Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-04 / 2. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPIA 1984. JANUÁR 4., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM 2. SZÁM KSzség született az egykori pusztán: Sátorhelyen Munkásgyíílés a gödöllői Ganz árammérőgyárban Muiikásgyűlésen értékelték kedden a gödöllői Ganz árammérőgyár dolgozói az elmúlt évi terv teljesítését, s egyben áttekintették az 1984-es feladatokat. Szabó István igazgató a gyűlésen részt vevő csaknem 800 dolgozó előtt elmondta: 1983ban az előző évhez képest 8 százalékkal növelték az árbevételüket. Előreléptek a gyártmányfejlesztés terén, s ennek folytatásaként az idén az elképzelések szerint 35 millió forintot fordítanak gépek és berendezések vásárlására. A termelés műszaki színvonalának javítása nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy teljesítsék a gyár exporttervét. A Ganz árammérőgyár tavaly versenytárgyalást nyert Brazíliában, s így számottevő szállításokkal vehetnek részt a dél-amerikai ország villamosítási programjában. A gödöllői vállalat több mint 100 ezer korszerű villamosfogyasztás- mérő szállítására kapott megrendelést, melynek értéke meghaladja a másfél millió dollárt. Szó esett a munkásgyűlésen arról is, hogy az elmúlt évben a vállalatnál feszültséget okoztak a munkaerőgondok, ezért tovább kívánják javítani a szociális és munkakörülményeket. Az évnyitó munkásgyűlést a későbbiekben üzemi termelési tanácskozások követik, amelyeken a dolgozók részleteiben is megvitatják a tervfeladatokat. Községgé alakult az ország legnépesebb pusztája: a mohácsi síkságon fekvő Sátorhely. Az Elnöki Tanács határozata alapján 1984. január 1-én nyerte el a település az új státuszt. Sátorhely, amely a Bólyi Mező- gazdasági Kombinát legnagyobb termelő üzeme is, most Nagynyárád társközsége lett. A felszabadulás óta először született község a megyében, mintegy pótolván a megszűnt baranyai falut: a zselici Gyűrűfűt. A községgé alakulás alkalmából ünnepi tanácsülést tartottak kedden Sátorhelyen. A nagynyárádi Közös Községi Tanács nevében Szónyi János elnök emlékezett arra, hogy a történelmi múltú település, amely az 1526-os „mohácsi vész” helyszínén jött létre, előbb a főhercegi nagybirtok pusztájaként, majd a bólyi kombinát majorjaként működött, most pedig új, szocialista faluként lépett be a magyar községek sorába. Majd Patkó Imre, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezetője községgé avatta Sátorhelyt. Beszédében kiemelte a tanács és a kombinát közötti sokoldalú együttműködést, amely megteremtette a feltételeit a település községgé fejlődésének. Csaknem hétszáz lakosával Sátorhely a középnagyságú baranyai falvak sorába lépett, kommunális ellátottsága pedig olyan szintet ért el, amit sok nagyközség és kisváros is megirigyelhetne. Baranya megye párt-, állami és társadalmi szervei nevében Földvári János, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte az új község lakosságát, s bejelöl tette: a megyei tanács végrehajtó bizottsága pótlólagosan egymillió forintot szavazott meg a nagynyárádi tanácsnak, hogy elősegítse Sátorhely további fejlődését, elsősorban az új lakóházak építésére alkalmas telkek kialakítását. Kiállítás a TIT stúdiójában A Mezőberényi Textilipari Szövetkezet szövőüzeme a hazai kereskedelemnek szállítja termékeit. Kelendőek a szövetkezet portékái. Hogyan is gazdálkodtak, dolgoztak 1983-ban? Erről olvashatnak lapunk 5. oldalán, a Jó munkával — többletnyereség című cikkben Fotó. Fazekas Lászl6 Közvetlenül fizethetnek a vállalatok a kisiparosoknak „Az élet bölcsője” címmel elkészült a TIT Természet- tudományi Stúdió legújabb, vándoroltatható kiállítása, amely január 10-től egy hónapon át várja az érdeklődőket a stúdió Bocskai út 37. szám alatti épületében. A kiállítás a földi élet keletkezésében és fejlődésében döntő szerepet játszó óceánok geológiai kialakulásától elindulva eljut a mai tengerek és óceánok élővilágának bemutatásáig. Az egyes témakörökben érzékelteti az ember és az óceánok sokrétű kapcsolatát. Nagyméretű színes tablói egyebek közt képet adnak a tenger alatti kutatásokról, az ásványi nyersanyagok és energiahordozók kitermeléséről, a halászat és a környezetvédelem újabb módszereiről, eredményeiről. A tárlat hétköznapokon 8—19 óráig lesz nyitva, s osztályfőnöki, szaktárgyi óra, illetve szakköri foglalkozás keretében tanulócsoportok is megtekinthetik. A kiállítást — a stúdió többi ismeretterjesztő összeállításához hasonlóan — február 10. után ingyen kölcsönve- hetik az oktatási és a köz- művelődési intézmények. MEZÖGÉP-export Szolnokról A Szolnoki MEZŐGÉP Vállalat üzemeiből kedden kigördültek az idei első, exportgépekkel megrakott vasúti vagonok. Az első tételt — rotációs kaszákat, silózó adaptereket, takarmány-be- takarító gépeket és részegységeket — az NDK-ba, illetve az NSZK-ba irányították. Januárban a tizedik esztendejébe lépett a kooperációs együttműködés a szolnoki vállalat, valamint az NDK-beli Fortschritt kombinát között. A közösen gyártott gépekhez a magyar fél tavaly nyolcezer különböző rendeltetésű adaptert, részegységet szállított, közöttük újonnan kifejlesztett, és nemzetközi sikert aratott konstrukciót. Ebben az évben a tavalyinál kétezerrel több, összesen tízezer gépet, részegységet exportálnak az NDK-ba. A magyar és az NDK kooperációban készülő gépeket 40 országban forgalmazzák. Szeptembertől a Magyarok Világszövetsége szervezésében nyolc — magyar származású — külföldi gimnazista kezdte meg tanulmányait a kőszegi Jurisich Miklós Gimnáziumban. A Brazíliából, Kanadából és az USA- ból érkezett fiatalok magyar nyelven sajátítják el a középiskolai tananyagot, és érettségi után magyarországi egyetemen is szerezhetnek diplomát. Képünkön Schwa- hoffer Gusztáv tanár a fizikai előadóban oktatja a külföldi diákokat. (MTi-fotó: Czika László felvétele — KS) flz óv első autóbusz-szállítmánya Az Ikarus Gyár mátyásföldi üzeméből kedden kigördültek azok a vagonok, amelyek az év első autóbuszszállítmányát viszik a Szovjetunióba. A járműgyár 1984-ben összesen 7 ezer autóbuszt exportál legnagyobb piacára, ebből 2500 csuklós jármű. Az év során az Ikarusban több mint 13 300 autóbuszt szerelnek majd össze, néhány százzal többet, mint az elmúlt esztendőben. A vállalat kollektívája úgy kezdhette az évet, hogy az idén készülő autóbuszok 80 százalékára már konkrét megrendelésük van, és biztosítottnak látszik a piac a többi járműre is. Ha a már folyamatban levő tárgyalások eredményesek lesznek, tovább növelhető a buszexport, elsősorban a tengerentúlra. Az Ikarusban az idén bővül a járművek választéka, és több kooperációban gyártott autóbusz hagyja majd el a szerelőcsarnokokat, mint tavaly. Elkészül a 300-as távolsági típuscsalád újabb prototípusa, valamint a 400-as városi buszok tesztjárművei is. Az új típusokat a szovjet mérnökökkel közösen készített tervek alapján állítják elő, s az első autóbuszokat is a Szovjetunióban vizsgáztatják majd. A kisiparosok mind gyakrabban vállalkoznak export- termékek, illetve olyan alkatrészek vagy részegységek gyártására, amelyeket különböző vállalatok és szövetkezetek exportcikkeikbe építenek be. A belkereskedelem számára korábban hiányzó, vagy importot pótló cikkekből is mind nagyobb meny- nyiséget állítanak elő, ezenkívül sok vállalat és intézmény a kisiparosok ipari és építőipari szolgáltatásait is szívesen veszi igénybe. A kisiparosok 1983-ban mintegy 40 milliárd forint értékű munkát végeztek, ebből több mint 7 milliárd értékűt vállalatok és egyéb közületek számára. Az ilyen közületi munkákat eddig a KIOSZ adóközösségei útján számolták el, a nagymértékben megnőtt feladatokat azonban most már képtelenek elvégezni az adóközösségek. Évente már mintegy 300 ezer átutalást bonyolítottak le, s a nagytömegű adminisztratív munka gyakran okozott torlódásokat, amelyek miatt a kisiparosok késve kapták meg munkájuk ellenértékét. Az általános jövedelem- adóról szóló rendelet lehetővé teszi, hogy 1984. január 1- től a vállalatok és egyéb közületek közvetlenül a kisiparosoknak fizethessék ki munkájuk ellenértékét. A pénzt átutalják a kisiparos OTP-számlájára, vagy készpénzben is kifizethetik. Kétezer forintot meghaladó számlák esetében a kisiparosoknak a lakóhelyük szerinti illetékes tanácsi szervtől adóigazolást kell kérniük, ezen feltüntetik esetleges köztartozásukat, amelyet a közület köteles levonni. Az ilyen adóigazolások 30 napig érvényesek, ezt követően meg kell őket újítani. Hátrányos helyzetű olvasók? Hátrányos helyzetű gyermekekről már sokszor olvashattunk. De vannak hátrányos helyzetű olvasók is? Egyáltalán mi a hátrányos helyzet? Ferge Zsuzsa szociológus szerint a hátrányos helyzet vagy biológiai eredetű (valamilyen testi vagy értelmi fogyatékosság), vagy a személyiség pszichés zavarai okozzák, vagy szociális, illetve társadalmi gyökerei vannak. Nyilvánvaló, hogy% nem látók, a vakok számára olyan könyveket, könyvtárakat kell biztosítani, amelyek őket is be tudják kapcsolni az olvasás áramkörébe. De ez csak a legkirívóbb példa. A lényeg: hatékonyabban szükséges foglalkozni a speciális figyelmét igénylő rétegek, csoportok könyvtári ellátásával. Nemcsak általában a lakosság kezébe kell könyvet adni, hanem külön-külön, a lakosság minden egyes, sajátos helyzetben levő rétegének is. Az 1976-os könyvtári törvény már egy sor olyan szociális csoportot (öregeket, betegeket, kórházi, szanatóriumi ápoltakat, büntetésüket töltőket) is megemlít, amelyeknek a számára valóban különleges könyvtári ellátást szükséges nyújtani. A különlegesen van a hangsúly, hiszen e csoportok merőben eltérnek egymástól. Fizikai és egészségügyi állapotukból származóan hátrányos helyzetben vannak a vakok, a csökkentlátók, a siketek és nagyothallók, a mozgássérültek, valamint a szellemi fogyatékosok. Vannak érdekvédelmi szervezeteik, vannak államilag fenntartott intézményeik, ezek azonban nem rendelkeznek elegendő kulturális lehetőséggel. A második csoport a pszichés hátrányban levőké: deviáns, a normálistól eltérő lelkületű, magatartású személyek tartoznak ide. A könyvtárak feladata a megelőzés, a rehabilitáció volna. A harmadik csoport a társadalmi hátrányban levőké: a kis nyugdíjasoké, a nagycsaládosoké, a szakképzetleneké, a cigányság egyes rétegeié, az alacsony iskolázottságúaké stb. — tehát azoké, akik szociálisan egyenlőtlen helyzetben vannak. A könyvtárak irányítói már felismerték a tennivalókat. Az Országos Széchenyi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központja figyelemfelhívó cikkgyűjteményt tett közzé erről a kérdésről. A gyűjtemény elméleti része pontos, megalapozott, a második rész azonban, amely a könyvtárak ebbéli munkáját ismerteti, igencsak szegényes. Kiváltképp, ha néhány külföldi országéval hasonlítjuk össze a miénket. Például az Amerikai Egyesült Államok, Svédország, Dánia és Finnország gyakorlatával, önkéntesek vagy erre a munkára alkalmazott könyvtárosok viszik az olvasnivalót az otthonukhoz kötötteknek, postai úton kölcsönöznek nekik, a rendelést előzőleg telefonon veszik fél. Svédországban „beszélő könyveket”, magnószalagokat küldenek a vakoknak — korlátlan időre, díjtalanul, Finnországban többnyire úgy építik eleve a könyvtárakat, hogy a tolókocsisok is közlekedhessenek bennük. A hazai gyakorlat — mint már említettük — egyelőre szegényes, bőven van még tennivaló. Az Olvasó népért mozgalom III. kongresszusa ismét a közvélemény előterébe állította az olvasást. Minden vonatkozására figyelnünk kell, arra is, ami eddig eléggé árnyékban maradt, mert a teljes emberi élethez nem elég a munka- és a megélhetési lehetőségek megteremtése, a kulturális javakból is mindenkinek részesülnie kell. Ehhez szintén meg kell teremtenünk a lehetőségeket, sőt a lehetőség tudatára is mindenkit rá kell ébresztenünk. Igazából az a leghátrányosabb helyzetű olvasó, aki még olvasni sem tud. Ezen a ponton válik világossá: a társadalom egészének kell megtalálnia a hátrányos helyzet feloldásának módozatait. A biblioterápia, a könyvterápia közös gondunk, a recept elkészítését nem hagyhatjuk egyedül a könyvtárakra. Győri László
