Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-14 / 11. szám

1984. január 14., szombat NAGYVILÁG Az arany sínszeg beverése előtt Hidak másfél kilométerenként A Léna folyót átívelő hid a Bajkál—Amur vasúti fővonal nyugati szakaszán Fotó: apn-ks A Chamorrok A Bajkál—Amur vasútvo­nal, a BAM építésében az idén jelentős esemény kö­vetkezett be. A Kodari-hegy- gerinc térségében 1984 októ­berében leverik az arany sínszeget, amely a két irány­ból — kelet felől Tinda ál­lomásról, és nyugat felől, a Bajkál térségéből — haladó vágányokat összekapcsolja. — Aki ma repülőgéppel repül át ott, ahova vonattal még nem lehet eljutni, lát­hatja, hogy a hidak építése jelentősen túlszárnyalja u vasúti pályatest építését — mondja A. Zsuravel, a Szov­jet Tudományos Akadémia BAM problémáival foglal­kozó tanácsának tagja, a novoszibirszki vasúti mérnö­ki főiskola professzora. Hogyan sikerült a hídépí­tőknek ennyire megelőzni­ük a vágány fektetőket? Hi­szen összesen mintegy 2300, azaz átlagosan a nyomvonal minden másfél kilométeres szakaszán egy hidat kellett építeniük. S kezdetben, mint ismeretes, olyan lassan haladtak, hogy a sínfekte­tést is akadályozták. A kérdésre a választ „A hídépítés új módszerei a BAM bonyolult feltételei között” című munka adja meg. A tudományos munka egyik szerzőjét. Leonyid Blinkovot, a Mosztosztroj— 10 tröszt vezetőjét kértük meg, hogy beszéljen a lé­nyegéről. — A több mint háromezer kilométer hosszú Bajkál— Amur vasúti fővonal zord éghajlatú, hegyes terepdom­borzatú, lakatlan tajgai terü­leteken halad keresztül, ahol hiányoznak a közlekedési út­vonalak. A BAM különösen a hídépítőkre rótt bonyolult feladatokat. A gyors folyású északi hegyi folyókon kellett átkelési helyeket építeniük, olyan körülmények között, amikor a tartós nyári áradá­sok időszakában a víz szint­je jelentősen ingadozik, A 'vízzel elárasztott, örökké fa­gyott talaj viszonyai között, amely nyáron mélyen felen­ged. télen pedig kőkemény­re fagy. A talajban az örök fagy alattomos tulajdonsá­gainak a figyelembevételével biztosítaniuk kellett az al­építmények szerkezetének védelmét az örvénylés ereje ellen, amely száz tonnákkal mérhető. Mindezt olyan szeizmoaktív övezetben, ahol a 9 erősségi fokú földrengé­sek jelentősen megnehezítik a számításokat, és követke­zésképpen a vállalt munka egységét. A szovjet szakemberek a kis és közepes hidak építésé­nél elvileg új szerkezeti­technológiai megoldásokat találtak, az úgynevezett tar­tóoszlopos hidakat. Ez a támszerkezet több, 80 centi­méter átmérőjű, előregyár­tott vasbeton tartóoszlopból áll, amelyeket egyméteres átmérőjű fúrólyukakba ágyaznak. Ezekre szerelik az előregyártott oszlopsisako­kat, és a szekrény alakú blokkot a boltozat szekrény­teste részére. Ily módon tel­jesen lemondtak a építési gödör kiásásáról. Ebben van az újdonság lényege. Ter­mészetesen, hogy lemondjunk a hagyományos alapozásról, egész technikai arzenálun­kat gyökeresen felül kellett vizsgálnunk. Például új fú­róberendezéseket dolgoztunk ki, a régieket korszerűsítet­tük. A teljesen előregyártott tartóoszlopok meghonosítása lehetővé tette a földmunkák 10—20-szoros csökkentését, a kézi erő teljes megszünteté­sét, az anyagi gényessée 3—4- szeres csökkentését, s vég­eredményben a hidak építé­sének csaknem kétszeres meggyorsítását Maga a munkaszervezés szerkezete is figyelmet ér­demel. Itt rögtön a kezdet kezdetén az építőbrigádok szakosításának az elvéf vá­lasztották: önálló gépesítési igazgatóságokat hoztak lét­re, gyártástechnikai készle­tezőket, mozgékony hídépítő részlegeket, amelyek állandó ipari bázissal és lakóhellyel rendelkezve, a nyomvonalon sztahanovista műszakban építik az objektumokat. A sok éve. 1974 óta épült hidak üzemben tartása azt mutatja, hogy szilárdságuk megbízható, semmiféle de- formálódás nincs rajtuk. A tudósok számításai szerint, az állam a BAM építésének befejezéséig mintegy 80 mil­lió rubelt takarít meg. — A feladat, amelyet a szerzői kollektíva megoldott — túlnő a BAM építésének keretein — vélekedik Zsu- rave] professzor. — Hama­rosan még nehezebb felté­telek között építünk majd vasútvonalakat. Leonyid Blinkov Rántott csirke börtönnel Amerika a korlátlan lehetősé­gek házája — tűnik ki ismét a párizsi Le Monde egyik tudósí­tásából, amely a világ legna­gyobb rántottcsirke-forgalmazó cégének új vállalkozásáról szá­mol be. A Kentucky Fried Chicken fo­galom az Egyesült Államokban. A hálózat egyike a legsikere­sebb élelmiszer-forgalmazó vál­lalkozásoknak, jellegzetes áru­dáit mindenfelé látni az ország­ban, főleg az utak mentén. A Jól bevált módszer szerint min­denütt ugyanazt a menüt kínál­ják a fogyasztóknak, ugyan­azért az árért, ugyanolyan re­ceptre. A rántott csirke aranybányá­nak bizonyult a gyorsan ter­jeszkedő cég részvényesei szá­mára — olyannyira, hogy ma már szinte mindenütt lehet vá­sárolni Kentucky módra ízesített szárnyast az Egyesült Államok­ban, a piac telített. így mi sem természetesebb, hogy a cég új vállalkozásba fog. Szállodákat épít, de nem akármilyeneket. A lakókat az amerikai kormány szállítja majd — bilincsbe vert kézzel. Ezek a hotelek ugyanis: börtö­nök, ahová a főleg délről, Me­xikóból érkező illegális beván­dorlókat zsuppolják majd a hatóságok. A siker garantált. Kalifornia börtönei például túlzsúfoltak, s ezért több milliárd dollárt szán a befogadóképesség növelésére. Ami a kosztot illeti, ott a rán­tott csirke, a szállásnak, ugye­bár, nem kell különösen fény­űzőnek lennie, hiszen a lakókat hamarosan úgyis kiutasítják az Egyesült Államokból, ami pe­dig az őrzést illeti . . . Nos, ha állami fegyházTól len­ne szó, akkor a börtönőröknek, természetesen magas fizetés jár­na — de a kentucky Freid Chic­ken magánvállalkozás, annyit fi­zet, amennyiért talál vállalkozót. Talán nem lesznek olyan képzett és udvarias fegyörök, de hátás- tenem, ha a rendelőnek ez is megfelel . . . A nagy étkeztető vállalatnak legfeljebb egy gondja van: már akadt egy versenytárs, amely még olcsóbb börtönszállásokat készül építeni — ezekben napi 23 dollár lenne egy ágy. Szabad a verseny ... a rab- tartásban is. Miért lenne pont ez — kivétel? (Baracs) Hat évvel ezelőtt, 1978. január 10-én gyilkolták meg Managuában Pedro Joaquin Chamorrót, a Somoza-dikta- túrával szembefordult pol­gári ellenzék egyik vezető­jét, a „La Prensa” nevű lap alapítóját. A nicaraguai főváros köz­pontjában, fényes nappal végrehajtott gyilkossággal a diktátor az elégedetlenkedő polgári rétegeket akarta megfélemlíteni. A merény­let azonban öngyilkos lépés­nek bizonyult. Azok is szö­vetségre léptek a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Fronttal (FSLN), akik addig elutasították a fegyveres harcot, s valamilyen csodá­ban bízva reménykedtek, hogy tárgyalni lehet a ha­talom megosztásáról a dik­tátorral. A Chamorro-dfnasztia az egyik legrégibb, leggazda­gabb és legismertebb család Nicaraguában. A Chamor­rok neve összefonódik az or­szág történelmével. De az egykor szigorúan összetartó család tagjai ma egymással sz.emben állnak. Ennek tör­ténete — dióhéjban — az egész, nicaraguai burzsoázia meghasonlásának és útke­resésének története. A forradalom győzelme utáni első hónapokban még létezett a Sandinista Front és a nagytőke szövetsége. Ezt a politikai egyezséget mutatta a kormányzótanács összetétele, amelyben az öt tag közül kettő — Alfonso Obelo és Pedro Joaquin Chamorro özvegye. Violeta Barrios Chamorro — a nagytőkét, illetve a koráb­bi polgári ellenzéket képvi­selte. A szövetség azonban nem . volt hosszú életű. Mindketten kiléptek a kor­mányzótanácsból. Robelo el­hagyta az országot, és az egyik nicaraguai ellenforra­dalmi szervezet vezetője lett. Az özvegy otthon maradt, s nevét adta a belső ellenzék céljaihoz. Violeta Barrios visszavo­nulásával a Chamorrok po­litikai szereplése nem szűnt meg. Nicaraguában három napilap jelenik meg, mind a három élén a család tag­jai állnak. Pedro Joaquin egyik fia, Carlos még jóval a győze­lem előtt csatlakozott a Sandinista Fronthoz. Az illegális sajtó egyik irányí­tója volt. 1979. júliusa után őt bízták meg az FSLN hi­vatalos lapjának, a „Bar- ricadának” a vezetésével. A másik fiú. az ifjabb Pedro Joaquin apja öröké­be lépett — most ő a ,,Prensa" igazgatója. A ,, Prensa” ma is ellenzéki lap, a Sandinista Front po­litikáját elutasító pártok, gazdasági körök — s nem­egyszer a managuai ameri­kai nagykövetség — véle­ményének szócsöve. De ez az újság már nem a régi „Prensa”. A lap ve­zetésében szakadás történt. A mártír Chamorro testvé­re. Xavier Chamorro az eredeti célok és elvek el­árulásának tartotta a lap egyre reakciósabb irányvo­nalát. Megvált a „Prensá- tól”. s magával vitte a szer­kesztőség tagjainak 90 szá­zalékát. akikkel új lapot alapított, a .,Nuevo Diariot”. A ,.Nuevo Diario” nem tartozik a Sandinista Front­hoz. Független lap, de teljes mértékben támogatja az or­szágban zajló gazdasági, tár­sadalmi átalakulást. „Ez a kormány a nicaraguei nép javát. sorsának javítását akarja. Ezt a politikát csak támogatni lehet, természete­sen a kritika jogának fenn­tartásával” — mondja az új­ság céljairól Xavier Cha­morro. A Nicaragua-tó északi csücskét egy vulkánkitörés több száz apró szigettel szórta tele. A szigetek több­sége magántulajdonban van. hétvégi nyaralók épültek rajtuk. Az ifjabb Pedro Chamorro és nagybátyja, Xavier Chamorro fényűző háza két, egymástól kar­nyújtásra levő szigeten van A hétvégéket általában itt töltik, de — mint a hely­beliek mesélik — évek óta már nem is köszönnek egy­másnak. A „sandinista" Chamor- ronak nincs szigete a Nica- ragua-tóban. Gőzön István Friss szelek Spanyolországban Egy esztendő mérlege Zajos politikai botrányok, megrázkódtató válságok nél­kül telt el a szocialisták kor­mányzásának első esztendeje Spanyolországban. Ez persze korántsem jelenti, hogy a 41 éves miniszterelnök, Felipe González meghátrált volna a viadaloktól, ne mert volna belépni a megújulásra váró spanyol társadalom arénájá­ba. Sokkal inkább azt, hogy Európa legfiatalabb kabinet­je tapasztalt torreádorokat megszégyenítő ügyességgel és higgadtsággal manőverezett a döfésre kész szarvak között. Kis lépések politikája Nyilván ezt a viszonylagos nyugalmat elégelte meg a legharciasabb „bikák” egyi­ke, az ETA. A baszk terror­szervezet drámai akcióval akarta elégedetlenségét nyil­vánítani. December elejére, a szocialista adminisztráció beiktatásának évfordulójára ugvanis merényletet készí­tettek elő González ellen. A terv idejekorán lelepleződött, s a kormányfő év végi prog­ramját biztonsági megfonto­lásokból azonnal átszervez­ték. A baszk terrorizmus robbanásveszélyes kérdése azonban továbbra is a fejfá­jást okozó, megoldatlan ügyek meglehetősen hosszú listáján marad. Persze nem is azt ígérték