Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-12 / 9. szám
o 1984, Január 12., csütörtök Javulnak az oktatásügy feltételei Kevermesen Az új pedagóguslakásokat az eleki költségvetési üzem dolgozói ékítették, gyorsan és jó minőségben Nincs nagyobb öröm, mint számot adni arról, hogy egy 3500 lelkes településen milyen sokat tesznek az oktatásügy tárgyi feltételeinek javításáért. Sőt, a két pedagóguslakás a személyi feltéttelek javítását hivatott szolgálni. A talán kicsit nagyra is sikeredett emeletes ikerház a Békés megyei Tanács és a helyi, nagyközségi közös tanács erőfeszítésének köszönhető. Világosan felismerték mindkét tanács irányítói azt, hogy a képesítés nélküli nevelők helyett csak lakás biztosításával kaphatnak szakképzett pedagógusokat. Kevermesen tehát a lakás már nem akadály. Egyébként nem új ez a törekvés a községben. Hiszen már eddig is 12 pedagógus szolgálati lakás van, ami nem kis dolog. Igaz, ebből négyet a belvíz alaposan megrongált, s még ezek felújítása is komoly összegeket emészt fel. A tanács vezetői azonban helyesen döntöttek, mikor előtérbe helyezték a pedagógusok élet- és munka- körülményeit alapvetően meghatározó lakáskérdés állandó figyelemmel kísérését, amely tettekben nyilvánul meg. A megye sokféle részéből érkezett 67 kisdiáknak otthont adó általános iskolai diákotthon is megújult. A Békés megyei Tanács több mint 1 millió forintot áldozott az egykor kaszárnyának épült emeletes ház felújítására. A szobák, az épület belseje azóta otthonosabban néz ki, s megtörtént a tetőcsere is. Űj parketta, csempék, vízvezetékek készültek el a két éve tartó felújítás során. Elkészült a fűtés korszerűsítése is, de nemcsak a diákotthonban, hanem az egyik óvodában, a bölcsődében és az iskolában is. Az udvaron pedig épül a mosókonyha. 'Nagy szükség volt erre a felújításra, mert az öreg kaszárnyaépületben már derékig felfutott a falakon a talajvíz. A gyerekek láthatóan nagyobb szorgalommal gondozzák új otthonukat, de a kisebbek mégis a karácsonyra kapott szép, alvós babákat tekintik nagyobb ajándéknak. A pedagógusok, az ott dolgozók azonban tudják, a megszépült, megfiatalodott épület szép és felelősségteljes munkájukhoz jobb körülményeket teremt. (bse) Békési Műhely- a bábkészítésről „A bábkészítők általában elszigetelten dolgoznak. Emiatt módszereik, fogásaik jóformán teljesen ismeretlenek, a külvilág az alkotói folyamatról mit sem tud, csupán a végeredményt, a bábut látja. Ez az egyszerű néző, szemlélő esetében helyénvaló, de a szakmával ismerkedni akaró esetében nem. Utóbbinak alaposan megkell ismerkednie a mesterséggel.” — írja előszavában Lenkefi Konrád a Békési Műhely XII. évfolyamának első számában, majd később ezzel zárja bevezető gondolatait: „Kivált kezdő bábkészítőknek nagy gondja a „Miből, hogyan?”. Nos, ez a módszertani füzet a teljességre törekedve, ám terjedelme folytán sajnos nem mindenre kitérve, próbál ezen a gondon segíteni, mégpedig úgy, hogy a gyakorlatban jól bevált fogásokat, módszereket ismerteti.” Mert a Békés megyei Művelődési Központ kiadványa, a Békési Műhely ezúttal a bábkészítéshez nyújt segítséget. E témában országosan egyedülálló e kiadvány, mely szülőknek, pedagógusoknak és szakkörvezetőknek egyaránt hasznos útravalónak ígérkezik. Nem véletlen, hogy az ezer példányból mintegy 500 már gazdára is talált. S hogy mi mindenről