Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-11 / 8. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek í N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. JANUÁR 11., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM A Varsói Szerződés tagállamainak javaslata Európa vegyifegYver-mentesítéséről A Varsói Szerződés tagál­lamainak megállapodása alapján 1984. január 10-én a Szovjetunió külügyminiszté­riuma Emlékeztetőt juttatott el Anglia, Belgium, az NSZK, Görögország, Dánia, Izland, Spanyolország, Olasz­ország, Kanada, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portu­gália, az USA, Törökország és Franciaország moszkvai nagykövetségéhez. Az Emlé­keztetőhöz mellékelték a Varsói Szerződés tagállamai­nak javaslatát a NATO tag­államaihoz Európa vegyi- fegyver-mentesítéséről. A Varsói Szerződés tagál­lamai javasolták a NATO tagállamainak, hogy meg­hatalmazott képviselőik 1984- ben találkozón cseréljék ki véleményüket Európa vegyi- fegyver-mentesítésének kér­déséről. Ha Európában elhárulna a vegyi fegyverek fenyegető veszélye, akkor jelentős mértékben csökkenne egy vegyi háború kockázata mind a kontinensen, mind az egész világon. Lehetővé válna, hogy megkezdődjék a vegyifegyver-készletek csök­kentése; megszilárdulhatna az európai biztonság, csök­kenhetne a háborús veszély, erősödhetne a kölcsönös bi­zalom. A regionális részintézkedé­sek megvalósítása hozzájá­rulna a vegyi fegyverek ál­talános betiltásával kapcso­latos egyezmény megkötésé­nek meggyorsításához. Egy ilyen egyezmény elérése to­vábbra is végső célja a Var­sói Szerződés tagállamainak. A Varsói Szerződés tag­államai bíznak abban, hogy a NATO-országok kormá­nyai teljes figyelemmel, és az ügyhöz méltóan foglal­koznak a Javaslattal. (A javaslat szövegét la­punk 2. oldalán közöljük.) Városavató tanácsülés Tiszafüreden Várossá avatták tegnap Ti­szafüredet. Ez Szolnok me­gye nyolcadik városi rangú települése. Az ez alkalomból tartott nyilvános tanácsülé­sen Katona Imre, a Népköz- társaság' Elnöki Tanácsának titkára mondott beszédet. Tolmácsolta az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány üdvöz­letét. Mint a többi között hangsúlyozta, Tiszafüred la­kói, az ország többi új vá­rosához hasonlóan, a szocia­lista társadalom építése so­rán, az utóbbi négy évtized alatt áldozatos munkájával teremtették meg a várossá válás, s ezzel a még gyor­sabb ütemű fejlődés felté­teleit. Az új város tanácsa — mondotta — akkor dolgozik jól, ha támaszkodik a lakos­ság véleményére, tenniaka- rására, a demokratizmus szé­lesítésével, a körültekintő, korszerű ügyintézéssel igyek-' szik megoldani a város és környékének a gondjait, el­hárítani az akadályokat a további fejlődés útjából. Tiszafüred neve egy 1334- ből származó oklevélben sze­repel először. Története fo­lyamán — az 1700-as évek­ben — már volt mezővárosi jogállása is, 1849-ben, Eger elvesztése után, ideiglene­sen ez volt Heves megye székhelye, itt működött a szabadságharc hadseregének a főhadiszállása. Az új vá­rosban és a vonzáskörzeté­hez tartozó 12 községben je­lenleg 55 ezer ember él. A felszabadulás óta jelentős ipari üzemek települtek a városba. Ezek mellett kor­szerű mezőgazdasági nagy­üzemek is szavatolják lakói­nak megélhetését. Fontos sze­repe van a városnak a Tisza II. vízlépcső üdülőkörzeté­ben. annak koncentrált to­vábbfejlesztésében. A város idegenforgalmi és üdülóköz- ponti szerepkörének megfe­lelően fejlesztik a kereske­delmi és vendéglátóipari há­lózatot, növelik a szállodai férőhelyek számát'. Nagy energiát fordítanak a telepü­lés külső képének szépítésé­re. Jó színvonalú, kiegyensúlyozott lakossági ellátásról gondoskodott tavaly az élelmiszeripar, s várhatóan így lesz ez az idén is. 1983-ban az iparág az állami gazda­ságokkal, a termelőszövetkezetekkel és a fogyasztási szövetkezetekkel együtt összesen 240 milliárd forint ér­tékű árut termelt, ami 10 milliárd forinttal haladta meg az előző évit. Ez évben a terv szerint a termelés értéke — változatlan áron számolva — hozzávetőleg 1-2 százalékkal lesz nagyobb a tavalyinál. Az ágazat eredményeiről és az idei feladatokról Kiss Ferenc, a MÉM élelmiszeripari főosztályának vezetője adott tá­jékoztatást az MTI munkatársának. Kiegyensúlyozott élelmiszerellátás 1984-re bet kell tenni az export ér­dekében, mint korábban bármikor, az előirányzat tel­jesítése ugyanis egész éves, folyamatos munkát és szál­lítást föltételez. A tavalyi aszály okozta terméskiesés az idén is érez­teti hatását. Néhány ágazat — főként a konzerv- és a növényolajipar — a szüksé­gesnél kevesebb árualappal rendelkezik. Más ágazatok­ban viszont kedvezőbb a helyzet; a hús-, a bor-, a baromfi-, a tej- és a hűtő­ipar árukészlete elegendő a kivitel fokozásához. Jobb szervezéssel, s a vállalatok közötti együttműködés foko­zásával lehetőség van a fel­adatok sikeres teljesítésére. Az idén a tavalyihoz ha­sonló nagyságú, 7,2 milliárd forint értékű beruházásra nyílik lehetőség az élelmi­szeriparban. Ennek döntő többségét technológiai fej­lesztésekre fordítják az üze­mek. Az élelmiszeripari gé­pek egyik sajátossága a gyors elavulás, és az, hogy csak a legkorszerűbb beren­dezésekkel állíthatók elő a korszerű, mindenütt kere­sett, tetszetős csomagolású termékek. A legnagyobb arányban a hús- és a kon­zervipar hajt majd végre gépcseréket. Folytatódik a gabonatárolók építésének programja. A boripar bővíti tárolóinak számát. Több cu­korgyárban rekonstrukciót terveznek. A tejipar Buda­pesten féltartós tej gyártá­sára rendez be üzemet. Az elmúlt években önálló- /á vált vállalatok munkája itgondoltabb, szervezettebb ett. Sajátos verseny is ki- Dontakozott közöttük, ami a /á laszték bővülésében is negmutatkozott. Több mint tétszer annyi újdonság je- ent meg tavaly, mint más ivekben, megközelítően öt- :záz új készítmény bővítette i választékot, elsősorban conzervek, tejtermékek üdítő italok és édességek, örvendetesen nőtt a diabe- ikus készítmények száma. \ húsipar több olcsó kate- »óriába tartozó készítményt cezdett gyártani. Az ellátás tedvező összképére némi- tépp árnyékot vetett, hogy i hét elején a tényleges le- íetőségeknéi gyakran szűkö- ;ebb volt a kereskedelem kí­nálata. A hét végi gyártás­úesés áthidalására főként a ej- és húsiparban a jelenle­pnél több-hosszabb ideig el­tartható terméket kell előál­lítani, és jobban meg kell szervezni a szállítást. Javí­tani kell a termékek minő­ségén is; különösen a hús-, a tej-, a konzerv- és a bőr­ipar termékeit éri még min­dig gyakran kifogás. Az ága­zati vezetés utasította a vál­lalatokat a technológiai fe­gyelem szigorítására, s a gyártás közbeni fokozott el­lenőrzésre. Az idén a legfontosabb fel­adat a megfelelő lakossági ellátáson kívül a külkereske­delem fizetési mérlegének javításához való hozzájáru­lás. A tavalyihoz képest a kivitel arányát több mint 7 százalékkal kell emelni, mi­közben az export feltételei előreláthatóan tovább rom­lanak, még nehezebb lesz el­helyezni a külpiacon az élel­miszereket, mint az elmúlt évben, és az árak is csök­kennek. Az iparágnak már az év első heteiben is töb­Békéscsaba Többet kell tenni környezetünkért! A városi tanács terv- és munkaerő-gazdálkodási osz­tálya, valamint a Hazafias Népfront helyi bizottsága január 10-én, tegnap — több érdekelt szerv, lakóte­rület képviselőinek részvé­telével — megbeszélést tar­tott Békéscsabán, a HNF Kiss Ernő utcai székházé­ban. A rendező testületek nevében Banadicsné Loránd Ibolya, a népfront városi titkára köszöntötte a meg­jelenteket, majd Kollár Lászlómé osztályvezető is­mertette a társadalmi vá­rosépítési akció ez évi cél­ját, és főbb feladatait. Vi­taindítónak szánt mondani­valójában |pbbek között utalt arra, hogy néhány ki­vételtől eltekintve eléggé gyenge javaslatokat, véle­ményeket tartalmaztak a helyi igényekre vonatkozó jelzések, amelyek a külön­böző kerületi párt-, illetve népfrontszervektől a ta­nácshoz érkeztek be. Az osztályvezető végül felhívta a figyelmet a még elhanya­golt telephelyek és azok környékének rendbe téte­lére, majd a Kecskeméten és Kaposváron szerzett ked­vező rendezési tapasztala­tokról szólt. Ezt követően Kendra Já­nos, a tervosztály társadal- mimunka-felelőse a kerüle­tekben az idén esedékessé váló közhasznú tennivalók­ról tájékoztatott, megemlít­ve, hogy a műrepülő-világ- bajnokság szempontjából sem közömbös, milyen ké­pet festenek a megyeszék­hely útjai, járdái és egyéb közterületei. A vitában többen hang­súlyozták, hogy jobban ösz- sze kellene hangolni a la­kóbizottságok és a körzeti HNF-testületek ilyen irányú feladatait. Ugyanakkor kí­vánatos lenne, ha az őszi és tavaszi környezetvédelmi teendők ellátásakor kép­zett szakemberek irányíta­nák a munkálatokat. Egyéb­ként az idén Békéscsaba is bekapcsolódik az országosan meghirdetett hulladékgyűj­tésbe, amelyet össze lehet hangolni majd a lomtalaní­tási akciókkal is. «. —y—n Számítógép segítségével riasztják az eseményekhez a tűz­oltókat a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság hírközpontjában. Az eddigi másfél-két perces időt az új berendezés másod­percre rövidítette. Ez igen fontos lehet az élet- és kármen­tésnél. Képünkön az új számítógép, háttérben a korszerű készenléti tábla, amelyről a főváros területén levő szervek készültsége olvasható le (MTI-fotó: E. Várkpnyi Péter felvétele — KS) Gyermek- és ifjúságvédelmi tanácskozás Távlati terv készül a gyer­mek- és ifjúságvédelem fej­lesztésére. A Minisztertanács elé kerülő koncepció lénye­ge az, hogy a gyermekvédel­met egy átfogó szociálpoliti­kai rendszer keretébe kell illeszteni. Az irányelvek ki­dolgozására, illetve megvita­tására országos tanácskozást hívott össze az Állami Ifjú­sági Bizottság, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi tárcaközi koordinációs mun­kabizottság. A kétnapos kon­ferencia tegnap kezdődött Pécsett, munkájában több mint kétszáz elméleti és gya­korlati szakember vesz részt; pedagógusok, jogászok, orvo­sok, szociológusok, állam- igazgatási szakemberek. A magyar gyermek- és if­júságvédelem olyan fejlődési szakaszba jutott napjaink­ban, hogy lehetővé és szük­ségessé vált meghatározni: miként munkálkodjunk ezen a területen a következő 20— 25 évben — mondotta a ta­nácskozáson Köpeczi Béla művelődési miniszter, a tár­caközi koordinációs bizottság elnöke. Különböző okok mi­att növekszik' a veszélyezte­tett fiatalok száma, társadal­mi beilleszkedésük zavarai mind több gondot okoznak. A kérdés iránt nagyfokú tár­sadalmi érzékenység nyilvá­nul meg, s ez természetes is, hiszen a szocialista társada­lom különösen érzékenyen reagál az emberi problémák­ra. És mivel társadalmi mé­retű gondról van szó, a fel­adatokat is társadalmi mére­tekben kell meghatároznunk. Nagy Sándor, az Állami If­júsági Bizottság titkára el­mondta, hogy hazánkban több mint százezer veszélyez­tetett helyzetű gyermeket és fiatalt tartanak nyilván, a fel nem tárt eseteket is figye­lembe véve azonban negyed- millióra tehető a gondozásra szorulók száma. Zömmel 14 —18 éves lányokról és fiúk­ról van szó. A Kommunista Ifjúsági Szövetség megkülönböztetett figyelmet fordít az állami gondozottakra, mivel ők va­lamennyien veszélyeztetett környezetből kerültek az in­tézetekbe — 'mondta Köpf Lászlómé, a KISZ KB titká­ra. Az ifjúsági szövetség konkrét vállalkozásokkal akarja segíteni az otthonok­ban élő gyerekek élet- és munkakörülményeinek javí­tását, társadalmi beilleszke­désüket. A KISZ KB által létrehozott gyermek- és ifjú­ságvédelmi alap például ma már hárommillió forinttal gazdálkodik, s a neves köz­életi emberekből alakult ku­ratórium éppen a napokban ítéli oda az állami gondozott fiatalok továbbtanulását se­gítő ösztöndíjakat. Napirenden a jogászszövetség megyei szervezetének munkája A Magyar Jogász Szö­vetség Országos Elnöksége 1983 november végén meg­tartott ülésén a JBékés me­gyei szervezet munkáját ér­tékelte. Erről az ülésről, s az itt született értékelésről számolt be a Jogász Szövet­ség Békés megyei Szerveze­te vezetőségének a január 10-i, tegnap délutáni ülé­sen, Békéscsabán dr. Fekete Antal, a megyei szervezet elnöke. Az országos elnökség ülésén a Békés megyei szer­vezet elmúlt 3 évi munká­ját igen jónak értékelték, kiemelve a helyi csoportok­kal való foglalkozást, a Ha­zafias Népfronttal, a párt-, állami, társadalmi szervek­kel kialakított jó kapcsola­tot és a jó propagandát. Az elmúlt három év nem volt könnyű a jogászszö­vetség Békés megyei szer­vezete számára. A válasz­tások után az új vezetőség az alapok rendezésével kezdte a munkát. Ma mint­egy 400 jogász vallja ma­gáénak és támogatja anya­gilag is a megyei szerveze­tet. A legutóbbi választás óta két jogásznapot szervez­tek, igen sikeresen. A szo­cialista törvényesség, az új gazdálkodási formák, az ál­lamigazgatás időszerű kér­dései szerepeltek e jogász­napokon, mégpedig a szak­ma kiváló ismerői, országos vezető egyéniségei előadásá­ban. A polgári jogi és a bünte­tőjogi szakosztályok a me­gyei jogásznapok előkészí­tésében, az ott elhangzott előadások propagálásában, az államigazgatási szakosz­tály pedig az államigazga­tási eljárási törvény módo­sítását megelőző szakmai vitában és az új törvény gyakorlati alkalmazásában folytatott érdemleges mun­kát. A megye jogászságának tekintélyes része két jól mű­ködő tagozaton keresztül . kapcsolódik a szövetség munkájához. A szövetkezeti, valamint a vállalati jogász­tagozat viszonylag önállóan és eredményesen oldja meg az e területen dolgozó jogá­szok érdekvédelmét és szak­mai képzését. A vezetőséget ezután a szervezeti élet időszerű kér­déseiről tájékoztatta dr. Sós Sándor, a megyei szervezet titkára, majd a testület tag­jai elfogadták a vezetőség idei munkatervét. T. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom