Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-13 / 10. szám

NÉPÚJSÁG 1984. január 13., péntek, A Gamma Művekben sorozatban készülnek szocialista piacra a nukleáris diagnosztikai adatfeldolgozó és megjelenítő be­rendezések, amelyeket a gyógyászatban hasznosítanak (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS) Sajtóbemutató a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában A Szovjet Kultúra és Tu­domány Házában bemutat­ták a sajtó képviselőinek a „Közép-Ázsia művészete Avicenna korában” című könyvet. A mű — az Üzbég Tudo­mányos Akadémia munka­társainak közreműködésével — a Képzőművészeti Kiadó gondozásában látott napvi­lágot. A kötet a közép­ázsiai népek IX—XI. száza­di képző- és iparművészeti, valamint építészeti emlékei­ből kínál válogatást. A mai Üzbegisztán, Türkménia. Azerbajdzsán és Tádzsikisz­tán területén fennmaradt épületek, falképek és Ipar- művészeti tárgyak a hajdani népek alkotókészségét, ma­gas kultúráját bizonyítják. A művet 200 fénykép gaz­dagítja, s a magyar kiadás tartalmazza a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Mú­zeum munkatársának, Gom­bos Károlynak bevezető ta­nulmányát is, amely törté­nelmi-néprajzi szempontok szerint igazítja el az érdek­lődőket. Nők a munkásmozgalomban Dokumentumfilm-sorozat a televízióban Tizenegy magyár asszony élete, munkásmozgalmi te­vékenysége elevenedik meg a televízió legújabb doku- mentumfilm-sorozatában, amelynek forgatása a közel­múltban fejeződött be. „Hittünk a magunk igazá­ban” címmel Hollós Ágnes szerkesztő-forgatókönyvíró, Kazinczky László operatőr és Radó Gyula rendező ké­szített 4 részes filmet, amely a szereplők vallomásaival öleli fel a munkásmozgalom történetét a húszas évektől 1945-ig. A sorozat célja, hogy em­berközelbe hozza a legve­szélyesebb pillanatokat, az akár a halált is vállaló, hi­vatásos forradalmárokat. Ők azok, akik mozgalmi te­vékenységük emlékeivel, börtönélményeikkel úgy is­mertetik meg a nézőket, hogy azok egyúttal korabeli viszonyokkal is szembeke­rüljenek. Hollós Ágnes a Párttörté­neti Intézet és a Munkás- mozgalmi Múzeum gyűjte­ményének felhasználásával, a résztvevőkkel folytatott beszélgetések alapján írta meg a forgatókönyvet. A filmsorozatot a tervek sze­rint márciusban vetítik a televízióban. Évente 10 millió tojás A Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ baromfitenyésztő szakcsoportjának 120 tagja főként a tyúkok ketreces tartásával évente folyama­tosan mintegy 10 millió to­jást termel, ami tésztaüze­mekbe, valamint a békés­csabai, a debreceni és a sze­gedi üzletekbe kerül. A szak­csoport saját telepén 250— 300 ezer naposcsibét keltet­nek, amit Békéscsabán és a környék községeiben értéke­sítenek. A letojt tyúkokat a baromfifeldolgozó vállalat vásárolja meg. Bakos Mihály elnök tá­jékoztatása szerint a szak­csoport 1982. évi árbevétele 40 millió, a nyereség pedig 229 ezer forint volt. Az 1983. évi nyereség — az elmúlt év tavaszán mutatkozó tojásér­tékesítési nehézségek miatt — ennek a felét sem éri el. Gáztársulás Muronyban Több település legnagyobb gondja, beruházása az idei, s még az elkövetkezendő'esz­tendőben is, a gáz beveze­tése. A muronyiak már min­denre készen állnak: elké­szültek a kiviteli tervek, megalakult a gázközmű pol­gárjogi társaság, csupán az utolsó „papírt”, az Ipari Mi­nisztérium engedélyét a gáz­felhasználásra várják még, s kezdődhet a nagy munka. A gáztársulásba a község lakói közül eddig 248-an léptek be, ami egyben azt is jelenti, hogy a gerincvezeték és az elosztóvezetékek építé­séhez mintegy 10—10 ezer forinttal hozzájárulnak. Ösz­tönzőleg hat a belépésekre, hogy aki nem akarja a gázt bevezetni, nem tagja a tár­sulatnak, az is az ÉVM és a PM együttes rendelete alapján köteles 5 ezer 600 forint közműfejlesztési hoz­zájárulást befizetni, hiszen azok háza, telke is értéke­sebb lesz, ha a gáz az utcá­ban van. A gáztársulási pénzek gyűjtését, kezelését egyéb­ként az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet helyi fi­ókja vállalta el. Ha minden a tervek szerint alakul, ak­kor hamarosan elkezdődik a gázvezeték építése, amihez nagy segítséget nyújtott — nélküle hozzá sem foghattak volna — a Hidasháti Állami Gazdaság, melynek központ­ja Muronyban van. A ge­rinc- és elosztó vezetékek megépítése azonban csak a munka első része; mert a gázt a lakásokba is be kell vinni. Ez újabb anyagi meg­terhelést jelent a lakosság­nak, de a befektetés rövid időn belül megtérül. —SZÍ— Harmincöt postahivatal épül az idén A postaforgalom fejlesz­tésére 428 millió forintot for­dít az idén a posta. Jelentős beruházások vé­gére tesznek pontot ebben az évben. Hazánkban eddig példa nélkül álló, úgyneve­zett gócüzem kezdi meg működését Balatonszent- györgyön. A 150 millió fo­rintos beruházással olyan központot hoznak létre, ahol a legmodernébb technoló­giával automatikusan moz­gatják az anyagot, s gépesí­tik a csomagszétosztást és a hírlapfeldolgozást is. Szá­mítógép is lesz új üzemben, ez állítja ki az induló pos­tajáratok szállítóleveleit. A tervek szerint az elkövetke­zendő években kiépítik a gócüzemek országos hálóza­tát; ilyen lesz például Bu­dapesten, Székesfehérváron, Celldömölkön, Pécsett, Sze­geden és Békéscsabán. Egy- egy ilyen gócüzemben két- három megye, illetve na­gyobb körzet teljes levél-, hírlap- és csomagforgalmá­nak feldolgozását, szétosz­tását végzik majd. Szolnokon a pályaudvar mellett automatizált hírlap­feldolgozó gépsort adnak át, még az első negyedévben. Ez biztosítja majd a megye és a város színeslapellátá- sát, s egyben tehermentesíti a budapesti elosztóközpon­tot. Az automata gépsor na­ponta 60—80 ezernyi színes folyóiratot lát el címzéssel, kötegeli és fóliába csoma­golja a lapokat, s a megye postahivatalaiba _ irányítja ezeket. Folytatják Budapesten az Orczy téren létesítendő hír­lapfeldolgozó központ építé­sét. Az alapozással már el­készültek, az idén megkez­dik a vasbetonelemek ösz- szeszerelését, és a szociális épület felépítését. A szűkösebb anyagi for­rásokból 165 millió forint jut a postahivatalok fejlesz­tésére, 35 új hivatal készül el ebben az évben, egyebek között Révfülöpön, Veres­egyházán, Balatongyörökön, Pápán, Budakeszin és Hód­mezővásárhelyen. Jó néhány hivatal nyílik az új lakóte­lepeken is. A budapesti ka­szásdűlői, és a keszthelyi Gagarin-lakótelepen, illet­ve Zalaegerszegen, Veszp­rémben és Tapolcán rendez­nek be a növekvő lakosság igényeinek kielégítésére. Az újak építése mellett a régi­ek állapotának javítására is nagy gondot fordítanak. Sze­geden és Győrben folytató­dik a régi postahivatalépü­letének rekonstrukciója, s korszerűsítik a nagyobb üdülőkörzetekben levő hiva­talokat. A postaforgalmi szolgálta­tások továbbfejlesztésére Budapesten a XXII. kerü­letben, és Vas megyében ez évtől kezdődően kísérlet­képpen számítógép tartja nyilván a közületi hírlap­előfizetők adatait, és ugyan­csak gép végzi a számlázást is. Az év végéig a posta Budapest teljes területére kiterjeszti ezt a rendszert, majd a következőkben fo­kozatosan az ország vala­mennyi — mintegy nyolc- százezer — közületi előfize­tőjének adatait számítógépre viszik. A fővárosban a pénz- átutalásokat is számítógép fogja könnyíteni, illetve gyorsítani. Az utalványon befizetett összeg a gép se­gítségével 24—48 órán