olvashatunk a Lenkefi Konrád által szerkesztett füzetben? Nos, a kasírozástól a fej, a szem, az orr, a száj — és így tovább — elkészítéséig mindenről. A rajzokkal illusztrált munkafolyamat leírását követően még tanácsot is kaphatunk arról, hogy „jó lenne, ha a bábkészítők ezeket a rajzokat és leírásokat csupán gondolat- ébresztőnek tekintenék .. . egyéniségükön átszűrnék ezeket az ötleteket és úgy készítenék el egyedi bábuikat.” Az új köntösbe öltöztetett diákotthon Fotó: Gál Edit Indul a „Pro és kontra” Az idei esztendőben mintegy 130 mű megjelentetését tervezi a Gondolat Kiadó. A most elkészült 1984-es programban több olyan mű újrakiadása is szerepel, amelyet az olvasók kívánságai alapján juttatnak ismét a könyvesboltokba. Így került a kiadói programba például Bohr atomfizikai és emberi megismerés című műve, Szűcs Jenő Nemzet és történelem című tanulmánya, Kulcsár Zsuzsa: Rejtélyek és botrányok a középkorban című kötete. Üjranyomják a kétkötetes Világirodalmi kisenciklopédiát is, a nagy érdeklődésre tekintettel. Az elmúlt évi tervben szerepelt, de csak idén jelenik^ meg Ritoók—Sarkady—Szilágyi A görög kultúra aranykora című könyv második kiadásra. Tavaly Politikai gondolkodók címmel új sorozatot indított a kiadó. A könyvfűzér célja, hogy a politikai gondolkodás történetében fontos alapműveket hozzáférhetővé tegye; egyes elfeledett, kevésbé ismert, esetleg félreismert műveket méltó helyükre állítson. Az elmúlt esztendőben Rosa Luxemburg Marxizmus, szocializmus, demokrácia és Alexis de Tocqueville a Demokrácia Amerikában című műve látott napvilágot. A sorozatban idén két további kötet kerül az olvasókhoz, Arisztotelész: Politika című munkája és Mihail Bakunyin: Államiság és anarchia című politikai esszéje. Pro és kontra címmel új sorozatot indít a Gondolat Kiadó. A kartonkötésű, elegáns formátumú kötetek egyegy, sokak által vitatott kérdést állítanak a vizsgálódás középpontjába. A különféle véleményeket, ellentétes nézeteket vitaszerűen ütköztetve a kötetek árnyalt képet adnak az adott problémakörről és a kialakult álláspontokról. A szerkesztők rövid összekötő szöveggel tájékoztatják a szerzők munkásságáról, nézeteik értékéről az olvasókat, s természetesen saját véleményüket se rejtik véka alá. Ezzel segítik az olvasók eligazodását a rendkívül változatos, sokszor egymásnak teljesen ellentmondó álláspontok között. Ebben a sorozatban is két kötet hagyja el a nyomdát. A jó halál című könyv Blasszauer Béla szerkesztésében az eutanáziával kapcsolatos nézeteket ütközteti; a Világnyelv című — Antal László szerkesztette — kötet a nyelvi sokféleség, a világnyelvek és a mesterséges nyelvek körül kialakult vitákról szól. A Gondolat Kiadó egyik legnépszerűbb sorozata a Magyar história. Kötetei a magyar történelem egy-egy korszakát, vagy annak fontosabb részkérdéseit mutatják be. A sorozat befejezéséhez közeledik, s 1985-től hasonló terjedelmű és kiállítású életrajzi könyvfűzérrel folytatódik. Az új sorozatban az elemzés középpontjában a magyar történelem egy-egy kiemelkedő, korára jellemző személyisége áll. A szerkesztők arra törekedtek, hogy kevésbé ismert, de fontos személyiségek életútjával ismertessék meg az olvasókat. Így a tervezett kötetek között szerepel Török Bálint, Esterházy Miklós, Festetics György, Eötvös József, Thököly Imre, Werbőczi, Illés- házy, Tisza István. Bajcsy- Zsilinszky Endre életrajza. Kifejezetten nagy érdeklődéssel vártam a Kossuth rádió szombati, 14 óra 40 perckqr kezdődő adását, a Mindennapi irodalmunkat. A szerkesztő-műsorvezető, Varga Lajos Márton a Rádió Újságban is beharangozta, mit akar, mire kérték, mi a célja az új műsornak. Megnyugvással tapasztalhatjuk, hogy a rádió nem szűk keblű, ha irodalomról van szó, és ezt a tényt még akkor is hangoztatni lehet, ha tudjuk, hogy az irodalom nélkül nem is létezhetne. Lehetne azonban másképpen kezelni a dolgot, lehetne kötelező penzumnak is venni, hogy modern, korszerű rádió nem lehet meg irodalom nélkül: itt azonban a szív is felfedezhető, tehát az, hogy az irodalmi műsorok kigondolói, szerkesztői, riporterei, rendezői számára sokkal több ez a munka, mint kenyérkereset. A várakozás, hogy mit rejthet a jövő számára a Mindennapi irodalmunk, felemás véleményre jutott a műsor végeztével. Egyrészt a kétségtelen elismerésre, hogy a műsor szerkesztője és közreműködői jelen irodalmunkat (gondjait, sikereit, útkereséseit) igyekeztek közelebb hozni a hallgatóhoz; másrészt a kétely hangjai is megfogalmazódtak, miszerint kinek, kiknek szánták ezt a fél órát Varga Lajos Mártanék? Tudniillik az átlaghallgató számára szankszkrít nyelvű szövegmondás lehetett szinte az egész, ha pedig nem az „átla- "got” célozták. meg, akkor kérdés, hogy szűk rétegműsorként van-e létjogosultsága ilyen formában? Olyan formában, hogy megismétel (idéz, felolvas) már megjelent cikkeket, beszámol különböző irodalmi eseményekről, tanácskozásokról, például, hogy milyen egybeesés, összecsend ülés lelhető fel a mai magyar széppróza és a nyugatnémet -hasonló között? Az már sokkal — mondhatjuk úgy is, hogy — izgalmasabb volt, amikor megszólaltatták Mezei Andrást, miért írta az egyik legutóbbi ÉS-ben, hogy a líra vezető szerepe a múlté? Habár azt is kifejtette, hogy hozzájárulhattak ehhez azok a „sorokba tördelt zagyva szövegek” is, amelyek „költemény” címszóval jó ideje nem kis számban jelennek meg a magyar sajtó különböző termékeiben. Szóval vitára ingerlő volt a csevegés, melynek csupán az a szépséghibája, hogy a hallgató nem szólhat közbe. Hogyan is tehetné? Közben szó esett még a kritikáról, mondván: a költészet eme trónfosztásában ludas az is, hogy nincs (vagy csak alig) olyan kritikus, aki igazán örülni tudna egy írásnak, mint műalkotásnak, és ezt az örömét deklarálná is, vállalva az ódiumot, hogy „egyesek szemében” (sznobok?!) csak az a kritika, amely levág, agyonzúz, a földdel tesz egyenlővé. A szépséget igazoló, bizonyító kritika viszont „üres lelkesedés és imádat”. Pedig — és ez az igazság — „az időtlen szépet és igazat minden korokban fel kell mutatni”. Lesz azért ebből a műsorból valami, csak egy kicsikét közelebb kell hozni a „nem bennfentes” hallgatóhoz, az irodalom valóságos „fogyasztóihoz”. Nem tudom, ki hogyan van vele. nekem mindig esemény, ha időm engedi, és meghallgathatom a szombat délutáni 168 órát. Az elmúlt héten sikerült, és nem bántam meg. Különösen azt nem, hogy éberen figyeltem Nej György riportjára, melyet egy budapesti általános iskolában vett hangszalagra olvasástanítás ügyében. Ha hiszik, ha nem, elképesztő dolgok is történnek iskoláinkban! Például olyanok, mint ami a dr. Lovász Gabriella- féle olvasástanítási módszerével megesett. De lássuk sorjában. Dr. Lovász kitalált (kikísérletezett!) egy olyan olvasás- tanítási módszert, mely sokkal gyorsabb eredményt hoz, mint az eddigiek. (Nem ide tartozik részletezni, mi ez.) Nos, tankönyvet írt belőle, meg is jelent, de csak „kísérleti” céllal. Ez azt jelenti, hogy jószerével nagyon kevesen tudnak róla. A riport bemutatta, hogy a dr. Lovász-féle módszerrel okított gyerekek hogyan olvasnak (gyönyörűen!), és hogyan a „hivatalosan” elfogadott metódus szerint tanulók. (Nyögve!) És mégis: a kísérleti módszerrel mindössze-vissza három pesti és egy Békés megyei (vajon ki lehet?) tanítónő tanít; hiába kiugró eredménnyel, dr. Lovász Gabriella könyvét beszerezni lehetetlen, az Országos Pedagógiai Intézet „nem adja oda.” Szerényen kérdezem a riporterrel együtt: miért kísérleti az a módszer és az a könyv, ami sokkal jobb, mint a másik, a tömegméretekben elterjesztett? Vagy nincs semmi gondunk az olvasással ? Merő rosszindulat azt mondani, hogy középiskolásaink is beleizzadnak olykor — ha „csak” olvasni kell? Szép és kellemes volt a Rádió Dalszínházának bemutatója, A néma levente. Heltai Jenő (ráillik, hogy) örökbecsű szín- játékát bővítették dalbetétekkel. Igen karakteres a zene (Ránki György szerzettel, és az adott lehetőségekben fordulatos, színvonalas a rendező, Török Tamás munkája is. Valamikor a Gyulai Várszínházban láttuk Heltai e csodálatos játékát Stefanik Irénnel és Latinovits Zoltánnal, itt Bencze Hona volt Zilia Dúca és Kertész Péter Agárdi Péter, Mátyás király neves hadnagya. És amit sosem felejthetünk, a bűvös mondat most sem hagyta közömbösen a hallgatót: „Az élet szép, tenéked magyarázzam?.. .” Sass Ervin Mai műsor KOSSUTH RADIO 8.27: Nótacsokor. 9.20: Irodalmi évfordulónaptár. 9.44: Szólj, szólj, sípom! 10.05: A Gyermekrádió műsora. 10.35: Zenekari muzsika. 11.25: Ernyők és redőnyök, (riport) 11.40: A veszprémi borbélymester önéletírása. XV /10. 12.45: Filmtükörkép — a Kína Szindróma című filmről. 13.00: Kórusművek. 13.20: Könyvpremier. 14.00: Operettrészletek. 14.29: Nagy Klein Ilonára emlékezünk. 15.05: Weiner: f-moll szerenád. 15.28: Százszorszép Klub. 16.00: Daloló, muzsikáló tájak. 16.30: Fúvószene. 16.49: Kós Károly: Kőből, fából házat, igékből várat. 17.05: Olvastam valahol. . . 17.25: Fóka úr. (kishangjáték) 17.52: Az MRT szimfonikus zenekarának hangversenye. 19.15: Hangalbum — Móricz Zsig- mond. 20.15: Leoncavallo: Bajazzók. (opera) 21.40: Az ember a középpontban. 22.25: Tíz perc külpolitika. 22.35: Lux Erika zongorázik. 23.40: Szimfonikus zene. 0.10: Táncdalok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Cserháti Zsuzsa énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.35: Napközben . . . 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Csak fiataloknak! 12.35: A Népművészet Mestereinek felvételeiből. 13.00: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót. 13.20: Éneklő Ifjúság. 13.35: Gyermekkuckó. 14.00: Foglalkozása: rádióbemondó. 14.45: Válogatás az elmúlt három évtized műsoraiból. 16.10: Doboló bogarak és trillázó békák. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Tanakodó — a csendről, rendről, fegyelemről. Ill/l. rész. 18.35: Hétvégi Panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: Vastaps. (dokumentumműsor) 21.30: Tánczenei műsor. 22.30: Közvetítés a Palace Szálló étterméből. 23.25: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Operaáriák. 9.30: Versenyművek. 10.30: Az új hullám kedvelőinek. 11.05: Operaáriák. 11.24: Romantikus kamarazene. 13.07: Töltsön egy órát kedvenceivel. (ism.) 14.07: Zenekari muzsika. 15.00: Népdalfeldolgozások. 15.30: Thais, (opera) 16.32: Zenei Lexikon. 16.57: Schönberg: II. vonósnégyes szopránszólóval. 17.30: Pophullám. 18.30: A szolnoki stúdió román nyelvű műsora. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Bach-művek. 20.48: Kubai dzsesszfelvételekből. 21.31: Kilátó. 22.16: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STŰDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A Bay City Roller slágereiből. 17.15: Tervek, célok, eszközök. Riporter: Tamási László. 17.30: Dzsesszpódium. 17.40: Közgazdasági kislexikon. 17.45: Operettkeringők. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők előadásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Tévétorna, (ism.) 8.30: Iskolatévé: fizika. 8.40: Magyar irodalom. 9.00: Angol nyelv. 9.15: Magyar irodalom. 9.45: A merkur jegyében, (csehszlovák film) V/2. 10.55: Az etruszkok országában. (NSZK film) III/1. (ism.) 11.40: Oázisok a sivatagban, (szovjet rövidfilm) 15.00: Bezzeg Joli. (dokumentumfilm, ism.) 15.35: Magyar irodalom. 16.05: Osztályfőnöki óra. 16.40: Béke, az évszázad rózsája, (angol film) 17.20: Népdaljáték, (ism.) 17.45: Homár, languszta, remete- rák. (NSZK természetfilm) 18.05: Pedagógusok fóruma. 19.10: Tv-torna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A Locomotiv GT műsora. 20.25: Panoráma. 21.30: Műkorcsolyázó EB. (női szabadonválasztott) 22.15: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.25: Sorstársak. 18.45: Agrárszakembereink a világban. (riportműsor) 19.10: A szegedi körzeti stúdió műsora. 19.35: A pécsi körzeti stúdió műsora. 19.55: Műkorcsolyázó EB. 21.30: Tv-híradó 2. 21.50: Paul Esswood dalestje. BUKAREST 15.20: Szünidei matiné. 15.45: Fiatalok stúdiója. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Könnyűzene. 20.45: Irodalmi magazin. 21.00: Az utolsó előadás. Játékfilm. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Mesék — tv-sorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Kicsiny nagyvilág — szórakoztató adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Politikai magazin. 21.05: Olimpiai időgép — vetélkedő. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Tudományos beszélgetések. 18.45: Kiegészítés. 19.00: Slágerlista helyett — ifjúsági adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.09: Művészeti est. 22.30: Zágrábi körkép. színház 1984. január 12-én, csütörtökön 12 órakor Békéscsabán: MARIA FŐHADNAGY Kér. és Vendéglátóip. SZMKI ea. 19 órakor Békéscsabán: MARIA FŐHADNAGY József Attila-bérlet 1984. január i3-án, pénteken 19 órakor Békéscsabán: ALTONA FOGLYAI Békési Ház 19 órakor Szentesen: BOLHA A FÜLBEN MOZI Békési Bástya: E. T. Békéscsabai Szabadság: D. B. Cooper üldözése. Békéscsabai Terv, fél 6- kor: Eltűntnek nyilvánítva, fél 8-kor: A nagy álom. Gyulai Erkel: Vabank. Gyulai Petőfi, 3 és 5-korf Délibábok országa, 7- kor: Bockerer. Orosházi Béke, 5-kor: A hatodik halálraítélt, 7- kor: A karatézó Cobra viszszatér. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Süni a ködben, fél 6 és fél 8-kor: Gallipoli. Szarvasi Táncsics, 6-kor: A két rodeős, 8- kor: Akit Bulldózernek hívtak, 22-kor: Fojtogatás,