földcsuszamlásszerű győzel­mük után a spanyol szocia­listák, hogy egyetlen eszten­dő alatt valósítják meg vá­lasztási jelszavak, a „válto­zás" valamennyi programját. A hangsúlyt a fokozatosság­ra, a kis lépésekre helyezték. Ügy vélik ugyanis, ez a leg­inkább sikerrel kecsegtető módszer arra, hogy a politi­kai kulisszák mögött műkö­dő tényleges hatalmi rend­szer: a pénzvilág, a hadse­reg és az egyház gyanakvó­an figyelő „szentháromságá­nak" jóindulatát elnyerjék és így esélyük legyen terveik változatlan hosszabb távú véghezvitelére. Programjuk lényege egyébként — az év­tizednyi lépéshátrányban le­vő spanyol gazdaságnak, a megcsontosodott társadalmi rendszernek az átalakítása, felzárkózás a nyugat-európai polgári demokráciákhoz. Reformok sora Az első esztendőben a sür­gető gazdasági gondokra összpontosítottak. A szocia­listák gazdasági szupermi­nisztere, a tekintélyes köz­gazdász, Miguel Boyer szi­gorú nadrágszíjmeghúzó gyógymódot hirdetett meg. A cél az infláció ütemének las­sítása, a költségvetési hi­ány csökkentése volt, nem került viszont sor nagyará-. nyú államosításokra. A gaz­dasági szigor, a szerkezet- átalakítási tervek politikája azonban rövid távon tovább növeli az amúgy is 18 szá­zalék felé közelítő munka- nélküliséget. Az elbocsátás előtt álló acélipari munká­I-'clipe González — Európa legfiatalabb kormányfője sok máris egy sor sztrájkot, tiltakozó megmozdulást szer­veztek, a reáljövedelmek kényszerű visszafogása pe­dig további kemény szakszer­vezeti harcok árnyékát ve­títi előre. A szocialista kabinet ké­nyelmes parlamenti többsé­ge birtokában jó néhány törvényjavaslatot fogadtatott el a büntető törvénykönyv, s az oktatási rendszer megre­formálására. Abortusztör­vényt dolgoztak ki. fokozták a közös piaci csatlakozásért kifejtett aktivitást. A legér­zékenyebb talán mégis a hadseregről hozott rendelke­zéssorozat volt. E reform cél­ja a katonai puccsveszély csökkentése, valamint az, hogy a kormány nagyobb be­leszólást élvezzen a csök­kentett létszámú, ám haté­konyabb felszerelésű hadse­reg ügyeibe. Hogy az elöre­gedett tisztikar hogyan rea­gál a nyugdíjazásokra, azt ma még nem lehet tudni. A kormány mindenesetre ke­ményen lépett fel, s azonnal elbocsátotta az egyik tábor­nokot, aki az 1981-es puccs­kísérlet főkolomposainak szabadon bocsátását követel­te. Halogatott népszavazás A leghevesebb ellenérzése­ket minden bizonnyal a Gon- zález-kormány felemás állás- foglalásai váltották ki a NA­TO katonai szervezetébe való belépéssel és a rakétatelepí­téssel kapcsolatban. Hata­lomra kerülésük óta ugyanis a szocialisták halogatják a beígért népszavazás kiírását a NATO-tagság kérdéséről. Ugyanakkor a szocialista ka­binet, jelentős szerepet vál­lalt a madridi találkozó si­keres befejezésében, maga González pedig változatlanul aktív tevékenységet folytat a nemzetközi diplomácia po­rondján, például a közép­amerikai válság tárgyalásos rendezéséért Kétségkívül frissebb sze­lek fújnak hát Spanyolor­szágban. González és össze­szokott csapata — úgy tűnik — kellőképpen óvatos volt ahhoz, hogy se túlzott vára­kozást. se túlzott riadalmat ne keltsen, s eddig még szá­mottevően nem veszített népszerűségéből sem. Igaz. csupán az első évük telt el. A szocialisták pedig négy, de inkább nyolc esztendőt tarta­nának elegendőnek a válto­zás programjának teljesíté­séhez. Elekes Éva A legsúlyosabb problémát változatlanul a gazdaság jelenti. Képünkön: karhatalmi egység egy munkanélküliség elleni tüntetést oszlat fel Andalúziában (Fotó — Newsweek — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom