly júniusban adták át az iskolából átalakított egészségügyi intézményt, ahol helyet kapott a fogorvosi rendelő is Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom