Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-28 / 23. szám

1984, január 28., szombat o Páger Untai kitüntetése Az Elnöki Tanács Páger Antal Kossuth-díjas színművész­nek, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művészének kiemel- ] kedő művészi tevékenysége elismeréseként, 85. születésnapja i alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitünte- j test adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács Elnöke teg- * nap adta. Jelen volt Tétényi Pál, az MSZMP Központi Bi- j zottságának osztályvezetője és Drecin József művelődési mi- | nisztériumi államtitkár. Biharugra Január 26-án, csütörtökön délután ülést tartott Bihar­ugra község Tanácsa. Az el­ső két napirendi pont elő-’ adója, Kiss Ernő tanácsel­nök, előbb a tanács '84. évi munkatervéről, majd a vég­rehajtó bizottság 1982 83. évi tevékenységéről beszélt. A tanácstagok hozzászólá­sai elsősorban az út- és jár­daépítés feladatait érintet­ték. A tanácselnök válaszá­ban figyelmeztetett, hogy ezek építése néhány helyen jelenleg azért meggondolan­dó, mert ez évben fektetik le az új vízvezeték-hálóza­tot. Ennek megépítése után a járdák és utak minőségé­nek javítása újból előtérbe kerül. Kiss Zoltán vb-titkár megemlítette azt is, hogy ezentúl ott van lehetőség üt­és járdaépítésre, ahol a la­kosság aktív közreműködé­sére számíthatnak. Egy má­sik hozzászólás felhívta a fi­gyelmet arra, hogy néhány tanácstag rendszeresen nem jelenik meg, és sokan ta­nácskozó. hozzászóló 'kötele­zettségeiknek nem tesznek eleget. Bár — tette hozzá a felszólaló — a probléma más helységekben is ismert, s ez ügyben Biharugra sem áll rosszabbul. A harmadik na­pirendi-pont előadója. Kiss Zoltán, a tanács 1984. évi költségvetési és fejlesztési tervéről tájékoztatta a ta­nácstagokat. A tanácsülés a beszámolókat elfogadta. U. T. Vésztő Tegnap, január 27-én dél­után tartotta ülését a vész­tői Nagyközségi Tanács. A napirendi pontok tárgyalása előtt a résztvevőkkel ismer­tették a tanács határozatai­nak végrehajtásáról és a két ülés között hozott végrehaj­tó bizottsági határozatokról szóló jelentést. Ezt követően Komáromi Gábor tanácselnök, az ideig­lenes bizottság elnöke beszá­molóját vitatták meg, amely a szocialista demokrácia ér­vényesülésének tapasztala­tairól szólt a nagyközségi ta­nács testületéinek tevékeny­ségében. Mint a beszámoló leszögezte, az elmúlt tíz év­ben nem volt határozatkép­telen a tanácsülés, a végre­hajtó'bizottsági üléseken pe­dig egyre gyakoribb, hogy minden vb-tag részt vesz. A munkatervbe több éve olyan témákat építenek be. ! melyek foglalkoztatják, s érintik a község egész la- I kosságát. A beszámolók rö­videk. áttekinthetőek, nem | véletlen hát, ha a tanács ülései demokratikus légkör­ben. jó hangulatban zajla­nak le. A beszámoló kitért arra. | hogy az utóbbi években j minden tanácstag tart be- | számolót, melyeken növek- I szik a résztvevők és a hoz- I zászólások száma. Javul a bizottságok mű- | ködése, különösen dicséretes a társadalmi ünnepségeket szervező, valamint az ifjú­ságvédelmi albizottság tevé­kenysége. Második napirendi pont- j ként a tanács és intézményei | 1984. évi pénzügyi tervét. | végül a tanács 1984. évi | munkatervét tárgyalták meg I az ülés résztvevői. N. A. | Talány-tusa — talány... Nem én találtam fel a sokat emlegetett spanyol viaszt — minden hirdető cég (minden?.. .) tudja, hogy a ke­resztrejtvény mennyire hatásos, mondhatni: jövedelme­ző. Talán ezt a tényt felismerve jelentette meg az Ifjú­sági -Lap- és Könyvkiadó Vállalat a „Talány-Tusa” című, nem éppen kis pénzért megvásárolható, a címlap szerint: rejtvényújságot. Igen, csak a címlap szerint tartalmaz az Olimpiai öt­próba Sportakció szervező bizottsága által megrendelt rejtvényeket. Bizonyságul egy házi statisztika. A 36 ol­dalas kiadvány — amelynek címlapjáról „szokás szerint” egy ledér öltözetű hölgy vigyorog a gyanútlan vásárlóra — 14 oldala 'tartalmaz mindössze rejtvényt: három ha­gyományos, egy skandináv rendszerű és tizenhárom egyéb rendszerű rejtvényt. Továbbá néhány „ismeretter­jesztő" cikk is helyet kapott itt, amelyek végére nyugod­tan odabiggyeszthetnők a hirdetéseket megkülönböztető „x”-et... De hiszen az egész újság hirdetés! Akkor meg minek ez a — bizonyára nem rossz szándékból fakadó — félrevezetés? Példa is van a jóra. A Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság rendszeresen megjelenteti a „Rejtvényúj­ság” című, valóban csuparejtvény kiadványát. Százezres példányszámban, úgy tudom. Veszik, szeretjük. De ab­ban, nincs semmi „talány”. Rejtvény van. Azon keresztül a lényeg. Itt és most az olimpiai támogatás. A címlapról ítélve még folytatás, több szám is lesz. Ha ilyen, ha­sonló, akkor aligha kel el azok körében, akiknek szán­ják ... De hát nem kell sok ahhoz sem, hogy a „Talány- Tusa" ne legyen talány! . (—silá—) Nem lesz lényeges változás az érettségi vizsgaszabályzatban (Folytatás az 1. oldalról) Mindkét iskolatípusban a tanulók személyiségéről jó információt nyújtott a köte­lezően előírt osztályfőnöki jelentés, ezek többsége tar­talmas,✓ alapos előkészítő munkát tükrözött. A tapasz­talatok szerint a diákok többsége rendelkezett azok­kal a képességekkel, ame­lyek alkalmassá teszik őket az önművelésre, és jó úton haladnak marxista világné­zetük formálásában. Az új nevelési-oktatási terv és a fakultatív csoportokban vég­zett munka eredménye, hogy javult a tanulók be­széd- és számolási készsége, s a korábbiaknál biztosab­ban használták az adott szaktárgyak terminológiáját. A vizsgázók egy részének nyelvi, kommunikációs kész­ségei meglepően jók voltak, gondolataikat zökkenőmen­tesen, szabadon, szabatosan és megfelelő stílusban fej­tették ki. Politikai ismere­tük, fogékonyságuk az or­szág-világ nagy kérdéseiben is jónak tűnt, bár néhány esetben egyoldalúnak lát­szott. A tanulók logikai készsé­ge, problémamegoldó gon­dolkodása fejlődött. Ismere­teik és azok kezelése egy­részt megbízhatóbb. más­részt rugalmasabb lett. Mű­veltségük szélesebb körűvé vált. Előrelépés tapasztalha­tó — a jobbaknál — az ön­álló ismeretszerzés területén. Kevesen voltak viszont az olyan tanulók, akik a szak­lapokból, a szakirodalomból, á színházi, a múzeumlátoga­tás során nyert ismereteiket, egyéb művészeti élményeiket feleleteikben kamatoztatni tudták volna. Az ország kö­zépiskolás diákjainak a ma­túrákon tapasztalt sikeres szereplése mindenképpen megnyugtató visszajelzést je­lent az iskolákban folyó ne­velő-oktató munkáról. Az elért eredmények mel­lett azonban számos objek­tív tényező nehezítette a mintegy 42 ezer végzős kö­zépiskolás folyamatos felké­szülését. A négy év során egyes tantárgyak esetében óratervi, tantervi problémák jelentkeztek, mint például a gimnáziumban a kémiai, biológiai tananyag zsúfoltsá­ga, vagy a szakközépiskolák­ban a magas heti óraszá­mok. Gondot okozott egyes új tankönyvek hiánya, vagy késői megjelenése is. A gim­náziumban elsősorban a ma­gyar irodalmi tankönyvek körüli problémák miatt volt sok nehézség a felkészülés­ben. de az idegen nyelvi hangszalagok hiánya is gá­tolta a folyamatos munkát. A szakközépiskolákban a negyedik osztályos magyar irodalom tankönyv késése, továbbá a szakmai tanköny­vek egy részének késői meg­jelenésé és 13 tankönyv hiá­nya nehezítette a diákok fel­készülését. Az ötnapos mun­kahétre való áttérés nem történt zökkenőmentesen egyik középiskolában sem. Átadták a film- és tévékritikusok díjait A Magyar Űjságírók Or­szágos Szövetségének szék­házában tegnap átadták a legjobb tavalyi produkció­kért és a legkiemelkedőbb egyéni művészi teljesítmé­nyekért járó film- és tévé- kritikusi díjakat. Filmkritikusi díjat kapott Gyarmathy Lívia rendező az Együttélés című filmalko­tásért; Szurdi Miklós rende­ző a Hatásvadászok című fil­mért és Tóth, János operatőr az örökmozi című film al­kotói és operatőri munkái­ért. Eperjes Károly színmű­vész a Könnyű testi sértés, Bodrogi Gyula színművész a Szerencsés Dániel, Zenthe Ferenc színművész a Jób lá­zadása című filmben nyúj­tott teljesítményekért része­sült a filmkritikusok elisme­résében. Szobolits Béla ren­dező a Macskaköröm és Fi- filina József operatőr a Maeskaköröm, Cakó Ferenc rendező az Ad astra című filmért kapott kritikusi dí­jat. Tévékritikusi díjat kapott Mihályfy Sándor rendező Piac, valamint B. Révész László és Hanák Gábor ren­dezők a Pogány — egy falu Baranyában című filmje, Vitray Tamás társadalmi politikai műsoraiért, Besse­nyei Ferenc színművész A béke szigete és a Nyomozás című filmekben nyújtott ala­kításáért kapott díjat. Ga­lambos Erzsi színművésznőt az Osztrigás Mici és a Lola Blau című tévéjátékokban nyújtott alakításaiért jutal­mazták kritikusi díjjal. Modern forma. Perspektivikus kép a mczőhcgycsi József At­tila Általános Művelődési Központ egy részletéről Fotó: Gál Edit Hz Elnöki Tanács megtárgyalta Új jogszabályok a szennyviz­es csatornabírságról Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelete, a Miniszter- tanács rendelete és ehhez kapcsolódóan az Országos Vízügyi’ Hivatal elnökének államtitkári rendelkezése korszerűsítette a szennyvíz- és csatornabírság megállapí­tásának, kiszabásának és fel- használásának szabályait. Az új előírások a folyók, a ta­vak és a föld alatti vízkész­letek tisztaságának fokozot­tabb védelmét szolgálják. A szennyvízbírságolási jog­szabály szigorúbban védi a vízszennyeződésre érzékeny térségeket. A korábbi ren­delkezés a vízminőség-véde­lem fontossági sorrendjében hat területi kategóriát álla­pított meg. Ez a felosztás most sem változott, de je­lentősége lényegesen növeke­dett, mert az első négy ka­tegóriába tartozó területeken az eddiginél jóval nagyobb lesz a bírság összege, ha a szennyezés túllépi a megtűrt határt. A legjobban védett balatoni vízgyűjtőterületen például az alapbírságot ed­dig megháromszorozták, az új rendelkezés szerint pedig ötszörösére emelik. A máso­dik területi kategóriához tar­tozó ivóvízbázisok körzetei­ben és az üdülőterületeken ez a szorzószám 2,5-ről 3,5- re. a harmadik védettségi kategóriájú ipari területeken 1.5-ről 3-ra, és az öntözővíz­bázisok negyedik védettségi kategóriás térségeiben 1,3- ról f2-re emelkedett. A bír­ság végösszeg azonban még módosulhat a szennyvízbeve­zetés módjától, a tágulástól függően és egyéb vízgazdál­kodási körülmények mérle­gelésével. A csatornabírságot korsze­rűsítő új rendelkezés a csa­tornaműben dolgozók egész­ségét, a közmű vezetékháló­zatát és berendezéseit védi a káros szennyeződésektől. Ha az üzemek, vállalatok, vagy más gazdálkodó szervezetek használják a közcsatornát, akkor ebbe tilos beengedni a káros szennyező anyago­kat. E tilalom megszegőire csatornabírságot vetnek ki, amelyet a szennyvízbírság­hoz hasonlóan állapítanak meg. Az új jogszabály a csa­tornabírságnál is bevezette a vízminőség-védelem hat te­rületi kategóriáját, s ennek megfelelően a károsító anya­gokból még eltűrhető szeny- nyezés határértékét jelentő­sen csökkentette, szigorítot­ta. A Balaton vízgyűjtőterüle­tének közcsatornáiban pél­dául a literenként megtűr­hető olaj- és zsírszennyező- dés- határértékét 60-ról 40 milligrammra, a fenolét 80- ról 5-re, a cianidét 1-ről 0,5- re és az ólomét 10-ről 0,2 milligrammra szorították le, tehát lényegesen nagyobb követelményeket szabtak meg. A fontos vízminőség-védel­mi területeken tehát a szennyvíz- és a csatornabír­ság is fokozottabban ösztön­zi az üzemeket, a vállalato­kat és egyéb gazdálkodó szervezeteket megfelelő tisz­títóművek építésére, a meg­engedettnél nagyobb szeny- nyeződés megszüntetésére. A bírságolásból eredő összegek is kizárólag vízminőség-vé­delmi célokat szolgálhatnak, ebből a külön kezelt bevé­teli forrásból támogatják az üzemek szennyvíztisztító­építési beruházásait is. A víz tisztaságának védelmét erősíti a Minisztertanács ren­deletének az a pontja _ is, amely szükség esetén lehető­vé teszi a vizeket károsító tevékenység hatósági korlá­tozását. megtiltását, sőt az üzem működésének felfüg­gesztését is. A Miniszterta­nács rendelete szabályozta a lakosság önkéntes hozzájá­rulásából — saját erejéből — megépített víz- és csator­navezetékekre később csat­lakozni kívánók hozzájárulá- sáj is. Az újabb bekötést ké­rőket arra kötelezik, hogy ugyanannyi közműfejlesztési hozzájárulást fizessenek, mint amennyit — a már ko­rábban kiadott jogszabályok szerint — az állami pénz­eszközök bevonásával létesí­tett vezetékek esetében ír­nak elő. (MTI) Dz Üvegiparban olvastuk Az üvegipari dolgozók lap­jának idei első száma is gaz­dag tartalommal jelent meg. A sok írás közül kiemelke­dik az első oldalon közölt in­terjú, amelyet Czina Sándor­ral, az Üvegipari Művek ve­zérigazgatójával készített a lap szerkesztője. A vezér- igazgató először az elmúlt évben végzett munkáról be­szélt, s bizony elmarasztaló­an szólt néhány gyárról. Sze­rencsére ezek között nincs az orosházi. Vállalati szinten az összteljesítményt közepesnek értékelte a vezérigazgató, ezen belül az exportfelada­tok teljesítését jónak, s vég­eredményben az elért 700 milliós nyereséget is hason­lónak. Az idei tervekről szól­va elmondta, hogy változat­lanul kiemelt feladat az ex­port fokozása, a gazdaságos­ság javítása és nem utolsó­sorban a kedvező munkakö­rülmények biztosítása. Érdekes cikket olvasha­tunk Az ember és a munka­hely címmel az Orosházi Üveggyárban a szocialista demokrácia érvényesülése tárgyában folytatott vizsgá­lat tapasztalatairól. Szegedi szociológus csoport vizsgálta a témát tavaly öt témakör­ben: a munkahelyi demok­rácia fórumai, ezek műkö­dése, működési zavarai, az informáltság, a munkahelyi légkör. A kitöltött kérdőíve­ket a dolgozók 94 (!) százalé­ka kitöltötte, s ennek alap­ján a kutatócsoport megbíz­ható képet kapott, majd ja­vaslatokat tett a vezetésnek, íme néhány megállapítás: a felsőszintű vezetőknek töb­bet kellene találkozniuk a munkásokkal, akik ezt igény­lik. A találkozást nem nagy értekezleteken, hanem ki­sebb kollektívákban képzeli el. Más: a szakszervezeti bi­zalmiakkal személy szerint is foglalkozni kellene, ami ter­mészetesen nemcsak a szak- szervezet feladata. Megint más: a jutalmazásokat nyíl­tabbá kellene tenni, az nem jó, ha a kollektíva nem tud­ja, ki mennyit kapott. To­vábbá: a fizikai és szellemi munkások között néhol fe­szültségek tapasztalhatók, többek szerint ,,túl sokan vannak az irodisták és lené­zik a melóst”. Ezen jobb tá­jékoztatással, gyakoribb köz­vetlen beszélgetésekkel le­hetne segíteni, eloszlatni a félreértéseket. * * * Ennyi hát a lapszemle, ez utóbbi témához azonban ér­demes néhány megjegyzést fűzni. Mindenekelőtt elisme­rés e felmérés gondolatáért, megvalósításáért és — re­méljük — tapasztalatai hasz­nosításáért. Bizonyára vol­tak ennek a vizsgálatnak a vezetésre nézve kevésbé hí­zelgő megállapításai, de mer­ték vállalni. Mégpedig az előbbrclépés, vagy hogy a tárgynál, illetve a lényegnél maradjunk: a szocialista de­mokrácia erősítése érdeké­ben. Meggyőződésünk, hogy ez további előrehaladásunk eeyik kulcskérdése. Ahol ezt felismerték, ott már tettek egy lépést előre, amit bizo­nyára követ a többi is. S. F. Tanácsülésekről jelentjük

Next

/
Oldalképek
Tartalom