be­lül megérkezik a címzett számlájára. Jelenleg négy­öt napot is igénybe vesz ez a művelet, jelentős pénzösz- szegeket vonva ki az aktív forgalomból. Azt tervezik, hogy az egész országban 1985 végéig bevezetik a pénzátutalások számítógé­pes rendszerét. programajánlanunk Békéscsaba A Békés megyei Művelődési Központban-szombaton 14 órától zajcsatára várják a gyerekeket. Először Szergej, a bohóc műso­rát láthatják, 15 órától pedig a Keménykalap és krumpliorr cí­mű filmet vetítik az érdeklődők­nek. Mindezek mellett gyöngy­fűzés, agyagozás, dobozvárépf- tés és marokkóbajnokság lesz. Másnap, 15-én délelőtt 10 órakor a Lencsési étteremben láthatják a gyerekek a „Szervusz, Szer­gej” című műsort. Ugyancsak a Lencsési étteremben január 16- án este 8 órától „Furcsa páros” címmel Hernádi Judit és Szom- baty Gyula tart zenés műsort. A TIT értelmiségi klubjában január 16-án, hétfőn délután fél 3 órakor „A német klasszikus filozófia és felbomlása. A késői polgári filozófiák” címmel dr. Papp János, a Szegedi Orvos- tudományi Egyetem filozófiai tanszékének tanára tart előadást. Ugyancsak ezen a napon, este 7 órától reprezentatív előadást tar­tanak a TIT értelmiségi klubjá­ban, „A légkörkutatás fejlődése 1960 óta” címmel. Az est elő­adója dr. Antal Emánuel, az Or­szágos Meteorológiai Szolgálat elnökhelyettese lesz. A KISZÖV Gyopár Klubjában január 13-án, pénteken este 7 órától dzsesszklubot tartanak, másnap pedig ugyancsak 7 órá­tól a Hobo együttes tagja, Bo- donyi Attila lesz a klub ven­dége, aki „Csavargó blues” cím­mel tart műsort. BÉKÉS A művelődési központban.ja­nuár 13-án délután 3 órakor Vá­mos László, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályá­nak vezetője nyitja meg Várko- nyi János festőművész kiállítá­sát. Ezt megelőzően 1 órakor az „Ember és környezete” című közművelődési vetélkedő városi egyeztető megbeszélését rende­zik meg a művelődési központ­ban, melyre meghívják a válla­latok közművelődési titkárait, valamint művelődési bizottságai­nak elnökeit. Napirenden az ez évi feladatok szerepelnek. Este 5 órától Ifjúsági kaszinó címmel a művelődési központban öt helyszínen, különböző progra­mokon vehetnek részt a fiata­lok. GYULA Január 14-én, reggel 9 órától Játszóházat rendeznek az úttörő és ifjúsági házban. A program: batikolás, könyvtári foglalko­zás, rajzverseny, szellemi vetél­kedő. A Budrió-lakótelepi fiók- könyvtár is játszóházra várja a gyerekeket ezen a napon 9 órá­tól. A TIT Bródy Imre Szabad- egyetemének közművelődési ta­gozata az Erkel Ferenc Műve­lődési Központban rendezi ösz- szejövetelét január 17-én délután 4 órától. „Életmód és kulturális különbségek” címmel Szigeti Zoltán, a városi tanács elnök- helyettese tart előadást. A Tu­dományos Ismeretterjesztő Tár­sulat másik rendezvényre is várja az érdeklődőket ezen a napon: fél 6-től fizikai kísérle­ti est lesz „Földünk csodálatos légköre és életünk” címmel, melynek előadója Lindeisz Fe­renc, a TIT járási-városi elnök­ség tagja. MEDGYESEGYHÄZA A most megnyílott Malom vendéglőben január 16-án, hét­főn este 9 órától Hernádi Judit és Szombaty Gyula estjén szó­rakozhatnak az érdeklődők. SZARVAS A Krecsmarik Endre Üttörő- ház uszodai foglalkozást rendez január 14-én délelőtt 9 órától a városi fürdőben. A gyermekeket és szüleiket egyaránt szívesen látják e rendezvényükön. KONDOROS Január 13-án 18 órától a könyv­tárban a 8-osok klubjának so­ron következő foglalkozásán já­téktanulás lesz a program. Más­nap 9 órától a könyvtár olvasó­termében játszóházat rendeznek a gyerekeknek, melyen többek között a papírhajtogatás és -nyí­rás tudományával ismerkedhet­nek a részvevők. A pártpropagandisták és TIT- előadók klubjában január 16-án, hétfőn délután 3 órakor előadói konferencia lesz „A család és az iskola együttműködésének időszerű kérdései” címmel. Az előadást dr. Tóth Lajos kandi­dátus. a TIT szarvasi járási-vá­rosi szervezetének elnöke tartja. SZEGHALOM A szeghalmi Sárréti Galamb-, Díszbaromfi- és Kisállattenyész­tők Egyesülete galambkiállítást rendez az ifjúsági és úttörőház­ban. A kiállítást január 14-én 8- tól 18 óráig, 15-én pedig 8-tól 15 óráig tekinthetik meg az érdek­lődők. TELEKGERENDÁS Január 16-án, hétfőn este 6 órai kezdettel TIT-előadói kon­ferenciát rendeznek. Dr. Soós- né Szigetvári Agnes, a TIT pszichológiai szakosztályának tagja, „A gyermek egészséges életmódra nevelése” címmel tart előadást. A számítógépes jövőkutatás D jövőkutatást sokan újkeletű játéknak tartják, és megmo­solyogják az elképzelt világ- modelleket; hogy milyen lesz földünk, mondjuk száz év múlva. Valamivel nagyobb becsülete van a rövidebb távra szóló prognózisoknak, amelyek azonban nemcsak a belátható jövőt állítják elénk, hanem például a maholnapi döntések várható kimenete­léről is tájékoztató adatokat szolgáltatnak. E tekintetben nem felesle­ges a meteorológiai prognó­zisokra, előrejelzésekre utal­ni. A műholdas, számítógé­pes előrejelzés lehetővé tet­te, hogy a televízió képer­nyőjén magunk előtt lássuk az európai kontinens feletti ciklonokat, gomolygó felhő­ket. A számítógépek a mű­holdak által szolgáltatott idő­járási alapadatokra építve hozzák létre (szaknyelven: szimulálják) az időjárás hol­napi képét. Hasonlóképpen dolgoznak a különböző gaz­dasági, környezetvédelmi, tu­dományos prognózisok is. Már a reneszánsz korában nagy jelentőséget tulajdoní­tottak az adatszerű tények­nek. A botanikában például azt tartották fontosnak, hogy meg kell számlálni a virágok porzóit. Az azonos tulajdon­ságokat is figyelembe véve igyekeztek összefüggéseket, törvényszerűségeket megálla­pítani. Ez a tudománytörté­net egyik legnagyobb telje­sítményét produkálta, ami­kor valamennyi ismert nö­vényt a virágtípus alapján osztályozta. A 19. század kutatóinak el­képzelhetetlen szorgalma olyan óriási adatmennyiséget szolgáltatott, amelyet még ma sem tudunk túlszárnyal­ni. A tudományos ismeretek azonban éppen emiatt kezd­ték megközelíteni a felső ha­tárt, az adatok feldolgozásá­nak növekvő problémája kö­vetkeztében. Mindemellett a tudósok rádöbbentek, hogy a természetben nem lehet va­lamennyi jelenséget egyetlen tényezőre visszavezetni, s az­zal mindenre magyarázatot adni, hiszen a jelenségek több okúak, létrejöttükben multifaktorális törvényszerű­ségek érvényesülnek. Vagyis felismerték, hogy csak az adatok rendszerezésével, az összefüggések, a kölcsönha­tások tisztázásával lehet a világról valós képet, modellt alkotni, és ez ma már nem oldható meg számítógép nél­kül. A számítógéppel készült prognózisok a valóság egy- egy részletét modell formá­jában írják le, ehhez az adatokat a valóságnak meg­felelő információk szolgál­tatják. A szakemberek kü­lönböző célú, azaz típusú mo­delleket készíthetnek. Ennek klasszikus példája a róka és a nyúl közötti küzdelem le- ’ írása, mondjuk egy rezervá­tum keretei között. A róka és a nyúl küzdel­mének modellezése játéknak látszik. Napjaink riasztó hí­rei azonban rádöbbentették a közvéleményt arra, hogy a számítógép előtt ülő mate­matikusok nem a saját szó­rakoztatásukra játszadoznak a prognosztikus modellekkel. Manapság például a savas esők okozta erdőfogyatkozá­sok tartják izgalomban a ke­délyeket. Az á folyamat, amely nyilvánvalóvá tette, hogy a távoli helyen végbe­menő ipari tevékenység, a levegőszennyezés mennyire káros kihatással lehet kör­nyezetünkre, a föld tüdejé­re. Az ökológiai rendszerek működését leíró számítógé­pes modellek szimulációja révén sikerült kidolgozni a természetes egyensúly hely­reállításának útját, módját. A számítógépek felhaszná­lására ma már igen sok frappáns példa van az élet sok más területén js. Az ál­latvédő egyesületek például sokszor tiltakoznak az orvosi célú állatkísérletek ellen, amelyek azonban elkerülhe­tetlenek, csupán a kísérleti állatokkal való igencsak pa­zarló eljárások vitathatók. Jellemző, hogy egyedül Ang­liában évente több mint 300 ezer kísérleti állatot „fo­gyasztottak el” az orvosi, élelmiszeripari és kozmetikai kísérletekhez. A számítógé­pes szimulációval azonban jelentősen csökkenteni tud­ták az állatkísérletek számát és költségeit is. Az élet sok más területén hódít még a számítógépes szimulációs módszer. A jogi szemináriumokon például mikroszámítógépekkel dol­goznak a hallgatók. A kom­puter segítségével előre meg­rendezhetnek egy elképzelt bírósági tárgyalást, amely­ben nem várt fordulatok (előre nem látható bizonyí­tási nehézségek, vonakodó tanúk stb.) tehetik próbára a jogászok talpraesettségét. Az élet egy másik szférájá­ban, a vezetőképző tanfolya­mokon is jó szolgálatot tesz a számítógép, hiszen meg­vizsgálhatják, hányféle kö­vetkezménnyel, milyen kiha­tásokkal járhat egy feltéte­lezett döntés, kiválaszthatják közülük a legkedvezőbbet és így tovább. Ezzel már a számítógépes jövőkutatás legfontosabb al­kalmazási területéhez, a gaz­dasági prognózisok készítésé­hez értünk. Valószínű, aligha mondunk azzal újat az ol­vasónak, hogy a rövidebb és hosszabb távú népgazdasági tervek kidolgozása, a külön­böző változatok kimunkálá­sa ma már elképzelhetetlen volna komputerek nélkül. Magától értetődik, hogy a különböző világgazdasági modellek felállításához is igénybe veszik a számítógé­peket. így történt például a Római klub sokat emlege­tett prognózisai, köztük a Növekedés határai című munka megalkotása során is. Arról persze már nem a komputerek tehetnek, hogy ez a — több fontos igazságot feltáró, kimondó — írás utóbb mégis alapvető kor­rekcióra szorult. A polgári közgazdászok ugyanis — vi­lágnézeti korlátáik miatt nem látva az emberiség ki­bontakozásának lehetőségét — többnyire borúlátó, pesz- Izimisztikus világképet al­kotnak. n ár ez a világnézeti korlát is jelzi, hogy a számítógépes jö­vőkutatás legfontosabb té­nyezője mégiscsak az ember, aki beprogramozza a kompu­tert. Ha az ember hisz ön­magában, a jövőjében, reá­lis, biztató távlatokat magá­ban rejtő jövőképet vetít elénk a számítógép is. Szluka Emil Körtisi Csorna Sándor-emlékverseny „Indulj te is, kutasd ha­zádat”. Ezzel a jelmondat­tal hirdette meg a budapesti Akácvirág utcai Általános Iskola a Körösi Csorna Sán- dor-emlékversenyt, melyre megyénkből összesen 29 is­kola nevezett be. Közöttük akadt nem egy, mely több csapattal is. A házi vetélkedők de­cember 20-ig zajlottak le. A gyerekek 10 kilométeres gyalogtúrán vettek részt, s erről albumot készítettek. A legjobban szereplő csapatok február 4-én a Békéscsabai 5—6-os sz. Általános Isko­lában rendezendő megyei döntőn képviselik majd is­kolájukat. A gyerekek Kö­rösi Csorna Sándor útvona­lához kapcsolódó földrajzi, történelmi, művészeti, nyel­vi, vallási és néprajzi isme­reteikből mérik majd össze tudásukat. Hogy kik a leg­inkább felkészültek, Rindó József elnökletével 5 tagú zsűri dönti majd el. A legjobbak március 15- én területi döntőn, majd akik itt is tovább jutnak, április 11-én az országos ve­télkedőn bizonyíthatják fel- készültségüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom