Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-14 / 11. szám
1984. január 14., szombat NAGYVILÁG Az arany sínszeg beverése előtt Hidak másfél kilométerenként A Léna folyót átívelő hid a Bajkál—Amur vasúti fővonal nyugati szakaszán Fotó: apn-ks A Chamorrok A Bajkál—Amur vasútvonal, a BAM építésében az idén jelentős esemény következett be. A Kodari-hegy- gerinc térségében 1984 októberében leverik az arany sínszeget, amely a két irányból — kelet felől Tinda állomásról, és nyugat felől, a Bajkál térségéből — haladó vágányokat összekapcsolja. — Aki ma repülőgéppel repül át ott, ahova vonattal még nem lehet eljutni, láthatja, hogy a hidak építése jelentősen túlszárnyalja u vasúti pályatest építését — mondja A. Zsuravel, a Szovjet Tudományos Akadémia BAM problémáival foglalkozó tanácsának tagja, a novoszibirszki vasúti mérnöki főiskola professzora. Hogyan sikerült a hídépítőknek ennyire megelőzniük a vágány fektetőket? Hiszen összesen mintegy 2300, azaz átlagosan a nyomvonal minden másfél kilométeres szakaszán egy hidat kellett építeniük. S kezdetben, mint ismeretes, olyan lassan haladtak, hogy a sínfektetést is akadályozták. A kérdésre a választ „A hídépítés új módszerei a BAM bonyolult feltételei között” című munka adja meg. A tudományos munka egyik szerzőjét. Leonyid Blinkovot, a Mosztosztroj— 10 tröszt vezetőjét kértük meg, hogy beszéljen a lényegéről. — A több mint háromezer kilométer hosszú Bajkál— Amur vasúti fővonal zord éghajlatú, hegyes terepdomborzatú, lakatlan tajgai területeken halad keresztül, ahol hiányoznak a közlekedési útvonalak. A BAM különösen a hídépítőkre rótt bonyolult feladatokat. A gyors folyású északi hegyi folyókon kellett átkelési helyeket építeniük, olyan körülmények között, amikor a tartós nyári áradások időszakában a víz szintje jelentősen ingadozik, A 'vízzel elárasztott, örökké fagyott talaj viszonyai között, amely nyáron mélyen felenged. télen pedig kőkeményre fagy. A talajban az örök fagy alattomos tulajdonságainak a figyelembevételével biztosítaniuk kellett az alépítmények szerkezetének védelmét az örvénylés ereje ellen, amely száz tonnákkal mérhető. Mindezt olyan szeizmoaktív övezetben, ahol a 9 erősségi fokú földrengések jelentősen megnehezítik a számításokat, és következésképpen a vállalt munka egységét. A szovjet szakemberek a kis és közepes hidak építésénél elvileg új szerkezetitechnológiai megoldásokat találtak, az úgynevezett tartóoszlopos hidakat. Ez a támszerkezet több, 80 centiméter átmérőjű, előregyártott vasbeton tartóoszlopból áll, amelyeket egyméteres átmérőjű fúrólyukakba ágyaznak. Ezekre szerelik az előregyártott oszlopsisakokat, és a szekrény alakú blokkot a boltozat szekrényteste részére. Ily módon teljesen lemondtak a építési gödör kiásásáról. Ebben van az újdonság lényege. Természetesen, hogy lemondjunk a hagyományos alapozásról, egész technikai arzenálunkat gyökeresen felül kellett vizsgálnunk. Például új fúróberendezéseket dolgoztunk ki, a régieket korszerűsítettük. A teljesen előregyártott tartóoszlopok meghonosítása lehetővé tette a földmunkák 10—20-szoros csökkentését, a kézi erő teljes megszüntetését, az anyagi gényessée 3—4- szeres csökkentését, s végeredményben a hidak építésének csaknem kétszeres meggyorsítását Maga a munkaszervezés szerkezete is figyelmet érdemel. Itt rögtön a kezdet kezdetén az építőbrigádok szakosításának az elvéf választották: önálló gépesítési igazgatóságokat hoztak létre, gyártástechnikai készletezőket, mozgékony hídépítő részlegeket, amelyek állandó ipari bázissal és lakóhellyel rendelkezve, a nyomvonalon sztahanovista műszakban építik az objektumokat. A sok éve. 1974 óta épült hidak üzemben tartása azt mutatja, hogy szilárdságuk megbízható, semmiféle de- formálódás nincs rajtuk. A tudósok számításai szerint, az állam a BAM építésének befejezéséig mintegy 80 millió rubelt takarít meg. — A feladat, amelyet a szerzői kollektíva megoldott — túlnő a BAM építésének keretein — vélekedik Zsu- rave] professzor. — Hamarosan még nehezebb feltételek között építünk majd vasútvonalakat. Leonyid Blinkov Rántott csirke börtönnel Amerika a korlátlan lehetőségek házája — tűnik ki ismét a párizsi Le Monde egyik tudósításából, amely a világ legnagyobb rántottcsirke-forgalmazó cégének új vállalkozásáról számol be. A Kentucky Fried Chicken fogalom az Egyesült Államokban. A hálózat egyike a legsikeresebb élelmiszer-forgalmazó vállalkozásoknak, jellegzetes árudáit mindenfelé látni az országban, főleg az utak mentén. A Jól bevált módszer szerint mindenütt ugyanazt a menüt kínálják a fogyasztóknak, ugyanazért az árért, ugyanolyan receptre. A rántott csirke aranybányának bizonyult a gyorsan terjeszkedő cég részvényesei számára — olyannyira, hogy ma már szinte mindenütt lehet vásárolni Kentucky módra ízesített szárnyast az Egyesült Államokban, a piac telített. így mi sem természetesebb, hogy a cég új vállalkozásba fog. Szállodákat épít, de nem akármilyeneket. A lakókat az amerikai kormány szállítja majd — bilincsbe vert kézzel. Ezek a hotelek ugyanis: börtönök, ahová a főleg délről, Mexikóból érkező illegális bevándorlókat zsuppolják majd a hatóságok. A siker garantált. Kalifornia börtönei például túlzsúfoltak, s ezért több milliárd dollárt szán a befogadóképesség növelésére. Ami a kosztot illeti, ott a rántott csirke, a szállásnak, ugyebár, nem kell különösen fényűzőnek lennie, hiszen a lakókat hamarosan úgyis kiutasítják az Egyesült Államokból, ami pedig az őrzést illeti . . . Nos, ha állami fegyházTól lenne szó, akkor a börtönőröknek, természetesen magas fizetés járna — de a kentucky Freid Chicken magánvállalkozás, annyit fizet, amennyiért talál vállalkozót. Talán nem lesznek olyan képzett és udvarias fegyörök, de hátás- tenem, ha a rendelőnek ez is megfelel . . . A nagy étkeztető vállalatnak legfeljebb egy gondja van: már akadt egy versenytárs, amely még olcsóbb börtönszállásokat készül építeni — ezekben napi 23 dollár lenne egy ágy. Szabad a verseny ... a rab- tartásban is. Miért lenne pont ez — kivétel? (Baracs) Hat évvel ezelőtt, 1978. január 10-én gyilkolták meg Managuában Pedro Joaquin Chamorrót, a Somoza-dikta- túrával szembefordult polgári ellenzék egyik vezetőjét, a „La Prensa” nevű lap alapítóját. A nicaraguai főváros központjában, fényes nappal végrehajtott gyilkossággal a diktátor az elégedetlenkedő polgári rétegeket akarta megfélemlíteni. A merénylet azonban öngyilkos lépésnek bizonyult. Azok is szövetségre léptek a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Fronttal (FSLN), akik addig elutasították a fegyveres harcot, s valamilyen csodában bízva reménykedtek, hogy tárgyalni lehet a hatalom megosztásáról a diktátorral. A Chamorro-dfnasztia az egyik legrégibb, leggazdagabb és legismertebb család Nicaraguában. A Chamorrok neve összefonódik az ország történelmével. De az egykor szigorúan összetartó család tagjai ma egymással sz.emben állnak. Ennek története — dióhéjban — az egész, nicaraguai burzsoázia meghasonlásának és útkeresésének története. A forradalom győzelme utáni első hónapokban még létezett a Sandinista Front és a nagytőke szövetsége. Ezt a politikai egyezséget mutatta a kormányzótanács összetétele, amelyben az öt tag közül kettő — Alfonso Obelo és Pedro Joaquin Chamorro özvegye. Violeta Barrios Chamorro — a nagytőkét, illetve a korábbi polgári ellenzéket képviselte. A szövetség azonban nem . volt hosszú életű. Mindketten kiléptek a kormányzótanácsból. Robelo elhagyta az országot, és az egyik nicaraguai ellenforradalmi szervezet vezetője lett. Az özvegy otthon maradt, s nevét adta a belső ellenzék céljaihoz. Violeta Barrios visszavonulásával a Chamorrok politikai szereplése nem szűnt meg. Nicaraguában három napilap jelenik meg, mind a három élén a család tagjai állnak. Pedro Joaquin egyik fia, Carlos még jóval a győzelem előtt csatlakozott a Sandinista Fronthoz. Az illegális sajtó egyik irányítója volt. 1979. júliusa után őt bízták meg az FSLN hivatalos lapjának, a „Bar- ricadának” a vezetésével. A másik fiú. az ifjabb Pedro Joaquin apja örökébe lépett — most ő a ,,Prensa" igazgatója. A ,, Prensa” ma is ellenzéki lap, a Sandinista Front politikáját elutasító pártok, gazdasági körök — s nemegyszer a managuai amerikai nagykövetség — véleményének szócsöve. De ez az újság már nem a régi „Prensa”. A lap vezetésében szakadás történt. A mártír Chamorro testvére. Xavier Chamorro az eredeti célok és elvek elárulásának tartotta a lap egyre reakciósabb irányvonalát. Megvált a „Prensá- tól”. s magával vitte a szerkesztőség tagjainak 90 százalékát. akikkel új lapot alapított, a .,Nuevo Diariot”. A ,.Nuevo Diario” nem tartozik a Sandinista Fronthoz. Független lap, de teljes mértékben támogatja az országban zajló gazdasági, társadalmi átalakulást. „Ez a kormány a nicaraguei nép javát. sorsának javítását akarja. Ezt a politikát csak támogatni lehet, természetesen a kritika jogának fenntartásával” — mondja az újság céljairól Xavier Chamorro. A Nicaragua-tó északi csücskét egy vulkánkitörés több száz apró szigettel szórta tele. A szigetek többsége magántulajdonban van. hétvégi nyaralók épültek rajtuk. Az ifjabb Pedro Chamorro és nagybátyja, Xavier Chamorro fényűző háza két, egymástól karnyújtásra levő szigeten van A hétvégéket általában itt töltik, de — mint a helybeliek mesélik — évek óta már nem is köszönnek egymásnak. A „sandinista" Chamor- ronak nincs szigete a Nica- ragua-tóban. Gőzön István Friss szelek Spanyolországban Egy esztendő mérlege Zajos politikai botrányok, megrázkódtató válságok nélkül telt el a szocialisták kormányzásának első esztendeje Spanyolországban. Ez persze korántsem jelenti, hogy a 41 éves miniszterelnök, Felipe González meghátrált volna a viadaloktól, ne mert volna belépni a megújulásra váró spanyol társadalom arénájába. Sokkal inkább azt, hogy Európa legfiatalabb kabinetje tapasztalt torreádorokat megszégyenítő ügyességgel és higgadtsággal manőverezett a döfésre kész szarvak között. Kis lépések politikája Nyilván ezt a viszonylagos nyugalmat elégelte meg a legharciasabb „bikák” egyike, az ETA. A baszk terrorszervezet drámai akcióval akarta elégedetlenségét nyilvánítani. December elejére, a szocialista adminisztráció beiktatásának évfordulójára ugvanis merényletet készítettek elő González ellen. A terv idejekorán lelepleződött, s a kormányfő év végi programját biztonsági megfontolásokból azonnal átszervezték. A baszk terrorizmus robbanásveszélyes kérdése azonban továbbra is a fejfájást okozó, megoldatlan ügyek meglehetősen hosszú listáján marad. Persze nem is azt ígérték földcsuszamlásszerű győzelmük után a spanyol szocialisták, hogy egyetlen esztendő alatt valósítják meg választási jelszavak, a „változás" valamennyi programját. A hangsúlyt a fokozatosságra, a kis lépésekre helyezték. Ügy vélik ugyanis, ez a leginkább sikerrel kecsegtető módszer arra, hogy a politikai kulisszák mögött működő tényleges hatalmi rendszer: a pénzvilág, a hadsereg és az egyház gyanakvóan figyelő „szentháromságának" jóindulatát elnyerjék és így esélyük legyen terveik változatlan hosszabb távú véghezvitelére. Programjuk lényege egyébként — az évtizednyi lépéshátrányban levő spanyol gazdaságnak, a megcsontosodott társadalmi rendszernek az átalakítása, felzárkózás a nyugat-európai polgári demokráciákhoz. Reformok sora Az első esztendőben a sürgető gazdasági gondokra összpontosítottak. A szocialisták gazdasági szuperminisztere, a tekintélyes közgazdász, Miguel Boyer szigorú nadrágszíjmeghúzó gyógymódot hirdetett meg. A cél az infláció ütemének lassítása, a költségvetési hiány csökkentése volt, nem került viszont sor nagyará-. nyú államosításokra. A gazdasági szigor, a szerkezet- átalakítási tervek politikája azonban rövid távon tovább növeli az amúgy is 18 százalék felé közelítő munka- nélküliséget. Az elbocsátás előtt álló acélipari munkáI-'clipe González — Európa legfiatalabb kormányfője sok máris egy sor sztrájkot, tiltakozó megmozdulást szerveztek, a reáljövedelmek kényszerű visszafogása pedig további kemény szakszervezeti harcok árnyékát vetíti előre. A szocialista kabinet kényelmes parlamenti többsége birtokában jó néhány törvényjavaslatot fogadtatott el a büntető törvénykönyv, s az oktatási rendszer megreformálására. Abortusztörvényt dolgoztak ki. fokozták a közös piaci csatlakozásért kifejtett aktivitást. A legérzékenyebb talán mégis a hadseregről hozott rendelkezéssorozat volt. E reform célja a katonai puccsveszély csökkentése, valamint az, hogy a kormány nagyobb beleszólást élvezzen a csökkentett létszámú, ám hatékonyabb felszerelésű hadsereg ügyeibe. Hogy az elöregedett tisztikar hogyan reagál a nyugdíjazásokra, azt ma még nem lehet tudni. A kormány mindenesetre keményen lépett fel, s azonnal elbocsátotta az egyik tábornokot, aki az 1981-es puccskísérlet főkolomposainak szabadon bocsátását követelte. Halogatott népszavazás A leghevesebb ellenérzéseket minden bizonnyal a Gon- zález-kormány felemás állás- foglalásai váltották ki a NATO katonai szervezetébe való belépéssel és a rakétatelepítéssel kapcsolatban. Hatalomra kerülésük óta ugyanis a szocialisták halogatják a beígért népszavazás kiírását a NATO-tagság kérdéséről. Ugyanakkor a szocialista kabinet, jelentős szerepet vállalt a madridi találkozó sikeres befejezésében, maga González pedig változatlanul aktív tevékenységet folytat a nemzetközi diplomácia porondján, például a középamerikai válság tárgyalásos rendezéséért Kétségkívül frissebb szelek fújnak hát Spanyolországban. González és összeszokott csapata — úgy tűnik — kellőképpen óvatos volt ahhoz, hogy se túlzott várakozást. se túlzott riadalmat ne keltsen, s eddig még számottevően nem veszített népszerűségéből sem. Igaz. csupán az első évük telt el. A szocialisták pedig négy, de inkább nyolc esztendőt tartanának elegendőnek a változás programjának teljesítéséhez. Elekes Éva A legsúlyosabb problémát változatlanul a gazdaság jelenti. Képünkön: karhatalmi egység egy munkanélküliség elleni tüntetést oszlat fel Andalúziában (Fotó — Newsweek — KS)
