Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-11 / 8. szám
NÉPÚJSÁG 1984. január 11., szerda Az újkígyóst tanácsháza felújítását és bővítését 1982 decemberében kezdte meg a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ építőrészlege. Szükség volt erre, hiszen a régi, többször átalakított és kibővített tanácsháza életveszélyessé vált. A munkálatokhoz 3 millió forintot biztosított a Békés megyei Tanács. Tegnap, január 10-én átadták a 4 millió 25 ezer forintos költséggel újjávarázsolt épületet, ünnepi beszédet Süli János tanácselnök tartott. A tanács dolgozói holnaptól folyamatosan költöznek, úgy, hogy közben az ügyfélforgalom ne szüneteljen Totó: Gál Edit Ülést tartott a Zöldkor Egyesülés igazgató tanácsa Lukács György emlékbizottság alakult 1985-ben lesz Lukács György, a kommunista tudós és forradalmár születésének 100. évfordulója. Az évfordulóról való méltó megemlékezés előkészítésére Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának elnökletével emlékbizottság alakult. Az emlékbizottság alelnökei Köpeczi Béla művelődési miniszter és Szent- ágothai János, az MTA elnöke; titkára Sziklai László, a Lukács-archívum vezetője. Az emlékbizottság az alakuló ülésen megvitatta az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések, hazai és külföldi rendezvények, valamint kiadványok előkészítésének tennivalóit. Végső búcsú Somogyi Páltól A farkasréti temetőben mély részvéttel kísérték kedden utolsó útjára Somogyi Pált, a Ludas Matyi főmunkatársát. Ravatalánál a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevében Benkő Károly, a MUOSZ titkára búcsúzott az elhunyttól. Mikes György, a Ludas Matyi főszerkesztő-helyettese a szerkesztőség és a pártszervezet nevében vett búcsút Somogyi Páltól, a kollégától, akivel éveken át társszerzőként írták humoreszkjeiket. Pályázati felhívás' „Versenyzőnk a milliókért” címmel országos vetélkedőt rendez a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség az ipari, az építésügyi és városfejlesztési, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi, valamint a közlekedési tárcához tartozó gazdasági egységeknél dolgozó fiatalok számára. A vetélkedő célja, hogy a KISZ ily módon is támogassa a kormányzat energetikai. anyagtakarékossági és technológia-korszerűsítési, továbbá hulladékhasznosítási programjait, e programokat alaposabban megismertesse a fiatalokkal, s hozzájáruljon a felmerülő és megvalósításra érdemes javaslatok | valóra váltásához. A vetélkedőre — a KISZ KB meghatározta feltételek teljesítését vállaló — 5 fős csapatok jelentkezhetnek. Az első fordulóban a csapatok általuk választott témában készítenek pályamunkát, amelynek szempontjait nevezésükkor kapják meg. A legjobb 5 csapat a negyedik forduló után jut a döntőbe, s azt a televízió is közvetíti. A nyertesek jutalma egyhetes külföldi szakmai út, illetve pénz- és tárgynyeremény. Az érdeklődők a KISZ budapesti és megyei bizottságainál jelentkezhetnek, itt kapják meg a vetélkedő részletes kiírását, illetve a pályamunkák elkészítéséhez szükséges szempontokat. A pályamunkák beküldési határideje: április 14. A ZÖLD ÉRT-vállalatok és a zöldség-gyümölcs forgalmazásban érdekelt nagyobb ÁFÉSZ-ek eredményes évet zártak, rugalmasabb üzlet- politikával, az áru útjának rövidítésével javítottak a korábbi években gyakran kedvezőtlen mérlegükön — állapították meg a 30 tagot tömörítő, egy éve alakult Zöld kér Egyesülés tegnap megtartott igazgató, tanácsi ülésén, ahol az 1983-as év munkáját értékelték és meghatározták az idei feladatokat. A beszámolókból kitűnt, az egyesülés tagjai összességében az ország zöldség-gyümölcs forgalmának egyhar- madát bonyolítják le, s tavaly megközelítően 280 ezer tonna árut értékesítettek. TeA közelmúltban alakult CSM oktatási vállalat kisvállalati formában szervezi a szakemberek képzését és továbbképzését, s nemcsak az önállósult csepeli vállalatoknál, hanem más budapesti és vidéki iparvállalatoknál. is. A Csepel Művek múlt évi átszervezéséig a CSM Oktatási és Társadalomtudományi Intézet látta el a művek dolgozóinak szervezett oktatását. A társadalomtudományi ismeretek oktatását az egyes vállalatoknál szervezik meg, és a most alakult kisvállalat szakmai ismeretek terjeszté- ■ sével foglalkozik. Az idén 120 —130 féle tanfolyamot szervez, másfélszer annyit, mint a korábbi években. Ezek felét elsősorban a most már önálló csepeli vállalatok dolgozóinak, a többit más megrendelőknek. Az igényeknek megfelelően egyebek között a robottechnikát, a kazánfűtés szabályait és a vállalati gazdasági munkaközösségek elszámolási rendszerét sajátíthatják el a dolgozók. Válvékenységüket az egyesülés koordinálja, többi között piaci információkkal szolgál, segíti a magasabb színvonalú kereskedelmi munkát, Ez is hozzájárult, hogy tavaly az aszály ellenére egyenletesen jó színvonalú volt a lakosság zöldség-gyümölcs ellátása, bár az árak — éppen a kedvezőtlen időjárás következtében — a vártnál magasabbak voltak. Ahhoz, hogy az egyesülés tagjai az idén még eredményesebben vegyék ki részüket a zöldség-gyümölcs forgalmazásban, szükség van — hangsúlyozták az ülés résztvevői — a termelő partnerekkel a kapcsolat erősítésére, a közös érdekeltség kialakítására. Különösen hasznos lenne, ha a kereskedők a mezőgazdasági üzemekkel toznak az oktatási módszerek is, alkalmazni kívánják a videotechnikát, a hangos diavetítést. Minden korábbinál nagyobb az érdeklődés a kisvállalat nyelvtanfolyamai iránt, ezért modern eszközökkel szerelték fel a laboratóriumokat. Tervezik, hogy külföldi megrendeléseknek is eleget tesznek, programjaikat a TESCO-val egyeztetik, és azon keresztül ajánlják. Az oktatási vállalat önfenntartó intézményként működik, ezért nyereségre törekszik. Ezt azonban csak úgy érheti el, ha oktató- programjai igazodnak főleg a csepeli, de más vállalatok, gyárak és üzemek fejlesztési elképzeléseihez, technológiai felszereltségükhöz, gyártmányszerkezetükhöz és szakember-utánpótlási igényeikhez. Ezért az egyes vállalatok oktatási terveit egyeztetni fogja saját programjaival, tematikájával, és szükség esetén előkészítő tanfolyamokat is indít. együtt vállalják a termelés és a forgalmazás kockázatát, a nyereségen osztoznának, és az esetleges veszteség terheit is közösen viselnék. Az egyesülés törekvése: olyan exportárualap felkutatása partnereinél, amelyek eddig kívül estek a külkereskedelmi vállalatok érdeklődésén. A különféle kisebb tételű gyümölcsök mellett elsősorban a tagvállalatok ipari üzemeiből kikerülő termékek jöhetnek számításba A valutáért nem értékesíthető cikkek egy részét a határ menti árucsereforgalomba kívánják bevonni déligyümölcsért cserébe. Máris megkezdődtek a tárgyalások osztrák cégekkel narancs-, banán- és déligyümölcslevek átvételéről. Növényvédelmi előrejelzés Az elmúlt esztendőben a száraz, meleg időjárás miatt nagyon elszaporodtak a szilvára kártékony takácsatkák. Az ősz végén emiatt rendkívül sok áttelelő tojást raktak, s így a fertőzés és a kártétel az idén már korán tavasszal, a lombfakadás. illetve a virágzás idején is igen erős lesz. Ha a tavaszi időjárás ezek után még kedvezne is az atkáknak (száraz, meleg idő esetén), súlyos helyzet alakulhat ki. Ahol tehát jó termést várnak a szilvafáktól, az idén nem szabad elhanyagolni védelmüket. Fontos, hogy a vörösfoltossággal fertőzött fák lehullott levelét semmisítsük meg, ha eddig ezt még nem tették meg, és fel kell készülni az atkák, a gyümölcsmolyok, és a pajzstetvek elleni védekezésre is. Oktatási kisvállalat Gépkocsiátvételi sorszámok: 1984. JANUAR 10-ÉN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 1 257 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 104 Trabant Lim. (Bp.) 19 084 Trabant Lim. (Győr) 18 421 Trabant Lim. (Debrecen) 13 821 Trabant Combi Sp. (Bp.) 7 458 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 612 Wartburg Lim. (Bp.) 9 975 Wartburg Lim. (Győr) 6 299 Wartburg de Luxe (Bp.) 14 959 Wartburg de Luxe (Győr) 8 409 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 3 085 Wartburg Tourist (Bp.) 6 133 Wartburg Tourist (Győr) 2 318 Skoda 105 (Bp.) 7 816 Skoda 105 (Debrecen) 5 584 Skoda 105 (Győr) 6 061 Skoda 120 (Bp.) 15 189 Skoda 120 (Debrecen) 9 267 Skoda 120 (Győr) 10 676 Skoda 120 GLS (Bp.) 550 Lada 1200 (Bp.) 27 127 Lada 1200 (Debrecen) 16 191 Lada 1200 (Győr) 8 477 Lada 1300 (Bp.) 10 529 Lada 1300 (Debrecen) 7 245 Lada 1300 (Győr) 2 894 Lada 1500 (Bp.) 9 796 Lada 1500 (Debrecen) 6 412 Lada 1500 (Győr) 2 931 Lada Combi (Bp.) 5 392 Lada Combi (Debrecen) 2 948 Moszkvics (Bp.) 13 439 Polski Fiat 126 (Bp.) 17 304 Polski Fiat 126 (Győr) 5 687 Polski Fiat 1500 (Bp.) 4 482 Dácia (Bp.) 17 805 Dácia (Debrecen) 9 108 Zasztava (Bp.) 3 667 Útikalauz Pécsről Pécs címmel útikalauz jelent meg a mecsekaljai városról. A zsebben is elférő könyvecske 85 oldalnyi szöveget és 32 oldalnyi fényképet tartalmaz. Szerzője Bezerédy Győző, a Janus Pannonius Múzeum helytörténeti osztályának vezetője, kiadója pedig a Mecsek- Tourist Idegenforgalmi Hivatal. A mű számos olyan ismeretet közöl Pécsről, amelyet az utóbbi évek régészeti, művészet- és hely- történeti kutatásai tártak fel, s most először jelentek meg könyvben. Helyet kaptak a képanyagban a város új nevezetességeinek fotói (Csonka Károly felvételei), például a helyreállított török fürdő, a nevelési központ, a Kastélyszálló és a malomvölgyi kirándulóközpont. A könyvet minden bizonnyal kedvvel forgatja az is, aki honismereti olvasmányként veszi a kezébe, és természetesen az is, aki útikalauzként használja. A tizenötezer példányban megjelent művet a Mecsek - Tourist irodái árusítják. Rövidesen napvilágot lát az útikalauz német nyelvű kiadása is Pécsett. Kulturális demokrácia — a kultúra demokráciája □ evés olyan kérdés van, amely ma jobban izgatná a társadalomtudósokat és a művelődéssel foglalkozó szakembereket, mint a kultúra és a demokrácia összefüggésrendszere. Nem egyszerűen arról van szó, hogy a társadalom általános demokratizálásának programját végre kell hajtani a kultúra területén is, hanem lényegi, a dolgok tartalmát érintő kapcsolódásokról. Legalább két egymássá] összefüggő, de lényegét tekintve jól elkülöníthető kérdés vetődik fel a probléma vizsgálatakor: megvalósul-e a kultúra, az alkotás demokráciája, és demokratikus-e a kultúra javainak „elosztása”. Nem véletlen, hogy minden társadalmi rendszer létrehozza, kialakítja azt a kulturális mechanizmust, amely érdekeinek és céljainak legjobban megfelel. Nem történt ez másként Magyarországon sem a felszabadulást követő időkben. Átalakult, átrendeződött a művelődés intézményrendszere és irányítása. A koalíciós idők egyik legfontosabb harci terepe éppen az iskolák egységes állami kezelésbe vétele volt. De hasonló konfliktusok zajlottak a művelődés egyéb intézményei és irányítása kapcsán is. Ezek a kérdések néhány év alatt eldőltek. Űj, demokratikus művelődési, művelődéspolitikai rendszer alakult ki. A legfontosabb feladattá a kultúra javainak tömeges* terjesztése, a néptömegek művelődési lehetőségeinek megteremtése vált. Az általános iskolai oktatás kötelező bevezetése, a munkásfiatalokat a főiskolákra segítő szakérettségi rendszer, a politikai oktatás elterjedése nyomán létrejött az ország, a gazdaság irányítására kész és alkalmas új értelmiség, és számottevően javult a műveltség általános színvonala. Ekkor alakult ki egyebek között a’ művelődési otthoni rendszer is, amelynek a közösségi kulturálódás gondjainak megoldása volt a feladata. Eredményei mellett szólni kell arról is, hogy ez az intézménytípus nem az akkor meglevő, sok szempontból demokratikus, az öntevékenységre épülő művelődési formák — egyletek, kultúrkörök stb. — mellett alakult, hanem helyettük. Ez tökéletes összhangban volt azzal az elképzeléssel, hogy az állam hivatott polgárainak minden művelődéssel kapcsolatos szükségleteit- is kielégíteni. Napjainkban mind politikai, mind ideológiai szempontból fontos kérdéssé vált a társadalom általános demokratizálása. Ez a folyamat nem lehet eredményes a kultúrától függetlenül. A demokrácia feltételezi, hogy az állampolgárok ismerik és alkalmazni tudják jogaikat. Ennek előfeltétele, hogy az egyén pontosan felmérje helyzetét, tudatosan kezelje érdekeit, képes legyen az érdekkonfliktusok egyeztetésére. Ennek művelődési, műveltségi feltételei is vannak. Minden olyan művelődési forma üdvözlendő, amely tagjainak öntevékenységére épít, mert lehetővé teszi, hogy a társuló állampolgárok mintegy gyakorolják a demokratikus együttműködést. A demokratizmus iskolájának tekinthető minden jól működő amatőr művészeti csoport, szakkör vagy klub. S ez utóbbi területen minőségében is új jelenségek tűntek fel, az elmúlt években például a lakóklubmozgalom. Azokon a területeken, ahol a közművelődés központi intézmény- rendszere anyagi vagy egyéb okokból nem épült ki, ki- sebb-nagyobb csoportok maguk kezdtek klubokat, művelődési és sportegyesületeket alakítani. És mi lehet demokratikusabb annál, mint hogy felnőtt emberek saját problémáikat maguk akarják és tudják megoldani, munkát — és ha kell — pénzt fektetve bele. Ugyanide sorolhatók a napjainkban mind nagyobb számban alakuló városszépítő, azonos érdeklődési körökre épülő kulturális egyesületek is. Ez a folyamat még nem zökkenőmentes. A kulturális igazgatás nem készült fel arra, hogy partnerként fogadja a maga sorsáról dönteni képes állampolgárt, ezért sok az adminisztratív kötelem. Ezek oldódása, az állami és az öntevékeny szervezetek együttműködése hozhatja létre az igazán demokratikus közművelődési rendszert. Az oktatásnak és a művelődésnek igen szorosak a kapcsolatai a gazdasági szférával is. Lassan, de terjed az a felismerés is, hogy ez a kapcsolat kölcsönös függőségre épül. Egyelőre él az a mindennapi gyakorlatot meghatározó szemlélet, amely a művelődés ügyét a gazdaság „maradványérdekeltségi” területére utalja. Ez tömören annyit jelent, hogy a költségvetés elosztása a fontosabb, s csak a maradékból jut a kultúrára. Ezt a magatartást azonban csak részben mentik a nehéz gazdasági viszonyok. A kultúra nemcsak „viszi a pénzt”, hozzá is járul előteremtéséhez. Még akkor is így van, ha az eredmények nem egyetlen ötéves terven belül mérhetők. Az általánosan művelt ember könnyebben és alaposabban sajátítja el a szakmai — tehát a termelésben közvetlenül értékesülő — ismereteket. kultúrára fordított pénz hosszú távon sokszoros nyereségként jelenik meg. Ezért kell a kultúrát egyenrangú, az alaphoz és a felépítményhez egyidőben tartozó alakulatként kezelni. Társadalmi adaptációja - lehetővé teszi későbbi gazdasági, társadalmi fejlődésünket. Pallagi Szabó Ferenc Új hegesztőanyaggal importmegtakarítás A korábbinál lényegesen nagyobb élettartamot biztosító új hegesztőanyagot dolgozott ki a Vasipari Kutató és Fejlesztő Vállalat (VASKÚT). A Rába mosonmagyaróvári mezőgazda- sági gépgyárában a közelmúltban fejezték be az új hegesztőhuzalokkal készült ekevasak vizsgálatát, és megállapították: éltartósságuk azonos a tőkés importhuzallal hegesztettekével, ugyanakkor a hazai huzalok termelési tulajdonságai előnyösebbek. A VASKUT-huzalokkal ugyanis a hegesztés termelékenysége — mivel magas hegesztőáram mellett is jó a varrat formálódása — nagyobb, s a hegesztőanyag vesztesége kisebb, így az anyagfelhasználás és az élőmunka-költség egyaránt csökken. A jövőben a hazai hegesztőhuzal felhasználásával mintegy 300 ezer dollár értékű importmegtakarítás érhető el az ekevasak gyártásában. Az új hegesztőanyag hasznosítására más területeken ugyancsak több lehetőség kínálkozik. Az előzetes vizsgálatok szerint például a hegesztőhuzalokkal ellátott boronatárcsák élének tartóssága két-háromszor nagyobb, mint a tőkés importból beszerzett tárcsáké. Ez további 500— 600 ezer dollár import megtakarítására. nyújt lehetőséget. Az új technológiát alkalmazzák már egyes elhasználódott szerszámok felújításához is. A VASKÚT és a rétsági Szovjet- Magyar Barátság Mgtsz hegesztőüzemet hozott létre, amelynek első közös munkája a csepeli vasmű hengereinek felújítása volt. Az eddigi eredmények itt is igazolták a várakozást: a felújított hengerek élettartama nagyobb, mint az újaké.
