Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-19 / 15. szám

1984. január 19., csütörtök t:na»ikt‘Tci Tréfásan egy nagyon komoly dologról Vizsga, vizsga, vizsga Az egyetemi és főiskolai diákévek az élethez értők számára a gyönyörűségek kertjében zajlanak. Ennek időtartama fél évtől tíz évig terjedhet (attól függően, hogy kihez mennyire ragasz­kodik az intézmény). A diákélet minden szépsé­gét azonban ideig-óráig ké­pes elhalványítani a vizsga- időszak. Mert a diák 14 hétig él mint hal a vízben, Marci Hevesen, s ez idő alatt rá­bízzák, mit csinál. S a diák tesz is ezt, azt. Inkább azt. Persze a tanárok ilyenkor is kérdezgetik, nógatják a diá­kot. Aztán jön a vizsgaidő­szak, s hat hétig „vérfürdő­vé" változik ez a testi-lelki kánaán. Ráadásul a vizsga- időszak időpontja is kifeje­zetten macerás. Hiszen a félévi vizsga a tél legszebb örömeit keseríti meg, míg a nyári pont akkor okvetetlen- kedik, mikor az ember még a göncölszekeret is baccha­náliák kordájának látja, s kihajtaná a halakat is a part­ra legelni. Am vizsgázni — akárcsak hajózni — szükséges. Űgy­Csere János buktatott utol­jára. Ahogy a tantárgyak, a tanárok is többfélék. Van köztük olyan, akit kenyérre lehet kenni, és olyan, akit kenyérre kellene kenni. A diák előrelátó lény. Ezért is nem tanulja meg a vizsgák előtt öt héttel a tananyagot. Hiszen bármi közbejöhet: felejtés, beteg­ség, tanárváltozás, reform, vizsgahalasztás, árvíz, föld­rengés és vulkánkitörés. Mi­vel azonban hazánk termé­szeti katasztrófákban rop­pant szegény ország, a diák efféle passzív előrelátása — a vizsga előtti utolsó éjsza­kán — aktív előrelátásba csap át, ami megnyilvánul hat a vizsga felöli érdeklő­désben, puskakészítésben, té­telmegjelölésben, esetleg egy egy-két tétel megtanulásá­ban. Járnak még a főisko­lákra úgynevezett hallgatók is, akik valami sajátos ön­kínzással megtanulják azt a félévenkénti alig pár ezer ol­dalt, amelyről a tanárok ér­deklődése bizony görcsös szokott lenni. A diákok előrelátása a vizsga előtti és utáni percek­ben éri el csúcsát. Vizsga előtt általában hasonló sö­téten látnak, mint a va­kond, az ö legmélyebb jára­taiban. Sötétlátásuk ilyenkor keveredik öreganyjuk babo­nás hitvilágával, ezért vizs­gára induló diáknak „sok szerencsét" kívánni éppoly kajánság, mint akasztás haj­nalán az elítéltet úgy ud­varra bocsátani, hogy: „az­tán vigyázz magadra". S ha egy diák vizsgára menet egy UV-s rendszámú gépkocsival találkozik, annak már lehet kívánni „kéz- és lábtörést", az sem segít rajta, hisz a rendszám kristálytisztán megmondta a jövőt: utóvizs­ga. A vizsgán a diáknak nincs ideje előrelátni. Felelnie kell. Olyasmikre, amiket tíz perc­cel korábban még nem tu­dott, s tíz perc múlva már örökre elfelejt, ám most ki tudja, melyik agykéregbaráz­dájából rángatja elő egy is­meretlen belső erő a jó vá­lasz néha egész közeli roko­nát. Hívásra várva Vizsga után a diák utóla­gos előrelátása — eredmény­től függetlenül, de más-más hangsúllyal — mindig ugyan­azt mondatja az előrelátás gazdájával: „Tudtam, biztos voltam benne". Tudni kell azonban azt. hogy nincs vegytiszta diák, ahogy vegytiszta hallgató sincs. így aztán még a leg- sunnyogóbb is megtanul annyit, amennyinek töredé­két sem kell tudnia az élet­ben, s még a legönsanyar­gatóbb is ki tudja rúgni a ház oldalát féktelen jókedvé­ben, akár hetekig egyfolytá­ban. S akikre a leírtak nem igazak, azok erősítik a sza­bályt. — út — (A képek a megye két felső- oktatási intézményében készül­tek, Szarvason.) hogy, beszéljünk a vizsgá­ról! A vizsga egy sajátos okta­tási forma, amikor is valaki olyasmit magyaráz, amit nem tud, olyasvalakinek, aki tudja. Más vélemények sze­rint a dolog merőben fordí­tott. Mert a diáknak a vizs­gán mindent kell tudnia, a tanársegédnek azt, hogy a könyv hányadik oldalán van a válasz, míg a tanárnak, hogy merre van a tanárse­géd. A tantárgyak többfélék. Vannak olyanok, amelyek elsajátítása, valamint a könyv hátulról előre történő elmondása még kevés a há­lásra, egsre, vagyis az elég­ségesre. Más tantárgyak vi­szont azért léteznek, hogy a diák több ösztöndíjat csikar­hasson ki. Ezekből Apáczai Na, mi van? Vizsga előtti divat: fehér blúz, sötét szok­nya, könyv a térden, szem a könyvben, pus- Fotó: Gál Edit ka a netuddholban Ha van valami, ami nem számít technikai csodának, az a rádió. Nagy teljesítmény viszont, hogy szerepe nem csök­kent, sőt, reneszánszát éli, nyilván a zene és az ifjúság jó­voltából. De a háttérrádiózás más rétegeket is vonz, főleg az otthonhoz kötötteket, a szinte teljes műsort végighallga- tókat. Ök mondják — állítják —, hogy a rádióműsor jobb a tévéénél. Aki alkalomszerűen ül mellé, csak az érdekeset, izgalmasat keresi, élményre vágyik. Néha a kuriózum vé­letlenül jön, és egyedülállót produkál. Ilyen volt a fejétől a farkáig 2 teljes óráig, de a farkától a fejéig csak 1 és 3/4 óráig tartó szilveszteri műsor. Ez utóbbi persze az ismét­lésre vonatkozik, s a meglepetés is. De vannak más, igazán jelentős pillanatok is, mint a képrablás legújabb fejlemé­nyeinek legelső közlése, amit mindenki először a rádióból tudott meg, Rangos Katalin riportjából. És csupa szenzációt. Az ilyesmi ritkaság, de az érdekesség keresése állandó és érthető igény. Riportműsorokban számít rá legjobban az ember, nemcsak az újdonság esetén, de akkor is, ha olyan a téma, amivel az utóbbi időben mások, másutt már foglal­koztak, mint Finta József építész személyével. Ezt tette Rangos Katalin is, a Fórum Szálló ürügyén, A csúcson cí­mű riportjában, s a nagyon rövid, 15 percben még a szálló fiatal igazgatójával is beszélt. Talán az idő kurtasága tette, hogy a kérdések formálisra sikerültek, valahogy így: — A sikeres tervező maga keresi-e a munkákat, vagy ráosztják? Neki sok, másnak kevés a lehetősége, ezért sok-e az irigye? És így tovább. Niklai Ádám sem kapott jobb kérdéseket. Aki nem hallott még róluk, az nem sok érdemi információ­hoz jutott, aki pedig már ismerte őket, annak a hallottak nem sokat jelentettek. Az igazi riportot a sok új információ jellemzi, vagy egy ismert dolog, kérdés, helyzet új oldalának a megvilágítása A fentiben az utóbbira lett volna szükség. Kulcsár István viszont valóban új témáról, megannyi új ismeretet adott ne­künk a Szemtől szemben a Ku Klux Klan biroőalmi va­rázslójával című dokumentumműsorában. Már az indítás nagyon jó volt, a klanvezér bemutatása, és a szervezet pár mondatos története fölkeltette az érdeklődést, amit a kérdé­sek csak fokoztak. S különösen meglepő volt a fajgyűlölő, a négerek elleni véres és vértelen erőszakot képviselő Klan fejének bárányszelídsége, s az ezt sorban cáfoló valóság. Közben a veszélyes kép kialakulása: a titkos társaság be­folyása újból és állandóan növekszik, és nemcsak a tagság duplázódott meg, de nagy a szimpatizánsok tábora is, akik­hez főleg a jómódúak és a gazdagok tartoznak. A szervezet pénze is jórészt innen származik, van is bőven, jut belőle a négerek alacsonyabbrendűségét hirdető kiadványokra. S ami a legrosszabb, befolyásukat tovább növeli a nehéz gaz­dasági helyzet, az állandóan növekvő munkanélküliség. Az uszításra jól felhasználják a négerek elbocsátását korlátozó intézkedéseket, hiszen az elkeseredett emberekre hatni nem nehéz. Mindez nem a varázsló kenetes szavaiból, hanem a közbeszúrt, és azzal szembesített tényanyágból derült ki. A remek szerkesztés nyomán kaptunk képet a társaság viselt dolgairól, valós tevékenységéről, a gyilkosságokról és meg­félemlítésekről. S tényleg egy vérbeli riportot hallhattunk a félórás idő alatt. A Nézz! Láss! Kérdezz! című adáshoz csak annyit közölt előre a műsorújság, hogy az ismeretterjesztés új útjairól lesz szó, de hogy valóban miről, az csak később derült ki: <i fenti című, 3 kötetes új könyv megvitatásáról. A szerző két olasz, a kiadó a Gondolat; a mű főleg az ifjúsághoz szól, de a felnőttek sem haszontalanul forgathatják. Az újdonatúj, a szokatlan, s a beszélgetés témája is egyben az, hogy itt a képek hordozzák a tartalmat, és nem a szöveg. Ez a fordí­tottja a szokásosnak, de a célja ugyanaz, a gondolatébresz­tés. A cél tehát a régi, csak a módszer új, de hogy helyes-e, erről beszélgetett Hernádi Miklós szociológussal, Ranschburg Jenő pszichológussal és a könyv szerkesztőjével, Réber Pé­terrel Erdei Grünwald Mihály. A könyv az emberi alak, a környezet, és az emberi kommunikáció kérdéseivel foglalko­zik, s szinte az egész életet felöleli. S egyben a vizuális ne­velést szolgálja ezer képén keresztül. Jellemzője a kérdésfel­tevés, és rá a saját, önálló olvasói válaszadás, végig a szö­veg illusztrálta képek során. A vita ez utóbbiból adódott, mert míg a pszichológus és a szerkesztő ezt nagyon örven­detesnek és hasznosnak tartotta, a szociológus félt ettől a módszertől. És nem ok nélkül. Ebben az amúgy is „elké- piesedett" mai világban, amikor a tévétől a reklámig ezek veszik körül az embert, nem biztos, hogy a túl könnyű él- vezhetőség gondolkozásra is csábít. Ez általában igaz, bár az is lehet, hogy csak a régi beidegzettségből fakad. Akár így, akár úgy van, hogy a konkrét esetben mi a való helyzet, azt a hallgató csak akkor döntheti el, ha megveszi ezt a nagyon szép kiállítású könyvet és elolvassa, vagy inkább tanulmányozza. Vass Marta Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Versenyfutás a változó baktériumokkal. 8.37: Barokk kamarazene. 9.00: Verbunkosok, nóták. 9.44: A Gyermekrádió műsora. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Zenekari muzsika. 11.40: A veszprémi borbélymes­ter önéletírása. XV/13. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Czine Mihály könyvszem­léje. 12.55: Operaáriák. 13.18: olvasókör. 13.48: A Magyar vonósnégyes játszik. 15.05: Jelenetek Sárközi György regényéből, (ism.) 15.52: Daloló, muzsikáló tájak. 16.11: Zenekari muzsika. 17.30: Reflektorfényben egy ope­raária. 18.03: Népzene. 19.15: A rádió lemezalbuma. 20.11: Forradalom a távközlés­ben. 20.41: Az Ómega-együttes felvé­teleiből. 21.00: Kubinyi Ferenc műsora. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Nóták. 23.06: Komoly zene. 0.10: Madrigálok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Tárogató muzsika. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.35: Napközben. 10.00: Zenedéleiőtt. 11.35: Csak fiataloknak! (ism.) 12.35: Simon Ferenc Józsefné. 12.50: Gatti: Trombitakettős. 13.00: Matematika és rákkutatás. 13.20: Éneklő Ifjúság. 13.34: Leopold Mozart: Gyer­mekszimfónia. 14.00: Népzenei kamarahangver­seny. 14.15: Könnyűzene — hangszer­szólók. 14.35: Holnaptól nem szeretlek, (zenés novella) 15.34: Cigánydalok, csárdások. 16.00: Az Ifjúsági Rádió műsora. 16.35: Idősebbek hullámhosszán, (ism.) 17.30: Tanakodó — a csendről, rendről, fegyelemről. 18.20: Közvetítés a Magyar Nem­zet Kupáról. 18.35: Hétvégi Panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: Közvetítés a Magyar Nem­zet Kupáról. 20.45: Vendég: Haumann Péter és Galambos Erzsi. 21.45: Slágereim története — Gá­bor S. Pál. 22.45: Orfeusz az alvilágban, (operett) 23.00: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Zenekari muzsika. 9.56: Üj operalemezeinkböl. 12.41: Dzsesszfelvételeinkböl. 13.07: Üj külföldi táncdalok. 13.47: A Hannoveri fiúkórus hangversenye. 14.56: Zenekari muzsika. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Szamojéd mesék és míto­szok. (ism.) 16.55: Pophullám. 18.00: Külpolitikai klub. (ism.) 18.30: A Magyar Rádió román nyelvű műsora. 19.05: XX. századi magyar poli­tikusok. (ism.) 19.35: Rádióhangversenyekről. 20.05: Kórusmüvek. 20.15: Puccini operáiból. 21.00: Bach-müvek. 22.03: Minden versek titkai. 22.34: Elektronikus zene. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Tangóritmusban. 17.15: Mire futja? Riporter: Da- locsa István. 17.25: A pol-beat klasszikusai. Pete Seager énekel. 17.30: Negyedszázad egy város zenei életéért. Jubilál a jászberényi Palotási zene­iskola. Riporter: Kutas Já­nos. (ism.) 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.05: Tévétorna, (ism.) 8.10: Iskolatévé: kémia. 8.40: Fizika. 8.50: Magyar irodalom. 9.05: Környezetismeret. 9.35: Magyar nyelv. 9.45: Merkur jegyében. (cseh­szlovák film) V/3. 11.00: Tevék a dél keresztje alatt, (ausztrál rövidfilm, ism.) 11.25: Iskolatévé: osztályfőnöki óra. 15.00: Iskolatévé: környezetisme­ret. 15.30: Magyar irodalom. 16.00: Kémia. 16.45: A rövidfilmstűdiók műhe­lyéből. 17.45: Perpetum mobile . . . 18.30: Telesport. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Adám lányai, (francia film) 21.25: Hírháttér. 22.15: A tv- galériája. 22.55: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.15: 9 nap és az egész élet. (szovjet dokumentumfilm) 18.45: Csak gyerekeknek! 19.10: A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű műso­ra. 19.30: Chopin-művek. (NSZK film) 20.00: Tudósklub '84. 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Előttem az utódom. BUKAREST 15.25: Szünidei matiné. 15.45: Fiatalok stúdiója. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Könnyűzene. 20.50: Irodalmi folyóirat. 21.10: Jegyzetfüzet. NDK film. 22.05: Kedvelt melódiák. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Mesék — tv-sorozat gyer­mekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: A francia sanzon. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Monitor — politkai maga­zin. 21.05: Olimpiai időgép — vetél­kedő. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Tudomány. 18.45: Kiegészítés. 19.00: Lépések — ifjúsági adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Művészeti est. 22.30: Zágrábi körkép. SZÍNHÁZ 1984. január 19-én, csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: SZÉLKÖTÖ KALAMONA Bérletszünet 19 órakor Békéscsabán: SAMSON Bérletszünet 1984, január 20-án, pénteken 19 órakor Békéscsabán: ALTONA FOGLYAI Justh Gyula-bérlet 19 órakor Szarvason: MARIA FŐHADNAGY MOZI Békési Bástya: Mennyei sere­gek. Békéscsabai Szabadság: Kína szindróma. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Vasálarcos fér­fi, fél 8-kor: Hentessegéd. Gyu­lai Erkel: Panelkapcsolat. Gyu­lai Petőfi, 3-kor: Osceola, 5 és 7-kor: Szemben a világgal. Orosházi Béke: Szerencsés Dá­niel. Orosházi Partizán: E. T. Szarvasi Táncsics, 6-kor: Min­dent fordítva, 8-kor: A francia hadnagy szeretője, 22-kor: Husz- szein vére. Pont most ne jutna eszembe? Jó? (Nem jó?). ..

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom